Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-22 / 22. szám
2 1971. JANUÁR 22. PÉNTEK vV15? Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP Pályaválasztás — magasabb szinten Az ország 74 felsőfokú tanintézetében az 1971/72-es tanévben 14 ezer leendő új diplomás kezdi meg tanulmányait. A felsőoktatási intézmények az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, az egészségügy, az oktatásügy, az államigazgatás, a kultúra és a tudomány egyes területeire képeznek szakembereket. Dr. Kakulits Lászlóval, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási főosztályának vezetőjével az idei felvételi lehetőségekről, valamint a most végző fiatal diplomások elhelyezkedéséről folytattunk tájékoztató jellegű beszélgetést. 35 éven alul - nappali tagozat A főosztályvezető elmondotta, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett, képesítőt végzett dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumokba a képzés szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A felvételhez szükséges nyomtatványt a középiskolák tanulói a napokban kapják meg, és azt március 15-ig kitöltve kell az iskolába beadni. (Azok, akik nem az idén, hanem az előző években érettségiztek, a felvételi nyomtatványokat a nyomtatványboltokban szerezhetik be.) Az 1970-ben, vagy korábban érettségizettek a jelentkezési laphoz hatósági erkölcsi bizonyítványt is csatoljanak. A munkaviszonyban állók kötelesek felvételi kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. A jelentkezők ugyanazon tanévre csak egy hazai felsőoktatási intézménybe (karra) kérhetik felvételüket. Egyidejűleg azonban pályázhatnak művészeti főiskolára, a néphadsereg tisztiiskoláira, illetve külföldi egyetemre is. Aki műszaki egyetemre jelentkezik, a jelentkezési lapon feltüntetheti, hogy — esetleges elutasítása esetén — melyik ipari-műszaki felsőfokú technikumba kéri átirányítását. Ha a jelentkező a lakóhelyén levő intézményben is megszerezheti a választott szakképesítést, csak abban az esetben jelentkezhet más városban levő hasonló képesítést nyújtó felsőoktatási intézménybe, ha kollégiumi, diákotthoni elhelyezést nem kér. A felvételi pontozás alapjai A főosztályvezető elmondotta, hogy a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább 3 nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat a nappali tagozatokon június 25. és július 20-a között tartják. A vizsga írásbeli és szóbeli, illetve gyakorlati részből áll. — Hogyan osztályozzák a felvételi vizsgán részt vevőket? — A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva — külön-külön osztályozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezzel a pályázók — pontban kifejezve — a nappali tagozaton maximálisan 10, az estin és levelezőn pedig 20 pontot érhetnek el. A nappali tagozaton ezeket a pontszámokat megnövelik a jelentkezőnek a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskola II., III. és IV. tanéve végén elért eredményeivel és érettségi rendiségével. — Megítélése szerint helyes-e, bevált-e ez a felvételi rendszer? — Hazánkban a szakemberszükséglet terveinek megfelelően nem veszünk fel mindenkit az egyetembe és főiskolára, vagyis többen jelentkeznek, mint ahány fiatal később megkezdheti tanulmányait. Igaz, hogy ez a túljelentkezés évről évre csökken — s 1970-ben már „csupán” 2,2- szeres, míg 1966-ban 2,7-szeres volt. A középiskolát sikeresen befejezett 68—70 ezer fiatalból valamivel többen, mint 14 ezren részesülnek közvetlenül nappali, s mintegy 9—10 ezren esti és levelező képzésben. — Társadalmunkban nemcsak a jogot kell biztosítani a továbbtanuláshoz, hanem a jog realizálásának lehetőségeit is. Ez nemcsak a tanulásra, hanem mindenekelőtt a munkára vonatkozik. Csak látszólag lenne „alkotmányos” és humánus, ha minden jelentkezőt felvennénk egyetemre, főiskolára, de részükre nem találnánk munkát. Különösen veszélyes ez akkor, amikor rendkívül aránytalan a fiatalok pályaválasztási szándéka. Ha minden jelentkezőt felvennénk, ötször több jogászt, négyszer több bölcsészt, három és félszer több orvost és építészt képeznénk, mint jelenleg, de talán még annyi üzemmérnököt, matematika-fizika-kémia szakos tanárt sem tudnánk nevelni, mint most. — Az oktatás költségét túlnyomórészt a társadalom fedezi. Mégis megérzi egy-egy család, ha a gyermek felsőoktatási intézzményben tanul. Mi erről a