Magyar Hírlap, 1972. január (5. évfolyam, 1-31. szám)

1972-01-14 / 14. szám

2 1972. JANUÁR 6. PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap • • Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) lesztésének egyik bizonyítéka, gyakorlati megvalósulása volt. A továbbiakban — a népfront napi tennivalóiról szólva — a tanácsokkal való együttműködés tapasz­talatait elemezte. Aláhúzta, hogy a moz­galom munkájának jelentős része a ta­nácsokhoz kapcsolódik. A közös tevé­kenység továbbfejlesztésének nagy ered­ménye — mondotta —, hogy 1971-ben megkezdődött az írásos együttműködési megállapodások kidolgozása és ezeknek a megállapodásoknak fontosabb elvei, elemei szerepelnek a tanácsok és szerveik működési szabályzatában. Nem tartalmi újdonságról, inkább új formáról van szó, az együttműködés eddigi legjobb tapasz­talatainak összegyűjtéséről, írásba fogla­lásáról. Tartalmi gazdagodás tapasztalható a népfront lakóterületi nőbizottságainak ki­bontakozó működésében is. Egy vonatko­zásban különösen eredményes volt az el­múlt esztendő: a nők közéleti szerepének megítélésben és segítésében. A Hazafias Népfront és a magyar bé­kemozgalom hazai és nemzetközi tevé­kenységében fontos helyet foglalt el az európai biztonság kérdésével való foglal­kozás. Ezzel kapcsolatban megemléke­zett a Béke-világtanács májusban meg­rendezett közgyűléséről, amely nagyban hozzájárult a Hazafias Népfront nemzet­közi kapcsolatainak erősítéséhez is. Sok ország különböző mozgalmainak képvi­selőivel sikerült felvenni az érintkezést, köztük 23 olyan mozgalommal, amellyel eddig a népfrontnak semmiféle kapcso­lata nem volt. Végezetül a népfront munkájának né­hány hagyományos területéről, az ott el­ért eredményekről szólt. A népfrontbi­zottságok például részt vettek a helyi ter­vek kialakításában, a megyékben több helyütt újabb gazdaságpolitikai fórumok alakultak, amelyek változatos előadások, viták rendezésével segítették elő az egészséges közgazdasági szemlélet kiala­kítását. Foglalkoztalk- a népfrontbizottsá­gok azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne még közvetlenebbül bevonni a társada­lom különböző osztályaihoz, rétegeihez, csoportjaihoz tartozó embereket a moz­galom tevékenységébe. Egyre inkább ki­bontakozik a népfrontnak az ifjúsággal kapcsolatos tevékenysége, itt azonban to­vábbi erőfeszítésekre van szükség, hogy a párt határozatában foglalt szándékok mi­nél szélesebb körben ismertté váljanak, megértésre találjanak az egész mozga­lomban.­­ A népfrontmozgalom az eddigiekben is sokoldalú munkát végzett a gazdaság­­politikai célok ismertetése, valóra váltá­sa érdekében. A fő tennivaló: a negyedik ötéves terv helyi feladatainak megvalósí­tása. Fontos feladatnak jelölte meg a nép­front művelődéspolitikai tevékenységének kiszélesítését. Befejezésül a főtitkár hangsúlyozta: a kongresszus és annak előkészítése jó al­kalom mozgalmunk számára ahhoz, hogy népünkkel — a legkisebb községeket, ta­nyákat is beleszámítva — megvitassuk feladatainkat, céljainkat a szocialista épí­tő munkában. Arra kell törekednünk, hogy együttes munkával újabb lendületet adjunk mozgalmunknak a kitűzött nagy­szerű feladatok megvalósítása érdekében. A tanácskozás felszólalásai A főtitkári beszámoló után több felszó­lalás hangzott el, amelyek a népfront­bizottságok eddig végzett munkájával, a jövő tennivalóival, valamint a kongresz­­szusi előkészületekkel foglalkoztak. Csóka Zsigmondné építészmérnök (Ko­márom megye) a helyi népfrontmunkáról szólt. Harmati Sándor, az országos elnök­ség tagja, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke felhívta a figyelmet: a nép­frontmozgalomnak fokozott erőfeszítése­ket kell tennie, hogy napról napra lépést tudjon tartani a növekvő követelmények­kel. Sebestyén Nándorné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tagja, az Or­szágos Béketanács titkára ismertette a Hazafias Népfront Országos Tanácsának