Magyar Hírlap, 1969. augusztus (2. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-04 / 213. szám

6 1969. AUGUSZTUS 4. HÉTFŐ KULTÚRA - MŰVÉSZET Magyar Hírlap A Mosoly országa I. a Margitszigeten! ÖRÖMMEL ÍRJUK LE: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad zsúfolt nézőterének többezres közönsége minden tekintetben kitűnő előadást láthatott! Igen, pontosan ilyennek — azaz: legalább ilyennek — kell lennie az ideális nyári szabadtéri produkciónak. A beérett választékosságra s az adott műfaj keretein belüli maximális igényességre keresve sem taláhattunk volna jobb példát, mint Lehár Ferencnek ezt a két világháború között íródott késői, igényességében már-már rendhagyó operettjét. Szabályos „áriái” és operai rangú duettjei nagyszabású énekesteljesítményt követelnek s hangszerelése számtalan rejtett szépségével, apró fogásaival igazi mestermunka. De rendhagyó az egész história is! Mintha már nem egészen a világháború előtti K. u. K. békeidők idillien ostobácska bonyodalmait, nem létező szalonkonfliktusait tartalmazná ez a mese. Szucsong kínai herceg és a szépséges bécsi Liza grófné furcsa, egzotikus szerelmi regénye már nem olyan zavartalan, nem olyan „abszolút operettes”. Az osztrák grófnőt s a keleti herceget szenvedélyes szerelem fűzi össze — és a társadalmi szokások, a merőben különböző hagyományok és konvenciók szakadéka választja szét. No persze, nincs itt szó igazi drámáról: az operett azért megmarad operettnek. Csak éppen elmarad a nagybőgőbe beleugráló Hajmási Péteréiz happy endje, s ehelyett valami fanyar, felemás szomorú, érzelmes befejezést láthatunk. Mindenesetre, a szöveg igényesebb formálása, a drámai helyzetek mélyebb zenei kihasználása nem megy az operett közkedveltségének rovására. AMI AZ ELŐADÁST ILLETI, arról csak elismeréssel szólhatunk. Nyoma sem volt ez alkalommal az oly sokszor kritizált és gyakran annyira bosszantó nyáriaskodó lazaságnak, a produkció méltóságát sértő fegyelmezetlenségnek. Mindenekfelett a fiatal pécsi rendező, Horváth Zoltán odaadó munkáját dicséri az előadás korrektsége, átgondoltsága, a színpadképek rendezett harmonikussága, s az egész előadás könnyed gördülékenysége. Bródy Tamás karmester fölényes, értő zenei irányításában kitűnő partnerre talált az igényes rendező. A karmester érdeme, hogy a Lehár-muzsika" ez"Sitalommal ritka pontossággal, tisztasággal szólalt meg. Bizonyára ingerültséggel vette tudomásul az előadás előtt a közönség nagy része, hogy a Szucsong szerepét vállaló New York-i vendégművész, Garni Miklós az utolsó pillanatban beteget jelentett és lemondott. A hallgatóság bosszankodása azonban már az első felvonás végére osztatlan tetszéssé oldódott, mivel a Garni helyett bravúrosan beugró fiatal operaénekes, Karizs Béla egészen kiváló teljesítményt nyújtott. Karizs csak nemrég szerződött az Operaházhoz, és idei alakítása, Puccini Turandotjának Kalaf szerepében már közfeltűnést keltett. A Szigeten nyújtott teljesítménye egyértelműen bizonyítja ennek a pompás hanganyagú tenoristának szép képességeit. Partnere, Ágay Karola lassan már a világhírnév felé tart. Idén is 50 előadást énekel a New York-i Metropolitanban. Képességeit bizonyára nem a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kell bebizonyítania. Ez bizonyos tekintetben szerencse is , mivel hogy ezen az estén, sajnos, nem nyújtott világsztárhoz méltó teljesítményt. Hangjánakszépsége valamilyen „rejtélyes” fátyolozottság, halkság folytán alig érvényesült, szövegmondását pedig még a színpadhoz