Magyar Hírlap, 1975. március (8. évfolyam, 60-89. szám)
1975-03-01 / 60. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM X 6V0 1975. MÁRCIUS 1. SZOMBAT ) Andrej Kirilenko: Tovább fejlesztjük a békés egymás mellett élést ift (TASZSZ) Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára pénteken átnyújtotta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet s a „Szovjetszkaja Enciklopegyija” kiadónak a szovjet tudomány eredményeinek propagálása terén szerzett érdemeiért. Kirilenko a kitüntetés átnyújtása alkalmából rendezett ünnepségen beszédet mondott. Külpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta: " Az egész haladó emberiség elismeri az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram kiemelkedő jelentőségét, nagyra értékeli pártunknak és a szovjet államnak, személy szerint Leonyid Brezsnyevnek e program megvalósítására irányuló lankadatlan erőfeszítéseit. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok együttes erőfeszítéseinek eredményeképpen a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett a fordulat a hidegháborúból az enyhülés felé. — Minden nehézség ellenére — folytatta Kirilenko — befejezéshez közeledik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Sok ország vezetői kifejezték: egyetértenek azzal, hogy a legmagasabb szinten rendezzék meg az értekezlet harmadik zárószakaszát. Ha pedig az értekezlet olyan dokumentumok elfogadásával érne véget, amelyek megfelelnek az értekezlet céljainak, az még szilárdabb alapokat teremtene ahhoz, hogy Európa a tartós béke, a jószomszédság és az együttműködés kontinensévé váljék, egészséges befolyást gyakorolna az egész nemzetközi helyzetre. — Mi továbbra is nagy erőfeszítéseket teszünk a közel-keleti kérdés igazságos rendezése érdekében — mutatott rá Kirilenko. — A Szovjetunió folytatja a kapitalista országokkal való békés egymás mellett élés továbbfejlesztésének irányvonalát, amit tanúsítanak Leonyid Brezsnyev Gerald Ford amerikai elnökkel, Valéry Giscard d’Eastaing francia elnökkel való találkozásainak eredményei, Harold Wilson angol miniszterelnök nemrégiben tett moszkvai látogatása és a lezajlott szovjet—angol tárgyalások. — Teljes mértékben számolva a nemzetközi színtéren végbemenő fejlemények teljes bonyolultságával, mi egészében derűlátóan ítéltük meg a békéért és a népek biztonságáért vívott küzdelem távlatait. A BT elnapolta a Ciprusról folyó ve (ADN, TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön folytatta a ciprusi kérdés vitáját, majd kellő egyetértés és általános elfogadható határozattervezet híján meghatározatlan időre elnapolta ülését. Az eddigi viták során kikristályosodott néhány vélemény, amely munkaokmányokban öltött testet. A ciprusi küldöttség által felvázolt dokumentum javasolja, hogy a Biztonsági Tanács követelje az ENSZ határozatainak végrehajtását, különösen az idegen csapatok Ciprusról történő mielőbbi kivonását és valamennyi menekültnek szülőhelyére való visszatérését. A csütörtöki vitában felszólalt egyebek között Tanzánia, Románia, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió képviselője. Ion Datea román delegátus javasolta, hogy a BT keressen új utakat az érdekelt felek tárgyalásai sikerének biztosításához. Felvetette azt a lehetőséget, hogy célszerű lenne bevonni a balkáni és a földközitengeri országokat, mint amelyek közvetlenül érdekeltek a térség biztonságában. John Scali amerikai fődelegátus üdvözölte Waldheim főtitkár szándékát, hogy hozzájárul a tárgyalások új körülmények között való előmozdításához. Scali sajnálkozását fejezte ki a ciprusi török közösség vezetőinek egyoldalú döntése miatt, ami a közösségek tárgyalásainak megszakadásához vezetett. Huang Hua kínai fődelegátus megpróbálta elvonni a BT figyelmét a tárgyalt probléma lényegéről. Ismét elcsépelt szovjetellenes koholmányokkal hozakodott elő, és támadta a Szovjetunió külpolitikáját. Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője visszautasította rágalmait és rámutatott, hogy a kínai küldött ezekkel a kirohanásokkal csupán azt akarja leplezni, hogy nem óhajtja keresni a ciprusi kérdés igazságos megoldását. A görög parlament vitája a puccskísérletről (Folytatás az 1. oldalról) átvételre, mert szerintük a kormány „balra tolódott”. Averoff hadügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormánynak tudomása volt a tiszti csoport terveiről, de megvárta, amíg még több információt szerez a készülő puccsról. Az államcsínyt a február 25-e és március 8-a közötti időszakra tervezték, kísérletük azonban meghiúsult, mivel több tiszt nem óhajtott velük együttműködni. Georgiosz Mavrosz, a legnagyobb ellenzéki párt, a „Centrum Unió — Új erők” vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy nem lép fel erélyesen a régi