Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1973-03-06 / 64. szám
MfJGYJJHÍRJAP ESEMÉNYEK TUDÓSÍTÁSOK [0( 1973. MÁRCIUS 6, KEDD 9 A TÉVÉNAPLÓ A MAGAZINOKBÓL. Az utóbbi évtizedeikbelisa^vegy^/tartalmú képes hetilapok népszerűsége ugrásszerűen megnövekedett. Az olvasásszociológiai vizsgálatok már alaposan szétszálazták ezt a jelenséget, és rámutattak az ábra informatív jelentőségének fokozódására. Nem az apró betűkkel bevetett újságkólumnák, hanem színes, nagyméretű képek sorozata ad értelmező hangsúlyokat egyegy eseménynek. A szó devalválódott, most a fotó beszél. A nyomdászat olyan tökéletességű kldsétechnikát kínál, amelyek a verbális kifejezés szépségéről, igényességéről szinte leszoktatják az alva-, sőt, s új stíluseszményt fejlesztenek ki, beérvén egy-egy képaláírás szellemes és tömör epigrammájával. Ez a sajtótörténeti folyamat ma a televízió párhuzamos versengésével zajlik. A képernyő mozgó és nem ritkán az eseményekkel szinkron látványa, az értelmező szó lényegre utaló tömörsége, tulajdonképpen magazinhatározmány. S aligha vagyunk távol az igazságtól", ha azt állítjuk, hogy egy-egy jól, arányosan megszerkesztett műsornapnak, egészen visszatérő „rovataival”, műfajaival, sorozataival egy-egy képes folyóirat frissen lepergetett számaként is értelmezhető. Ezen a nagy egészen belül az egyes részleteik is — egyre több példánk van rá —, magazinszerűen szerveződnek. A tévé képes „szakfolyóiratai” mellett (csak a Delta és a Zenei Krónika példáját említjük), helyüket keresik, követelik a vegyes tárgyú magazinprodukciók is. Magazinjainknak egyik csoportja egyszemélyes vállalkozás. Egy-egy közismert tévészemélyiség ízlésének, érdeklődési körének, tájékozottságának és pedagógiai törekvésének tükre. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat a szerkesztő személyiségét állítja előtérbe, még akkor is, ha rendezői megfontolásokból a kamerák másfelé fordítják pillantásukat, önarckép ez, bárhogyan fényképezzék is, önvallomás, esetleg egy-egy sajátos személyiségben kifejeződő értékrendszer hódítási kísérlete. S ha a szerkesztőket megfelelően választották ki, nem említünk neveket, mert felesleges Agyúra verébbel lőni, ki-ki a Saját receptje szerint helytáll magáért. A személyiség vonzó példája óriása nevelőerő. Ezzel élni, ezt kihasználni feltétlenül helyes. Ámde van ennek a formának némi veszélye is: az elkerülhetetlen tematikus és stiláris beszűkülés, s az egyéni érdekeltség szakmásító törekvései. S ez különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a nem szerkesztőben, hanem szerkesztőségben épülő magazinműsorok is szakszerű tudatossággal visszametszik magukat, mondjuk a kül-, vagy a belpolitikai Hétre szóló aktualitásaira. Rövid szemlénk körülbelül úgy foglalható össze, hogy a tévé magazinszándékú vállalkozásai között még nem serdült fel egyetlen olyan sem, amely a képes családig lap, a minden érdeklődéshez szólni tudó, várt elektronikus „sajtótermék” szerepét magára vállalta volna. Az ilyen irányú erőfeszítések korosztályokra, rétegekre, sugárzási időpontokra mozaikosítják a meglevő energiákat. Szinte halljuk az ellenvetést: ezekből a részekből épül az egész, summázódik a napi program magazinja. Többször szóvá tettük már a műsorszerkesztés egyenetlenségeit, ezekről most felesleges szólni. Arra a különbségre sem szükséges felhívni a figyelmet, ami az egy-két órás koncentrált magazinnézés és a napi műsorfolyam időtartama között van. Viszont érdemes tudomásul venni azokat a lélektani mozzanatokat, amelyek egy rendszeresen jelentkező, képernyőn végigpergetett „családi” képeslappal kapcsolatosan kialakulnak a nézőben. A periodicitás, a változatosság, a megbízhatóság, a folytatások várásának izgalma, a rejtvény-, a játék- stb. rovatok mozgósító ereje állandó nézőtábort toborozna, s a képernyő hazánk legnagyobb példányszámú képes magazinjának gazdájává nőhetne. Olyan feladat ez, amelynek megvalósítása minden erőfeszítést megérdemel, még egy újabb, csak ezzel foglalkozó szerkesztőségnek létrehozását is. MA, KEDDEN, a