egészen közel ülők is inkább sejtették, mintsem értették. Hogy nagy énekesnő áll a színpadon, azt csak a második felvonás drámai zárójelenetében éreztük. Feri gróf szerepében Lőte Attila kifogástalanul megállta helyét. Kisebb igényű énekszólamát imponáló mértékletességgel oldotta meg, egyáltalán nem akarván operaénekesi babérokra pályázni. Számait kedvesen, természetesen adta elő, bátran és tisztességgel vállalva az ügyesen éneklő jó prózai színész kényes szerepét. Szubrett partnere, Szabó Rózsa megejtően bájos, szép és kedves jelenség, akinek hanganyaga a mostaninál komolyabb énekesi teljesítményekre nyújthat lehetőséget. Alfonso komikus epizódszerepe mindannyiunkból osztatlan derűt váltott ki. Mindössze egyetlen zavaró momentuma volt ennek a szép estének, ez pedig a még mindig kiegyenlítetlen hol túl halk, hol nyersen harsogó hangosító berendezés. Szász István Szalkszentmártonban lelepleztékPetőfi Sándor szobrát Állok a szalkszentmártoni reton téren, szemközt az ódon templom tornya, jobbról az 1710-ben emelt, földszintes, hosszúkás épület, ahol ötnegyed évszázaddal ezelőtt Petrovics István kocsmája és mészárszéke volt. Egyik sarokszobájában 112 Petőfi-vers született, köztük a Felhőkciklus legtöbb darabja s a Szerelem gyöngyei című sorozatnak néhány igaz gyöngyszeme: Száz alakba öltözik szerelmem, Fa leszek, ha fának vagy virága... stb. kezdetűek. S amíg itt, a még fehér lepelbe burkolt szobor körül sétáló, mini-szoknyás lányokat, elegáns mamáikat, s fekete fejkendős nagyanyáikat figyelem, azon töprengek: vajon melyiküknek déd, ük- Vagy szépanyja volt az a tüzes szemű leányka, akiért a költő olyan szívesen elkárhozott volna..... . Mert — s ezt Majsai Károly tanár, a helyi Petőfi-ház és múzeum igazgatója fejtegeti : korántsem biztos, hogy az itt kelt szerelmes versek Mednyánszky Bertához íródtak. A szalkszentmártoniak legalábbis úgy tartják: a Petrovics-ház kertjét csak egy kerítés választotta el Mészároséktól, s Lili nevű leányuktól. Az ő leszármazottai pedig — néhai Kiss Ábel családjának sarjai — még élnek, szép számmal. Itt vannak az ünnepségen is, ki fejkendőben, ki mini-szoknyában ... * Himnusz és ünnepi beszédek. A hajdani jobbágyközségben már a lakosság zömét egyesíti a két termelőszövetkezet, az iskolakötelesek 90 százaléka elvégzi a nyolc általánost, és 60 százalékuk tovább tanul. A falu akkori és mai élete a minduntalan visszatérő téma Madarász Lászlónak, a Bács-Kiskun megyei tanács vb elnökhelyettesének avató beszédében, Hadik Ferenc községi vb-titkár és Bácsi János vb-elnök nyitó-, illetve zárószavaiban. Major Pál, a kecskeméti Katona József Színház művésze verseket mond, köztük a néhány lépésnyire kelt, A jó öreg kocsmány címűt... Azután Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az ünnepség fővédnöke lép a tér közepére , s megcsillan a szikrázó napfényben a két és fél méteres, impozáns, bronzba öntött alkotás, a leleplezett Petőfi-szobor. Pillanatokon belül ellepik a koszorúk, befut a megyének Fehéregyházán járt küldöttsége, és csakhamar kézről kézre jár egy kis üveg. Tartalma néhány rög, amelyet 120 évvel és négy nappal ezelőtt — feltehetően — a költő vére áztatott... * A szobor délnek néz, a költő feje enyhén féloldalt fordul, mintha tekintete az atyai házat pásztázná. Az emlékmű alkotója, Marton László háromszoros Munkácsy-díjas művész ezt mondja: — Arcvonásainak megformálásában az egyetlen ismert daguerrotyphez igyekeztem hű maradni. Maga a kompozíció, az alak testtartása a törékeny alkatú, de lendülettel