az Európa biztonsága érdekében tartandó brüsszeli tanácskozást támogató nyilatko­zatát. Nánási László, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, a mozga­lomban hosszú ideig tevékenykedő akti­visták megbecsüléséről beszélt. Az elhangzott felszólalásokra Bencsik István főtitkár válaszolt, majd az orszá­gos tanács a két beszámolót és az azokra adott választ elfogadta. Végezetül a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa határozatot hozott, hogy — az országos elnökség javaslatának megfe­lelően — április 26—27—28-ra összehívja a Hazafias Népfront V. kongresszusát. Bencsik István: Tovább erősítjük a szocialista nemzeti egységet A beszámoló után Bencsik István fő­titkár előterjesztette az országos elnökség javaslatát a Hazafias Népfront V. kong­resszusának összehívására, beszámolt a nagy jelentőségű esemény előkészítésére tett intézkedésekről, röviden ismertette a Hazafias Népfront elmúlt négyévi tevé­kenységét, majd részletesen szólt a soron következő felada­taikról. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Ha­zafias Népfront mozgalom az elmúlt négy esztendőben a IV. kongresszus állásfog­lalásainak szellemében végezte munká­ját. Tevékenysége az említett időszakban sokat fejlődött, módszerekben gazdago­dott, nőtt a közéletre gyakorolt politikai hatása. Mindennapos munkájában mind­inkább érvényesül az az elv, hogy a párt szövetségi politikája a népfrontmozgalom keretében valósul meg. E szövetségi poli­tika szellemében erősítette a mozgalom a szocialista nemzeti egységet. — Az építőmunka segítésében, az álla­mi élet, a szocialista demokrácia fejlesz­tésében a népfrontbizottságok — a IV. kongresszus útmutatásait szem előtt tart­va — nagy és eredményes munkát vé­geztél?. Támogatták a gazdasági kérdések megoldását, a párt agrárpolitikáját, szé­les körű ismeretterjesztést végeztek a gazdaságirányítási reform sikeréért. Sok­rétű tevékenységet fejtett ki a mozgalom a város- és községpolitikai feladatok meg­oldásában, a kommunális szolgáltatási gondok enyhítésében. Nemzetközi kapcsolataival a Hazafias Népb­ől eredményesen segítette a Ma­gyar Népköztársaság külpolitikáját. El­ítélte az imperializmus agresszív lépéseit, szervezte a magyar nép szolidaritási moz­galmát a szabadságukért harcoló népek, mindenekelőtt a vietnami nép támogatá­sára. A Hazafias Népfront keretében mű­ködő magyar békemozgalom tevékenyen részt vett a béke ügyét szolgáló világmé­retű összefogásban.­­ A hazánk életében bekövetkezett vál­tozások, társadalmunk jelentős fejlődése újabb előrelépésre ad lehetőséget a nép­­frontmozgalomban is — mondotta a to­vábbiakban. — Változatlanul fontos fel­adatunk, hogy vitafórumainkon, széles körű társadalmi akcióinkban helyet ad­junk mindenkinek, aki a köz érdekében tenni akar, aki a nép jövője érdekében gondolkozni, munkálkodni kész — mon­dotta, majd a munkás-paraszt szövetség jelentőségét hangoztatta. A legfontosabb, hogy­ a népfrontban a munkásság és a parasztság együtt politizáljon és egymás megértése ezáltal is erősödjék. — Az értelmiségiek széles gárdája munkálkodik a népfrontban: pedagógu­sok, ór­ások, ipari és mezőgazdasági mér­nökök, j­ogászok, valamint igazgatási dol­gozók. A mozgalomnak az értelmiség rész­vételére nagy szüksége van. Fokozni akar­juk a népfrontmunka hatékonyságát a kisiparosok, kiskereskedők körében. — Szövetségi politikánkat nemcsak a különböző rétegekhez tartozó emberek foglalkozása szerint, hanem életkorukat és érvó*- --n1 - — s—"-it f­­jyelembe véve ... a. .. .... hangsúlyozta a főtitkár. — Nagyobb számban kell bevon­ni a mozgalomba a nőket és a fiatalokat, emellett többel kell foglalkoznunk sajá­tos gondjaikkal is. Nem kis feladat a la­kosság egynegyedét kitevő, nyugdíjkor­határon felüli népesség problémáival való törődés. A kötelező állami, intézményi gondoskodáson kívül ez a réteg a társa­dalmi figyelmet sem nélkülözheti. Emel­lett élettapasztalatuk, megalapozott véle­ményük nagy értéket jelent a mozgalom számára.