Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)

1973-03-06 / 64. szám

MfJGYJJHÍRJAP ESEMÉNYEK TUDÓSÍTÁSOK [0( 1973. MÁRCIUS 6, KEDD 9 A­­ TÉVÉNAPLÓ A MAGAZINOKBÓL. Az utóbbi évti­­zedeik­belisa^vegy^/tartalmú képes hetila­pok népszerűsége ugrásszerűen megnö­vekedett. Az olvasásszociológiai vizsgá­latok már alaposan szétszálaztá­k ezt a jelenséget, és rámutattak az ábra infor­matív jelentőségének fokozódására. Nem az­­ apró betűkkel bevetett újságkólum­­nák, hanem színes, nagyméretű képek so­rozata ad értelmező hangsúlyokat egy­­egy eseménynek. A szó devalválódott, most a fotó beszél. A nyomdászat olyan tökéletességű kldsétechnikát kínál, ame­lyek a verbális kifejezés szépségéről, igé­nyességéről szinte leszoktatják az alva-, sőt, s új stíluseszményt fejlesztenek ki, beérvén egy-egy képaláírás szellemes és tömör epigrammájával. Ez a sajtótörténeti folyamat ma a te­levízió párhuzamos versengésével zajlik. A képernyő mozgó és nem ritkán az ese­ményekkel szinkron látványa, az értel­mező szó lényegre utaló tömörsége, tu­lajdonképpen magazinhatározmány. S aligha vagyunk távol az igazságtól", ha azt állítjuk, hogy egy-egy jól, arányosan megszerkesztett műsornapnak, egészen visszatérő „rovataival”, műfajaival, so­rozataival egy-egy képes folyóirat fris­sen lepergetett számaként is értelmezhető. Ezen a nagy egészen belül az egyes rész­leteik is — egyre több példánk van rá —, magazinszerűen szerveződnek. A tévé ké­pes „szakfolyóiratai” mellett (csak a Del­ta és a Zenei Krónika példáját említjük), helyüket keresik, követelik a vegyes tár­gyú magazinprodukciók is. Magazinjainknak egyik csoportja egy­személyes vállalkozás. Egy-egy közismert tévészemélyiség ízlésének, érdeklődési körének, tájékozottságának és pedagógiai törekvésének tükre. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat a szerkesztő személyiségét ál­lítja előtérbe, még akkor is, ha rendezői megfontol­ásokból a kamerák másfelé for­dítják pillantásukat, önarckép ez, bárho­gyan fényképezzék is, önvallomás, esetleg egy-egy sajátos személyiségben kifejeződő értékrendszer hódítási kísérlete. S ha a szerkesztőket megfelelően választották ki, nem említünk neveket, mert felesleges Agyúra verébbel lőni, ki-ki a Saját re­ceptje szerint helytáll magáért. A személyiség vonzó példája óriása ne­­velőerő. Ezzel élni, ezt kihasználni fel­tétlenül helyes. Ámde van ennek a for­mának némi veszélye is: az elkerülhetet­len tematikus és stiláris beszűkülés, s az­ egyéni érdekeltség szakmásító törekvé­sei. S ez különösen akkor válik nyilván­valóvá, amikor a nem szerkesztőben, ha­nem szerkesztőségben épülő magazinmű­sorok is szakszerű tudatossággal vissza­metszik magukat, mondjuk a kül-, vagy a belpolitika­i Hétre szóló aktualitásaira. Rövid szemlénk körülbelül úgy foglal­ható össze, hogy a tévé magazinszándékú vállalkozásai között még nem serdült fel egyetlen olyan sem, amely a képes csa­ládig lap, a minden érdeklődéshez szólni tudó, várt elektronikus „sajtótermék” szerepét magára vállalta volna. Az ilyen irányú erőfeszítések korosztályokra, ré­tegekre, sugárzási időpontokra mozaiko­­sítják a meglevő energiákat. Szinte hall­juk az ellenvetést: ezekből a részekből épül az egész, summázódik a napi prog­ram magazinja. Többször szóvá tettük már a műsorszer­kesztés egyenetlenségeit, ezekről