Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-12 / 252. szám
^ (B (p Sj ^ 1 Jh AZ AI KORKÉP 4 1969. SZEPTEMBER 12. PÉNTEK Magyar Hírlap Kincs a lábunk alatt Évekkel ezelőtt egy nyugati üzletember ajánlattal fordult a magyar külkereskedelmi szervekhez: a hajdúszoboszlói gyógyforrás elfolyó vizeinek hasznosítására tett javaslatot. A megoldás: az elfolyó gyógyforrás vizéből ő kivonatolná az ásványi anyagokat és azokat fürdősó és gyógypasztilla formájában értékesítené, így — mint írta — a reumatikus bántalmakban szenvedő betegeit másutt is hozzájuthatnának a jó hírnévnek örvendő hévíz gyógyító ásványaihoz. A nyugati üzletember a messze távolból meglátta termálvizeinkben a jó üzletet, a gyorsan visszatérülő befektetést. Mi azonban — mondjuk meg őszintén — még nem fordítunk kellő figyelmet a lábunk alatt heverő kincsre. Kevés olyan országot találunk Európában, amely hazánkéhoz hasonló kedvező geológiai és hidrológiai adottságokkal rendelkezik. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Molnár Béla — az ismert mezőgazdasági szakember — felszólalásában tényszerűen bizonyította a hévizek hazai jelentőségét és hasznosításuknak népgazdasági értékét. Elmondotta, hogy a szakemberek Csongrád és Békés megye, a Kisalföld, a Dunántúl déli része, valamint Budapest, Hatvan és Miskolc környéke — tehát hajánk területének csaknem a fele alatt — óriási forróvíztengert térképeztek fel. A feltárás első szakaszában elvégzett számítások is igazolják, hogy e forróvíztenger — ötvenéves ellátási szintet figyelembe véve — hazánkban évi 800 millió köbméter termálvíz kitermelését teszi lehetővé. Nem szorul tehát bizonyításra, hogy most, amikor a kőolaj, a szénhidrogén és a hajdúszoboszlói földgázmező feltárásával mindinkább csökken a szén szerepe, s döntő fordulat következik be az ország energia-ellátásában — az új energia feltárása és hasznosítása milyen nagy lehetőséget kínál a népgazdaságnak. Szegeden az Ogyessza-lakótelepen az új hőforrás hasznosításával ezer lakást fűtenek. Jól szolgálja a feltárt és hasznosított győri termálkút az SZTK-rendelőintézet, a gimnázium és a vasgyár fűtését. Hódmezővásárhelyen a kórházi pavilont és a kerámiagyár 30 lakását is termálvíz fűti. A szentesi termelőszövetkezet a hévizekkel üvegházi termelést honosított meg. A feltárási munkák befejezésével az új hőenergia hasznosítása széles körben megoldható. Érdemes tehát a helyi tanácsokat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetet érdekeltté tenni a hévizek alkalmazásában. Ésszerű a szakemberek javaslata, hogy a tanácsok és a termelőszövetkezetek saját anyagi forrásaikból vagy bankkölcsönök útján is segítsék elő a termálvizek feltárását és hasznosítását Indokoltnak látszik az a javaslat is, hogy az egészségügyi és a belkereskedelmi tárca, valamint a szakszervezetek is fordítsanak erre nagyobb figyelmet és nyújtsanak további anyagi támogatást. És a szállodák telepítésénél is nagyobb figyelemmel kellene lenni a már feltárt és működő hőenergia-forrásokra. A termálvizek hasznosításához, a települések kommunális hálózatának kiépítéséhez, a fűtőenergiának a mezőgazdaságban történő elterjedtebb alkalmazásához természetesen korszerű, gazdaságos technikai berendezések szükségesek. A termelőberendezések előállításához típustervek kellenének, s főleg olyan vállalat, amely sorozatban gyártaná a növényházakat. Egyes termelőszövetkezeteknek már biztató terveik vannak a hőenergia hasznosítására. A makói József Attila termelőszövetkezet például 10 ezer négyzetméter területű hajtató-szaporítóházat és egy 100 millió forintos beruházással