Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1973-03-01 / 59. szám
2 1973. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Az új elnök próbatétele, 2. Gondban született összefogás Somogyhatvanbán, az egykori urasági Kúriákért—atetestort''művelődési ház előtt ünneplőbe öltözött öregek, félünneplős, itt-ott munkaruhás javakorabeliek és páran fiatalok gyülekeztek a zárszámadó közgyűlésre. A távolabbi két községből autóbusz hozta a tsz-tagokat. Cirógató napsütésben várták a vezetőséget. A ritkás hársak, vadgesztenyék ágain cinkék ugrándoztak, kissé még bátortalanul felfelhangzott a tavaszhívogató „nyitnikék”, az emberek hangulata is tavaszváró volt, bizakodó. A tempós beszédű öregek felemlegették, hogy egyszer-másszor megesett már: elmúlt a tél, jóformán hó és fagy nélkül, és február végén elvetették a kora tavasziakat. Féltek, hogy majd visszacsap a fagy, de nem jött semmi baj, márciusban kizöldült a határ, és végül príma termésük lett. Odébb egy fázósan toporgó keszeg, fekete ember azt jósolta: a korai jó időnek böjtje lesz, az áprilisi fagyok vagy a május elejiek lepörkölnek mindent. Valaki az öregek közül rá is mordult. — Elhallgass, kuvikmadár! A múlt tavaszon is azt sipákoltad, amikor a sok új gépet hozták, rámegy az utolsó ingünk az adósságra. Meg hogy rossz vége lesz — a vezetőség úgyis lopja valahol ezt a rengeteg pénzt. — A múlt hetekben olyasmit híreszteltek — toldotta az előbbihez egy nagykendős asszony —, hogy megint szanálják a téeszt. Az elnök milliókat kért a megyénél óvadéknak. És a részesedésből visszatartott húsz százalékunktól már elbúcsúzhatunk ... — Mesebeszéd. Megvan a pénzünk, emberek, jó helyről tudom. De jön már a „vezérkar”, mindjárt kiderül. — A tömzsi kis öreg megindul belőlé. — Alighanem nagy beolvasás lesz__ A vihar elmarad A zsúfolt terem úgy dongott, zúgott, mint valami óriási méhkas kirajzás előtt. A vezetőség és a vendégek komolyan, szinte ünnepélyesen vonultak föl a pódiumra. Az elnök — Borbás János — nyugodtan nézett szembe a tagsággal, kitette maga elé a papírjait. Lent elcsitult a zajongás, feszült várakozás rezgette a nehéz dohányfüstöt. A somogyapáti Arany Kalász Tsz zárszámadó közgyűlése úgy kezdődött, zajlott le, és úgy zárult, mint országszerte sok száz másik éppen ezekben a hetekben: summázott eredmények, tennivalók, távolabbi tervek. Az előző esztendőkétől eltérően egyáltalán nem volt vihar. Talán azért, mert már a részközgyűlések is szabad fórumot adtak a bírálatnak, s mert az ellenőrző bizottság elnöke most a beszámolójában sorra kinyitogatta a „szelepeket”, nevén nevezvén a mulasztásokat és a mulasztókat. A megalapozott, tárgyilagos bírálatból kijutott a vezetőségnek csakúgy, mint a tagságnak. A tapasztalt hiányosságok és a károk okainak felsorolása után kijelentette: — Az ellenőrző bizottság vizsgálatai szerint az 1972. évi zárszámadási mérleg a valóságot tartalmazza. A szövetkezet vagyona gyarapodott, az álló- és forgóeszközök számottevően növekedtek, a mérleg szerinti nyereség: kétmillió 171 ezer forint ... A nőbizottság elnökének sok jó gondolatot felvető beszámolója után Borbás János elnök részletesen elemezte a múlt évi gazdálkodás eredményeit, hiányosságait. A tanulságokról szólva hangsúlyozta: — A veszteségekből okultunk. Magam is szégyellem, hogy a vöröshere szénánkat el kellett égetnünk. A szervezetlenségből eredő károk főleg a munkaellenőrzés javítására intenek. Elsősorban a vezetés színvonalát kell emelnünk. A szakvezetőket már év közben többször figyelmeztettük, sőt büntetést helyeztünk kilátásba. Az idén minden szakvezető számíthat rá: a lazaságokért, mulasztásokért szigorú fegyelmi felelősségrevonás következik. Ugyanez a tagságra is vonatkozik: ki-ki a maga munkaterületén felelősséggel tartozik a közös vagyonért. A szigorú közös érdek, lássuk be! Korábban volt olyan vélemény, túlságosan szigorú az elnök. Ma már ott tartunk, hogy jönnek