nyugdíjasok műsora után a magyar nőmozgalom harcosáról, Gárdos Mariskáról készített dokumentumfilmet sugározzák. A Játék a betűkkel új sorozat, amely ezentúl keddenként teszi próbára a nézők nyelvi ötletességét, szókincsét és kombináló képességét. Este a Gárdonyi Géza regényéből készült tévéfilm, A lámpás kerül képernyőre. Örömmel vesszük tudomásul, hogy végre rátaláltak erre a jelentős alkotóra, s most Hajdúfy Miklós rendezésében film formálódott társadalmi indulatoktól feszülő, korai művéből. A Kísérleti (2.) műsor késő este A műfordító műhelyében keresi fel Somlyó Györgyöt. Bélley Bál A táncművészek szövetségének közgyűlése Hétfőn a Fészek Klub nagytermeiben megkezdődött a táncművészek szövetségének VI. közgyűlése. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkára. Rábai Miklós elnök üdvözlő szavai, a tisztújítést bonyolító jelölő- és szavazatszedő bizottságok megválasztása után Körtvélyes Géza, a táncművészek szövetségének főtitkára ismertette az elnökség beszámolóját. A főtitkár a bevezetőben rámutatott arra, hogy a szövetség V. közgyűlése óta céljának és feladatainak megfelelő, eredményes munkát végzett. A szövetség hatékonyan járult hozzá a budapesti művészeti hetek táncprogramjainak gazdagításához, szervezettebbé és tervszerűbbé tételéhez is. A továbbiakban a magyar tánckultúra helyzetét a magyar társadalom, különösen a magyar szellemi élet fejlődése tükrében vizsgálta. A táncnak a közművelődésben betöltött szerepéről szólva rámutatott, hogy tanulása, illetve tanítása — a néptáncmozgalom kivételével — bizonyos értelemben kirekesztődik a közművelődésből. Körtvélyes Géza a fő tennivalók közé sorolta, hogy a szövetségnek feltétlenül erősítenie és fokoznia kell az elvi-esztétikai jellegű, a művészek ideológiai-politikai fejlődését elősegítő munkáját. Ezen belül is kiemelkedő fontosságú az egyes táncágazatok és társulatok művésziszakmai eredményeinek, alkotói és előadói problémáinak marxista jellegű elemzése, különös tekintettel a társulatok összetartó erejének lazulására, a fiatal művészek elszerződésének problémájára. Kívánatos lenne, hogy a szövetség erőteljesen bekapcsolódjék a közművelődés fejlesztési terveinek a szakmával kapcsolatos kérdései kidolgozásába. Vizsgálja meg a tánckutatás helyzetét, a reális feltételek ismeretében tegyen javaslatokat a problémák rendezésére, segítse elő e terület esztétikai-szakmai, valamint személyi utánpótlás-nevelő munkájának továbbfejlesztését — hangsúlyozta a főtitkár befejezésül. Az elnökség beszámolóját követő vitában felszólalt dr. Simó József művelődésügyi miniszterhelyettes is. Hangsúlyozta: a párt és a kormány nagyra értékeli a szövetség eredményeit, a magyar táncművészet magas színvonalát, nemzetközi sikereit, azt a körülményt, hogy ma már öt világrész ismeri és elismeri a magyar táncosok művészetét. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar táncművészet a párt kulturális politikájával összhangban fejlődik. Az elmúlt évek új magyar produkcióinak java része már nemcsak kísérlet a mai tartalom korszerű kifejezésére, hanem eredmény is, amely értékelendő és további jelentős alkotásokat ígér. — Azokra az új koreográfiákra gondolok elsősorban — fűzte hozzá —, amelyek a XX. századi, a mai alkotó zeneszerzők műveire támaszkodnak, és népi együtteseinknek azokra az új műsoraira, amelyek nem csupán a hagyományt reprodukálják, hanem a magyar néptánc örökségét, a magyar nép sajátos mozgáskultúráját, kifejezési formáit mai tartalmak megjelenítésére alkalmazzák és fejlesztik tovább. Beszédének további részében kiemelte, hogy hazánk általános kulturális színvonalának emelkedése nem valósulhat meg az alkotó művészek közreműködése nélkül. A táncművészek szívesen vállalnak szerepet ebben a munkában, hiszen közreműködésükkel nemcsak a közművelődés ügyéhez járulnak hozzá, hanem a művészetüket értő közönség szélesítéséhez, törekvéseik jobb megértéséhez is — mondotta befejezésül dr. Simó Jenő. A vita Körtvélyes Géza főtitkár zárszavával ért véget. Ezután a közgyűlés titkos