Magyar Hírlap, 1972. január (5. évfolyam, 1-31. szám)

1972-01-14 / 14. szám

2 1972. JANUÁR 6. PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap • • Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) lesztésének egyik bizonyítéka, gyakorlati megvalósulása volt. A továbbiakban — a népfront napi tennivalóiról szólva — a tanácsokkal való együttműködés tapasztalatait elemezte. Aláhúzta, hogy a mozgalom munkájának jelentős része a tanácsokhoz kapcsolódik. A közös tevékenység továbbfejlesztésének nagy eredménye — mondotta —, hogy 1971-ben megkezdődött az írásos együttműködési megállapodások kidolgozása és ezeknek a megállapodásoknak fontosabb elvei, elemei szerepelnek a tanácsok és szerveik működési szabályzatában. Nem tartalmi újdonságról, inkább új formáról van szó, az együttműködés eddigi legjobb tapasztalatainak összegyűjtéséről, írásba foglalásáról. Tartalmi gazdagodás tapasztalható a népfront lakóterületi nőbizottságainak kibontakozó működésében is. Egy vonatkozásban különösen eredményes volt az elmúlt esztendő: a nők közéleti szerepének megítélésben és segítésében. A Hazafias Népfront és a magyar békemozgalom hazai és nemzetközi tevékenységében fontos helyet foglalt el az európai biztonság kérdésével való foglalkozás. Ezzel kapcsolatban megemlékezett a Béke-világtanács májusban megrendezett közgyűléséről, amely nagyban hozzájárult a Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez is. Sok ország különböző mozgalmainak képviselőivel sikerült felvenni az érintkezést, köztük 23 olyan mozgalommal, amellyel eddig a népfrontnak semmiféle kapcsolata nem volt. Végezetül a népfront munkájának néhány hagyományos területéről, az ott elért eredményekről szólt. A népfrontbizottságok például részt vettek a helyi tervek kialakításában, a megyékben több helyütt újabb gazdaságpolitikai fórumok alakultak, amelyek változatos előadások, viták rendezésével segítették elő az egészséges közgazdasági szemlélet kialakítását. Foglalkoztalk- a népfrontbizottságok azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne még közvetlenebbül bevonni a társadalom különböző osztályaihoz, rétegeihez, csoportjaihoz tartozó embereket a mozgalom tevékenységébe. Egyre inkább kibontakozik a népfrontnak az ifjúsággal kapcsolatos tevékenysége, itt azonban további erőfeszítésekre van szükség, hogy a párt határozatában foglalt szándékok minél szélesebb körben ismertté váljanak, megértésre találjanak az egész mozgalomban. A népfrontmozgalom az eddigiekben is sokoldalú munkát végzett a gazdaságpolitikai célok ismertetése, valóra váltása érdekében. A fő tennivaló: a negyedik ötéves terv helyi feladatainak megvalósítása. Fontos feladatnak jelölte meg a népfront művelődéspolitikai tevékenységének kiszélesítését. Befejezésül a főtitkár hangsúlyozta: a kongresszus és annak előkészítése jó alkalom mozgalmunk számára ahhoz, hogy népünkkel — a legkisebb községeket, tanyákat is beleszámítva — megvitassuk feladatainkat, céljainkat a szocialista építő munkában. Arra kell törekednünk, hogy együttes munkával újabb lendületet adjunk mozgalmunknak a kitűzött nagyszerű feladatok megvalósítása érdekében. A tanácskozás felszólalásai A főtitkári beszámoló után több felszólalás hangzott el, amelyek a népfrontbizottságok eddig végzett munkájával, a jövő tennivalóival, valamint a kongreszszusi előkészületekkel foglalkoztak. Csóka Zsigmondné építészmérnök (Komárom megye) a helyi népfrontmunkáról szólt. Harmati Sándor, az országos elnökség tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke felhívta a figyelmet: a népfrontmozgalomnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie, hogy napról napra lépést tudjon tartani a növekvő követelményekkel. Sebestyén Nándorné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az Országos Béketanács titkára ismertette a Hazafias Népfront