Magyar Hírlap, 1971. július (4. évfolyam, 181-211. szám)
1971-07-22 / 202. szám
2 1971. JÚLIUS 22. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Védőnők Somogy megyében Akik mindig úton vannak Országos felmérés adatai szerint a középfokú képzettségű egészségügyi dolgozók munkaterületein a hiányzó és kiesett munkaidő majdnem 25 százalék A távollevők pótlása, helyettesítése nagy nehézségekbe ütközik, a kórházakban 25, a rendelőintézetekben 21, a bölcsődei gondozónőknél 29, a védőnői hálózatban 26 százalék a hiányzó dolgozók száma. A legnagyobb elismerés illeti azokat, akik e nehéz feltételek között is hűek maradnak hivatásukhoz, az egészségügyhöz. Ami nem látványos Például a védőnők. Ők is a szigorú, hivatalos és nem túl szép megjelölés tulajdonosai: egészségügyi középkáderek Munkájuk nem túlságosan látványos és ritkán kerül terítékre. A falvakat, tanyákat járó, az előítéletek, babonák ellen szívósan, csöndben harcoló védőnők nem „adminisztrálják” önmagukat. Sem energiájuk, sem idejük nincs erre. Másféle adminisztrációval foglalkoznak. Családlátogatások eredményeiről, a csecsemők fejlődéséről, a védőoltásokról készítenek naprakész statisztikát, amely az országos kimutatásokban végső soron így jelentkezik: 1950-ben a csecsemőhalálozás 86 ezrelék volt, 1960-ban 48 ezrelék, 1970-ben 36 ezrelék. A csecsemmőhalálozás számának visszaszorítása ugyanis a védőnők áldozatos munkájának legjobb mutatója. Ez a mutatószám Somogy megyében, az ország egyik legnagyobb megyéjében az országos aránynál is kisebb, 32 ezrelék. Csak a lovat sajnálják Van valami szimbolikus abban, hogy ezt az adatot a kaposvári megyei tanácsház, azelőtt vármegyeháza vaskos-klaszszicista, régmúltra emlékeztető épületének egyik szobájában jegyzem le. Varga Lajosné megyei vezető védőnő szobájában, az egészségügyi osztályon megbeszélést tartanak a járási vezető védőnők. Szándékosan nem mondok értekezletet, mert Valóban megbeszélésről van szó, gondolatok, javaslatok kerülnek a jegyzetfüzetekbe a megye egészségügyi helyzetéről, a védőnőkre háruló feladatokról.— Honnan és hányan indultak, hol tartanak munkájukban a somogyi védőnők? — A felszabadulás előtt talán ha tíz védőnő dolgozott a megyében, 1946-ban tizenöt, ma száznegyvenkettő. Pontosabban, ennyi a státusok száma — mondja Varga Lajosné —, munkaerő tekintetében nálunk sem jobb a helyzet, mint más megyékben. — Honnan indultunk? Somogyban nem volt könnyű védőnőnek lenni... sokáig éltek a hiedelmek, babonák. Még évekkel ezelőtt is előfordult, hogy látogatásaink után pelenkát szögeztek az ajtóra, szemmelverés ellen — mesélik elgondolkodva. Püsky Lajosné, a barcsi járás vezető védőnője tárgyilagosan, nem sajnálatot keltő szándékkal emlékszik vissza egy esetre: "- Éjszaka, hóviharban egyszer kértem a gazdát, fogjon be, fizetek érte, csak jussak be valahogyan a tanyára. Azt mondta, hogy sajnálja a lovat... A többiek bólogatnak, s hozzáteszik: ilyenekről bármelyikük, bármelyik megyében mesélhetne. Pinke Julianna, aki a statisztikai osztályon az egészségügyi nyilvántartásokkal foglalkozik, s minden ilyen megbeszélésen részt vesz, füzetébe néz, újabb adatokat mond: — Jelenleg a száznegyvenkettőből huszonnégy védőnő van otthon gyermekgondozási segélyen. Van néhány betegünk is. Ebben a szakmában könnyen megbetegednek az emberek ... Száztízen dolgoznak gyakorlatilag a körzetekben, ez azt jelenti, hogy több védőnő van, akire két körzet is jut. Elképzelhető tehát, hogy a létszámhiánnyal küzdő védőnői gárda mekkora megterhelés mellett érte el a 32 ezrelékes csecsemőhalandóság-mutatót. (1950- ben ez a szám 99, 1960-ban 50 ezrelék volt a megyében!) A védőnők feladata városban a szakorvosok mellett az úgynevezett szakellátás, falun a körzeti orvos munkájához kapcsolódóan az általános családgondozás. El kell jutnia a védőnőnek a legtávolabbi területekre, erdészházba, vasúti őrházba, tanyákra (ahová az utak ősztől