Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-05 / 124. szám
4 1971. MÁJUS 5. SZERDA A Habselyem Kötöttárugyár és a változó ingprognózis Egy irigyelt vállalat gondjai - Ráfizetés helyett rugalmas gyártmányszerkezet — Váratlan helyzetekre: árnyékprofil A szakmában közirigység tárgya ez a ■vállalat. — Könnyű nektek, még a divat is a tilalmotokra hajtja a vizet — mondják a kollégák a Habselyem Kötöttárugyár vezetőinek. A „könnyű nektek” látszólagos igazolására elegendő megemlíteni, hogy a gyár tizenkétezer volt már élüzem, s három esztendő óta évről évre — az idén is — megkapta a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A könnyűipar gondjait és helyzetét ismerve, valóban kiváltságokat sejtet ez a sorozatos „kiválóság”. Valóban csak a szerencse hozza a Habselyem Kötöttárugyár sikereit? Regényesnek éppen nem mondható, de izgalmas gazdasági sztoriikkal gazdagon fűszerezett pályafutás áll a vállalat mögött. Profiltisztítás ok tértek át 15 évvel ezelőtt — az országban elsőként — a lánchurkolt profilra. Addig ők is afféle „vegyes felvágottat” gyártottak, mint bármelyik más kötszövő vállalat. A világpiac tendenciáinak ismeretében azonban elkezdték a profiltisztítást, és fokozatosan áttértek a lánchurkolt kelmék gyártására. A nagyvállalat tíz évvel ezelőtt jött létre a Váci úti és pesterzsébeti gyárak egyesüléséből. Ez átmenetileg nem csekély áldozatba került a Váci útiaknak, hisz a szakembereknek Pest egyik végéből a másikba kellett átjárniuk, hogy meghonosítsák a korszerűbb technológiát és betanítsák az embereket. Ma már gyáregységük van Kecskeméten egy fióküzemmel, és Kurityánban, Miskolc mellett. Javarészt ezek a vidéki üzemek járulnak hozzá a 100 százalékos volumennövekedéshez. A tíz évvel ezelőtti 12 millió darab helyett ma 20 milliót produkálnak — főleg női fehérneműből, férfiingből és egyéb ruházati cikkekből. A jelek szerint tehát valóban csak egy feladata volt a gyárnak: évről évre többet termelni. ■ - - v ■ * ■ igen ára, csakhogy közben avilágpiaci nyersanyagárak majdnem megtorpedózták a gyár törekvéseit, ugyanis a fő alapanyagnak számító viszkóz műselyem ára kétszeresére emelkedett. A vállalat választás elé került: vagy megfizetteti a fogyasztóval, vagy „lenyeli” az áremelkedést. . A vállalat vezetői a kettő közül a harmadikat választották. Megváltoztatták a tiszta viszkózból készült cikkek összetételét és egy új anyaggal álltak elő, amely valamivel ugyan drágább volt, mint a korábbi, de háromszoros az élettartama. Megváltoztatták továbbá a vállalat gyártmányprofitját, é olyan cikkeket kezdtek gyártani, amelyek annyit hoztak a konyhára, amennyivel,elensúlyozhatták az áremelkedést, ellen is felvértezték magukat, árnyékprofilt alakítottak ki, olyan tartalékot, amelyhez csak végszükségben nyúlnak. Variációk — Mit jelent az árnyékprofil? — Olyan igény kielégítését, ami még nincs, mert nem tudnak róla. Például: senki nem számít rá, hogy az eddigi kombinégyártó nagyvállalat más textíliát is tud készíteni, sok száz tonnát, ha kell. Vagyis felkészülünk arra, hogy bármiféle kiesést mással pótoljanak. A hitelversenyben elnyert 170 millió forintos beruházási keret felhasználására több változtatást is kidolgoztak, s mindegyikhez előkészítették a„terepet”. Amikor az idén ismét odaítélték a Habselyem Kötöttárugyárnak a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, munkájukban elsősorban azt értékelték, hogy tavaly szolid árpolitikával, rugalmas gyártmányprofillal — olykor a vállalat érdekeit is háttérbe szorítva —, a lehetőségekhez képest maximálisan kielégíthették a belföldi igényeket. Antal Anikó Változó igények Aztán itt van a Tricolon ingek ügye, amely majdnem zátonyra futtatta a vállalatot. Csak majdnem , hiszen éppen az az egyik jó tulajdonsága