Országos Tanácsának az Európa biztonsága érdekében tartandó brüsszeli tanácskozást támogató nyilatkozatát. Nánási László, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, a mozgalomban hosszú ideig tevékenykedő aktivisták megbecsüléséről beszélt. Az elhangzott felszólalásokra Bencsik István főtitkár válaszolt, majd az országos tanács a két beszámolót és az azokra adott választ elfogadta. Végezetül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa határozatot hozott, hogy — az országos elnökség javaslatának megfelelően — április 26—27—28-ra összehívja a Hazafias Népfront V. kongresszusát. Bencsik István: Tovább erősítjük a szocialista nemzeti egységet A beszámoló után Bencsik István főtitkár előterjesztette az országos elnökség javaslatát a Hazafias Népfront V. kongresszusának összehívására, beszámolt a nagy jelentőségű esemény előkészítésére tett intézkedésekről, röviden ismertette a Hazafias Népfront elmúlt négyévi tevékenységét, majd részletesen szólt a soron következő feladataikról. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront mozgalom az elmúlt négy esztendőben a IV. kongresszus állásfoglalásainak szellemében végezte munkáját. Tevékenysége az említett időszakban sokat fejlődött, módszerekben gazdagodott, nőtt a közéletre gyakorolt politikai hatása. Mindennapos munkájában mindinkább érvényesül az az elv, hogy a párt szövetségi politikája a népfrontmozgalom keretében valósul meg. E szövetségi politika szellemében erősítette a mozgalom a szocialista nemzeti egységet. — Az építőmunka segítésében, az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztésében a népfrontbizottságok — a IV. kongresszus útmutatásait szem előtt tartva — nagy és eredményes munkát végeztél?. Támogatták a gazdasági kérdések megoldását, a párt agrárpolitikáját, széles körű ismeretterjesztést végeztek a gazdaságirányítási reform sikeréért. Sokrétű tevékenységet fejtett ki a mozgalom a város- és községpolitikai feladatok megoldásában, a kommunális szolgáltatási gondok enyhítésében. Nemzetközi kapcsolataival a Hazafias Népből eredményesen segítette a Magyar Népköztársaság külpolitikáját. Elítélte az imperializmus agresszív lépéseit, szervezte a magyar nép szolidaritási mozgalmát a szabadságukért harcoló népek, mindenekelőtt a vietnami nép támogatására. A Hazafias Népfront keretében működő magyar békemozgalom tevékenyen részt vett a béke ügyét szolgáló világméretű összefogásban. A hazánk életében bekövetkezett változások, társadalmunk jelentős fejlődése újabb előrelépésre ad lehetőséget a népfrontmozgalomban is — mondotta a továbbiakban. — Változatlanul fontos feladatunk, hogy vitafórumainkon, széles körű társadalmi akcióinkban helyet adjunk mindenkinek, aki a köz érdekében tenni akar, aki a nép jövője érdekében gondolkozni, munkálkodni kész — mondotta, majd a munkás-paraszt szövetség jelentőségét hangoztatta. A legfontosabb, hogy a népfrontban a munkásság és a parasztság együtt politizáljon és egymás megértése ezáltal is erősödjék. — Az értelmiségiek széles gárdája munkálkodik a népfrontban: pedagógusok, órások, ipari és mezőgazdasági mérnökök, jogászok, valamint igazgatási dolgozók. A mozgalomnak az értelmiség részvételére nagy szüksége van. Fokozni akarjuk a népfrontmunka hatékonyságát a kisiparosok, kiskereskedők körében. — Szövetségi politikánkat nemcsak a különböző rétegekhez tartozó emberek foglalkozása szerint, hanem életkorukat és érvó*- --n1 - — s—"-it fjyelembe véve ... a. .. .... hangsúlyozta a főtitkár. — Nagyobb számban kell bevonni a mozgalomba a nőket és a fiatalokat, emellett többel kell foglalkoznunk sajátos gondjaikkal is. Nem kis feladat a lakosság egynegyedét kitevő, nyugdíjkorhatáron felüli népesség problémáival való törődés. A kötelező állami, intézményi gondoskodáson kívül ez a réteg a társadalmi figyelmet sem nélkülözheti. Emellett