eltelt, mindig nyughatatlan költőt fejezi ki, a néptribunt, akinek útja innen már szinte egyenesen vezetett a forradalomig s korai, hősi haláláig. G. Szabó László NAGYVI LÁG NAGY VI L ÁG* NAGYVILÁG ' ^YV I L Á G^_| AZ ANGOL ZENEI ÉLET szenzációja Rosemary Brown asszony, aki azt állítja, hogy nagy zeneszerzők látogatják a túlvilágról és diktálják le neki „új” szerzeményeiket. A Listener ,című folyóiratban Denis Matthews, az ismert karmester megállapítja, hogy a Mrs. Brown által bemutatott művek csakugyan emlékeztetnek Beethoven és más zeneszerzők műveire, de egyezéseket is kimutat a nagy komponistáknak tulajdonított „új” művek, valamint a régiek között. Az angol dirigens a balhami özvegy hallucinatív képességében, ki nem élt zenei tehetségében — s nem utolsó sorban zenei memóriájában — látja a „csoda” okát. GEORGES COGNIOT, az ismert francia marxista tudós, az l’Humanité volt szerkesztője, megírta a Kommunista Internacionálé történetét. A mű a párizsi Editions Sociales kiadásában jelent meg. MOSZKVÁBAN, a Hudozsesztvennaja Lityeratura kiadónál, Szamarij Velihovszkij tollából monográfia jelent meg Paul Éluard-ról. Velihovszkij a modern francia irodalom jónevű orosz szakértője. HOLD 02 — ez a címe a legújabb amerikai—angol koprodukciós Science-fiction filmhistóriának, amelyet Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin Aldrin űrutazása inspirált. A történetnek, amely 2021-ben játszódik, James Olson és Warren Mitchell New York-i Broadway-színészek, valamint Catherina von Schell a főszereplői. BESZÉLGETÉSEK VASARELYVÉL címmel Jean-Louis Ferner tollából 184 oldalas könyv jelent meg a párizsi Belfond kiadónál. Illusztris hazánkfia kijelentette: „A Louvre? Meg kellene őrizni, mint vadállatok rezervátumát. A művészet? Mindenki műve legyen, nem egy emberé.” Vásárhelyi Győző hosszan ismerteti pályáját, elmondja, hogyan jutott el a mai kinetikus (mozgó) művészetéig, s hangoztatja, hogy manapság szükség van a festők, építészek, városrendezők, társadalomtudósok és lélekbúvárok szoros együttműködésére. MOULOUDJI francia festő, filmszínész és író „elkötelezett dalokból’’ fesztivált rendezett, több fiatal zeneszerző és énekesnő közreműködésével. Marcel Mouloudji maga is fellépett, többek között Boris Vian híres, a Dien Bien Phu-i vereség után írt A katonaszökevény című dalát énekelte, melyet annak idején a kormány betiltott. A bemutatott dalok Kubáról, Görögországról, Vietnamról és Írországról szólnak. JOLIOT-CURIE volt asszisztense, Pierre Riquard könyvet írt Paul Langevinről, a nagy francia fizikusról és békeharcosról. A mű a Seghers kiadónál jelent meg, a Világ tudósai című sorozatban. TÖBB, JOBB ÉS OLCSÓBB KÖNYVET jelszóval a pakisztáni közoktatásügyi minisztérium nemzeti könyvalapítványt létesített az UNESCO támogatásával. Legelső feladata, hogy rászoktassa az olvasásra a társadalom különböző rétegeit, könyvkiállítások rendezésével, könyvbuszok közlekedtetésével. A könyvalapítvány könyvnapokat és gyermekkönyv-fesztiválokat is rendez. A HIVATALOS STATISZTIKA szerint sorrendben a következő filmek vonzották 1945 és 1967 között a legtöbb nézőt Lengyelországban : 1. Keresztesek (lengyel), 2. Ének a viharban (lengyel), 3. Winettou (ny.