a Habselyem Kötöttárugyárnak, hogy kivédi a váratlan és meglepő helyzeteket. Tavaly a belkereskedelem 2,7 millió inget, kért tőlük. Ennyit a legnagyobb erőfeszítéssel sem, tudtak előállítani, tehát csak 2 milliót szállítottak a hazai piacra. Az Országos Piackutató Intézet és a belkereskedelem prognózisa szerint 1975-ig felfelé futó görbét jelzett a Tricolon ingek kereslete. Igen ám, csakhogy ez az ing jóval hosszabb élettartamú az elődeinél, s ezért hamarosan telítődött a piac. Ráadásul a kereskedelem importkeretet is kért és kapott a férfiingekre. Így esett, hogy az idén csupán 700 ezer darab inget rendelt a belkereskedelem a gyártól. Nem is lett volna semmi baj, ha a vállalat — tekintettel az ingprognózisra — nem állítja át egész Váci úti profilját erre a cikkre. De átállította, felszerelkezett gépekkel és átképezte embereit. Most aztán a 400 varrónőt át kell állítani egy egészen másfajta cikk gyártására; új gépeket kell beszerezni és fizetni az álló berendezések utáni költségeket. Csupán az átállási bér több mint félmillió forint... — Jogos igénye mind a fogyasztónak, mind a kereskedelemnek, hogy az ipar rugalmasabban szolgálja ki a piaci igényeket. Csakhogy ennek a rugalmasságnak is vannak határai — mondja Pesz Sándor gazdasági igazgató. — Ki fizeti meg az ilyen gyors váltásokat, a téves piaci előrejelzést? A jelek szerint a termelő vállalat. De hogy az ilyen váratlan piaci fordulatok HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap A kooperációk jegyében 30 10(n 11). Angol ipari cégek a BNV-n Több mint negyven angol cégmutatja be áruit az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. Nagy-Britanniában évek óta növekvő érdeklődés kíséri a budapesti vásárt és általában a magyar piaci lehetőségeket Mint J. E. Reeve, Nagy-Britannia budapesti nagykövetségének kereskedelmi ügyekkel foglalkozó első titkára elmondta, a brit cégek a magyar népgazdaság új ötéves terve főbb adatainak ismeretében állították össze a bemutatásra szánt anyagot. Olyan termékeket hoznak el, amelyeknek exportja a r1 magyar ágazatok fejlesztési irányaival összhangban van, s amelyek az ipari-műszaki együttműködésnél számításba jöhetnek. — A brit cégek kiállításain a kooperációk is erőteljes hangsúlyt kapnak — folytatta a nagykövetség első titkára. Az angol pavilonban a magyar szakemberek tanulmányozhatják az új típusú autódarukat, emelőgépeket, rakodógépeket, megismerkedhetnek az autóipar, a mezőgazdaság és a hajóipar számára szerkesztett új Diesel-motorokkal,, a gépiparban és a bányászatban használatos gyémántszerszámokkal, a szerszámgépek, építőipari gépek, tudományos és orvosi műszerek, elektronikus tzlérőberendezések többféle típusával. Az egyik ismert angol cég úgynevezett távkapcsolású adatfeldolgozót is bemutat. Egy hirdetés nyomában Amit a hetes otthonról tudni kell „Hatodik, hetedik, nyolcadik osztályba felvételt hirdet az Arany János Fiúinternátus sashegyi hetes otthona. Elfoglalt szülők rendes magatartása sim jelentkezhetnek.” . . Aki olvasta a nemrég közzétett hirdetést — előzetes tapasztalataitól függően — kétféleképpen reagálhatott. Vagy újság volt számára a hetes otthon léte, vagy csodálkozott; mi késztethette a tudvalevőleg helyhiánnyal küszködő gyermekintézmények egyikét a felvételi hirdetésre? Amikor fenn jártunk a szép környezetben álló sashegyi hetesotthonban, minket is az utóbbi kíváncsiság vezetett. Tóth Imre, az intézet vezetője így jellemezte a helyzetet: — Általában v-an három .utolsó . felsőtagozatos osztályban legnagyobb sz.igény- Mi sajnos,tanterem hiányában nem tudunk különben sem minden osztályba fogadni gyerekeket. Hogy miért hirdettünk? Főleg azért, mert tapasztalataink szerint nem ismerik az emberek eléggé ezt az intézménytípust. Itt, a XII. kerületben