szakember véleménye? — A szülők hozzájárulása sem elhanyagolható, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy a családnak 5—7 éves keresetkieséssel is számolnia kell. A gyengén tanuló fiatalok tanítási költségei elérhetik a szülők keresetének 25—30 százalékát, ez olykor meghaladhatja a család egy főre jutó jövedelmét is. Az egy főre jutó társadalmi állami költségráfordítás egyes intézményekben eléri az évi 70—75 ezer forintot is, átlagban pedig valamivel több, mint 30 ezer forint. Hazánkban az állam és a vállalatok, szövetkezetek jelentős összegeket fordítanak a hallgatók szociális támogatására és tanulmányi ösztönzésére. Ennek összege egy hallgatóra vetítve megközelíti a havi 700 forint átlagot, amivel méltán büszkélkedhetünk a baráti szocialista országok és a fejlett tőkésországok előtt. És a diploma után?... — Évente 11—12 ezer fiatal diplomás végez a különböző felsőoktatási intézményekben. Milyen az elhelyezkedési lehetőségük? — Fontos népgazdasági, társadalmi érdek, hogy a végzett fiatal diplomások minél előbb és minél hatékonyabban gyümölcsöztessék ismereteiket. Egyéni érdek is, hogy a fiatalok olyan területre kerüljenek, amely legjobban megfelel a felkészültségüknek, és kielégíti törekvéseiket. A fiatal diplomások többsége 1968 óta pályázati rendszerben helyezkedik el. A fiatal szakemberek 12—14 százaléka pedig — a társadalmi ösztöndíjasok — ott helyezkednek el, ahol ösztöndíjukat kapták. Ezzel a rendszerrel azonban például a vidék, a falvak pedagógus- és orvosellátása, a vidéki üzemek mérnök- és közgazdász-szakellátottsága nem teljesen megoldott. Ennek ellenére az idén végző fiatalok elhelyezése, egy-két szakma kivételével, előreláthatólag zökkenőmentes lesz. Dr. Kakulits László végezetül arról beszélt, hogy az 1971/72-es tanévben az eddiginél jóval több számítástechnikai szakember, üzemmérnök és óvónő képzésére kerül sor, mint az elmúlt években. Az új műszaki főiskolák ugyancsak üzemmérnököket képeznek, és nem elhanyagolható az az érv, hogy Győrött, Pécsett a Kandó, valamint a Bánki Donát műszaki főiskolákon a képzés ideje a műegyetemi 5 évvel szemben csupán 3 év. Az eddiginél jóval több leányt vesznek fel az óvónőképzőkbe is. Megtudtuk még a minisztériumban: a közeli napokban jelenik meg a felsőoktatási intézmények felvételi lehetőségeit tartalmazó minisztériumi tájékoztató. Fahidy József Város és község érdekházassága Veszprém és Fűzfő — Ipar és szolgáltatás szinkronja - Szaporodó urbánus jegyek A figyelmes újságolvasók az utóbbi két-három évben számtalanszor találkozhattak olyan közleményekkel, melyek államigazgatási rendszerünk továbbfejlesztéséről adtak hírt. Ugyancsak sűrűn olvashattunk községek egyesítéséről, közös tanácsok szervezéséről, vagy községi tanácsok városi tanács irányítása alá helyezéséről. Történelmi határozatok Valljuk meg őszintén, e rövid hírek felett meglehetősen hamar napirendre tértünk, anélkül, hogy akárcsak kis időre is eltűnődtünk volna értelmükön, a mögöttük meghúzódó tartalmon. Azon például, hogy mit jelent Vitnyédnek Kapuvár, vagy Balatonfűzfőnek Veszprém. S hogy mennyi emberi emóció, lelkesedés, remény vagy éppen kétkedés kísérte ezeket az államigazgatási akciókat. A héten Fűzfőn jártamban erről beszélgettem Szegedi Dénessel, a balatonfűzfői tanács végrehajtó bizottságának elnökével. — Itt, Fűzfőn mindenki láthatja, hogy egy ideje gyorsabban forog az idő kereke — mondotta, s így folytatta. — Csaknem három éve kezdődött. Azzal a sokszor emlegetett „történelmi jelentőségű” üléssel. 1968. május 2-án a Veszprém megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kihelyezett ülését Fűzfőgyártelepen tartotta meg. Ekkor vált végképp világossá: előre kell lépnünk. Már maga az ülés helye is mutatta, hogy a megye felelősséggel foglalkozik a község gondjaival. De különösen a határozatok tanúskodtak róla. A megyei vezetés jól felismerte a község fejlett ipara és a szolgáltatások alacsony színvonala közötti diszharmóniát. Fűzfő két nagy ipari üzeme, a Nitrokémia Ipartelepek és a papírgyár közel nyolcezer dolgozót foglalkoztat, a szolgáltatások színvonala pedig egy kisközségét is alig érte el. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága elhatározta: „Az elkövetkezendő időben a különböző szolgáltatások és az ezzel kapcsolatos fejlesztések terén kell javítani a viszonyokat” Amegye másik jelentős határozattal is bizonyította segítőkészségét. Minthogy a lakáshelyzet nem megnyugtató Fűzfőgyártelepen és térségében, ezért Veszprémben a városközpont kialakítása során gondoskodnak lakásokról a Nitrokémia Ipartelepek dolgozói számára. A Fűzfőn oly emlékezetes ülést azután tettek követték. 1969. január elsején Litér, Fűzfőgyártelep és Balatonfűzfő községeket közös tanácsba vonták össze, majd egy évvel később a nagyközségi rangot is megkapta a község. 1970. július elsejei hatállyal a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata elrendelte Balatonfűzfő nagyközségi közös tanácsának a Veszprémi Városi Tanács irányítása alá helyezését. A szervezeti változásokat szemmel látható, kézzel fogható fejlődés követte. A gyártelepen felépült a kis ABC-áruház, s a községben is lerakták már a nagy ABC alapjait. Az utcákon modern lámpák szolgáltatják a fényt. Ezekhez a beruházásokhoz már jelentősen hozzájárult a város, bizonyítva ezzel azt, hogy a megyeszékhely és a község kapcsolatát nem egy határozat, hanem a helyi viszonyok, tennivalók teremtették meg. Szegedi Dénes mondta: „A községi végrehajtó bizottságnak a város alá rendeléssel kapcsolatos tapasztalatai egyértelműen jók. A tanácsi munkában határozott javulást észleltünk. Az ügyek intézése gyorsabbá vált, korszerűbb lett. S ami még ennél is lényegesebb, a kereskedelmi, a kulturális, az egészségügyi, a kommunális ellátás és a szolgáltatóipar fejlesztési lehetőségei jelentősen megnövekedtek.” — A két település tehát érdekházasságot kötött. — Nem tagadtuk mi ezt soha egy szóval sem. Az emlékezetes július elsején a közös érdekek figyelembe vételével talált egymásra egy nagy történelmi múlttal rendelkező város és egy fejlődő ipari központ — mondta az elnök és további bizonyítékokat sorolt fel. Örömmel újságolta, hogy az utóbbi időben a város vállalatai, szövetkezetei a városi tanács bábáskodása mellett — mind több és több probléma megoldását segítik elő. A vegyes profilú kisipari termelőszövetkezet több beruházást végez majd a községben, háztartásigép-javító fiókot létesít például. Ebben az évben megkezdődik a gyártelepen a gyógyszertár építése, a lőtéri vízműtársulás pedig már az idén lefekteti a vízvezeték-hálózatot. Az egész község, vízellátásainak, csatornázásának és útépítési gondjainak megoldása napirendre került. A kereskedelmi hálózat fejlesztése és a közvilágítás további korszerűsítése szerepel a tervek között. A BUNDA ÖRÖ Import műszőrméből készült bundák lsSZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHATÓK a Centrum Áruházakban 2400,— Ft helyett 1990,— Ft-ért 2600,— Ft helyett 2200,— Ft-ért Amíg a készlet tart 1 /0A Üdülőhelyi távlatok Mindez csupán a kezdet. — A jövő ennél nagyobb változásokat sejtet. Az a célunk, hogy a község ne csak időben és térben kerüljön közelebb a városhoz, de a két település közötti különbségek eltüntetésével Fűzfő majdan maga is városias jelleget öltsön. — Ne higgye azt — folytatta a tanácselnök —, hogy Fűzfő mindig csak kér a várostól. Lehetőségeinkhez mérten mi is adunk. A közlekedés megoldásával Veszprém kijut a Balatonhoz. A város népessége itt fog üdülni, pihenni, idejár majd szórakozni, s a megyeszékhely gyermekei a nyári szünidőt egészségesebb körülmények között élvezhetik. S hogy ez így is legyen, Veszprém lakóinak olcsóbb hétvégi telkeket juttatunk, a vállalatok számára nagy parcellákat biztosítunk. Küszöbön áll a község egy részének üdülőhellyé való nyilvánítása. Ma még csak kettő, a későbbiekben három strand jelzi majd Fűzfő üdühelyi jellegét. Az első jelek, lépések biztatóak. A közigazgatási érdekházasságot aligha bánják meg az urbánus előrelépésre hitet tevő társak — Veszprém és Fűzfő. Révész Tamás Épül az új Szolnok Szolnokon nagyarányú fejlesztési programot hajtanak végre, amellyel a város a Közép-Tiszatáj regionális centruma lesz. Az új városközpont építése megkezdődött. Magasodik már a huszonkét emeletes, impozáns vízügyi székház és alapozzák a Pelikán-szállót is. A lakóépületek sorát két tizennyolc emeletes toronyház és két tízemeletes lakóépület gazdagítja több kisebb lakóházzal együtt. Ütemesen halad a több mint egymilliárd forintos vasúti rekonstrukció is. A Tisza-ligetben elkészült a sportkombinát első szakasza, a holt Tisza-parton pedig kétszáz telek kiosztásával megkezdték az új munkásüdülő kialakítását.