szavazással megválasztotta az új elnökséget. Az elnökség szavazása értelmében a táncművészek szövetségének főtitkára újra Körtvélyes Géza lett. Behring-expedíció A Behring-tengeren, ahol a szovjet és az amerikai tudósok együttes kutatásokat folytatnak, a rideg északi természet meglepetést meglepetésre halmoz. Ennek ellenére a szovjet—amerikai egyezmény keretében szervezett Behring-expedíció szigorúan a terv szerint végzi munkáját. A két ország laboratórumai — amelyeket egy IL—18-as, egy-egy Convair 990 repülőgépen rendeztek be — öt-öt együttes repülőutat tett meg a megjelölt térségekben. A Priboj szovjet hajón és a Staten Island amerikai jégtörőn méréseket végeznek az óceán felszíne és a légkör sajátosságainak megismerése céljából. A Behring-expedíció részvevői a tengeren, a levegőben és a földön működő laboratóriumokban tanulmányozzák az óceán felszínének radiotermikus kisugárzását. Jellemző adatokat szereztek a jégtakaróról, a tengerek hullámzásáról, a csapadékzónákról, a felhőzetről. A kísérletek sikeres megvalósítása lehetővé teszi majd a sarkvidéki tengeri szállítások hatékonyságának és gazdaságosságának fokozását. A Behring-expedíció március 7-ig tart. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése. Msztyiszlav Keldis, az akadémia elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az akadémia keretében működő intézeteknek különleges figyelmet kell fordítaniuk azokra a kutatásokra, amelyek rövid idő alatt nagy gazdasági hatékonyságot biztosítanak. Keldis véleménye szerint a tudósok elsőrendű feladata, hogy elkészítsék a népgazdaság fejlődésének prognózisát egészen 1990-ig. A szovjet tudósok által elért eredményeket taglalva az akadémia elnöke kiemelte a világűr tanulmányozásával kapcsolatban folytatott kutatásokat, egyebek között a Vénusz 8. automatikus űrállomás sima leereszkedését a Venus felszínének napos oldalára. Keldis beszámolt a Lunohod 2. elnevezésű önjáró holdkutató berendezés és a Mars 3. leszálló berendezés sikeres működéséről is. A világűr tanulmányozása a szocialista országokkal, valamint Franciaországgal, Indiával és az Egyesült Államokkal egyeztetett együttműködési programok alapján fejlődött — mondotta Keldis, majd rámutatott, hogy az 1972-ben elért tudományos eredményekhez nagymértékben járultak hozzá a szovjet matematikusoknak azok a kutatásai, amelyeket a szilárd testeknek a folyadékokban történő mozgásával kapcsolatban végeztek. Keldis nagy jelentőséget tulajdonított annak a kísérletnek is, amelynek során lézersugárral plazmát hevítettek és több millió atmoszférás statikus nyomást értek el. A Szovjet Tudományos Akadémia közgyűlése, amelyen az ország vezető tudósai vesznek részt, három napig tart Petőfi-ünnepségek külföldön A bolgár Petőfi-emlékbizottság és a szófiai Magyar Kulturális Intézet közös rendezésében a költő életútját bemutató fotókiállítás nyílt meg hétfőn az intézet kiállítótermében. Vaszil Bogdanov, az emlékbizottság elnökhelyettese mondott megnyitót. A megnyitáson részt vett Georgi Dimitrov Koskin, a külföldi kulturális kapcsolatok bolgár bizottságának elnöke, Kiril Nesztorov külügyminiszter-helyettes, valamint számos bolgár kulturális kiválóság is, továbbá Böjti János nagykövettel élükön ott voltak a magyar nagykövetség diplomatái. Művészcsoport utazott el hétfőn Budapestről az amerikai kontinensre, az Egyesült Államokban hat, Kanadában pedig három nagyvárosban rendezendő Petőfi-ünnepségekre, amelyek a jubileumi esztendőhöz kapcsolódnak. A művészcsoport tagjai: Berek Katalin érdemes művész, kétszeres Jászai Mari-díjas, a 25. Színház tagja, Joós László színművész, a Madách Színház tagja, Marczis Demeter Liszt-díjas operaénekes, Lehoczki Éva operaénekes (mindketten az Állami Operaház tagjai), Antal Imre Liszt-díjas zongoraművész és Érsek Mária zongoraművész, a Színművészeti Főiskola tanára. Útjukat három hétre tervezik. Egy pályázat margójára A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának székházában hétfőn érdekes és rendkívül hasznos pályázat záróakkordjaként került