pedig kisebb az igény az egész heti gondozásra, mint a többi, főleg külső munkáskerületben. S éppen azok tájékozatlanok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, akik külnleges munkabeosztásuk, elfoglaltságuk, vagy sajátos családi és szociális körülményeik miatt nem tudják kiskorú gyermekeik nevelését biztosítani. Sajnos, sok szülő — sőt még az iskolák is — hajlamosak azt hinni, hogy ez valamiféle javító intézet. — Mi a különbség az állami gondozottak nevelőintézetei és a hetes otthonokközött? — Mint azt a. .fővárosi tanács oktatási főosztályának egyik rendelete is kimondja: a kerületi nevelőotthonok a különösen elfoglalt és megfelelő felügyeletet biztosítani nem tudó szülők gyermekeinek elhelyezésére szolgálnak. Az egyedülálló szülők gyermekei a felvételnél természetesen előnyben részesülnek. A hetes otthon a többi között abban is különbözik az állami gondozásba vételtől, hogy itt a felvételhez a szülő kifejezett kérelme szükséges, amit a gondozásba vétel esetén az állam hivatalból, sőt a szülő tiltakozása ellenére is intéz. — Hogyan alakulnak a hetes intézetbe felvett gyermek életének jogi vonatkozásai? — Míg az állami gondozottak szüleinek egy sor jogi korláttal kell számolniuk, öz gyermek kerületi hetes otthonban való elhelyezésekor nem szünetel a szülői felügyeleti jog vagy a gyámi tisztség. Amióta napvilágot látott a hirdetés, legalább harmincan jelentkeztek a sashegyi internátusban. Kiderült, hogy alig akadt olyan érdeklődő, aki előzőleg hallotta hírét az egész heti bentlakást és iskoláztatást biztosítóintézetnek. H. V. A. Kikötők fejlesztésére 37 millió forint Módosítják a dunai hajók menetrendjét Kedden Siófokon sajtótájékoztatót tartott Lékai Elek, a MAHART vezérigazgatója. Elmondotta, hogy tavaly több, mint kétmillió tonna árut szállítottak. Az idei feladatok még ennél is lényegesen nagyobbak: a vállalat 1971-ben 2,6 millió tonna áru szállítását oldja meg. Mindenekelőtt az ásványolaj-, a vasérc-, a szén-, a koksz-, a gabona-, a cement- és a műtrágyaszállításokat növelik. 1972-ben és 1973-ban a tervek szerint a vállalat újabb két darab 12 ezer tonás hajót állít forgalomba. Bejelentette a vezérigazgató, hogy a szabad Szombatok miatt módosítják a dunai hajómenetrendet. Ezentúl szombat délelőttönként 10 órakor indul Budapestről az esztergomi járat, a Dunakanyarba pedig pénteken indítanak sétajáratot. A budapesti helyi sétahajók munkanapokon kétszer, szombaton háromszor, munkaszüneti napokon pedig ötször indulnak. Az idén van az első balatoni gőzhajó megindulásának 125. évfordulója. Az ezzel kapcsolatos ünnepségek előkészületei megkezdődtek. . Az idei balatoni menetrendek rugalmasabban követik az idény forgalmi változásait, szorosabb kapcsolatot tartanak a vasúttal, a legfontosabb fürdőhelyekkel. A komp sétahajót az eddig hetenkénti hat helyett kilenc alkalommal indítják, és Siófokon kívül Balatonfüreden is bevezetik a zenés, éjszakai, sétahajózást. A MAHART, kikötők fejlesztésére több mint 37 millió forintot fordít. A RÁDIÓ KABARÉSZÍNHÁZA. Bevallom, hosszú ideje szurkolok a rádióban ennek a műfajnak. Féltem attól, hogy előbb-utóbb elbágyad, eddigi színvonalát kényszerűen olcsó ötletek kezdik ki, és lesüllyed a könnyű műfajnak arra az alacsony szintjére, mely olyannyira nemkívánatos, de — sajnos — lépten-nyomon tapasztalható. Éppen ezért örömmel lélegeztem fel a mostani jelentkezés alkalmával. Örültem, hogy ismét sikerült igényes mulatsággal szolgálni. Természetes könnyedség, játszi lebegés jellemezte ezt az adást is. Ebben kétségkívül oroszlánrésze van a két szerkesztőnek, Szilágyi Györgynek és Marton Frigyesnek (utóbbi a rendező is). .Már csak azért is, mert sikerült olyan játszótársakat összetoborozni, akik a humorban valóban nem ismernek