tavaszig szinte járhatatlanok), mindenhová, ahol terhes anya vagy csecsemő van. S ha helyettesít, a látogatások száma alaposan megnő! A somogyi védőnők lelkiismeretes, fáradságos munkájáról beszédes adatokat idéz a statisztikus: — Az elmúlt évben egy védőnő havonta átlag száznyolcvannégy családlátogatást végzett. Egy terhes anyát átlag nyolcszor, egy csecsemőt átlag huszonháromszor látogat meg egy év alatt. Egy-egy kisbabához tehát havonta kétszer is eljut. Ha szükséges, többször is. És amiről a legkevesebb szó esik: Somogy kedvező járványügyi helyzete is nagyrészt a védőnők munkáját dicséri. A védőoltások megszervezése, a fertőző betegek számon tartása és gondozása is az ő feladatuk. Ehhez csak egy adat: a gyermekeket hároméves korukig tizenötször hívják be védőoltásra a védőnők! Visszafelé Turnárné elgondolkodva mondja: — Mindent megbeszélnek velem. De amíg idáig eljutottunk! Nagy türelem, rábeszélőképesség és kitartás kell ehhez a munkához. Turnárné körzete nagy. Lábod, Rinyabesenyő és öt tanya tartozik hozzá. Ezenkívül két gyermek édesanyja és a gyakorló védőnők oktatója. Dr. Huszár Zoltán körzeti orvos nagy elimeréssel nyilatkozik róla. Azt mondja, igazi, sokat vállaló és teljesítő segítőtársa. * A megyei megbeszélésen elhangzott egyik mondat jár az eszemben. Olyan időben, amikor a „kutyát sem verik ki", két embert lehet az úton találni, a postást és a védőnőt. Szerénységükre az is jellemző, hogy a postást említették először. Az is megfogalmazódik bennem, hogy ezt az utat meg lehetne könnyíteni. A tsz-ek, vállalatok, intézmények szervezettebben segíthetnének nekik fuvarbiztosítással a távoli utakra. Országos, komoly segítség számukra a június elsejével életbe lépett fizetésrendezés. Most a helyi szerveken van a sor: jobban figyeljenek a védőnők munkakörülményeinek javítására, hogy teljesíthessék szép, felelősségteljes hivatásukat. Juhász Erzsébet Iparfejlesztés Budapest XVI. kerületében A következő öt esztendőben több, mint másfél milliárd forintot fordítanak a XVI. kerületben a lakóterület szépítésére, a helyi iparvállalatok fejlesztésére — összegezte a pártbizottság legutóbbi ülése a negyedik ötéves terv feladatait. Emelkedik az Ikarus-gyár exportja, 39 ezer 800 autóbusz talál gazdára a szocialista országokban, 2 ezret tőkés országokba, 5 ezret belföldi piacra gyártanak. Egymilliárd forintos költséggel fejlesztik a gépparkot a gyárban az exportterv teljesítése érdekében. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára modernizálásra 90 millió forintot fordít, mert az elkövetkező években 70 százalékkal több mérőműszert gyárt, mint az előző ötéves tervben. A gyár bekapcsolódik a hazai számítógépprogram megvalósításába is. Az Auras Autóalkatrészgyár elsősorban a belföldi ellátás gondjain igyekszik enyhíteni. Az anyagmozgatás, a tárolás korszerűsítésére 70 millió forintot fordítanak ezenkívül bővítik a vállalat üdülőjét, bölcsődéjét és óvodáját, több millió forintos költséggel. A lakóterület fejlesztésének programjából néhány adat: 1975-ig 1300 új lakást építenek, nyolc kilométerrel bővül a csatornahálózat, öt kilométer hosszúságban kapnak új burkolatot az utak. Három nagy ABC-áruházzal bővítik az üzlethálózatot. Akivel mindent megbeszélnek Nemcsak a fárasztó utak miatt nehéz ez a munka. Alkalmam volt betekinteni a családgondozás szerteágazó és sokrétű feladatába. Hazafelé, Lábod községben benéztem az orvosi rendelőbe, hátha ott találom a védőnőt. Nem volt bent, tanácsadásra ment Rinyabesenyőre — szomszéd község, néhány kilométernyire Lábodtól. Lélekszáma 390, most kapott köves utat, eddig csak gyalog lehetett megközelíteni vagy szekéren. Tumár Györgyné védőnőnek szerencséje volt aznap: a körzeti orvos rendelésre ment Besenyőre, s autóval elvitte oda őt is. Utánuk indultunk a félig kész úton. Kétoldalt sűrű erdőség, abba vágták az utat. Bizony, félhetett azelőtt Turnárné ide gyalog elindulni. — Nem