sor az eredményhirdetésre. A TOT és a Központi Sajtószolgálat szerkesztősége tavaly ősszel közös cikkpályázatot hirdetett a mezőgazdasági téeszek vezetői részére azzal, hogy írják meg a legjobb vezetési, munkaszervezési módszereiket, a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom irányításában szerzett tapasztalataikat. A beérkezett több mint kétszáz pályamunkából a legjobbakat az alábbiak szerint díjazták: Az átlagos feltételekkel rendelkező szövetkezetek kategóriájában első díjat nyert Baksai Antal, a baksai Ezüstkalász Tsz és Szalóki László, az adonyi Március 21. Tsz elnöke. Második díjjal dr. Varga Ernőt, az adonyi Ságvári Tsz és Babics Ferencet, a rémi Dózsa Tsz főagronómusát, harmadik díjjal Király Jenőt, a zalavári Új Idők Tsz, Horváth Károlyt, a répcelaki Nagymező Tsz és Kása Antalt, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökét tüntették ki. Negyedik díjat kapott Juhász István téeszelnök és Jenei Sándor téeszelnök-helyettes Létavértes, Arany Kalász Tsz (megosztva) ; Losonczi Mihály téeszelnök Barcs, Vörös Csillag Tsz; Simon József gépcsoportvezető Makó, József Attila Tsz; Eleki János főagronómus, Mezőkovácsháza, Új Alkotmány Tsz. A kedvezőtlen adottságú téeszek kategóriájában az első díjat nem adták ki. Második díjat kapott Gulyás József főagronómus, Lakitelek, Szikra Tsz és Kovács Árpád téeszelnök Főt, Vörösmarty Tsz. A harmadik díjakat Nyúl Ferenc főagronómusnak és Bánáti Lajos főkönyvelőnek, a lajosmizsei Népfront Tsz szakembereinek megosztva, illetve Gergely Lászlónak, a bükkösdi Rákóczi Tsz főagronómusának és Nyemecz Jánosnak, a tarcali Vezér Tsz elnökének ítélték oda. A pályadíjakat és a velük járó pénzjutalmakat dr. Nyíri Béla, a TOT elnök -, helyettese adta át, aki méltató beszédében rámutatott, hogy szinte valamennyi pályamű arról tanúskodik: a téeszek vezetői jól ismerik és értik a párt agrár- és szövetkezetpolitikáját. Bebizonyosodott, hogy alkotó módon, a helyi adottságokhoz, a tagság igényeihez igazodva élnek a törvényekben biztosított önállósággal, keresik az előrelépés újabb módszereit, és bátran kezdeményeznek. Dr. Nagy László tanszékvezető egyetemi tanár, a bíráló bizottság egyik tagja így foglalta össze a pályázat tanulságait: " A különböző posztokon dolgozó termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek pályamunkái egyúttal feltárták, hogy a szövetkezetekben kulcskérdésnek tekintik az üzem és munkaszervezést. A pályázatok nagy része jól tükrözte azt is, hogy nem az ember van a szervezésért, hanem fordítva: a szövetkezet a tagságért. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági hatékonyság elemzése a szövetkezetekben ma már mindennapi feladat. Cs. J. Idegenforgalmi tanácskozás Ma reggel a siklósi várban megkezdődik a szocialista országok idegenforgalmi kormányszervei vezetőinek szokásos évi konferenciája. Az értekezleten részt vesznek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió idegenforgalmi kormányszerveinek vezetői. Megjelent a Fáklya legújabb száma A Szovjet—Magyar Baráti Társaság lapja, a Fáklya most megjelent számában képekkel és szöveggel gazdagon illusztrált beszámolót közöl L. I. Brezsnyev legutóbbi baráti látogatásáról Csehszlovákiában. A közelgő nemzetközi nőnap alkalmából a lap színes riportokkal illusztrálja a Szovjetunió lányainak, asszonyainak mai életét. A lap egyebek között beszámolót közöl arról is, miként állíthatók a robotok az ember szolgálatába. Meleg levegő érkezett az óceánok felől Közép-Európába a legutóbbi napokban az óceánok felől szubtrópusi levegő áramlott, s ez okozza, hogy általában egész Európában az évszaknak megfelelő átlagnál magasabb a nappali középhőmérséklet. Hazánkban az elkövetkező napok időjárását is ezek az óceán felől érkező szubtrópusi légtömegek határozzák meg. Jelentős csapadék az ország területének 10 százalékán várható. Elmarad az az erős szél is, amelyet a múlt héten tapasztaltunk. A tavaszias márciusi időjárásban a Bükk széltől védett sályi völgyében a szokásosnál korábban szirmot bontott az ibolya.