tréfát. Az igazi nevettetés örömét tartják hivatásukhoz méltónak. Az idők folyamán kialakult a rádiókabaré hagyományos gerince, így az esetenként visszatérő Kicsoda-micsoda? paródiája, Lujza és Jenő páros jelenete, vagy éppen a hónap hírei.. Ez, persze, lehetne ennek a műsornak hátránya is: nem kis veszélyt jelent ugyanis,az újszerű színesség megsápadására. A veszélyt azonban a szerkesztőknek és a részvevőknek eddig sikerült ép bőrrel A rádióban kabaré és hangjáték megúszniuk, az állandó kereteket új és új tartalommal feltölteniük. Ez alkalommal például ismét megfricskázva a televízió műsorát, a kérdés-felelet játékba Ősz Ferenc és Soós András mellett Somogyi Pál is bekapcsolódott új színekkel és ötletekkel tetézve az eddigieket. De különösen pezsdítő volt, hogy a rádiókabaré önmagát is alaposan megcsípkedte több műsorszámban is. Jót derültünk a többi között azon, hogy a Lujza és Jenő jelenetében a Jenőt játszó Major Tamás alaposan sarokba szorult a butácska feleséget alakító Psota Irén kérdései nyomán, mint a vitatható Rómeó és Júlia rendezője. De nagyon tetszett Angyal János és Fenyvesi Gabi paródiája, mely gúnyos fintort éppen a rádiókabaréra vágott. Mindent összevetve, így kell ezt valahogy csinálni: szellemesen, okosan, színvonalasan szórakoztatni az embereket. Már most szurkolok a jövő havi adás sikeréért. A RÁDIÓSZÍNHÁZ legfrissebb bemutatója F. Rácz Kálmán Szálloda a Gondviseléshez című rádiójátékát sugározta. Ezt az adássorozatot is általában az igényesség jellemzi. Szerkesztői és rendezői sok szép sikert könyvelhettek el. A mostani bemutató viszont nem tartozik a legszerencsésebbek közé. A túlságosan esetleges alaphelyzetet az író nem tudta megnyugtató hitelességgel a hallgató elé tárni. Az, hogy egy Párizsba vetődő, a háború elől védelmet kereső fiatal magyar költőt egy szállodatulajdonos nő egyszeribe a szívébe zár, mert a háborúban elhunyt fiára emlékezteti , tulajdonképpen rendben is volna, mint kiinduló ötlet. Azt sem lehet különösebben firtatni, hogy — az író szándéka szerint — a fiatalember nem vállalja a biztonságos jövővel kecsegtető, de langyos kispolgári életformát, és előre inkább a bizonytalanabb útra lép. Mindezt azonban csak érzékletesen jellemzett figurák hitethetik el; művészi aranyfedezet nélkül, minden szó üresen kong; nem tudunk azonosulni a szereplőkkel, nem tudjuk beleélni magunkat az alaphelyzetbe sem. Sőt, az író szándékaival szemben rokonszenvünkkel éppen azt a szállodájáét ajándékozzuk meg, akit a szerző tulajdonképpen el akar marasztalni. Az előadáson nem tudott segíteni, a kitűnő szereplőgárda sem (Bulla Elma, Márkus László, Vass Éva, Bálint András, Csákányi László) a rendezővel, Rósza Györggyel az élen. Szombathelyi Ervin Magyar—jugoszláv építőipari tárgyalások Kedden az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Simor János miniszterhelyettes elnökletével megkezdődött a magyar—jugoszláv gazdasági-tudományos együttműködési kormánybizottság keretében működő építésügyi albizottság VIII. ülésszaka. Ebből az alkalomból 15 tagú jugoszláv építésügyi delegáció tartózkodik hazánkban Hani Ahmednek, a jugoszláv tagozat elnökének vezetésével. Az ülésen egyeztették az építő- és építőanyag-ipar műszaki-tudományos és gazdasági együttműködésének lehetőségeit, továbbá közvetlen tárgyalásokat folytatnak a határmenti építőipari vállalatok vezetőivel a határmenti együttműködés kiszélesítéséről. KGST-tanácskozás Szegeden Szegeden kedden megkezdődött a KGST- országok valuta- és pénzügyi állandó bizottságának ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-tagországok pénzügyminiszter-helyettesei és nemzeti bankjaik helyettes vezetői. A tárgyaláson megvitatják az állandó bizottság tavalyi munkáját és meghatározzák a további teendőket.