hozzám: „Elnök elvtárs, keményebben kell fogni a munkafegyelmet, rendet kell tartani, mert baj lesz.” Úgy gondoljuk, az effajta szemléletet kívánatos általánossá tennünk, vagyis a tulajdonosi jogok mellé oda kell sorolnunk a tulajdonosi felelősséget... A beszámolók után ismét felbolydult a „méhkas”. De csak hosszas nógatás után szólaltak fel hárman a tagok közül: munkahelyi nehézségekről, a szervezetlenség okozta károkról beszéltek. Néhány életrevaló javaslatot is tettek a hibák korrigálására. Hatékony vezetéssel... Dr. Kovács János, a szigetvári járási pártbizottság titkára felszólalásában kifejtette: a demokratikus és hatékony vezetés, a jó légkör fontos feltétele a megfelelő tájékoztatás és tájékozódás. A rendszeres részközgyűlések, havi brigádértekezletek ezt jól szolgálták, egyúttal segítették a kölcsönös megértést, s így a gazdálkodás egész menetét. Az óhatatlanul előbukkanó gondokból megalapozatlanul levont következtetések és a kívülálló „kibicek” felelőtlen jósolgatásai azonban sokat ártanak a közös ügynek. A sanda félremagyarázók mindenképp hamis képet festenek: a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az itteni szövetkezeti gazdák rendszeres jövedelme nem marad el a környékbeli ipari üzemekben dolgozók kereseti szintjétől, sőt a háztáji jövedelemmel még meg is haladja azt. Meggyőződésem — hangsúlyozta —: minden lehetőség meglesz a következő években arra, hogy már nyugodtabb légkörben dolgozzanak az Aranykalászban és kiegyensúlyozottabb, eredményesebb legyen a gazdálkodás. A közgyűlés vége felé mintha a füstös teremben is kisütött volna a nap. Szavazás és zárszó után szomorkásan mosolygó férfitól tudakoltuk: mi a véleménye a közgyűlésről? — Régen volt ilyen csendes zárszámadásunk. Azt hiszem, sikerült megnyerni a tagságot, most már eligazodnak a dolgok — mondta nagyot sóhajtva. Romics József központi agronómus nyilatkozott így, aki előzőleg az almamelléki téesz főagronómusa volt hét évig, akkor, amikor Borbás János még ott volt elnök. Együtt hozták rendbe az akkori gyenge szövetkezetet, most itt folytatják. Milyen ember az elnök ? A szövetkezet szállítóbrigádja az idén nyerte el a szocialista brigád címet. Lakatos Sándor, a brigád vezetője 1959-ben — 18 éves korában — a legfiatalabb alapító tag volt. Évente átlagosan 46—50 ezer forintot keresnek. Igaz, naponta 200 —300 mázsa szállítani való jut egy-egy emberre, és hajnalban, éjszaka vagy vasárnap akármikor készek munkába állni. Legutóbb a fiatal traktorosok brigádja is bekapcsolódott a mozgalomba. — Én még putriban születtem, és ugyanígy még két másik brigádtag. De aki itt megfogja a dolgot, megbecsülik — így a brigádvezető. — Értelme is van a munkának: két éve ötvennégy, tavaly pedig 58 ezer forintot kerestem. A feleségem Szigetváron dolgozik a konzervgyárban, két gyerekünk van, házat építettünk, hát kell a pénz. Évente vágok egy-két hízót, magunk neveljük. Nem panaszkodhatok — jól élünk ... A téesz irodájában Borbás János elnök így összegezte az elmúlt évek tapasztalatait: — A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy lassan sikerült átalakítanunk a tagság szemléletét. Kivilágosodott a fejekben, hogy mit akarunk, és évről évre többen állnak mellénk. Belátták, hogy külön-külön nem megyünk semmire: a vezetőség tehetetlen, ha nincs mögötte a tagság. A fokozatos javulásról egyébként beszédes számok vallanak. A szövetkezet évi termelési értéke az 1970-es 25 millióról 34,8 millió forintra nőtt, az állóeszközök értéke pedig több mint a kétszeresére emelkedett. Amellett a tagsági jövedelmek is jelentősen javultak . Milyen vezető lehet Borbás János, és egyáltalán, milyen ember? — ezzel indultunk útnak Somogyapátiba. Nos, az elmúlt három év próbái már jócskán bizonyították: dolgát értő, elkötelezett szövetkezeti vezető. És olyan ember, aki minden körülmények között a közösség érdekét tartja elsődlegesnek, ennek érvényesítéséért