létesítendő sertéskombinátot kíván hévízzel fűteni. A rajkai Vörös Csillag Tsz további 4000 négyzetméter alapterületű növényházat kíván a hőenergiára kapcsolni. A Biharugrai Állami Gazdaság 25 katasztrális holdnyi halkeltetőjénél akarja a hévizet hasznosítani. Az előrelátó központi és helyi törekvések sokat ígérnek. Érdemes azonban még többet áldozni. Az energia nem vész el, csak átalakul — mondja a fizikai törvény. Nos, a hőenergia sem vész el, átalakulhat. Méghozzá forinttá. Perlai Rezső Szomorú diagnózis ! A gyermek lelke: sérült Több mint egy évtizede alakult meg az első nevelési tanácsadó a fővárosban, a XV. kerületi Tanács oktatási osztályának támogatásával. Azóta már több ilyen tanácsadó működik az országban. Dr. Székely Lajós, a XV. kerületi nevelési tanácsadó vezetője érdekes tapasztalatokat szerzett az évek során. Mint elmondotta, a 3—18 éves fiatalok személyiségfejlődésében jelentkező zavarok megszüntetését tűzték ki célul, s neveléslélektani eszközökkel kívánják elősegíteni a veszélyeztetett fiatalok társadalmi beilleszkedését Felkutatják a szülőknek, nevelőknek sok problémát okozó gyermekeket, majd egy orvos-gyógypedagóguspszichológus-gárda segítségével megállapítják a zavart kiváltó okot. Gyakran előfordul, hogy a szülők helytelen nevelési módszerei okoznak törést a gyermek egészséges személyiségfejlődésében;ilyenkor a szülőket kell nevelni. — Ha a szülő nem kéri a tanácsadó segítségét, hogyan tudják felderíteni a veszélyeztetett fiatalokat? — Az iskolai osztályközösségben lehet őket leghamarabb felfedezni. A rendetlenség, a figyelmetlenség, a brutalitás, vagy éppen a félszegség, az önbizalom hiánya, a beszédhiba számos forrásból okadhat. Előidézheti a rendezetlen családi viszony, a kiegyensúlyozatlan érzelmi légkör, a szeretet hiánya, az apa vagy az anya — sokszor mindkettő — alkoholizmusa stb. A gondozás időtartama attól függ, hogy mikor ragadják ki a gyereket a káros környezetből. — Gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak? — Csak szórványosan, általában az esetek 12—15 százalékában. Például, ha a feltűnően gyenge fizikumú gyerekekkel vitaminokat és erősítőket szedetünk, nemcsak kondíciójuk, teherbíróképességük javul, hanem kedélyük, önbizalmuk, viselkedésük és tanulmányi eredményeik is. — Hol történik a kezelés és a tanácsadás? — Sem az iskola, sem az orvosi rendelő nem bizonyult megfelelőnek erre a célra. Végül a tanács épületében „rendelünk”, ahol minden munkatársunk saját szobájában fogadja a gyerekeket hetente kétszer 4—4 óra hosszat — Kapcsolatban állunk a pedagógusokon kívül a szülői munkaközösségek aktívahálózatával, a társadalmi és tömegszervezetekkel és több munkahellyel. Sok börtönből kikerült fiatalkorút is gondozunk. A gyermekvédelmi munka társadalmi összefogást igényel. Helytelen azonban az a fajta társadalmasítás, amely a gyermekvédelmi munkát, a pedagógiai, pszichológiai, szakgondozási feladatokat laikus aktivistákkal „társadalmi munkában” kívánja megoldani. A képzetlen aktivisták több kárt okoznak, mint hasznot. Az első budapesti nevelési tanácsadótöbb mint egy évtizede eredményei nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ismertek. Tevékenysége az UNESCO Nevelésügyi Bizottságának napirendjén is szerepelt, s közvetlen kapcsolatban áll a berlini Humboldt Egyetemmel, valamint több szocialista ország hasonló intézményével. H. V. A. Huszonegy országból érkeznek küldöttek a VII. magyar békekongresszusra Szeptember 29-ig lezajlanak a küldöttválasztó békegyűlések Széles körű nemzetközi érdeklődés előzi meg a VII. magyar békekongreszszust, amely