Magyar Hírlap, 1969. december (2. évfolyam, 331-359. szám)
1969-12-03 / 333. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁGVILAGGAZDASAG A SZÖVOSZ elnökhelyettese nyilatkozik • Új alapszabály a fogyasztási-értékesítő szövetkezetekben A fejlesztés akadályai — Új ágazat: a lakásszövetkezet Egy hagyományaiban régi, s az utóbbi időkben fejlődése új útjait kereső mozgalom rendezi sorait ezekben a hetekbennapokban: a hajdan volt földművesszövetkezetek, mai, kissé hosszas nevükön: általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek készítik el új alapszabályukat. A szövetkezetek több mint másfél milliónyi tagsága vesz részt ebben. A tapasztalatokról és a szövetkezetek fejlesztésének lehetőségeiről kérdezzük dr. Kovács Sándort, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét. Nyílt szó a gondokról — A részközgyűléseken szerzett tapasztalatok szerint mi a tagok véleménye a szövetkezeti munkáról, mit várnak elsősorban a fogyasztási szövetkezettől? — Érdekesek és tanulságosak ezek a tapasztalatok. A részközgyűlések fő témája az új alapszabály megalkotása, annak megtárgyalása, hogy a lakossági igényeknek megfelelően milyen szükségletek kielégítését szolgálja a szövetkezet, és ehhez milyen biztosítékokat, működési feltételeket tartalmazzon az alapszabály. Tapasztalataink szerint a szövetkezeti tagok a lényeget érintik akkor is, ha felszólalásaikban esetleg csak a hiánycikkekről, a kenyér nem kielégítő minőségéről, a tüzelő- és az építőanyagok beszerzési nehézségeiről, vagy a háztáji termékek termelési és értékesítési gondjairól beszélnek. A részközgyűlések jelentősége véleményem szerint éppen abban van, hogy a szövetkezeti tagok közvetlenül, nyíltan beszélnek gondjaikról, bajaikról. Így nyilvánítják véleményüket a szövetkezetről, s mondják el azt is, mit várnak tőle a jövőben. A tagok közreműködésével kialakuló új szövetkezeti alapszabályokról bízvást állíthatjuk: megfelelnek a követelményeknek. Fontos tanulság, hogy a fogyasztási szövetkezetek tevékenységében az eddiginél hatékonyabban szükséges érvényre juttatni a tagok személyes anyagi érdekeltségét. — Hallhatnánk valamit a szövetkezetek gazdasági tevékenységéről? — Az 567 szövetkezetnek 13 milliárd forint a vagyona, ebből 228 millió forint a tagok által befizetett részjegyalap. A kiskereskedelmi forgalom értéke meghaladja a 35 milliárd forintot, a hálózatban tizenhatezer bolt és hétezer vendéglő, italbolt működik. Ha már a számoknál tartunk: kétezer ipari és szolgáltató üzem tartozik az ÁFÉSZ-ekhez, amelyek hozzávetőleg egymilliárd forint értékű árut, illetve szolgáltatást nyújtanak. Javuló eredmények — jóllehet, az állami nagyvállalatoknál rugalmasabb közösségekről van szó, olyanokról tehát, amelyek gyorsabban igazodhatnak a reform teremtette körülményekhez — 1968-ban mégis romlott valamelyest eredményességük 1967-hez képest. Nagyjában-egészében azonban túljutottunk a megtorpanáson, s az idén a szövetkezetek vállalati eredménye valószínűleg nem csupán a tavalyinál, de az 1967. évinél is jobb lesz. Működési területükön öt és fél millió ember él: az ország 3200 községéből 3100-ban kizárólag e szövetkezetek a kiskereskedelem gazdái. Közben áttörték a korábbi kényszerű határokat is, az államiak mellett van már szövetkezeti bolt Budapesten és más városokban is. — Milyen akadályai vannak e sokirányú gazdasági munkának? — Bőségesen sorolhatnék példát erre — folytatja dr. Kovács Sándor. — Az ipar és a nagykereskedelem általában előnyben részesíti a nagyobb tételekben vásárló állami kereskedelmi vállalatokat. A szövetkezetek mint kis- vagy középvállalatok hátrányban vannak a beszerzési piacon, kevesebb importárut kapnak, nehezebben jutnak hozzá a legkeresettebb textilanyagokhoz, vasműszaki cikkekhez. Áruhiányos piacon ezek a hátrányok különösen érzékenyen érintik a