pedig — átmenetileg — akár a népszerűtlenség ódiumát is bátran vállalja. Úgy érezzük: a legutóbbi nehéz esztendő meghozta a vezetőség és a tagság közös érdekű egyetértését, s az „új elnök” megérdemli a további bizalmat. Csalló Jenő Kk. Ls Összehívták a fővárosi tanács ülését Szerdán a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. Úgy határozott, hogy március 8-ra összehívja a fővárosi tanács ülését. Az ülésen Szépvölgyi Zoltán tanácselnök beszámol a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának a választások óta végzett munkájáról. Hamburger Jenő emlékünnepségek Kilencven évvel ezelőtt, Zalaudvarnokon született dr. Hamburger Jenő orvos és politikus, a Magyar Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosa. Az évfordulóra ünnepségsorozattal készülnek Hamburger Jenő szülőfalujában és Zalaszentgróton, ahol a népbiztos hosszú ideig élt. Az emlékünnepségek március 18-án kezdődnek. Zalaszentgróton nagygyűléssel vezetik be az évforduló rendezvényeit. Az orvös tiszteletére megrendezik a dunántúli általános orvosok tanácskozását, ezt követően a környező megyék történészei, a munkásmozgalom történetének kutatói tanácskoznak Zalaszentgróton. Az orvospolitikus zalaszentgróti lakóházában berendezett múzeumban emlékkiállítás nyíl Időszerű jogalkotási feladatok • Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter sajtótájékoztatója Tegnap délelőtt a Parlament épületében Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének megnyitó szavai után dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter tájékoztatta az újságírókat az 1973. évi időszerű jogalkotási feladatokról, és a büntetőeljárási törvény módosításáról. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Markója Imre igazságügyi miniszterhelyettes is. A sajtó munkatársainak tájékoztatására az Igazságügyi Minisztérium négyesztendős jogalkotási tervidőszaka főidejében került sor. Mindez jó alkalmat szolgáltatott a visszatekintésre. Az elmúlt két év jogalkotásából olyan fontos jogszabályokat emelt ki a tájékoztató, mint az alkotmány módosítása, a tanácsokról, a bíróságokról, az ügyészségekről szóló törvény, valamint a Büntető Törvénykönyv módosítása, a tervtörvény, a szövetkezeti, az ifjúsági és az egészségügyi törvény. Dr. Korom Mihály az eddigi kodifikációs munkát értékelve rámutatott: a megalkotott magas szintű jogszabályok, törvények, törvényerejű rendeletek jól szolgálják szociális céljainkat, a X. pártkongresszus szellemében mind magasabb szinten elégítik ki a társadalom növekvő igényeit. A jogszabályok ezreit kell hatályon kívül helyezni ahhoz, hogy a jogrend világosabb, áttekinthetőbb legyen. A miniszter elismeréssel szólt a törvényelőkészítő munka javulásáról. Egyszerűbbek lettek a jogszabályok, érhetőbb a nyelvezetük. Az igazságszolgáltatást ma jellemző jogalkotási hullám levonulóban van, a figyelmet egyre inkább a meglevő jogszabályok jobb végrehajtására, stabilizálására kell fordítani. Az idei év három kiemelkedő jogalkotási feladata a büntetőeljárás módosítása, az új statisztikai törvény megalkotása, és a miniszterek, államtitkárok államjogi felelősségének szabályozása. A büntetőeljárást jelenleg az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet szabályozza. Mivel azonban a büntetőeljárás az állampolgárok százezreit érinti — mint sértettek vagy tanúk is megidézhetők a bíróságra —, ezért indokolt, hogy a kérdést a legmagasabb szintű jogszabály, törvény szabályozza, így rendelkezik az alkotmány is, s a módosítást a megváltozott életi körülmények is szükségessé teszik. A törvényalkotás indokát az igazságügyi miniszter így foglalta össze: célunk, hogy a szocialista törvényesség követelményeit, az állampolgári jogok garanciáit megtartsuk, de a büntetőeljárást a jelenleginél gyorsabbá, hatékonyabbá tegyük. Melyek a törvénytervezet új vonásai? A büntetőeljárás a Büntető Törvénykönyv módosításának megfelelően