Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1970-01-04 / 4. szám
8 1970.JANUÁR 4.vasárnap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG MAGYER HÍRLAP így is lehet... Sertésetető a műszergyárban — Rekordsebesség az ötlettől a megvalósításig — Húsprogram és üzleti érdek Harmadik napja szünet nélkül havazott. A gyár vezetői csüggedten kémlelték az eget, a zord időjárás kegyetlenül áthúzta számításaikat. Állami gazdaságok igazgatóit várták szakmai bemutatóra Dalmadra, az ottani gazdaságba, ám a Tolna megyei község hóbástya mögé rejtőzött. Így a Mechanikai Mérőműszerek Gyára budapesti központjában a riporter is csak hallhatott arról, amiről szerencsésebbkörülmények között a helyszínről tudósíthatna. Megrendelő érkezik... Pedig az esemény, a látvány a téli utazást is megérné. — Az új profilt is hozó újdonságunkat, az automatikus sertésetető berendezést kívántuk bemutatni működés közben a mezőgazdaság több száz szakemberének — mondta Bern László műszaki igazgató. — Úgy érzem, nem túlzó kijelentés: az új konstrukció, amelyhez hasonló a fejlett agrárországokban már elterjedt, szinte forradalmasíthatja a „húsgyártást”, a sertéshizlalást. A műszaki igazgató — aki munkatársaival együtt csak mostanában ismerkedik a mezőgazdaság gépigényeivel —, ritka pályafutással büszkélkedhet: egyetemi hallgatóként, 34 esztendeje lépett be mai munkahelyére, és 22 éve a gyár főmérnöke. Ugyancsak meglepődött, amikor kora tavasszal hírét vette, hogy szekszárdi gyáregységükben egy környékbeli állami gazdaság igazgatója jelentkezett — megrendelőként. Elpanaszolta, hogy nincs emberük, aki a sertéseket etesse. Kemény valutáért vásároltak egy külföldi etetőberendezést, valami hasonlót szeretnének. — Nem panaszkodhattunk, hogy nincs megrendelésünk és munkánk, de mert a sertésetető berendezés gyártását jó üzletnek gondoltuk, ráálltunk az alkura. Elkészítettük a külföldihez hasonló konstrukciójú, de az itthoni viszonyoknak megfelelőbb berendezést, leszállítottuk, majd anélkül, hogy bárki kérte volna tőlünk, készítettünk egy még precízebb, teljesen automatikus berendezéstnek fel az ország különböző szövetkezeti és állami gazdaságaiban. Fővállalkozóként 1970-re 200 berendezést rendeltek a gyártól. A kétszázból húsz telepet Csehszlovákiában építenek fel. (Az Agrokomplex eredetileg import etetőberendezéseket akart vásárolni, de — s ezt hangsúlyozták — nemcsak valutárisan, hanem műszakilag is kedvezőbbnek találták, ha a hazai automatát veszik meg.) Az új évben a vállalat össztermelésének 20 százalékát lekötik a mezőgazdasági berendezések. A sertésetetők mintájára, némi módosítással juhetető berendezést konstruálunk, tervezzük a légkondicionálást és egyéb elképzeléseink is vannak... Az első berendezés az ötletet követő öt hónap múlva készen volt; azt hiszem, az ilyen gyors átfutás rekordidőnek mondható. Ám ahhoz, hogy a jövőben is gyorsan eleget tehessünk a megrendeléseknek, jelentősen át kell alakítanunk a szerelőműhelyünket, raktárt kell biztosítanunk a rendkívül helyigényes etetőberendezéseknek. S mert a mezőgazdaság igénye nagynak ígérkezik, kooperációs társak után néztünk. Egyes speciális részmunkákba bevontuk a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárat és most tárgyalunk néhány munkahiánnyal küzdő megyei mezőgazdasági gépjavító vállalattal... Fél éve még nem hittük volna, hogy ilyen gyors lesz a felfutás, egy éve viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy hagyományos termékeink mellett mezőgazdasági berendezéseket gyártsunk... Hangoztatták: nem a kényszer vitte arra a gyárat, hogy gyártmánystruktúráját szokatlan, új termékkel gazdagítsa, hanem az országos érdekkel — a húsigénynyel — szerencsésen találkozó üzleti lehetőség. Beleillik ez abba