Magyar Hírlap, 1972. február (5. évfolyam, 32-60. szám)
1972-02-02 / 33. szám
Magyar Hírlap népgazdaság-világgazdaság 1972. FEBRUÁR 2. SZERDA 7 A Középületépítő Vállalatnál így is lehet: határidőre — Bőségesen megtérül az előkészítési idő — Korszerű építésszervezés Amikor a Duna-parti luxus vendégfogadó, a Hotel Intercontinental rekordgyorsasággal, határidőre elkészült és az átvételi jegyzőkönyvben kevesebb hibát tüntettek fel, mint máskor egy hattantermes iskola esetében, sokan megjegyezték: — Lám, a magyar építőipar is képes határidőre, gyorsan és jól dolgozni... ha a megrendelő külföldi! (Később híre ment, hogy az új Dunaszállót a Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat építtette, forintért, s a budapesti hotel csupán kültagja az Intercontinental konszernnek.) Itt nincs anyaghiány? Két év telt el azóta, és a Hotel Duna- Intercontinental kivitelezője, a Középületépítő Vállalat tavaly valamennyi új létesítményét — szám szerint 36-ot, a többi között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság székházát, a Wien- és az Emkeszállót, a SZOT rózsadombi gyógyüdülőjét, a SZÖVOSZ kollégiumát és a pihenőparkká formált Március 15. teret a határidőre elkészítette. (Csupán egy épület átadása húzódott át 1972-re, ám ebben nem a kivitelezők a vétkesek: a Kereskedelmi Kamara Kossuth Lajos téri új székházát — földszintjén a metróállomás felszíni csarnokával — a műszaki tervek többszöri módosítása miatt az idén fejezik be.) Ám maradjunk az együttesen mintegy félmilliárd forint értékű, határidőre elkészült 36 új létesítménynél. ■— Nem volt fennakadás az anyagellátásban: elegendő téglájuk, cementjük, gépük, munkásuk volt? Nem késlekedtek a tervezők és a kooperáló társvállalatok? — idézem a másutt gyakran hallott, sztereotip védekezési formulát Balázs György igazgatónak és helyettesének, Hajós Györgynek. A válasz nemleges. Az indoklás pedig: — Az építkezéseket akkor lehet gyorsan és határidőre befejezni, ha mindenkor csak megalapozott előkészítés után látunk munkához. Elvünk: inkább tartson a megszokottnál két-három hónappal tovább az előkészítési periódus, mint hogy a munkálatok közben kényszerüljünk kapkodásra. Több éves tapasztalatunk, hogy az előkészítésre szánt idő bőven visszatérül. Ha szinte az utolsó csavar helyére illesztéséig minden munkafázist jó előre egyeztetünk kooperáló partnereinkkel, szállítóinkkal is: nem lesznek zökkenők, megszűnik a holt idő. Hatékony módszerek A beruházókkal már a kiviteli tervek elkészülte előtt egyeztetik elképzeléseiket, s olyan típusú épületet javasolnak, amelyet a jelenlegi műszaki színvonalon, a meglevő — évről évre mintegy 2—3 százalékkal csökkenő — munkáslétszámmal felelősséggel elvállalhatnak. A korszerű, iparosított módszereket szorgalmazzák. Amikor pedig már a tervek készülőben vannak, társvállalkozóikat is bevonják a tárgyalásokba, így utólag senki nem hivatkozhat arra, hogy a feladat meghaladja az erejét . Az építésvezetők ugyancsak jóval a kivitelezés megkezdése előtt, néha évekkel korábban értesülnek a soros feladatról — mondja Hajós György. — Miután valamennyi tervrajz rendelkezésükre áll, ütemtervet készítenek, amelyet akárcsak egy diplomamunkát, a vállalat vezetői előtt megvédenék. Elmondják, hogy mikorra, milyen építési módszerrel és anyagokból, hány munkással építik fel a házat. Az ezt követő vitán, a részvevők kérdései nyomán kitűnik, hogy hol kell még finomítani a tervezeten. — Meddig tart az előkészítési periódus? — Átlagosan egy-másfél évig, de például a Várban létesülő Hilton-szálló építésének előkészületeiből mintegy kéthárom éve mi is részt vállaltunk. Sőt, még előbbre is gondolunk: a Művelődésügyi Minisztériummal és a Középülettervező Vállalattal már többször tárgyaltunk a később felépülő, új Nemzeti Színházról. Az ilyen nagyszabású beruházásra technológiailag, gépészetileg jó előre fel kell készülnünk. Ugyancsak mi építjük újjá a negyedik ötéves