október 4-én és 5-én az Országház kongresszusi termében tanácskozik majd. A béketanács meghívására a Béke-világtanács képviselőin kívül 21 ország küldöttei jönnek ez alkalomból hazánkba. A kongresszus előkészületei egyébként immár befejező szakaszukba lépnek. A béketanács elnöksége pénteken tekinti át az előkészítő munkák helyzetét. Többek között ezen az ülésen hagyják jóvá a kongresszusi beszámoló tervezetét és a kiküldött témabizottságok terveit. A plénum tanácskozásai közben ugyanis öt szekcióban olyan alapvető kérdéseket vitatnak meg, amelyek a következő időszakra szólóan meghatározzák a magyar békemozgalom irányát és tartalmát, így szőnyegre kerül a magyar békemozgalom helyzete, módszerei és feladatai, az európai biztonsággal kapcsolatos hazai feladatok, szolidaritásunk Vietnammal, a békés egymás mellett élés politikája és a jelenlegi nemzetközi helyzet, végül a közel-keleti helyzet és szolidaritásunk az arab népekkel. Szeptember 29-ig egyébként lezajlanak a megyei, illetőleg a budapesti küldöttválasztó békegyűlések. Ezek sorában a kerületi értekezleteket követő budapesti aktívaülésre 27-én kerül sor. Tanácskozik az ifjúmunkás-parlament Biszku Béla felszólalt a kSzelíció ülésén Tegnap a csepeli munkásotthonban megkezdte tanácskozását a II. országos ifjúmunkás-parlament 300 küldötte. Az elnökségben helyet foglalt Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor és Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, dr. Beckl Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, valamint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. Az elnökség tagja volt Abdul Rahman Vezirov, a lenini Komszomol központi bizottságának titkára. Tóth Imrének, a KISZ KB osztályvezetőjének megnyitó szavai után Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott beszédet. Köszöntötte a magyar munkásifjúság sok százezres táborának küldötteit, majd a többi között hangsúlyozta: " Ma már egyre inkább elfogadják a társadalmi-gazdasági élet különböző szféráiban a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek azt a jogát és kötelességét, hogy a fiatalok érdekeinek védelmezője legyen. E tevékenység elismert fórumai lettek a munkás-, a tsz-fiatalok, a közép- és szakmunkástanulók helyi, illetve országos, parlamentjei, az egyetemi és főiskolai hallgatók küldötteinek konferenciái. Két ellenvetés szokott elhangzani a KISZ ilyen irányú tevékenységével kapcsolatban. Az egyik attól félti szövetségünket, hogy ha az ifjúságnak nagyon konkrét érdekeiért folytatott harcát magáénak tekinti, akkor csökken a fiatalok kommunista nevelésében betöltött szerepe. Ez a szembeállítás hibás. Fordítva viszont igaz, ha az ifjúsági szövetség nem ismeri és nem ad hangot az ifjúság érdekeinek, törekvéseinek, ha nem harcol az itt is jelentkező ellentmondások leküzdéséért, akkor ez a kommunista nevelés hatékonyságát veszélyezteti. A másik ellenvetés szerint a különböző ifjúsági rétegek parlamentjei veszélyeztetik az ifjúsági szövetség egységét. Meggyőződésünk itt is éppen ellenkező: az egyes ifjúsági rétegekkel való megkülönböztetett foglalkozás nem gyengíti, hanem erősíti szövetségünk egységét. — Gyakran hallani olyan véleményt, hogy mennyivel könnyebb ma egy fiatal embernek elkezdenie az életet, mert a lehetőségeket szinte tálcán kínálja a társadalom. E véleményben természetesen sok az igazság, ugyanakkor azonban igaz az is, hogy ma sem könnyű feladat felkészülni a munkáséletre, átjutni a kollektívába való beilleszkedés első buktatóin. Éppen ezért választotta a II. országos ifjúsági parlament tanácskozása központi témájául a