a stratégiába, amelyet a műszaki igazgató tömören úgy fogalmazott meg: az igények felé fordultunk. Néhány korszerűtlen gyártmánystruktúrájú vállalat példát vehetne róluk ... Földes Tamás Nem kellett várni a pénzre A Dalmandi Állami Gazdaság akkoriban vásárolt egy, a hazai piacon kapható kézi adagolású etető berendezést. A gyáriak bekopogtattak hozzájuk és tökéletesebb gépet kínáltak. Nem kell előre fizetni, ők odaszállítják, felszerelik , vállalják a rizikót. A gazdaság csak akkor fizessen, ha az automatikus etető a gyakorlatban is bevált. Nem kellett sokáig várni a pénzre. A dalmandiak nemcsak a mintapéldányt tartották meg, hanem még 1969-ben négy további épületet szereltek fel hasonló berendezéssel, 1970-re pedig még 13 automatikus etetőt rendeltek. S ami a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának nem kisebb öröm: a tolnai gazdaságban nagyszerű partnert találtak a további együttműködéshez. Kedvet kapva, hogy részt vállaljanak a mezőgazdaság gépesítéséből, most az istállók automatikus klimatizálását, légcseréjét szeretnék megoldani. Ehhez végeznek jelenleg műszeres méréseket a gazdaságban. A dalmandiak arra is hajlandók, hogy saját beruházásaikat is többé-kevésbé alárendeljék a gyáriak kísérleteinek.. De kanyarodjunk vissza az automatikus sertésetető berendezéshez, amelyről Kiss Jenő kereskedelmi főosztályvezetőnek is van mondanivalója. — Az 1200 sertést etető automata 350 ezer forintba kerül. Amikor partnereink kiszámították, magunk sem akartuk elhinni, hogy ez a berendezés — amely voltaképpen lelke a korszerű hizlalási technológiának — milyen alacsony hányadát jelenti a sertéstelepek egy férőhelyre jutó beruházási költségének. Az egy férőhelyre jutó teljes beruházási költség 12—16 ezer forint, ebből az etető automata mintegy háromszáz forint! S ami a leglényegesebb: amellett, hogy egy ember így négy istállót szolgálhat ki, az automatikus berendezés — a mezőgazdászok szerint — a hagyományos hét-nyolc hónapos hizlalási időt négy és fél hónapra csökkenti! Kétszáz az Agrokomplexnek A Mérőműszerek Gyára újdonságára az Agárdi Állami Gazdaság is felfigyelt. Az agárdiak — két másik gazdasággal közösen, Agrokomplex néven — komplett sertéshizlaló telepeket szállítanak és szerel A miniszterhelyettes értékelt Selejtkár ötvenmillióért Az öntödei Vállalathoz tartozó gyárak vezetői szombaton értekezletet tartottak a KGM-ben, ahol dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes értékelte az 1969. évi eredményeket, s vázolta az idei feladatokat. A vállalathoz tartozó öntödékben a munka hatékonysága tavaly javult, a termelés 9,8, a termelékenység pedig körülbelül öt százalékkal nőtt. A selejt csökkentésében azonban továbbra sem sikerült számottevő eredményt elérni. A vállalat tavalyi selejtkára mintegy 50 millió forint volt. Ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy szilárdabb fegyelemmel és műszaki fejlesztéssel lényegesen javítsák a minőséget. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az országnak 1970-ben jóval több vas- és acélöntvényre lesz szüksége, mint amennyinek a gyártását a vállalat tervezi, s az öntvényhiány akadályozza a közúti járműgyártás fejlesztését. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta az öntödei vállalat 370 millió forint értékű új beruházással gyarapodott, s az idén további 30 millió forintot költenek fejlesztésre. A kapcsolat egyetlen formája A japán—kínai kereskedelem kérdőjelet Baracs Dénes, az MTI pekingi tudósítója jelenti. December 31-én lejárt az 1969. évi kínai-japán kereskedelmi memorandumegyezmény és egyelőre nem ismeretes, mikor kezdődnek meg a tárgyalások az új szerződés megkötésére. Bár a két ország közötti árucserének csupán töredéke (10— 15 százaléka) bonyolódik