szövetkezeteket. Pozíciójuk javítása érdekében célszerűnek látszik társulások, közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok alapítása. Kormányhatározat teszi ezt lehetővé, ám a konkrét közgazdasági és jogi szabályozás még várat magára. Az ÁFÉSZ-ek az átlagosnál kedvezőtlenebb közgazdasági adottságuk miatt hátrányban vannak a beruházási hitelek piacán is, pedig nagy szükség van arra, hogy lépést tartsanak a korszerű követelményekkel. Erőfeszítéseket tesznek a szövetkezetek a kereskedelmi hálózat bővítésére — másfél év alatt például 500 új boltot és 200 vendéglátó egységet nyitottak —, ám ez a fejlesztés elmarad a szükséglettől, a fizetőképes kereslettől. Lakásszövetkezetek érdekképviselete . A SZÖVOSZ érdekeltségi köréhez tartozik egy nálunk még új szövetkezeti ágazat, a lakásszövetkezetek szövetségi képviselete is. Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a SZÖVOSZ, valamint a területi szövetségek sokirányú munkával segítik ennek a szövetkezeti formának mind szélesebb kibontakozását. Milyen elképzelésekkel foglalkoznak? — A fogyasztási szövetkezetek és szövetségeik már évek óta szoros kapcsolatot tartanak fenn a lakásszövetkezetekkel, amelyek zöme belépett a fogyasztási szövetkezetek szövetségeibe, s a SZÖVOSZ keretében létrehozták országos szakbizottságukat Ezt a helyzetet erősítette meg a kormány, amikor a lakásszövetkezetek országos érdekképviseleti szerveként a SZÖVOSZ-t ismerte el. A lakásszövetkezetek — a fogyasztási, valamint a takarékszövetkezetek mellett — a föderatív elvnek megfelelően egyenrangú öszszetevői az országos, továbbá a megyei szövetségeknek is. — A lakásszövetkezetek munkájának segítsége, fejlődésük támogatása elválaszthatatlan lakáspolitikánk célkitűzéseitől. Ismeretes, hogy az utóbbi években nagymértékben nőtt hazánkban a lakásépítkezés, s ezen belül a magánerőből történő építkezés, amelynek arányszáma már eléri a 65 százalékot. Egyre inkább teret hódít az a felismerés — és a társadalmi igazságosság is megköveteli ezt —, hogy a lakások építéséből, fenntartásából az érdekeltek is részt vállaljanak. A lakásszövetkezetek ma még elég szűk keretben működnek, az országban évente felépülő lakásoknak alig kilenc százaléka szövetkezeti lakás. Általában az állami, tanácsi lakások tulajdonosainak egy része szerveződik szövetkezetbe, amelynek az építés segítésében tehát nincs szerepe, a fenntartásban, a felújítások megszervezésében, s különféle szolgálltatások nyújtásában, a szociális, kulturális létesítmények biztosításában azonban igen fontos feladatokat vállal. E munka elősegítésére a szövetségek különítsen az alapszabályok megfelelő módosításában, az ügyvitel szervezésében, a szövetkezeti gondnokságok kialakításában kívánnak már a tél folyamán gyors segítséget nyújtani. Vállalati építkezések — Sok a törekvés arra, hogy a lakásszövetkezetek a magánlakás-építkezés területén is szélesebb körű tevékenységet folytassanak. Máris hasznosan tevékenykedik a veszprémi KISZ lakásépíttető, valamint a zalaegerszegi garázsépíttető szövetkezet. Van kezdeményezés családiház, továbbá üdülőépíttető szövetkezetre is. Érthető ez, hiszen a szövetkezeti forma kiváló lehetőséget nyújt az építőkapacitás növelésére is, s ez az előny különösen a telepszerű, többszintes építkezéseken szembetűnő. A szövetkezet ilyenkor már az építkezések megkezdése előtt megalakul, előtakarékosságot szervez, s lehetőséget nyújt tagjainak a munkában való részvételre is. A szövetkezetek hasznosan koordinálhatják a nagyüzemek lakásépítésre szánt alapjainak hatékony felhasználását is. — A lakásszövetkezetek ez utóbbi formája most van kialakulóban, működési elveire — az illetékes állami szervekkel közösen — most készítjük javaslatainkat. Szeretnénk, ha jövőre minél több szövetkezet kezdené meg e célkitűzések szerint munkáját — fejezte be a beszélgetést dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. K. N. A világgazdaság helyzete és a magyar—angol kapcsolatok a londoni közgazdász-kollokvium napirendjén Londonban befejeződött a vezető magyar és angol közgazdászok kollokviuma, amelyen megvitatták a világgazdaság helyzetét, a magyar és az angol nemzetgazdaság felépítését, irányításának módját, a két ország gazdasági kapcsolatait és a további együttműködés lehetőségeit. A magyar küldöttséget dr. Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke vezette. Tagjai között volt dr. Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, államtitkár, Czeitler Sándor, külkereskedelmi miniszterhelyettes, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese és Bartha János, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Boldizsár Iván, a New Hungarian Quarterly főszerkesztője. Az angol küldöttséget Sir Eric Wyndham White, a GATT volt főigazgatója vezette, tagjai között volt Lord Balogh (Balogh Tamás) és Sir Alec Cairncross, a brit kormány két volt gazdasági főtanácsadója, több más ismert közgazdász, egyetemi tanár, parlamenti képviselő. A kollokvium a Londontól 80 kilométernyire fekvő Wilton-parkban, egy 1576- ban épült vidéki kastélyban kezdődött meg, nyilvános záróülését Londonban tartották. Mindkét küldöttség tagjai megállapították, hogy a tanácskozások légköre mintaszerű volt. Boldizsár Iván a békés együttélés iskolájának nevezte a kollokviumot. Dr. Bognár József bejelentette, hogy jövőre Magyarországon tartják a második tanácskozást és meghívta a brit közgazdászokat hazánkba. Simai Mihály egyetemi docens és Michael Kaser, a magyar, illetve az angol küldöttség tagja, összegezte a vitában elhangzottakat. Megállapították, hogy a két ország gazdaságának fontos közös jellemzője: a külkereskedelem nagy szerepe a gazdaság egészében, amely Angliában eléri a 25, Magyarországon pedig a 30 százalékot. Simai Mihály elmondta, hogy a magyar kivitel az elmúlt évben jelentősen emelkedett, az ország fizetési mérlege pozitív. A gazdasági mechanizmus reformja kiállta az első próbát. Sok szó esett a magyar—angol ipari kooperáció lehetőségeiről. Ezzel kapcsolatban John Cooper, a Shell nemzetközi olajcég kelet-európai igazgatója sajnálattal állapította meg, hogy bár nagy lehetőségek kínálkoznak, több nyugat-európai ország, például az NSZK, megelőzte az angol cégeket ezen a területen. Igen sokan érdeklődtek a magyar gazdasági reform eddigi tapasztalatairól és a magyar népgazdaság-irányítás sikereinek okairól. Varsányi György, hazánk londoni ideiglenes ügyvivője fogadást adott a kollokviumon részt vett magyar küldöttség tiszteletére. 1969. DECEMBER 3. SZERDA7 ---------------TSZ STTTTTI ö Tsz-vízelléküzemek A Komárom megyei termelőszövetkezetek kiegészítő üzemei tavaly 295 millió forintot, a tsz-ek összes árbevételének 28,6 százalékát hozták. Az idén várhatóan 35 százalékkal növekszik ez az összeg. A 61 termelőszövetkezet 402 kiegészítő részlegének felülvizsgálatát már befejezték a megyében. Egy-két kivétellel valamennyi termelőszövetkezetnek van megfelelő engedélye. Egy tsz szabályellenes üzemi kooperációját azonnal megszüntették, míg öt termelőszövetkezetnek január 1-ig kell felszámolnia telephelyén kívüli, illetve engedély nélküli kiegészítő üzemét. A legtöbb szabálytalanságot az alkalmazottak bérezésénél találták, sok esetben az előírást meghaladó jövedelemben részesülnek. HORIZONT Befejeződött a KGST építőipari tanácskozása A KGST építőipari állandó bizottságának baráti légkörben lefolyt 27. tanácskozása befejeződött az NDK-beli Rostockban. Megtárgyalták az építőipar műszaki-anyagi bázisa fejlesztésének alapvető közös feladatait, továbbá a tervezés műszaki színvonalának emelése, az építő és szerelési kapacitás növelése érdekében végrehajtandó együttes erőfeszítéseket. A