most fe­lesleges szólni. Arra a különbségre sem szükséges felhívni a figyelmet, ami az egy-két órás koncentrált magazinnézés és a napi műsorfolyam időtartama között van. Viszont érdemes tudomásul venni azokat a lélektani mozzanatokat, ame­lyek egy rendszeresen jelentkező, kép­ernyőn végig­pergetett „családi” képes­lappal kapcsolatosan kialakulnak a né­zőben. A periodicitás, a változatosság, a megbízhatóság, a folytatások várásának izgalma, a rejtvény-, a játék- stb. rovatok mozgósító ereje állandó nézőtábort to­borozna, s a képernyő hazánk legnagyobb példányszámú képes magazinjának gaz­dájává nőhetne. Olyan feladat ez, amely­nek megvalósítása minden erőfeszítést megérdemel, még egy újabb, csak ezzel foglalkozó szerkesztőségnek létrehozását is. MA, KEDDEN, a nyugdíjasok műsora után a magyar nőmozgalom harcosáról, Gárdos Mariskáról készített dokumen­tumfilmet sugározzák. A Játék a betűk­kel új sorozat, amely ezentúl keddenként teszi próbára a nézők nyelvi ötletességét, szókincsét és kombináló képességét. Este a Gárdonyi Géza regényéből készült té­véfilm, A lámpás kerül képernyőre. Örömmel vesszük tudomásul, hogy végre rátaláltak erre a jelentős alkotóra, s most Hajdúfy Miklós rendezésében film for­málódott társadalmi indulatoktól feszülő, korai művéből. A Kísérleti (2.) műsor késő este A műfordító műhelyében keresi fel Somlyó Györgyöt. Bélley Bál A táncművészek szövetségének közgyűlése Hétfőn a Fészek Klub nagytermeiben megkezdődött a táncművészek szövetsé­gének VI. közgyűlése. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet dr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője, dr. Simó J­enő művelődésügyi miniszterhelyettes, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkára. Rábai Miklós elnök üdvözlő szavai, a tisztújítést bonyolító jelölő- és szavazatszedő bizottságok meg­választása után Körtvélyes Géza, a tánc­művészek szövetségének főtitkára ismer­tette az elnökség beszámolóját. A főtitkár a bevezetőben rámutatott arra, hogy a szövetség V. közgyűlése óta céljának és feladatainak megfelelő, eredményes munkát végzett. A szövetség hatékonyan járult hozzá a budapesti művészeti hetek táncprogramjainak gaz­dagításához, szervezettebbé és tervsze­rűbbé tételéhez is. A továbbiakban a magyar tánckultúra helyzetét a magyar társadalom, különö­sen a magyar szellemi élet fejlődése tük­rében vizsgálta. A táncnak a közművelődésben betöl­tött szerepéről szólva rámutatott, hogy tanulása, illetve tanítása — a néptánc­mozgalom kivételével — bizonyos érte­lemben kirekesztődik a közművelődésből. Körtvélyes Géza a fő tennivalók közé sorolta, hogy a szövetségnek feltétlenül erősítenie és fokoznia kell az elvi-eszté­tikai jellegű, a művészek ideológiai-poli­tikai fejlődését elősegítő munkáját. Ezen belül is kiemelkedő fontosságú az egyes táncágazatok és társulatok művészi­­szakmai eredményeinek, alkotói és elő­adói problémáinak marxista jellegű elemzése, különös tekintettel a társula­tok összetartó erejének lazulására, a fia­tal művészek elszerződésének problémá­jára. Kívánatos lenne, hogy a szövetség erőteljesen bekapcsolódjék a közművelő­dés fejlesztési terveinek a szakmával kapcsolatos kérdései kidolgozásába. Vizs­gálja meg a tánckutatás helyzetét, a reá­lis feltételek ismeretében tegyen javas­latokat a problémák