mondom, hogy nem féltem — meséli, miközben az orvosi rendelőből családlátogatásra kísérem —, de nagyon megszerettem az itteni embereket. Törekvők, mindenért hálásak. A környező erdőkből beköltözött a faluba a cigánycsaládok nagy része, házat építettek, szorgalmasan dolgoznak. A fiatal Bogdánna már messziről mosolyog a védőnőre. — Hogy érzi magát? — érdeklődik Turnárné a kilencedik hónapban levő fiatalasszonytól. — Használt a gyógyszer? — Aztán sokáig beszélgetnek az utolsó hetek életmódjáról, Bogdánná boldog. — Olyan jó, hogy megint eljött! Mindjárt másképp érzem magam ... A szomszédban a szintén fiatal Orsósné gyerekágyas. Hatodik gyermeke négyhetes. Nagy munkában találjuk, kapál a kertben. — Ejnye, Rozikám, kímélnie kellene magát. Tudja, hogy megértem, nem élnek könnyen, sok a munka, de legalább az első időkben pihenjen többet... Beszélgetnek, közben Turnárné kibontja a kisbabát. Szép tiszta, egészségesen szuszog. Megkapja a D-vitamint. — Aztán majd később beszélünk a tablettáról ... gondolja meg. — Igen, védőnő kérem. Igaza van ... A család a legtörekvőbb cigánycsaládok egyike. Házukat kölcsönnel építették, szép, gondozott veteményeskert, szőlő van mögötte. Orsósné pirulós büszkeséggel újságolja a védőnőnek: — Télire már egy kis hírünk is van. Lesz mit enni a gyerekeknek. Üdülőváros a ráckevei Duna mentén A következő esztendőkben üdülőteleppé fejlesztik a Ráckevei (Soroksári)Duna-ág csepeli szakaszát — jelentették be a Ráckevei Duna Intéző Bizottsága elnökségének szerdai ülésén, amelyen a duna-ágak leghosszabb — több mint 9 kilométeres — partszakaszának rendezéséről tárgyaltak. Az ülésen — Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesnek, az intéző bizottság elnökének megnyitója után — Makkos Sándor, a csepeli tanács építési osztályvezetője ismertette a Duna-ág fejlesztési tervét. A nagyszabású program szerint valóságos üdülőváros épül majd a part mentén. A telkeket elsősorban gyárak és üzemek között értékesítik, a part rendezésével egyidejűleg ugyanis a vállalatok üdülőtelepítési gondjain is enyhíteni kívánnak. Itt kapna helyet egy kemping, egy 200 személy befogadására alkalmas, télen-nyáron működő ifjúsági táborhely, több sporttelep, s egy 50 méteres fedett uszoda is, a kapcsolódó beruházásokkal együtt. A Gubacsi-hídtól északra nem terveznek különösebb építési munkákat, ez a rész továbbra is a horgászok birodalma marad. Az úgynevezett Francia-öbölnél a dunai hajók téli kikötője lesz. Az intéző bizottság elnöksége úgy döntött, hogy koordináló bizottságot hoz létre, amely a „házigazda” XXI. kerület illetékeseivel együtt behatóan megvizsgálja a területfelhasználási terveket. Népfront-munkabizottságok tervei Budapestiek a főváros idegenforgalmáról Még javában tart a vendégforgalmi szezon, de a budapesti népfrontbizottságnál már programba iktatták, hogy kerületi ankétok során kérdezik meg a budapestieket a turistaszezon után: hogyan vélekednek a főváros idegenforgalmáról, a vendégek elhelyezéséről, szórakozási és pihenési lehetőségeiről, az idegenvezetésről A népfront várospolitikai munkabizottsága foglalkozik a gyermekek és az ifjúság körében végzett baleset-elhárítási propagandával, a művelődéspolitikai munkabizottság ősztől újabb lendületet ad a budapesti emléktáblák megőrzésére indított akciónak. A szülői bizottság azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a felső osztályokba járó középiskolások közéleti érdeklődésű csoportjai részére találkozókat szervez országgyűlési képviselőkkel, tanácstagokkal. A népfront nőbizottsága a dolgozó nő és a gyermeknevelés, a családon belüli egyenjogúság, és a családi munkamegosztás témájából rendez ankétot. Pénteken nyit a II. Győri Ipari Kiállítás és Vásár A pénteken megnyíló II. Győri Ipari Kiállításnak és Vásárnak külön aktualitást ad Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulója. V. István király hétszáz évvel ezelőtt kiadott