élettapasztalatuk, megalapozott véleményük nagy értéket jelent a mozgalom számára. A népfrontmunkában kialakult gyakorlat már, hogy nemzetiségi vidékeinken a társadalmi feladatokat az ott élő nemzetiségi lakossággal vállvetve tudjuk csak megoldani, beleszámítva a reális nemzetiségi igények kielégítését is. Az összefogás a lakosság különböző rétegeivel, a nemzet egységének kovácsolása, feladataink végzése során bontakozik ki. Munkánknak eszköze és célja is: a szocialista demokrácia. A brüsszeli tanácskozást támogató nyilatkozat Elfogadták az ülésen — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalásaként — az Európa biztonsága érdekében tartandó brüsszeli tanácskozást támogató nyilatkozatot is. A dokumentum hangsúlyozza: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa örömmel üdvözli az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának megalakulását, helyesli eddigi tevékenységét, egyetért céljaival, politikai elképzeléseivel. Megtisztelő kötelességének tartja, hogy részt vegyen a bizottság munkájában. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a mozgalom minden híve különös figyelmet fordít az európai földrész fejleményeire — hangzik a dokumentum. — Megnyugvással látjuk, hogy kontinensünkön — a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának, kezdeményezéseinek és konkrét javaslatainak eredményeként — javult a légkör, létrejöttek, a tartós béke megőrzésének feltételei. Mozgalmunk támogatja azt a követelést, hogy a kontinens felelős kormányai minél hamarabb készítsék elő és hívják össze az európai biztonsági, és békeértekezletet. Eddig is támogattuk és készek vagyunk a jövőben is tevőlegesen elősegíteni a konferencia megrendezését, lehetőleg még ebben az esztendőben. Napjainkban Brüsszelben tanácskoznak az európai közélet képviselői. Küldötteink ezen a fontos fórumon is hallatják szavukat, és kifejezik népünk töretlen békevágyát, s aktív részt vállalnak az európai népek közgyűlése előkészítésében. Mozgalmunk helyesléssel fogadta a brüsszeli kezdeményezést, hogy 1972. június elején hívják össze az európai népek közgyűlését. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa csatlakozik a brüsszeli felhíváshoz és támogatja az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága felelősségteljes tevékenységét. ■ ■ Tizenöt éve Kőbányán . Az első munkásőr-zászlóalj ünnepre készül Egyszerű, szenzációtól, különösebb látványosságtól mentes kiállítás fakult képeit nézzük a X. kerületi pártbizottság székházának földszinti folyosóján. Kékruhás, ellenzős sapkát viselő férfiak és nők, öregek és fiatalok láthatók a felvételeken, kezükben dobtáras PPS géppisztoly, derékszíjukat pisztoly húzza le. Egy másik képen: eskütétel, ökölbe szorított jobbok emelkednek a magasba, a forradalmi munkásmozgalom, a haladás, az antifasizmus erőinek „vörös front” jelzése. És az első képek egyike: géppel írott szövegről készített fotókópia. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 13. törvényerejű rendelete. Az első paragrafus így hangzik: „A Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdekében munkásőrséget kell szervezni.” Tizenöt éve már, hogy Kőbányán bátor, lelkes emberek megkezdték az első munkásszázadok felállítását. Az ellenforradalom alatt helytállt munkásokat, vezetőket hívták, azokat, akik nemcsak eldöntötték, hogy melyik oldalon a helyük, de tettekkel is bizonyították azt, készel voltak a továbbiakban is, ha kell, fegyverrel védeni a munkásosztály hatalmát. A kerületben már 1956. december 12-én kialakult az új fegyveres testület magja, már ekkor fegyvert és igazolványt kapott az első mintegy 30 munkásőr. Közülük vagy tizen a Villamos gép- és Kábelgyárból, a mai EVIG-ből jöttek. A szervezést, a toborzást az MSZMP kerületi bizottsága irányította. A szervezők megbízólevelet kaptak, s elindultak az