Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)
1970-06-30 / 180. szám
2 1970. JÚNIUS 30. KEDD HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Budapesti lakáshelyzet • Javaslatok az építés gyorsításához A lakásgondok megoldása első számú feladata a budapesti várospolitikának, városfejlesztésnek is. Ugyanakkor nem túlzás kimondani, hogy a fővárosi gondok minden más magyar városénál súlyosabbak. A lakosok száma rohamosan növekedett, ezzel a fejlődéssel nem tartott lépést a lakásépítés. Az elmaradás fő oka tehát mindenekelőtt az, hogy kevés lakás épült és épül. Gyorsítani kell az ütemet — csak örömmel üdvözölhetjük a Központi Bizottság és a Minisztertanács ezt célzó határozatát. Budapesten az ezer lakosra jutó épített lakások száma 1961 óta évente 4,6—7,0 közötti, amely minden évben alacsonyabb volt a vidéki városokénál. (Ugyanez a mutató vidéken 7,8—9,9.) Az építési kedvről A magyarországi lakásállomány 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer volt. Ebből a városokban levő lakások száma 1 millió 442 ezer. Tehát a lakásállomány nagyobb része 1 millió 715 ezer, a községekben épült. A városi lakásokból Budapesten 631 ezer, a megyei jogú városokban pedig 179 ezer van. A koncentrált lakásépítés legfontosabb célja, hogy a városi lakásszám legyen túlsúlyban, figyelembe véve a városi rangú 76 települést is. A gazdaságirányítás területi koncepciója is megköveteli, hogy a lakosság jelentősebb része a városokban lakjon. A házgyárak létrehozása mellett a pénzügyi erőforrások bővítésére is gondolni kell. Az egyre emelkedő lakásköltségek, továbbá a személyi tulajdonnal rendelkezőket terhelő adók és fenntartási költségek miatt azonban nem eléggé vonzó az egyéni építkezés. Ezzel szemben az OTP számláin évente milliárdokkal növekszik a lakossági megtakarítások öszszege, és ennek következtében a vásárlóerőt növelő kamatok összege is. Ugyanakkor a városi lakásigénylők száma 1968- ban országosan túlhaladta a 254 ezret, ezen belül a fővárosi lakásigénylők száma a 139 ezret. Annak ellenére, hogy a lakossági megtakarítások milliárdokkal növekedtek, mindössze 519 budapesti lakás épült teljesen magánerőből, OTP- hitel nélkül.. Kamat és törlesztés A társasház-konstrukció időközben bővült, azonban az állam ezeknél is 80—120 ezer forint közötti kölcsönt ad lakásonként. A jelenlegi hitelezések szerint a kamat 80 ezer forintig évi két százalék, e felett évi hat százalék. A költségek az átlagjövedelmű családok — és ezek elsősorban a lakásigénylők — részére nehezen teszik lehetővé a kölcsön mellé szükséges mintegy 100 ezer forint készpénz előteremtését, a jelentős törlesztés vállalását. A központi szervek állásfoglalása alapján átgondolt változtatásokra van szükség. Célszerű elősegíteni, hogy az általános lakáshelyzet javításához mindenki mozgósíthassa anyagi erőforrásait. Kedvező lenne az általánosnál alacsonyabb százalékkal adni lakásépítési kölcsönöket, emelni a visszafizetés időtartamát — 25 helyett 30 évre —, és lehetővé tenni, hogy a gyermekek, illetőleg az eltartott családtagok száma után az építtetők jelentős engedményeket kapjanak. A dolgozók lakásépítési kezdeményezését nagyban elősegítené az elviselhető tehervállalás, amellyel az úgynevezett kedvezményes építési kölcsönakciókat kellene általánossá tenni. A lakást építőknek úgyis további költséget jelent az állagmegóvás és felújítás, amely — az évenkénti, kereken kétszázalékos amortizációval számolva — magasabb összegű, mint az átlagos lakbér összege. Megvizsgálandónak tűnik, hogy állandósítsák az épülő komfort nélküli egy-két szobás házak és a lakásul szolgáló egyéb lakott helyiségek után a házadó mentességet. Ez is ösztönözhetné a városi és falusi családokat a lakásépítésre. Az 1969. évi adatok szerint Budapesten az adóztatott épületek száma 119 ezer, a kivetett adó összege pedig 36 millió forint. Építhessenek a szülők Figyelembe véve, hogy a lakás nem termelési eszköz, hanem lényegileg fogyasztási termék, atöbbi között a következő javaslatok megvalósítása is elősegítheti az általános