rendezésére, segítse elő e terület esztétikai-szakmai, vala­mint személyi utánpótlás-nevelő munká­jának továbbfejlesztését — hangsúlyozta a főtitkár befejezésül. Az elnökség beszámolóját követő vitá­ban felszólalt dr. Simó József művelő­désügyi miniszterhelyettes is. Hangsú­lyozta: a párt és a kormány nagyra ér­tékeli a szövetség eredményeit, a magyar táncművészet magas színvonalát, nem­zetközi sikereit, azt a körülményt, hogy ma már öt világrész ismeri és elismeri a magyar táncosok művészetét. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar táncművészet a párt kulturális politiká­jával összhangban fejlődik. Az elmúlt évek új magyar produkcióinak java része már nemcsak kísérlet a mai tartalom korszerű kifejezésére, hanem eredmény is, amely értékelendő és további jelentős alkotásokat ígér. — Azokra az új koreográfiákra gon­dolok elsősorban — fűzte hozzá —, amelyek a XX. századi, a mai alkotó ze­neszerzők műveire támaszkodnak, és né­pi együtteseinknek azokra az új műso­raira, amelyek nem csupán a hagyo­mányt reprodukálják, hanem a magyar néptánc örökségét, a magyar nép sajá­tos mozgáskultúráját, kifejezési formáit mai tartalmak megjelenítésére alkalmaz­zák és fejlesztik tovább. Beszédének további részében kiemelte, hogy hazánk általános kulturális színvo­nalának emelkedése nem valósulhat meg az alkotó művészek közreműködése nél­kül. A táncművészek szívesen vállalnak szerepet ebben a munkában, hiszen köz­reműködésükkel nemcsak a közművelő­dés ügyéhez járulnak hozzá, hanem a művészetüket értő közönség szélesítésé­hez, törekvéseik jobb megértéséhez is — mondotta befejezésül dr. Simó Jenő. A vita Körtvélyes Géza főtitkár zár­szavával ért véget. Ezután a közgyűlés titkos szavazással megválasztotta az új elnökséget. Az elnökség szavazása értel­mében a táncművészek szövetségének főtitkára újra Körtvélyes Géza lett. Behring-expedíció A Behring-tengeren, ahol a szovjet és az amerikai tudósok együttes kutatásokat folytatnak, a rideg északi természet meg­lepetést meglepetésre halmoz. Ennek el­lenére a szovjet—amerikai egyezmény keretében szervezett Behring-expedíció szigorúan a terv szerint végzi munkáját. A két ország laboratórumai — amelyeket egy IL—18-as, egy-egy Convair 990 re­pülőgépen rendeztek be — öt-öt együttes repülőutat tett meg a megjelölt térsé­gekben. A Priboj szovjet hajón és a Sta­ten Island am­eri­­kai jégtörőn méréseket végeznek az óceán felszíne és a légkör sajátosságainak megismerése céljából. A Behring-expedíció részvevői a ten­geren, a levegőben és a földön működő laboratóriumokban tanulmányozzák az óceán felszínének radiotermikus kisugár­zását. Jellemző adatokat szereztek a jég­takaróról, a tengerek hullámzásáról, a csapadékzónákról, a felhőzetről. A kísér­letek sikeres megvalósítása lehetővé te­szi majd a sarkvidéki tengeri szállítások hatékonyságának és gazdaságosságának fokozását. A Behring-expedíció március 7-ig tart. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése. Msztyiszlav Keldis, az akadémia elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az aka­démia keretében működő intézeteknek különleges figyelmet kell fordítaniuk azokra a kutatásokra, amelyek rövid idő alatt nagy gazdasági hatékonyságot biz­tosítanak. Keldis véleménye szerint a tu­dósok elsőrendű feladata, hogy elkészít­sék a népgazdaság fejlődésének prognó­zisát egészen 1990-ig. A szovjet tudósok által elért eredmé­nyeket taglalva az akadémia elnöke ki­emelte a világűr tanulmány­ozásával kap­csolatban folytatott kutatásokat, egye­bek között a Vénusz 8. automatikus űr­állomás sima leereszkedését a Venus fel­színének napos oldalára. Keldis beszá­molt a Lunohod 2. elnevezésű önjáró holdkutató berendezés és a Mars 3. le­szálló berendezés sikeres működéséről is. A világűr tanulmányozása a szocialista országokkal, valamint Franciaországgal, Indiával és az Egyesült Államokkal egyeztetett együttműködési programok alapján fejlődött — mondotta Keldis, majd rámutatott, hogy az 1972-ben elért tudományos eredményekhez nagymérték­ben járultak hozzá a szovjet matemati­kusoknak azok a kutatásai, amelyeket a szilárd testeknek a folyadékokban törté­nő mozgásával kapcsolatban végeztek. Keldis nagy jelentőséget tulajdonított annak a kísérletnek is, amelynek során lézersugárral plazmát hevítettek és több millió atmoszférás statikus nyomást ér­tek el. A Szovjet Tudományos Akadémia köz­gyűlése, amelyen az ország vezető tudó­sai vesznek részt, három napig tart Petőfi-ünnepségek külföldön A bolgár Petőfi-emlékbizottság és a szófiai Magyar Kulturális Intézet közös rendezésében a költő életútját bemutató fotókiállítás nyílt meg hétfőn az intézet kiállítótermében. Vaszil Bogdanov, az emlékbizottság elnökhelyettese mondott megnyitót. A megnyitáson részt vett Georgi Di­­mitrov Koskin, a külföldi kulturális kap­csolatok bolgár bizottságának elnöke, Ki­­ril Nesztorov külügyminiszter-helyettes, valamint számos bolgár kulturális kivá­lóság is, továbbá Böjti János nagykövet­tel élükön ott voltak a magyar nagykö­vetség diplomatái. Művészcsoport utazott el hétfőn Buda­pestről az amerikai kontinensre, az Egyesült Államokban hat, Kanadában pedig három nagyvárosban rendezendő Petőfi-ünnepségekre, amelyek a jubileu­mi esztendőhöz kapcsolódnak. A művész­­csoport tagjai: Berek Katalin érdemes művész, kétszeres Jászai Mari-díjas, a 25. Színház tagja, Joós László színművész, a Madách Színház tagja, Marczis Deme­ter Liszt-díjas operaénekes, Lehoczki Éva operaénekes (mindketten az Állami Operaház tagjai), Antal Imre Liszt-díjas zongoraművész és Érsek Mária zongora­­művész, a Színművészeti Főiskola tanára. Útjukat három hétre tervezik. Egy pályázat margójára A Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának székházában hétfőn érdekes és rendkívül hasznos pályázat záróakkord­jaként került sor az eredményhirdetésre. A TOT és a Központi Sajtószolgálat szerkesztősége tavaly ősszel közös cikk­pályázatot hirdetett a mezőgazdasági téeszek vezetői részére azzal, hogy írják meg a legjobb vezetési, munkaszervezési módszereiket, a munkaverseny és a szo­cialista brigádmozgalom irányításában szerzett tapasztalataikat. A beérkezett több mint kétszáz pályamunkából a leg­jobbakat az alábbiak szerint díjazták: Az átlagos feltételekkel rendelkező szövetkezetek kategóriájában első díjat nyert Baksai Antal, a baksai Ezüstka­lász Tsz és Szalóki László, az adonyi Március 21. Tsz elnöke. Második díjjal dr. Varga Ernőt, az adonyi Ságvári Tsz és Babics Ferencet, a rémi Dózsa Tsz fő­­agronómusát, harmadik díjjal Király Je­nőt, a zalavári Új Idők Tsz, Horváth Ká­rolyt, a répcelaki Nagymező Tsz és Kása