üzemekhez, vállalatokhoz. Az otthoni pártszervezetek bevonásával végezték munkájukat, s 1937. február 1-ére már együtt állt a tervezett létszám: 300 munkásőr. Az egyenruha, és a fegyverzet biztosítása nem volt könnyű feladat először csak egy szakasz kapott fegyvert. A kerületi légóparancsnokság segítségével sikerült légó és MOHOSZ egyenruhákat szerezni. — Nem voltunk túl elegánsak — emlékezik vissza Szabó Sándor, a munkásőrség alapító harcosainak egyike, a Magnezitipari Művek dolgozója. — Szedett-vedett, rongyos overállokat, pufajkákat, sapkákat viseltünk. — Nekem nem jutott bakancs — teszi hozzá mosolyogva Szlatinai Rezső, a Budapesti Fűtőerőmű Vállalat rendészeti vezetője, ugyancsak az alapítók egyike. Negyvenhatos lábbeli kellett volna, de bizony akkora nem volt raktáron. Halász György, az ÉVIG általános tanácsadója a harmadik alapító munkásőr, aki most eljött Flerkiewicz József zászlóaljparancsnok irodájába. Hármuk elbeszéléséből, kerekedik ki, áll össze a történet, a Pataki István munkásőr-zászlóalj krónikája. A kerületi karhatalmisták is segítették a szervezést, s február közepén az egység a nagytétényi lőtéren végrehajtotta az első éleslövészetet. Február 28-án pedig a Villamosgép és Kábelgyár kultúrházában ünnepélyesen zászlót bontott az ország első munkásőr-zászlóalja. A március 11-i eskütételen már a mai, kék egyenruhában, közös karszalaggal jelentek meg a munkásőrök, s másnap felvonultak Kőbánya utcáin. A zárt rendben vonuló fegyelmezett századokból erő áradt. Ezután a hírhedt MUK-időszak következett, az ellenforradalom nagy propagandával beharangozott állítólagos viszszavágása. A munkásőrök ekkor már harci feladatot láttak el: őrizték a pártházat, a tanácsházát, a tűzoltóságot, a nyomdákat, az ipari objektumokat, járőröztek a városrész utcáin. Rend és nyugalom volt Kőbányán, a készültséget március 17-én lefújták. A munkásőrök büszkén jelentették: első feladatukat sikerrel hajtották végre. A főváros munkásőreinek március 30-i demonstrációján a kőbányaiak második százada menetelt az élen. És ott voltak 1957. május 1-én a fővárosi dolgozók hatalmas, a szocializmus ügye melletti tömegtüntetéssé vált felvonulásán is. — Zászlóaljunk ma is a fővárosi legjobbak egyike — mondja jogos büszkeséggel Flerkiewicz József zászlóaljparancsnok, aki 1964 óta áll az estség élén. — A közeljövőben 45 munkásőrünk kapja meg a kiválóaknak járó jelvényt, s tizennyolcan lesznek kiváló parancsnokok. A három századnyi alapítótag közül 137-en ma is munkásőrök, s az újonnan jelentkezett fiatalokkal együtt vesznek részt a Pataki István munkásőr-zászlóalj életében, munkájában. Bőnyei Zoltán Tizennégymillió a pedagógusok üdültetésére A Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége jóváhagyta a szakszervezetek 1972-re szóló költségvetésének tervezetét. A különböző szakszervezeti szervek az idén több mint ötvenmillió forinttal gazdálkodnak. A kiadások között legszámottevőbbek a szociális jellegűek. A különféle segélyekre előirányzott összeg például meghaladja a hatmillió forintot. Az oktatásügyi dolgozók és családjuk üdültetésére 1972-ben csaknem 14 millió forintot fordít a szakszervezet. Ebből lehetőség nyílik arra, hogy mintegy 35 ezren részesüljenek szervezett üdültetésben. A kulturális célokra előirányzott öszszeg megközelíti a nyolcmillió forintot Pályaválasztási kiállítás Csongrád megyében a jövő tanévre mintegy háromezer elsőéves tanulót vesznek fel a szakmunkásképző intézetek, amelyek 89 szakmára képezik ki a fiatalokat. A szakmákra, a kereseti lehetőségekre egyaránt felhívja a figyelmet a Csongrád megyei Pályaválasztási Tanács tegnap Szegeden megnyílt kiállítása. A kiállításon külön teremben mutatják be a szegedi festőművészek mintegy húsz alkotását,amelyek a fizikai, munka szépségeit, az építőmunka örömeit dicsérik. A kiállításra meghívták a szülőket is.