­­ A népfrontmunkában kialakult gya­korlat már, hogy nemzetiségi vidékein­ken a társadalmi feladatokat az ott élő nemzetiségi lakossággal vállvetve tudjuk csak megoldani, beleszámítva a reális nemzetiségi igények kielégítését is.­­ Az összefogás a lakosság különböző rétegeivel, a nemzet egységének kovácso­lása, feladataink végzése során bontako­zik ki. Munkánknak eszköze és célja is: a szocialista demokrácia. A brüsszeli tanácskozást támogató nyilatkozat Elfogadták az ülésen — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának állásfoglalá­saként — az Európa biztonsága érdeké­ben tartandó brüsszeli tanácskozást tá­mogató nyilatkozatot is. A dokumentum hangsúlyozza: a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa örömmel üdvözli az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bizottságának megalakulását, helyesli eddigi tevékeny­ségét, egyetért céljaival, politikai elkép­zeléseivel. Megtisztelő kötelességének tartja, hogy részt vegyen a bizottság mun­kájában. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a mozgalom minden híve különös fi­gyelmet fordít az európai földrész fejle­ményeire — hangzik a dokumentum. — Megnyugvással látjuk, hogy kontinensün­kön — a Szovjetunió és a szocialista or­szágok következetes békepolitikájának, kezdeményezéseinek és konkrét javasla­tainak eredményeként — javult a légkör, létrejöttek, a tartós béke megőrzésének feltételei. Mozgalmunk támogatja azt a követe­lést, hogy a kontinens felelős kormányai minél hamarabb készítsék elő és hívják össze az európai biztonsági, és békeérte­kezletet. Eddig is támogattuk és készek vagyunk a jövőben is tevőlegesen előse­gíteni a konferencia megrendezését, le­hetőleg még ebben az esztendőben. Napjainkban Brüsszelben tanácskoznak az európai közélet képviselői. Küldötteink ezen a fontos fórumon is hallatják szavu­kat, és kifejezik népünk töretlen béke­vá­gyát, s aktív részt vállalnak az európai népek közgyűlése előkészítésében. Moz­galmunk helyesléssel fogadta a brüsszeli kezdeményezést, hogy 1972. június elején hívják össze az európai népek közgyűlé­sét. A Hazafias Népfront Országos Taná­csa csatlakozik a brüsszeli felhíváshoz és támogatja az európai biztonság és együtt­működés magyar­ nemzeti bizottsága fele­lősségteljes tevékenységét. ■ ■ Tizenöt éve Kőbányán .­­ Az első munkásőr-zászlóalj ünnepre készül Egyszerű, szenzációtól, különösebb látványosságtól mentes kiállítás fakult képeit nézzük a X. kerületi pártbizottság székházának földszinti folyosóján. Kék­ruhás, ellenzős sapkát viselő férfiak és nők, öregek és fiatalok láthatók a felvé­teleken, kezükben dobtáras PPS géppisz­toly, derékszíjukat pisztoly húzza le. Egy másik­ képen: eskütétel, ökölbe szorított jobbok emelkednek a magasba, a forra­dalmi munkásmozgalom, a haladás, az antifasizmus erőinek „vörös front” jelzé­se. És az első képek egyike: géppel írott szövegről készített fotókópia. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 13. törvényerejű rendelete. Az első paragra­fus így hangzik: „A Magyar Népköztár­saság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdekében munkás­őrséget kell szervezni.” Tizenöt éve már, hogy Kőbányán bátor, lelkes emberek megkezdték az első mun­kásszázadok felállítását. Az ellenforrada­lom alatt helytállt munkásokat, vezetőket hívták, azokat, akik nemcsak eldöntötték, hogy melyik oldalon a helyük, de tettek­kel is bizonyították azt, készel­ voltak a továbbiakban is, ha kell, fegyverrel vé­deni a munkásosztály hatalmát. A kerületben már 1956. december 12-én kialakult az új fegyveres testület magja, már ekkor fegyvert és igazolványt kapott az első mintegy 30 munkásőr. Közülük vagy tizen a Villamos gép- és Kábelgyár­ból, a mai EVIG-ből jöttek. A szervezést, a toborzást az MSZMP kerületi bizottsá­ga irányította. A szervezők megbízóleve­let kaptak, s