lakáshelyzet javítását. a lakásépítés mennyiségi, minőségi és településszerkezeti érdeke egyaránt azt igényli, hogy az állami építőipari kapacitást koncentráltan, a tanács által kijelölt lakásépítési területeken használják fel; az épülő és a lakásokat kiszolgáló kapcsolódó létesítményeknél, valamint egyéb objektumoknál vizsgálná kellene a korszerű építési technológia felhasználásának lehetőségeit. A rendkívül szűk építőipari kapacitás szükségessé teszi, hogy egyéb szervek is (pl. minisztériumi vállalatok különböző építőipari részlegei) részt vegyenek a munkában; a gyermekintézményeiknél, kereskekedelmi és szolgáltatóipari létesítményeknél, irodaházaknál, kulturális stb. épületeknél törekedni kellene a könnyűszerkezetes építési mód felhasználására; O helyes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, nem lehetne-e a vállalati lakásépítési konstrukcióhoz hasonlóan kamatmentes kölcsönnel támogatni a költségvetési szervek törzsgárdájához tartozó dolgozók lakásépítését is; O a vállalati lakásépítés támogatására még több, társasház építésére alkalmas területet kell feltárniuk a tanácsoknak. Ez a munkahely a lakóhely közelség elvének alkalmazásából is előnyös; lehetővé kellene tenni, hogy a szülők a tőlük családalapítás , céljából elköltöző gyermekeik részére már jó előre lakást építhessenek, illetve vásárolhassanak. A már személyi tulajdonnal rendelkező szülő a korlátozás alóli mentesség alapján vállalhatná az építés terhét a gyermeke javára. az új lakáskataszter elkészítésére úgy kell felkészülni, hogy annak összesített adatai a lakásépítés tervezéséhez valóban segítséget nyújtsanak. Ezek, és nyilván számos más javaslat — elsősorban azonban a lakásépítés anyagi-műszaki és pénzügyi eszközeinek összpontosítása és bővítése — járulhat hozzá lakáshelyzetünk gyorsabb javításához. Dr. Viszkei Mihály, a fővárosi tanács főosztályvezetője . A nyomdászszakszervezet központi vezetőségi ülése A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetében hétfőn központi vezetőségi ülést tartottak. Elsőként Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke számolt be a központi vezetőségnek a sajtó és a nyomda- és papíripar kapcsolatáról, továbbá a lapkiadás távlati fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről. Ezt követően Lux János, a szakszervezet közgazdasági osztályának vezetője terjesztett elő javaslatot a nyomda- és a papíripari dolgozók szocialista munkaversenyének továbbfejlesztésére. /-i / ---------------------------------------------------------------------------Reflektorfényben a geofizikai kutatások Jubileumi előadássorozat — Szerdán új székházat avatnak Három napra a geofizika került reflektorfénybe a hazai természettudományok világában. Hétfőn délelőtt a Technika Házában megkezdődött az MTESZ Magyar Geofizikusok Egyesületének előadássorozata, a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére. Kedden az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet alapításának fél évszázados jubileuma alkalmából rendeznek tudományos emlékülést, melyet dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter nyit meg. Szerdán pedig az intézet új központi laboratóriumát avatják fel. A hétfői előadássorozaton a magyar tudományos élet számos kiváló személyisége, akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatóintézeti igazgatók, egyesületi vezetők és több külföldi szakember vett részt. Tárdy-Hornoch Antal Kossuth-díjas akadémikus üdvözlő szavai után Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója tekintette át az utóbbi negyedszázad magyar geofizikai eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy csupán a felszabadulás után vált lehetővé az ország ásványi nyersanyagkészleteinek rendszeres, szervezett felmérése. Ma a geofizikusok egyik legfontosabb feladata a Dunántúli Középhegységben a bauxitkutatás, aminek vízföldtani szempontból is nagy a jelentősége. Továbbra is nagy erővel keresik a nagyobb mélységekben a szénhidrogénkészleteket, hogy ezzel megteremtsék az alapot az energiastruktúra átalakításához. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kutatásokat ma már tekintélyes számú, részben magyar szerkesztésű és gyártású műszer is segíti. Ezután J. V. Karusz professzor, a moszkvai Maggeofizikai és Geokémiai Kutató Intézet igazgatója ismertette a szovjet—magyar geofizikai kapcsolatokat és a szovjet kutatások legújabb eredményeit. A következő előadást dr. Egyed László Kossuth-díjas akadémikus tartotta, a hegységek kialakulására vonatkozó legújabb elméletről beszélt, majd Molnár Károly, az OKGT geofizikai kutatóüzemének főmérnöke tartotta meg előadását a magyar szénhidrogén-kutatás eredményeiről és terveiről. Az előadások szünetében felkerestük Honfi Ferencet, az Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatóhelyettesét, hogy az új központi laboratórium létesítéséről érdeklődjünk. — Az intézet eddig tudományos rangjához és tevékenységéhez képest mostoha körülmények között dolgozott — mondotta Honfi Ferenc —, különböző, egymástól távol eső bérleményekben végeztük munkánkat, és a nem megfelelő környezet nehezítette a tudományos kutatást. Ezért szavazott meg a kormány intézetünk új székházának létesítéséhez 30 millió forintot A központi laboratórium Zuglóban épült fel. A hatemeletes modern épületben valóban minden megtalálható, ami az elmélyült és sokrétű kutatómunkát elősegíti. Szerda nagy nap lesz a számunkra, intézetünk 600 dolgozója beköltözik az új székházba, ugyanis a kormány képviselői ezen a napon adják át a központi laboratóriumot. B. K. Borsodi fiatalok ezrei nyári építőtáborokban A KISZ Borsod megyei bizottságának hívó szavára az idén mintegy négyezer fiatal tölti szabadságának egy részét önkéntes nyári építőtáborokban. A középiskolások első csoportjai már megérkeztek Egerfarmosra és Szentmártonkátára. Hétfőn reggel megkezdték munkájukat a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói is. A nyári hónapokban négy turnusban négyszázötvenen segítik az iparváros új létesítményeinek építését, ezenkívül részt vesznek az árvízkárok helyreállításában is. Az egyetemi nyári táborból több mint százan járnak dolgozni a mályi téglagyárba, hogy az árvíz sújtotta falvakba minél több építőanyagot szállítsanak. 1941. június 27-30. Történelmünk bővelkedik tragikus dátumokban, de ezek a 29 évvel ezelőtti június végi napok a szégyen napjai is. Elvakultság, hitszegés, bűnös politikai mesterkedés, rabló kapzsiság, egy társadalmi és gazdasági bajoktól agyonsanyargatott nemzet cinikus megtévesztésének történelmi méretű bűnténye foglalja gyászkeretbe ezt az évfordulót. Erről vallanak a dokumentumok és vallanak az élő tanúk is. Werth Henrik tábornagy, a magyar honvédvezérkar főnöke Bárdossy miniszterelnökhöz 1941. június 14-én eljuttatott emlékiratában ezt írja: „A német haderő eddigi átütő sikerei biztosítják, hogy a németek most is rövid idő alatt vívják ki a győzelmet. A szovjettel szemben épp oly gyors sikerre számíthatunk, mint a többi hadjáratnál. Épp ezért szükséges a gyors hadbalépésünk... Magyarország részvétele oly annyira rövid ideig fog egyébként is tartani, hogy a mozgósított katonák, a tartalékosok még az aratás idejére, de legkésőbb augusztusra hazatérhetnek.” Villámháborúról, új országrészeket, katonai babérokat, bő zsákmányt jelentő háborúról álmodoznak a nemzet urai, de közben a berlini követ 1941. június 17-én sürgető „veszélyre” hívja fel a figyelmüket: „Ha a német—szovjet konfliktus kirobban, sietnünk kell az aktív belépéssel, mert különben lemaradunk a románok és a szlovákok mögött. A jelek szerint 30 ezer főnyi szlovák erő és 10 román hadosztály részt vesz a németek oldalán” — írja Sztójay, a berlini követ. És megindul a szégyenletes versengés: ki tud több ágyútölteléket adni a németeknek ... A budai királyi várban június 22-én 10 óra 30 perckor csalódott és ingerült a hangulat. Épp most bontották fel Hitler különfutárral küldött üzenetét, amely a várva várt, kecsegtető ígéretekkel is alátámasztott, sürgető hadbahívás helyett csupán annyit kér, hogy „a magyar haderő erősítse meg az északkeleti