Antalt, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökét tüntették ki. Ne­gyedik díjat kapott Juhász István téesz­­elnök és Jenei Sándor téeszelnök-helyet­­tes Létavértes, Arany Kalász Tsz (meg­osztva) ; Losonczi Mihály téeszelnök Barcs, Vörös Csillag Tsz; Simon József gépcsoportvezető Makó, József Attila Tsz; Eleki János főagronómus, Mezőko­­vácsháza, Új Alkotmány Tsz. A kedvezőtlen adottságú téeszek kate­góriájában az első díjat nem adták ki. Második díjat kapott Gulyás József fő­agronómus, Lakitelek, Szikra Tsz és Ko­vács Árpád téeszelnök Főt, Vörösmarty Tsz. A harmadik díjakat Nyúl Ferenc főagronómusnak és Bánáti Lajos fő­könyvelőnek, a lajosmizsei Népfront Tsz szakembereinek megosztva, illetve Ger­gely Lászlónak, a bükkösdi Rákóczi Tsz főagronómusának és Nyemecz Jánosnak, a tarcali Vezér Tsz elnökének ítélték oda. A pályadíjakat és a velük járó pénz­jutalmakat dr. Nyíri Béla, a TOT elnök -, helyettese adta át, aki méltató beszédé­ben rámutatott, hogy szinte valamennyi pályamű arról tanúskodik: a téeszek ve­zetői jól ismerik és értik a párt agrár- és szövetkezetpolitikáját. Bebizonyosodott, hogy alkotó módon, a helyi adottságok­hoz, a tagság igényeihez igazodva élnek a törvényekben biztosított önállósággal, ke­resik az előrelépés újabb módszereit, és bátran kezdeményeznek. Dr. Nagy László tanszékvezető egye­temi tanár, a bíráló bizottság egyik tagja így foglalta össze a pályázat tanulságait: " A különböző posztokon dolgozó ter­melőszövetkezeti vezetők és szakembe­rek pályamunkái egyúttal feltárták, hogy a szövetkezetekben kulcskérdésnek te­kintik az üzem és munkaszervezést. A pályázatok nagy része jól tükrözte azt is, hogy nem az ember van a szervezésért, hanem fordítva: a szövetkezet a tagsá­gért. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gazda­sági hatékonyság elemzése a szövetkeze­tekben ma már mindennapi feladat. Cs. J. Idegenforgalmi tanácskozás Ma reggel a siklósi várban megkezdő­dik a szocialista országok idegenforgalmi kormányszervei vezetőinek szokásos évi konferenciája. Az értekezleten részt vesz­nek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Nép­­köztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió idegenforgalmi kor­mányszerveinek vezetői. Megjelent a Fáklya legújabb száma A Szovjet—Magyar Baráti Társaság lapja, a Fáklya most megjelent számá­ban képekkel és szöveggel gazdagon il­lusztrált beszámolót közöl L. I. Brezsnyev legutóbbi baráti látogatásáról Csehszlo­vákiában. A közelgő nemzetközi nőnap alkalmá­ból a lap színes riportokkal illusztrálja a Szovjetunió lányainak, asszonyainak mai életét. A lap egyebek között beszámolót közöl arról is, miként állíthatók a robotok az ember szolgálatába. Meleg levegő érkezett az óceánok felől Közép-Európába a legutóbbi napokban az óceánok felől szubtrópusi levegő áramlott, s ez okozza, hogy általában egész Európában az évszaknak megfelelő átlagnál magasabb a nappali középhő­­m­érséklet. Hazánkban az elkövetkező napok időjárását is ezek az óceán felől érkező szubtrópusi légtömegek határoz­zák meg. Jelentős csapadék az ország te­rületének 10 százalékán várható. Elma­rad az az erős szél is, amelyet a múlt héten tapasztaltunk. A tavaszias márciusi időjárásban a Bükk széltől védett sályi völgyében a szo­kásosnál korábban szirmot bontott az ibolya.

Next