fiatalok munkába állásának, munkahelyi beilleszkedésének segítését. Méhes Lajos szavai után Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vitaindító referátumot. Elöljáróban elmondotta, hogy a KISZ 7. kongresszusa óta az ifjúsági szövetség központi bizottsága két alkalommal is foglalkozott a munkásifjúság termelési tevékenységével, a fiatal munkásnők, munkások élet- és munkakörülményeivel, a körükben végzett mozgalmi munka kérdéseivel, feladataival. Határozatok születtek, amelyek rámutattak, hogy a munkásifjúság hazánk fiataljainak létszámát illetően legnagyobb, politikai szerepét, súlyát tekintve legalapvetőbb rétege, a munkásosztály szerves része, utánpótlása. A dokumentumok foglalkoztak a szakmunkásképzés terén tapasztalható gondokkal, vizsgálták a munkássá válás folyamatát, felhívták a figyelmet a pályaválasztás és a munkás élet problémáinak társadalmi megítélésének viszonyára, összefüggéseire. A KISZ központi bizottságának határozatait az elmúlt hónapokban sorra megtárgyalták a különböző szintű KISZ-szervek és bizottságok, s mintegy 800 üzemi, 20 kerületi, 11 városi és 7 megyei ifjúmunkásparlamentben mondták el véleményüket maguk az érdekeltek, a fiatal munkások. Ezek az előparlamentek számtalan javaslattal, indítvánnyal, megszívlelésre méltó véleménnyel gazdagították a szervezeti életet. A tapasztalatok birtokában viszont már az is megállapítható, hogy a nevelés és ezen belül a világnézeti, a hazafias és internacionalista, osztályharcra nevelés kérdései még mindig nem kaptak olyan hangsúlyt a tanácskozásokon, mint amilyen megilleti azokat. Fel kell figyelni arra is — emelte ki Ribánszki Róbert —, hogy a szervezeti élet problémáiról, fejlesztésének feladatairól is kevesebb szó esett, mint egyéb témákról. A KISZ KB titkára végezetül hangsúlyozta: ne csak a nyílt szavak, hanem a megoldásra törekvő közös állásfoglalások, javaslatok fóruma is legyen ez a tanácskozás. A parlament kialakította indítványok, vélemények, észrevételek számottevően elősegíthetik az ifjúmunkások problémáinak, gondjainak megoldását. A vitaindító referátumot követően az ifjúmunkás-parlament küldöttei négy szekcióban folytatták tanácskozásukat. Az első szekció ülésén — amelyen részt vett és felszólalt Biszku Béla is — a kezdő munkavállaló fiatalok sajátos helyzetét elemezték, a másodikban az ifjúsági termelési mozgalmak, versenyek szerepét vitatták meg. A harmadik szekció témája: „A munkáslányok és fiatalasszonyok helye, szerepe társadalmunkban, az üzem, a munkahely, a család és a KISZ-szervezetek életében.” A negyedik szekcióban az üzemi KISZ-szervezetek feladatairól hangzottak el hozzászólások. A tanácskozás első napjának végeztével az ifjúmunkás-parlament küldöttei megkoszorúzták a Csepel Vas- és Fémművek bejáratánál álló Lenin-szobrot, majd megtekintették a csőgyárat, a fémművet és az acélművet. A látogatás befejeztével a munkásotthon színháztermében fiatal művészek kedveskedtek ajándékműsorral a munkásifjúság képviselőinek. Az ifjúmunkás-parlament ma folytatja munkáját. ' A4» A Budapesti Őszi Vásár 21. pavilonjában majd árusít a Fővárosi Cipőbolt Szeptember 5—15-ig a Budapesti Őszi Vásár területén néhány gyér legújabb és legszebb termékeit árusítja a Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Megvásárolhatók majd a Duna Cipőgyár új és exporttermékei, pl. a kiváló áruk fórumán díjat nyert Desma talpú gyermekcipők, újszerű női csizmák stb. A 21-es pavilonban a Minőségi Cipőgyár kis szériában gyártott női divatcipőtermékei. Az Alföldi Cipőgyár exportmodelljei is bizonyára vonzzák majd a szép cipőket kedvelőket