határőrséget”. Valamit tenni kell. A Szovjetunió éppen ezen a napon biztosítja a moszkvai magyar nagykövetet, hogy semmi követelése vagy fenyegető szándéka nincs Magyarországgal szemben, a magyar Emlékezés a szégyen napjaira német antikomintern szerződés ellenére csak a kölcsönös semlegességet kéri és ígéri. És június 26-án délután 2 órakor a pesti rádió váratlanul bejelenti: „Szovjet harci gépek súlyos bombatámadást intéztek Kassa ellen." Újszászy István tábornok, a honvédvezérkar kémelhárításának főnöke így vall erről az eseményről a nürnbergi nemzetközi bíróság előtt: „A kassai bombázás ötlete László tábornoktól, a magyar vezérkar hadműveleti osztályának főnökétől ered. A szovjet gépeknek álcázott német repülőkkel végrehajtott légitámadás részleteit is László beszélte meg Fütterer német légimarsallal.” Hogy is történt? — Ilyen szép tisza idő volt azon a júniusi napon is — mondja a kis kertvendéglő vidám fehér asztala mellett ülve a koronatanú. Ma 63 éves. 1941. júniusában 34 éves volt. Neve: Krúdy Ádám. A név — mint a történelem és a lelkiismeret koronatanújának neve — népünk krónikájának lapjaira került már. Krúdy százados volt a bombázott Kassa repülőterének parancsnoka, és most, 29 év múltán idézi emlékeit: — 1939 augusztusától voltam a kassai repülőtér parancsnoka. Azon a június 26-án, néhány perccel déli egy óra után épp keresztülmentem a repülőtéren. Láttam, hogy felettünk három német Heinkel-gép köröz. Gyakran előfordult, hogy bevetésről visszatérő német gépek üzemanyagért leszálltak hozzánk. Nyugodtan mentem tovább, bár kicsit csodálkoztam, hogy a gépek nem kezdenek alacsonyabbra ereszkedni. Hirtelen a város felől erős robbanást hallottam. Felrohantam a hangár tetejére és többed magammal elképedve láttam, hogy a jól ismert sárga csíkkal, a német hadijellel ellátott gépek egymás után dobálják bombáikat a postapalota környékére. A németek jól ismerték repülőterünket, tudták, hogy nincs felfegyverzett vadászgépünk. Én egy Csirke nevezetű hadnaggyal egy kiképző gépbe vágtam magam és azonnal felszálltunk. Egész közel repültünk a támadó gépekhez, még a német egyenruhás pilóták arcát is jól láttuk A repülőtéren még az utolsó segédszerelő is tudta, hogy német gépek bombáztak Krúdy százados kirohant a hadtestparancsnokhoz, ahhoz a Szombathelyi vezérezredeshez, aki nem sokkal később már a vezérkar főnöke lett. Szombathelyi azt mondta: „Ne beszéljen őrültségeket, nyilvánvaló, hogy a támadók orosz gépek voltak.” De Krúdy számára ez nem volt nyilvánvaló. — Távírón, nem egész 20 perccel a bombázás után jelentettem a honvédelmi minisztériumnak, hogy német gépek ismeretlen okból mintegy 20 bombát dobtak Kassára. Ekkor azonban Bárdossy már Horthynál van. Nem különös? Jóformán még meg sem kaphatta a kassai bombázás hírét, de ő már azt is jelenti, hogy „Kassát orosz gépek bombázták”. Ismét Krúdyé a szó. — A legrosszabb érzésekkel vártam a híreket. Délután 6-kor megjött az Esti Újság. Döbbenten olvasom a szalagcímet: Kassa... orosz gépek... Még békeidőből, bukaresti követ korából igen jól ismertem Bárdossyt, a miniszterelnököt. Igen sokszor vittem őt Budapestről különrepülőgéppel Bukarestbe. Elhatároztam, hogy — bár ez a szolgálati út megkerülése volt — azonnal levelet küldök neki. Egy órával később már el is küldtem az expressz levelet, amelyben személyesen neki jelentettem, hogy a támadók nem orosz, hanem kétségtelenül német gépek voltak, provokációról van szó. Azokból a sötét napokból, a lelkiismeret kevés ilyen tiszta megnyilvánulását őrizzük. Van egy másik levél is, a cinikus lelkiismereltenség ijesztő dokumentuma, Bárdossy válasza Krúdynak. Ebben öcsémuramozó fölényes hangon arra inti a meggondolatlan századost, hogy ne üsse az orrát a magas politika dolgaiba, bízza csak azt az arra érdemesekre ... És a politika eme „érdemes mesterei” a kassai bombázás trükkjével felajzott képviselőház elé állva, 28-án bejelentették, hogy Magyarország harcba lépett a Szovjetunió ellen, 29-én és 30-án pedig már indították is az első alakulatokat a frontra.. Szász István