le ennek az egyezménynek a keretében, s a forgalom oroszlánrészét a Friedly Trade nevezetű japán kereskedelmi szervezet realizálja, a tavaszi és az őszi kantoni vásárokon kötött üzletek révén a memorandumkereskedelem jelentősége nem hanyagolható el, mivel a két nagy ázsiai ország között ez a félhivatalos kapcsolat egyetlen formája. Mint ismeretes, a „memorandumkereskedelmi’’ kifejezés onnan ered, hogy japán és kínai részről memorandumban egyeztek meg a kapcsolatok e sajátos formájáról. A megállapodás nyomán jött létre a Pekingben működő „kínai—japán memoranandum kereskedelmi hivatal", illetve a Tokióban állomásozó „Japán— kínai memorandum kereskedelmi hivatal". Mindkét szervezetnek fiókja van a másik ország fővárosában. Miközben azonban a két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene fejlődött (tavaly novemberben a forgalom értéke elérte az 555 millió dollárt, az 1968-as egész évre eső 550 millió dollárral szemben), a memorandumkereskedelem csökkenő ten- denciát mutat, tükrözve a két ország közötti politikai kapcsolatok alakulását. A pekingi kínai—japán memorandum kereskedelmi hivatal a legutóbbi esztendőkben csak akkor volt hajlandó kereskedelmi egyezményt kötni, ha a japán kereskedők elkötelezik magukat a Szatokormány elleni harcra. Ugyanakkor az Új-Kína egyik legutóbbi bulletinjében három Japánt bíráló anyag található. Atokiói Ashavi Evening News ezzel kapcsolatban viszont emlékeztet, hogy a japán kormányfő Kína-politikája sohasem nélkülözte a kétértelműséget. Mielőtt ugyanis miniszterelnökké választották volna. Szato egy kínai hivatalos személyiséggel folytatott beszélgetése során elismerte az a kínai elvet, hogy „a politika és a gazdaság elválaszthatatlan”. Hivatalba lépése óta azonban a japán miniszterelnök — hangoztatja a tokiói lap — olyan politikát folytat Kína irányában, amelyet az ellenségesnek tekint, továbbá megakadályozta hosszú lejáratú kormányhitel nyújtását a Kínával folytatott kereskedelmi finanszírozásra. (Erre többek között azért volt szükség mert Japán többet exportál Kínába, mint amennyit importál; a tavalyi 326 millió dollár értékű japán exporttal csupán 224 millió dollár import áll szemben.) Miután a december 27-i választások a Szato-kormány pozícióját erősítették meg, aligha valószínű, hogy a két ország kapcsolatában változás következzék be. A Szato-kormány fokozottan Amerika-sarát kereskedelempolitikája magára vonta a kínai sajtó pergőtüzét, továbbá a Japán —kínai memorandum kereskedelmi hivatal még nem kapott kínai választ arra vonatkozólag, mikor kezdődhetnek meg az 1970. évi szerződésre vonatkozó tárgyalások. Esztergomi tizerek a Szovjetuniónak Az Esztergomi Labor vt .■.............Műnek idei termelések 10 ...... már lekötötték, jóllehet ebivalyi 500 millió forint milió forint értékű terméket gj Az év második felében Leneg a termelést az új esztergomi gjben. A vállalat a múlt évi három rubel helyett hétmillió rubel értékálló exportra számít. Legnagyobb küldi vevőjük az idén is a Szovjetunió. A komplett mag- és takarmánylaboratóriumokon, vegyi és virológiai laboratóriumokon kívül nagy mennyiségű egyedi műszert szállítanak részükre. Tervez a téesz Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben megkezdte működését az alföld első önálló termelőszövetkezeti tervező irodája. Létrehozására az adott okot, hogy a kiskörei vízlépcső építése következtében a gazdaság területéből 1300 holdat kisajátítanak, s az így keletkező termeléskiesés pótlását mindenekelőtt az állattenyésztés fejlesztésével akarják megoldani. Az iroda munkatársai — 13 mérnök és technikus — elsőként egy 3600 férőhelyes szakosított sertéstelep tervdokumentációját készítik el. Békák a jég alól Szombaton megkezdték a békák jég alatti halászását