differenciálódik. Vétségeknél jelentős mértékben egyszerűsödik az eljárás, lehetőség nyílik arra, hogy ezekben az ügyekben egy szakbíró, népi ülnök nélkül döntsön. Az egyszerűbb esetekben a nyomozó hatóságnak jegyzőkönyvet sem kell készítenie, „jelentés” kíséretében is átteheti az ügyet a vádhatósághoz. A bűntetti eljárásban kötelező lesz az ügyész részvétele a tárgyaláson. Ilyenkor nem a bíró, hanem az ügyész ismerteti majd a vádirat tartalmát. Bővül a másodfokú bíróságok hatásköre. Nem kell mindig megismételni a tárgyalást, ha az első fokú bíróság valamilyen bizonyíték beszerzését elmulasztotta. Ha a megyei szintű bíróság ma valamilyen ügyet első fokon tárgyal, a bíróság egy szakbíróból és két népi ülnökből áll. A jövőben két szakbíróból és három népi ülnökből álló tanácsban ítélkeznek. A jól bevélt egyszerűsített eljárás háromnapos határideje hat napra emelkedik. A védő szerepe megnő, már a nyomozás alatt is, részt vehet a büntetőeljárásban. Az ártatlanság vélelme a törvényben az eddiginél is nagyobb súlyt kap. Az előzetes letartóztatás meghoszszabbítására a jövőben csak a Legfelsőbb Bíróság adhat engedélyt.« B. L. Kitüntetések az MHSZ jubileuma alkalmából A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács, a kormány és a honvédelmi miniszter kitüntetéseket adományozott az MHSZ több dolgozójának, társadalmi aktivistájának, vezető funkcionáriusának. Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki Kelemen Győzőt, az MHSZ budapesti vezetőségének titkárát. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Réti Antal, az MHSZ főtitkárhelyettese, Spitzer Ferenc, az MHSZ országos központjának osztályvezető-helyettese és Vajna Gábor, az MHSZ budapesti vezetőségének titkárhelyettese. Hárman részesültek a Munka Érdemrend ezüst, ugyancsak hároan bronz fokozata, tízen a Kiváló Szolgálatért és többen a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetésben. Az elismeréseket a kitüntetettek egy csoportjának Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter adta át a Néphadsereg Központi Klubjában. Az eseményen ott volt Trombitás Derő miniszterhelyettes, a kormány honvédelmi bizottságának titkára is. . A jubileum alkalmából honvédelmi miniszter parancsot adott ki, amelyben méltatja a honvédelmi szövetség negyedszázados munkáját és köszönetét fejezi ki a szövetség dolgozóinak, társadalmi aktivistáinak, vezetőinek. Ugyancsak szerdán Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára nyújtott át kitüntetéseket a szövetség országos központjában az ott és a közvetlenül a központhoz tartozó szerveknél dolgozók egy csoportjának. Előkészületek a tanácsválasztásokra Szerdán több tanácsi és népfrontszerv tárgyalt az április 15-i tanácsválasztások előkészületeiről. A Tolna megyei Tanács végrehajtó bizottságának Szekszárdon tartott ülésén Szabópál Antal megyei tanácselnök adott tájékoztatást a tanácsválasztások előkészítésének politikai, személyi és szervezeti kérdéseiről. Elmondotta, hogy a megyében körülbelül 1000-al több a választójogosultak száma, mint amennyi a legutóbbi választások alkalmával volt. A Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége együttes ülésen vitatta meg az áprilisban megválasztandó új tanács négyéves munkájának tervezetét. Először készült ilyen ciklusprogram azokról a városfejlesztési, szervezési feladatokról, amelyek a következő négy évben a város vezető testületére hárulnak. A Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának Kaposvárott tartott ülésén megtárgyalták a tanácstagi beszámolók és beszélgetések, valamint a falugyűlések tapasztalatait. Hangoztatták, hogy megyeszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg a falugyűlések iránt. Ugyancsak szerdán ülésezett a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége is. Elhatározták, hogy útmutató kiadásával segítik a helyi népfrontbizottságoknak a tanácsválasztásokkal kapcsolatos tevékenységét.