tervidőszak végére a Várszínházat, a terveket már ismerjük. Nem utólag Amikor a kivitelezéshez hozzákezdenek, rendre meghívják a beruházókat, az új létesítmény gépészeti berendezéseinek majdani kezelőit is. Gyakran azért húzódik el az új épületek átadása, mert az üzemeltetők félnek birtokba venni: nincs megfelelő szakemberük, aki kezelje a mind több és bonyolultabb gépeket — vallja Balázs igazgató. — Sok új épület gépészeti berendezése megy igen gyorsan tönkre a szakszerűtlen használat miatt. Az utóbbi években megköveteljük, hogy az üzemeltetők szakembere, a berendezések későbbi kezelője már a gépészeti szerelés időszakában tartózkodjon az épületben és a használatba vétel előtt két-három hónappal alapjaiban ismerje meg a gépeket. Így voltaképpen a befejező munkálatokban a beruházók is részt vesznek. Hasonló a helyzet a szállodaépítkezésekkor is: időben meghívjuk a KÖJÁL és a tűzoltóság szakembereit, az üzemeltetők szakszervezeti és munkavédelmi felelőseit, hogy mondják el észrevételeiket, kívánságaikat. Menet közben könynyebb módosítani, mint utólag. Az építőiparban a megengedett mennyiségi-minőségi hiány az átadáskor az épület értékének 2 százaléka. Nálunk évek óta 0.5— 0.7 százalék. Tavaly 0.7 százalék volt, s ebből a minőségi hiány csupán 0.15 százalék! Ebben kétségtelenül szerepe van a beruházókkal kialakított együttműködésnek is. Önmagukkal szemben is azonos a követelmény, amikor új gépet, vagy technológiát vásárolnak, szakembereik — mérnökök, munkások — 3—4 hetet az eladó cégnél töltenek, s már ott dolgoznak az új berendezéseken. Később ők tanítják be az itthoni munkatársaikat. A negyedik ötéves terv időszakában évente 3—10 millió forintot költenek új építőgépekre; ezek jobbára a legkorszerűbb technológiákat képviselik. Az új berendezések vásárlásakor már a későbbi évek várható feladataira is gondolnak. — Most rajtolunk a könnyűszerkezeteknél. Február végén adjuk át a pestlőrinci új lakótelepen az olasz FEAL- cégtől vásárolt szerkezetekből összeállított, nyolc tantermes iskolát, a Thököly úton pedig már alapozzuk a Chemolimpex új irodaházát. Ez a hagyományos építkezéshez képest más szakma, más hozzáállást igényel: a könnyűszerkezetes építési triódnál végképp nem lehet utólag módosítani a terveken. Fokozott munkafegyelemre, még alaposabb előkészületre és gyors kivitelezésre van szükség. Az új technológiák alkalmazásához igyekeznek maguk képezni a szakembereket; évente mintegy 4—509 szakmunkás-tanulójuk van, s 40—50 segédmunkásuk vesz részt a különféle szaktanfolyamokon. (Ma már fizikai dolgozóik 60 százaléka szakmunkás.) Soros feladat: szétszórt üzemeik — a villanyszerelő-, gépjavító, betonkészítő, asztalos-, csőszerelő műhelyek — mielőbbi korszerűsítése. Ugyancsak mintegy 8—10 millió forintot költenek évente saját beruházásaikra. Még az idén kiköltöztetik az Újpesti rakpartról a villanyszerelő műhelyt, valamint a cső- és szerelvényraktárakat; a Kerepesi úton és Csömörön építenek új üzemházakat. A korszerű technológiák mellett korszerű műhelyekre is szükségük van, hogy a csökkenő létszám ellenére az idén is 3—9 százalékkal növelhessék a termelékenységet, s így fedezzék a termelés 5—7 százalékos fokozását.. Földes Takta/ horizont. HORIZONT • HORIZONT Szovjet repülőgépexport Borisz Harcsenkónak, az Aviaekszport szovjet külkereskedelmi vállalat elnökének közlése szerint a világ sok légiforgalmi társaságának járatain közlekednek szovjet gyártmányú repülőgépek és helikopterek. A Szovjetunió az általa eladott repülőgépek és légiforgalmi felszerelések tekintetében a világpiac legnagyobb exportőrei közé tartozik. Elsősorban a szocialista államok légi közlekedésének szükségleteit elégítik ki. A szovjet repülőgépeket és helikoptereket forgalomba állító országok között szerepel az EAK, India, Irak, Szíria, Afganisztán, Franciaország, Olaszország, az NSZK, Mali, Guinea és Szomália is. Angliai sztrájkok Hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában 1971-ben 13.5 millió munkanapkiesést okoztak a sztrájkok. Egy évvel korábban 10.9 millió, 1959-ben pedig 6.3 millió munkanap veszett el. Tavaly 1 millió 173 ezer, 1970-ben 1 millió 801 ezer személy vett részt a sztrájkokban. Argentin hitelkérelem Magas rangú argentin gazdasági küldöttség utazott az Egyesült Államokba és Európába, hogy egymilliárd dolláros hitelt kérjen az ország 1973. évi nemzeti tervének megvalósításához és külföldi adósságainak törlesztéséhez. A küldöttséget Carlos Brignone, a központi bank elnöke vezeti és tagja Cayetano Licciardo pénzügyminiszter is. A központi bank nyilatkozata szerint az egymilliárd dollár egy részét az Egyesült Államoktól, a többit az NSZK-tól, Olaszországtól, Svájctól és Luxemburgtól kéri Argentína. Az argentin gazdaság megsegítésére hitelt nyújt a Nemzetközi Valuta Alap, a Világbank és más pénzintézet is. Takarmány kőolajból Szardínia szigetén épül Európa első kőolajból takarmányt előállító gyára. Az előirányzat szerint 43,2 millió dollár költséggel épülő üzem évenként százezer tonna fehérjét állít elő takarmány céljaira szénhidrogénekből. Egy mondatban A Kínai Népköztársaság az idei kanadai országos kiállításon hatezer négyzetméternyi területen mutatja be termékeit. Az Egyesült Államok 1971-ben 276,68 millió dollár értékű aranyat importált; az 1970-ben importált arany értéke 227,47 millió dollár volt. Zöldség-gyümölcs előrejelzés A Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója, Panák László közölte: 1971 telén 15 ezer 500 vagon volt a január 28-i készlet, az idén a január 27-i helyzetjelentés szerint 18 700 vagonnyi áru van az egyesülés vállalatainak raktáraiban, tárolóhelyein. Néhány cikkből számottevően több áll rendelkezésre, mint tavaly, például karalábéból 92, zellerből 26, céklából 43 vagonnal tárolnak többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A meleg időjárás azonban nagy gondokat okoz. A lakosság igényeihez mérten elegendő mennyiségben készleteztünk vöröshagymát is. Ám a legideálisabb légkondicionáló berendezéssel ellátott raktárakban sem tudjuk megállítani az idő előtti csírázást. — A káposztafélék bírják a legkevésbé az idei telet. Egész szezonra elegendő mennyiséget tároltunk, de a január eleji nagyfokú enyhülés szinte teljesen tönkretette a készletet. Menteni próbáljuk, amit lehet, az időközben felszabaduló hűtőterekbe visszük át az árut, de lényegesen ez sem javíthat már a helyzeten. Tavasszal előreláthatólag importra szorulunk. Savanyú káposzta viszont van elegendő, sárgarépából, fehérgyökérből sincs hiány. — Almából tavaly ilyenkor 2570 vagon volt, most 2900 vagonnal van még raktáron. A szezon hátralevő részében is forgalomba hozunk még kisebb mennyiségben szőlőt, körtét, s továbbra is lesz déligyümölcs a boltokban. — Munkánk másik, nem kevésbé fontos területe az 1972. évi árualapok biztosítása. A szükséges árumennyiségek szerződéses termeltetésében az idén jelentős szerepe van annak, hogy a MÉK-ek a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek közös vállalataivá alakultak át. / Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozata Bővülő magyar-NDK áruforgalmi kapcsolatok A magyar—NDK külkereskedelmi forgalom évek óta dinamikusan fejlődik: 1960-tól 1970-ig több mint kétszeresére emelkedett, s ma már az NDK részesedése hazánk külkereskedelmében 10—12 százalék. Ez azt jelenti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió után, Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes bővülő kapcsolataink részleteiről elmondta, hogy a harmadik ötéves terv időszakában különösen meggyorsult a kölcsönös áruforgalom; az évi átlagos emelkedés elérte a 13 százalékot. Mindezt természetesen a két ország népgazdaságának gyors növekedése tette lehetővé, amely a gazdasági együttműködés szélesedésének is alapja. Lényeges szerepet játszik a forgalom kétoldalú emelkedésében az a körülmény, hogy országaink