-német), 4. Csendes Don (szovjet), 5. Háború és béke (amerikai változat), 6. Kincs (lengyel), 7. Égő város (lengyel), 8. Ördögszakadék (lengyel), 9. Utolsó állomás (lengyel), 10. Fáraó (lengyel). PETRO HURINENKO tollából dokumentumregény jelent meg Két nap hallgatás címmel. A mű a II. Ukrán Hadsereg öt, egységétől elszakadt harcosáról szól, akik sebesült bajtársukat cipelik Magyarországon át, s közben eltévednek. Egy magyar tanyasi család fogadja be őket. Tűzharcot vívnak a nácikkal, s végül az odaérkező szovjet egységek mentik meg őket. 350 MILLIÓ ZSEBKÖNYVET adtak el 1968-ban az Amerikai Egyesült Államokban 66 millió dollár értékben. A nagy szám ellenére sem mutatkozik haladás, mert 1959- ben is körülbelül ennyi fogyott el, közben azonban a lakosság 15°/0-kal szaporodott. A KULTÚRA PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON címmel a francia kommunista értelmiség folyóirata, a Nouvelle Critique hosszú kivonatokat közöl Aczél György művelődéspolitikai előadásából. A cikket egy Kassák-kollázs, egy Jancsófilmkép és egy Deim Pál-reprodukció illusztrálja. MONA LISÁRÓL, a világ legrégibb „cover-girljéről" szól Jean Suyeux-nek, a párizsi Laffont kiadónál Jocondologie címmel megjelent könyve. Ne at esztétikai-festészeti traktátum, hanem azt taglalja, miként igyekszik a fürge kalmárszellem kereskedelmi és reklámcélokra kihasználnia a Gioconda rejtelmesen lenyűgöző mosolyát. Már a század elején született Mona Lisa-parfüm, illetve Gioconda-fűző. Azóta egyre terjed a kommersz giocondizmus. Párizsban három kávéház, egy mosoda, több tucat kis- és nagykereskedés viseli a Mona Lisa nevet. A csodálatos festmény cégérül szolgál olasz ásványvíznek, német szivarnak, marokkói aperitifnek, továbbá különféle nemzetiségű gramofontűknek, cold-krémeknek, esőköpenyeknek, harisnyatartóknak, gyapjútrikóknak, hashajtóknak, számológépeknek, versenylovaknak, a francia atomerőmű egyik máglyájának, valamint a fogamzásgátlószereknek. Mona Lisa az eszményi cover-girl, aki csak egyszer állt modellt, s mégis ezer árut hirdet. Suyeux szerint a Gioconda a fogyasztói társadalom jellegzetes jelképe és eszköze. A szerző tanulmánya egyébként csak egy része a Laffont-kiadványnak, mert — talán illusztrációként — több Mona Lisa társasjátékot (Gioconda-pókert stb.) is mellékel a kiadó, potom 65 frank M centime-ért. ELDAR RJAZANOV, a Kamerán éjszaka és az Autót loptam rendezője, Moszkvában meg akarja filmesíteni Rostand romantikus színművét, a Cyrano de Bergeracot. Operatőr: German LavroV. NEMES KÁROLY munkásságát méltatja az Ungváron megjelenő magyar nyelvű napilap, a Kárpáti Igaz Szó. Filmkönyvei közül kiemeli a már megjelent Miért jók a magyar filmek és a Mai szovjet filmművészet című köteteket, és igen jelentősnek tartja a kiadásra váró, a népi demokratikus országok filmművészetéről szóló tanulmánykötetet. SARA LINDMAN Gruva címmel szociográfiai riportkönyvet írt a svéd bányavidék helyzetéről. Az élet apró, mindennapi eseményeit mutatja be. A meginterjúvolt bányászok — a világ egyik legmagasabb életszínvonalú országában — a legtöbbet a nyomorról beszélnek. Mióta a nyugdíjkorhatárt 67 évre emelték, szinte egyetlen munkás sem éri el GILBERT MARIA PODMANICZKY OSZTRÁK BÁRÓT, aki hat év óta jómódú, ám a művészethez vajmi keveset értő „műpártolók” hiszékenységéből szerzett magának csinos jövedelmet, letartóztatta a nyugatnémet rendőrség. Trükkje a következő volt: szerződtetett egy kiérdemesült, egykori színésznőt, beszerezte világhírű mesterek műveinek másolatát, majd rövid időre egy-egy kastélyt bérelt és alkalmanként meghívott oda néhány műtárgy-gyűjtéssel foglalkozó nyugatnémet iparmágnást, nagybirtokost stb. A „várúrnő” szerepét grófnőnek álcázott bűnsegédje játszotta, aki könnyek között közölte vendégeivel: anyagi okokból kénytelen megválni milliós