elindultak az üzemekhez, vállalatokhoz. Az otthoni pártszervezetek bevonásával végezték munkájukat, s 1937. február 1-ére már együtt állt a tervezett létszám: 300 munkásőr. Az egyenruha, és a fegyverzet biztosí­tása nem volt könnyű feladat először csak egy szakasz kapott fegyvert. A kerü­leti légóparancsnokság segítségével sike­rült légó és MOHOSZ egyenruhákat sze­rezni. — Nem voltunk túl elegánsak — emlé­kezik vissza Szabó Sándor, a munkásőr­ség alapító harcosainak egyike, a Magne­­zitipari Művek dolgozója. — Szedett-ve­dett, rongyos overállokat, pufajkákat, sapkákat viseltünk. — Nekem nem jutott bakancs — teszi hozzá mosolyogva Szlatinai Rezső, a Bu­dapesti Fűtőerőmű Vállalat rendészeti vezetője, ugyancsak az alapítók egyike.­­ Negyvenhatos lábbeli kellett volna, de bizony akkora nem volt raktáron. Halász György, az ÉVIG általános ta­nácsadója a harmadik alapító munkásőr, aki most eljött Flerkiewicz József zászló­aljparancsnok irodájába. Hármuk elbe­széléséből, kerekedik ki, áll össze a törté­net, a Pataki István munkásőr-zászlóalj krónikája. A kerületi karhatalmisták is segítették a szervezést, s február közepén az egység a nagytétényi lőtéren végrehajtotta az első éleslövészetet. Február 28-án pedig a Villamosgép és Kábelgyár kultúrházában ünnepélyesen zászlót bontott az ország első munkásőr-zászlóalja. A március 11-i eskütételen már a mai, kék egyenruhában, k­özös karszalaggal jelentek meg a munkásőrök, s másnap felvonultak Kőbánya utcáin. A zárt rend­ben vonuló fegyelmezett századokból erő áradt. Ezután a hírhedt MUK-időszak követ­kezett, az ellenforradalom nagy propa­gandával beharangozott állítólagos visz­­szavágása. A munkásőrök ekkor már har­ci feladatot láttak el: őrizték a pártházat, a tanácsházát, a tűzoltóságot, a nyomdá­kat, az ipari objektumokat,­ járőröztek a városrész utcáin. Rend és nyugalom volt Kőbányán, a készültséget március 17-én lefújták. A munkásőrök büszkén jelentet­ték: első feladatukat sikerrel hajtották végre. A főváros munkásőreinek március 30-i demonstrációján a kőbányaiak második százada menetelt az élen. És ott voltak 1957. május 1-én a fővárosi dolgozók ha­talmas, a szocializmus ügye melletti tö­megtüntetéssé vált felvonulásán is. — Zászlóaljunk ma is a fővárosi leg­jobbak egyike — mondja jogos büszke­séggel Flerkiewicz József zászlóaljpa­­rancsnok, aki 1964 óta áll az estség élén. — A közeljövőben 45 munkásőrünk kap­ja meg a kiválóaknak járó jelvényt, s ti­zennyolcan lesznek kiváló parancsnokok. A három századnyi alapítótag közül 137-en ma is munkásőrök, s az újonnan jelentkezett fiatalokkal együtt vesznek részt a Pataki István munkásőr-zászlóalj életében, munkájában. Bőnyei Zoltán Tizennégymillió a pedagógusok üdültetésére A Pedagógusok Szakszervezetének el­nöksége jóváhagyta a szakszervezetek 1972-re szóló költségvetésének tervezetét. A különböző szakszervezeti szervek az idén több mint ötvenmillió forinttal gaz­dálkodnak. A kiadások között legszámottevőbbek a szociális jellegűek. A különféle segé­lyekre előirányzott összeg például meg­haladja a hatmillió forintot. Az oktatás­ügyi dolgozók és családjuk üdültetésére 1972-ben csaknem 14 millió forintot for­dít a szakszervezet. Ebből lehetőség nyí­lik arra, hogy mintegy 35 ezren része­süljenek szervezett üdültetésben.­­ A kulturális célokra előirányzott ösz­­szeg megközelíti a nyolcmillió forintot Pályaválasztási kiállítás Csongrád megyében a jövő tanévre mintegy háromezer elsőéves tanulót vesz­nek fel a szakmunkásképző intézetek, amelyek 89 szakmára képezik ki a fiata­lokat. A szakmákra, a kereseti lehető­ségekre egyaránt felhívja a figyelmet a Csongrád megyei Pályaválasztási Tanács tegnap Szegeden megnyílt kiállítása. A kiállításon külön teremben mutatják be a szegedi festőművészek mintegy húsz alkotását,­amelyek a fizikai, munka szép­ségeit, az építőmunka örömeit dicsérik. A kiállításra meghívták a szülőket is.

Next