a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezetben. A Keleti-Főcsatorna mellett két tavat még az ősszel békákkal telepítettek be. A szövetkezet halászai most meglékelik a tavakat. Az első nap 30 mázsa békát fogtak a jég alatt, s ezt már vasárnap útba indítják Franciaországba. A szövetkezetnek az idén 750 ezer forintot jövedelmez a békaexport. Ponyvaexport A szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat útnak indította első szovjetunióbeli kiállításának anyagát Moszkvába. A vállalatnak jelenleg is a Szovjetunió a legnagyobb megrendelője: erre az évre félmillió négyzetméterrel több nehéz műszaki szövetet, ponyvát rendeltek, mint 1969-ben. A vállalat szovjet exportja e cikkekből az idén meghaladja a négymillió négyzetmétert. Előre gyártott fürdőszoba Előre gyártott fürdőszobák készítését kezdte meg a Miskolci Házépítő Kombinát. Az e célra felszerelt türelemgyártó csarnokból az idén 1500 komplett fürdőszobát szállítanak Miskolc egyik új lakónegyedének építkezéséhez. Az előre gyártott fürdőszobák két változatban készülnek. Alkalmazásuk jelentősen csökkenti a házgyári lakások összeszerelési idejét. HORIZONT • HORIZONT • horizont Valutáris reform A Nemzetközi Valuta Alapnál az új év során 3,5 milliárd dollár értékű különleges hitellehívási jog áll rendelkezésre a tagállamok közötti fizetésekre. Ez az új tartalék, amelyet az országok közötti tranzakciókban, az aranyhoz, a dollárhoz vagy a font sterlinghez hasonlóan át lehet majd váltani, mérföldkövet jelent a nemzetközi valutáris együttműködés terén. A különleges hitellehívási jogok szétosztásáról tavaly ősszel intézkedtek Washingtonban. Akkor úgy határoztak, hogy 1971. január 1-én, majd 1972. január 1-én újabb három-három milliárd dollár értékű különleges hitellehívási jogot osztanak szét. Drágulás Franciaországban Folytatódik a drágulás Franciaországban. A közlekedési, a szállítási díjszabás és egyes postai tarifák felemelése, valamint az acél árának bejelentett 9 százalékos drágulása után a francia autógyárak most bejelentették, hogy 3 százalékkal növelik a hazai gépkocsik belföldi eladási árát. Az áremelés a Citroennél azonnal, a Peugeot-nál hétfőn, a Renaultnál január 15-én, a Simcánál pedig a hónap végén lép életbe. Az autógyárak az áremelést a nyersanyagok árának a devalváció során bekövetkezett növekedésével és a bérek emelkedésével indokolják. Kongresszus a gabonáról A májusban Drezdában megrendezésre kerülő V. gabona-világkongresszusra ötven ország jelentette be részvételi szándékát. A kongresszus rendezősége az öt világrészből érkező mintegy 2000 delegátus és vendég megjelenésére számít. Az eddigi négy kongresszust Prágában, Rómában, Hamburgban és Bécsben rendezték. Az 1966-os bécsi kongresszuson még csak 35 ország vett részt Longtonna helyett metrikus tonna A londoni fémtőzsde áttért a metrikus rendszerre. A reform értelmében az árakat ezentúl az eddigi 2240 fontot tartalmazó longtonna helyett a 2204,6 fontból álló metrikus tonnában jegyzik, s az eddigi font sterling és annak töredékei helyett tized font sterlingekben fejezik ki. Az intézkedésre annak keretében került sor, hogy Nagy-Britannia áttér a méterrendszerre és a tizes pénzrendszerre. Pénzreform Argentínában Az argentin kormány január 1-én pénzreformot léptetett életbe. A reform értelmében száz eddigi peso ér egy új pesót. Az argentin pénznemnek a dollárhoz viszonyított árfolyama az eddigi 350 pesóról 3,5 pesóra változik. Az intézkedést 1969 elején határozták el és a végleges döntést április 1-én jelentették be hivatalosan. Spanyol kölcsön Manilának Gregorio Lopez Bravo spanyol külügyminiszter manilaii sajtóértekezletén bejelentette, hogy országa tízmillió dollár összegű kölcsönt ajánlott fel a Fülöp-szigeteknek.