kincseitől. S a derék sznobok beugrottak: egy obendorfi szállodatulajdonos kerek kétmillió schillinget fizetett egy hamisított Rubensért, egy kölni milliomos tízmillióért vitt haza egy közönséges Stemnbrandt-másolatot. A botrány akkor robbant ki, amikor a lóvá tett tulajdonosok szerzeményeiket közös londoni kiállításon akarták bemutatni. Nyomban a báró letartóztatása után nyilatkozat jelent meg a nyugatnémet lapokban: dr. Esterházy Pál herceg tette közzé ügyvédje útján. Eszerint az eisenstadti (Burgenland) Esterházy-kastélybban semmiféle aukciót nem tartottak, és neki az egész ügyhöz semmi köze sincs ... Nagy fiára emlékezett Kiskőrös A költőre emlékezett vasárnap szülőhelye, Kiskőrös is. Megnyílt a Petőfi életútja című állandó emlékkiállítás, amelynek gondolatát a község újratelepülésének 250. évfordulójára való készülődés vetette fel. A szülőház mellett kialakított múzeum három helyiségében megtalálhatók most a költő szinte valamennyi életszakaszának tárgyi emlékei, a hazai és nemzetközi Petőfi-kultuszt bizonyító írásos és egyéb anyagok; magában a nádfedeles szülőházban a Petrovics család ereklyéi láthatók. A múzeumavatás részvevőit Csizmadia Tibor, a kiskőrösi járási tanács vb-elnöke köszöntötte, az emlékkiállítást Váci Mihály Kossuth-díjas költő nyitotta meg. Megnyílt a szegedi tárlat A hagyományos szegedi nyári tárlatot — amely a szabadtéri játékokhoz kapcsolódik — vasárnap tizedik alkalommal nyitották meg a Móra Ferenc Múzeumban. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes beszéde után dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke öt képzőművésznek — Asszonyi Tamás, V. Bazsonyi Arany, Kádár János Miklós, Kiss István és Zoltánfi István — nyújtotta át a városi tanács díjait. Irodalmi randevúk — szabadtéri szoborfesztivál A tél folyamán nagy sikert arattak azok az irodalmi matinék, író—olvasó találkozók, amelyeken egy-egy tájegység, nagyobb város (Szeged, Debrecen, Pécs) irodalmi életével ismerkedhetett meg a fővárosi közönség. A Bem rakparton, az 1. kerületi népfrontklubban lezajlott találkozókat vidéki irodalmi lapok (a Tiszatáj, az Alföld, a Jelenkor) és a budapesti I., V., és XXII. kerületi népfrontbizottságok szervezték, az írószövetség támogatásával. Tavasszal félbeszakadt a szépen induló sorozat, de korántsem ért véget. Szeptemberben Miskolc szellemi életével, alkotóival tartják a következő rakparti randevút, majd a négy város írói együtt, közös találkozón beszélik meg a fővárosi érdeklődőkkel a sorozat tapasztalatait. Készülnek már a tervei egy újabb, hasonló sorozatnak is, amelynek keretében a vidék zenei életével ismerkedhet meg hasonló módon az arra kíváncsi fővárosi közönség. A XXII. kerületiek külön elképzelést is dédelgetnek, kivitelezését is megkezdték: a felszabadulás negyedszázados évfordulójára országos szintű szabadtéri szoborkiállítást szerveznek a Budatétényi Kertészeti Kutató Intézet segítségével, a már nemzetközi hírű rózsakiállítással egybekapcsolva. Így a nemzetközi közönség is biztosítva lenne. A képzőművész szövetség segítségével szeretnék elérni, hogy ez a kiállítás azután a magyar képzőművészek évente ismétlődő, rendszeres és jelentős tavaszi—nyári találkozójává bővüljön. Sz. J. L A DUNA-KANYAR NYÁRI PROGRAMJÁNAK egyik érdekes eseményeként vasárnap képzőművészeti kiállítás nyílt a nagymarosi művelődési házban, tizenöt művészünk mintegy félszáz, a helyi alkotóházban készült művéből. A tárlat, amelyet D. Fehér Zsuzsa művészettörténész nyitott meg, augusztus 17-ig tekinthető meg.