népgazdasága szervesen kiegészíti egymást, s az áruforgalom öszszetétele és aránya mindkét fél számára előnyös. Reális program — Ezeket a tényezőket és lehetőségeket figyelembe véve — folytatta a miniszterhelyettes —, tervhivatalaink az 1971— 1975-ös időszakra az áruforgalom további erőteljes, 60 százalékos fejlődését irányozták elő. E program realitását alátámasztja az a tény, hogy már 1971-ben is, az előző évihez képest, 17 százalékkal nőtt a forgalmunk. — A 70-es évek első két évében a magyar import növekedése különösen magas szintet ért el — 1970-ben 32, és 1971-ben 25 százalék volt —, ezért az idei árucsereforgalmi jegyzőkönyv a magyar export nagyobb arányú növelését tervezi. Importunk így is eléri a 270 millió rubelt, s nagyságrendjével, áruösszetételével sok vonatkozásban előnyös befolyást gyakorol a magyar népgazdaság fejlődésére. Különösen vonatkozik ez a gépszállításokra, amelyek részaránya, beleértve a gépipari jellegű fogyasztási cikkeket, a teljes import több mint kétharmadát teszi ki. Magyarország sok olyan korszerű gépet, műszert és berendezést, valamint járművet importál az NDK-tól, amelyeket más szocialista országból nem, illetve nem a kívánt mennyiségben szerezhet be. A járműipari termékek behozataláról külön is érdemes szólni. A teher- és személygépkocsik, az autódaruk, a pótkocsik, a motorkerékpárok, továbbá az ehhez szükséges alkatrészek mennyisége igen jelentős, import részarányuk eléri a 20 százalékot. A Trabant és a Wartburg személygépkocsikból az idén 14 ezer érkezik, míg az ugyancsak jól bevált IFA tehergépkocsikból kétezer-hatszáz. A Magyarországon is mind népszerűbb mope-ekből 18 500-at, a motorkerékpárokból pedig tízezret importálhatunk. Csaknem azonos nagyságrendű a magyar járműipar szállítása is. 1971 végéig összesen 13 500 Ikarust exportáltunk az NDK-ba. Az NDK-ból származó importunk másik kiemelkedő területe a mezőgazdasági gépek, a gabona betakarítók és gabonatisztítók, valamint a különféle talajmegmunkáló konstrukciók behozatala; vásárlásaink az idén elérik a 22 millió rubelt. Számottevő a különféle író- és számoló-, könyvelő- és számlázógépek, valamint az adatfeldolgozók importja is. A forgalom korszerűségét igazolja, hogy több nagy beruházásunk, így például a gyöngyösvisontai külszíni fejtés, a Lenin Kohászati Művek gépi berendezéseit is az NDK-ból vásároltuk. Évről évre több könnyűfémszerkezetes elem importjára is sor kerül, ezeket elsősorban iskolák, bölcsődék, ÁBC-áruházak építésénél használjuk fel. A különféle anyagok behozatala is fontos szerepet teszik ez NDK-ból származó importunkban. Tordai Jenő miniszterhelyettes ezután a fogyasztási cikkek vásárlásáról elmondotta, hogy az NDK-ból eddig is jelentős értékű bútort, szőnyeget, alsó és felső kötöttárut, függönyöket, kozmetikai és fotóműszaki cikkeket, különféle elektromos háztartási készülékeket, hangszereket, játékokat importáltunk. Közvetlen együttműködés — A fogyasztási cikkek választékának további bővítése mindkét ország népgazdaságának és belkereskedelmének érdeke. Ezért arra törekednek az illetékes szervek, hogy a fogyasztási cikkek árucseréjét fokozott mértékben növeljék, és az adott lehetőségek figyelembevételével tervszerűen bővítsék a választékot. A forgalom növelését szolgálják az ipari kooperációk és a szakosítások is. A minisztériumok közötti közvetlen együttműködésen túl, a termelő vállalatok és intézetek egész sora hozott létre közvetlen megállapodást a járműiparban, a szerszámgépgyártásban, a műszeriparban, az erős- és gyengeáramú elektrotechnikában, az élelmiszer-gazdaságban, az építőanyag-iparban, valamint a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártásban. A gazdasági együttműködés eddigi eredményei is számottevőek, ám éppen a múlt sikerei indokolják, hogy a két ország népgazdasága egyre újabb és újabb lehetőségeket keressen a kapcsolatok elmélyítésére — fejezte be nyilatkozatát Tordai Jenő, B. I. G.