KGST-tagországok építő-, és építőanyag-, üveg- és kerámiaipari 1971—75. évi fejlesztési terveinek összehangolásával öszszefüggésben, a bizottság megvitatta az építőipar építőanyaggal és építőipari termékekkel való ellátásának legfontosabb kérdéseit. A tanácskozás foglalkozott az építőipari automatizálás fejlődési irányzataival, az építés és szerelés irányításának tudományos módszereivel, a városépítés további fejlődésével. Egyiptomi olaj a Szovjetuniónak Az Egyesült Arab Köztársaság évi 1,5 millió tonna nyersolajat szállít a Szovjetuniónak. Az erre vonatkozó megállapodást most írták alá. NDK—iraki együttműködés Bagdadban aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és Irak hosszú lejáratú tudományos-műszaki együttműködési megállapodását. A megállapodás — egyebek között — iraki szakemberek képzését irányozza elő a Német Demokratikus Köztársaságban. Az olasz külkereskedelem deficitje Olaszország külkereskedelmi mérlege folyó év augusztusában 46,6 milliárd líra deficittel zárult, jóllehet az elmúlt év azonos hónapjaiban a külkereskedelmi mérlegen 47,7 milliárd líra felesleg mutatkozott. Az olasz kormány most kiadott statisztikai jelentésében leszögezi, hogy Olaszország ez év augusztusában 546,9 milliárd líra értékű árut importált, s ugyanakkor az export értéke 500,3 milliárd líra volt Tudományos tanácskozás X 3- 3, Z '• Z *10• A szövetkezeti jog nyitott kérdései Kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az MTA, a Magyar Jogász Szövetség és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának négynapos mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi konferenciája. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, 300 termelőszövetkezeti jogtanácsos, tudományos kutató, egyetemi oktató, bíró és tanácsi dolgozó vesz részt. Szabó István, a TOT elnöke megnyitó előadásában utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek az ország mezőgazdasági területének 82 százalékán gazdálkodnak, és tagjaik száma eléri az egymilliót. Gazdasági jelentőségük is egyre nő, a mezőgazdaság árutermelésének csaknem 70 százalékát adják. A közös gazdaságok számára távlatot adott az MSZMP IX. kongresszusa — mondta —, és ezzel összhangban jogilag rendezett körülményeket teremtett a tsz-ekről szóló 1967. évi 3. törvény, valamint a földtulajdont és a földhasználati viszonyokat rendező 4. törvény. A gyakorlat azonban egyre-másra újabb jogi kérdéseket vet fel. Ezeket a társadalmi viszonyok figyelembevételével megnyugtató módon kell rendezni. Ilyen probléma például, hogy féiképpen fokozható a tagok tulajdonosi érdekeltsége. Tisztázatlan az a kérdés is, hogy az állam és a szövetkezetek közötti gazdasági kapcsolatok hogyan fejlődjenek tovább. Ha például egy szövetkezet és egy állami vállalat közös vállalatot alapít, egész sereg olyan jogi kérdés vetődik fel, amely félreértésekre adhat okot. Jogilag a szövetkezetek egymás közötti gazdasági kapcsolatai is több szempontból kérdésesek. Megoldandó feladat még, hogy a szakemberek tudományos igénnyel elemezzék a szocialista szövetkezeti tulajdont, s feltárják az önálló termelőszövetkezeti gazdálkodás teljes kibontakozását gátló tényezőket. Ezután dr. Nagy László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem jogi tanszékének vezetője foglalkozott a szövetkezeti jog időszerű kérdéseivel, és konferencia vitájában külföldi jogászok is felszólaltak. Magyar eredményhirdető a bécsi Práterben Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat képviselői szerződést írtak alá a Wiener Stadthalle igazgatójával magyar gyártmányú eredményhirdető tábla szállítására, 60 ezer dollár értékben. A berendezés a híres bécsi Práter-stadionba kerül, és az 1970. augusztusi évadnyitón már ez hirdeti majd a mérkőzések eredményeit. A berendezést a Villamos Automatika Intézet tervezi és gyártja.