városalapító kiváltságlevelének ugyanis éppen a vásártartási és vámszedési jog volt az egyik legfontosabb pontja. Győr ma az ország harmadik ipari városa. Fejlett gépiparának, könnyűiparának és élelmiszeriparának termelési értéke 1970-ben már meghaladta a tizenöt milliárd forintot. E sokrétű és dinamikusan fejlődő ipar bemutatását szolgálja az idei kiállítás és vásár — jelentette be szerdán tartott sajtótájékoztatóján Farkas Tibor, a városi tanács elnökhelyettese. A továbbiakban rámutatott, hogy tavaly még csak 69, az idén viszont már 105 cég mutatja be termékeit. A vásár időtartama alatt 150 kilométeres körzetből 33 százalékos menetdíjkedvezménnyel utazhatnak a MÁV és a GYSEV vonalain az érdeklődők a kiállítás színhelyére. Ezenkívül számos kedvezményes különvonat és különautóbusz járat biztosítja az Állami Biztosító önsegélyező tagjainak részvételét. Közepesnek ígérkezik a termés Elégedettek a vándordinnyések — A gyermekek nem örülnek A Heves megyei Horton vagy Csányban mostanában igen sok leeresztett redőnyű ablakot látni. A házak üresek, gazdáik szerte az országban dinnyét termesztenek. Ők a legjobb szakértői a finom gyümölcs termelésének, szakértelmüket a gazdaságok jól megfizetik. A leeresztett redőnyű házak lakói most félig földbe mélyesztett, rendszerint palával fedett kunyhókban laknak munkahelyükön, kint a dinnyeföldeken. Érdemes a vándordinnyésekkel elbeszélgetni: hogyan látják az idei évet? Csontos Mátyásné édesanyjával, húgával és gyermekeivel az ebesi Vörrös Csillag Tsz tizenöt holdas dinnyeföldjét gondozza. Alig kell kérdezni, maga is szívesen beszél: — Mi nagyon szeretjük a dinnyét, ez az életünk alapja, ebből élünk. Hogy viszontagságos dolog egyik helyről a másikra vándorolni évente? Megszoktuk, mert ezt vállaltuk. Az alföldi falvak téeszei kora tavasszal a horti, a csányi dinynyéseket újsághirdetés útján keresik. Egyre jobban megtaláljuk a számításunkat. Csak a tizenhárom éves lány tiltakozik. Joggal. — Mi nem találjuk meg a számításunkat, a múlt tanévben is három helyen jártam iskolába. Kezdtem Galgahévizen szeptemberben, Horton folytattam és befejeztem itt Ebesen, mert március közepétől ide jártam. Nézzük a dinnyeföldet. A tizenöt hold precízen fel van osztva különböző táblákra — ahány tábla, annyi fajta dinnye. A sárgadinnye már érett, vasárnap abból n már piacra küldtek. A görögdinnyék mindössze két, két és fél kilónyiak. Vajon miért, hiszen július közepe van? — Kétszer verte el a dinnyét a jég, nagyon sok palántát kellett pótolni. Még az ilyen termésnek is örülhetünk. Másrészt nem lehet olyan rossz az időjárás, hogy ne teremjen dinnye. Dinnyének teremni kell, a dinnyés létrehozza a feltételeket. A helyszínen neveljük a palántákat, gyeptéglába rakjuk a magot és amikor már erősen kicsirázott, jól meglocsoljuk a gyeptéglát, amelyik olyan, akár a szivacs. Így tesszük a földbe. A gyeptéglákat mindig olyan réten kell kibányászni, amilyen földön majd a dinnye terem. Ez fontos. — Rágott foltokat látni a dinnyéken.. — A nyulak.. A három kutyánk nem győzi elhajtani a nyulakat, azok igen szeretik a dinnyét, belevágnak egészen a leves részéig. Bemegyünk a dinnyések kunyhójába. Van benne négy ágy, tűzhely, asztal, két szék. A falon néhány rajzszöggel felerősített kép, a gyerekek rakták oda. Az asztalon táskarádió, a tűzhely körüli polcokon teljes konyhai felszerelés. — Nem vagyunk itt sem vademberek, csak szerényebbek. Odahaza teljesen gépesített a háztartásom — itt megteszi akis rádió is. A munka szorít, egyébként sem jut idő szórakozásra. Hajnali háromtól késő estig, látásig dolgozunk. A mi munkánk idénymunka, megköveteli a dinnyéstől a dinnyeföldön való állandó jelenlétet. A termésről érdeklődtünk.• Holdanként százhúsz mázsás termést várunk, ez közepes eredmény. — Milyen lesz a kereset? — Tavaly kilencvenkilencezer forintot kaptunk tisztán a gazdaságtól. Körülbelül ennyire számíthatunk most is. . !