rezsimhez húzó katonatisztekkel szemben. Andreasz Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezére úgy vélekedett, hogy az államcsínykísérletet a NATO és a Pentagon terítette ki. A görög kormány teljesen ura a helyzetnek — jelentette ki Karamanlisz miniszterelnök a parlamenti vitában. Közölte, hogy az államcsínykísérletben részt vevő tiszteket szigorúan megbüntetik, és tisztogatást hajtanak végre a hadseregben. Közel-Kelet 1%]+^ Nézeteltérések Szádat és a PFSZ között ! Kereszty András, az MTI kairói tudósítója jelenti: Anvar Szadat egyiptomi elnök csütörtököm este bejelentette: nem fogadja a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának küldöttségét. A delegáció az előzetes tervek szerint azért készült Kairóba, hogy a végrehajtó bizottság több napon át tartó ülése után tájékoztassa az egyiptomi vezetést a PFSZ-nek a közel-keleti rendezés kérdéseiről, s elsősorban Kissinger missziójáról kialakított álláspontjáról. Az ülés után kiadott nyilatkozatban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kifejtette azt a véleményét, hogy „a Sinai-félszigeten egy részleges rendezés célja: az egész arab ügyet egy darab arab területre cserélni”. Az Al Ahram hivatalos forrásokra hivatkozva péntek reggeli számában azt írta, hogy Egyiptom elutasítja a közleménynek ezt a megfogalmazását. Szád at elnök kijelentette, hogy a PFSZ-delegáliót nem fogadja, de ha a szervezet úgy kívánja, „a palesztin ügy és az egyiptomi—Palesztinai viszony kérdéseiről” hajlandó a teljes végrehajtó bizottsággal Kairóban párbeszédet folytatni. Egyiptomban eközben megkezdődtek az előkészületek Kissinger fogadására; az újságok vezető helyen foglalkoznak az amerikai külügyminiszter egy hét múlva kezdődő missziójával. A jövő héten kezdődő tárgyalásokkal függ össze a szíriai— egyiptomi üzenetváltás is. Szabad részről ismételten leszögezték, hogy igazi rendezés csak Genfben érhető el. Kissinger jövő pénteken érkezik Asszuánba, ahol péntek este és szombaton tanácskozik Szadat elnökkel. Ezután kezdődik — a program szerint — a már hagyományosnak mondható „ingadiplomácia” Damaszkusz, Jeruzsálem és Asszuán között. (VPI) A Palesztinai Felszabadítási Szervezet továbbra is szívügyének tekinti az arabközi szolidaritás védelmét, ugyanakkor kötelességének érzi, hogy óvja Egyiptomot az amerikai összeesküvéstől, illetve az amerikaiak által készített csapdáktól — hangoztatta a PFSZ-nek a WAFA palesztinai hírügynökség által nyilvánosságra hozott pénteki közleménye. A dokumentum megállapítása szerint az Egyesült Államok le akarja választani Egyiptomot az arab nemzetről. KÖZHIVATALBAN A munkahelyi demokrácia fejlesztéséének feladatköréből — érthető módon — az üzemi demokráciatovábbfejlesztése áll a közfigyelem középpontjában. Ezt tárgyalják a legnagyobb hangsúllyal az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei is. E feladat elsőrendű jelentőségének hangsúlyozása mellett azonban hiba lenne megfeledkezni arról, hogy a munkahelyi demokrácia szélesebb fogalom az üzemi demokráciánál. Azoknak a jogoknak, kötelezettségeknek, eljárási módoknak a meghatározása és érvényesítése, amelyeknek segítségével a dolgozók részt vehetnek a munkahelyi vonatkozású ügyek megvitatásában és eldöntésében, nem lebecsülhető fontosságú feladat a közhivatalokban és az állami intézményeknél sem. Ha elvben és kimondva nem is, de a gyakorlatban és kimondatlanul felmerül még nálunk a kérdés, lehetséges-e a közhivatalban egyáltalán munkahelyi demokrácia? Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy ennek a kételynek, a közhivatali tevékenység és a demokratikus munkahelyi légkör összeegyeztethet ellenségéről vallott, még fellelhető felfogásnak kettős gyökerei vannak. A társadalom demokratikus hagyományainak hiánya, illetve gyengesége, amellyel a szocialista demokratizmus fejlesztéséért folytatott egész munkánkban számolnunk kell, különös élességgel jelentkezik a közhivatali tevékenységben. A modern államapparátus kialakulására Magyarországon a Habsburg-monarchia hírhedt bürokratizmusa nyomta rá bélyegét. Az a félelmetes és a végletekig elidegenedett hivatali szellem, amely Franz Kafka lidércnyomásos vízióiból ismerős számunkra. A Horthy-rendszer, ha lehet, még tovább „tökéletesítette” ezt az abszurd, de rendkívül céltudatosan tenyésztett közhivatali, szellemet. Az államapparátus munkájának elveiben, gyakorlatában és személyi összetételében a felszabadulás óta végbement sorsdöntő változások ellenére tévhitbe ringatnánk magunkat, ha úgy gondolnánk, hogy ennek a sok évtizedes káros hagyománynak tovább élő hatásaival ma már egyáltalán nem kell számolnunk. Az említett kétely másik forrásaként viszont egy valós, mai problémát jelölhetünk meg. Nevezetesen azt, hogy a hivatali tevékenység bizonyos sajátosságai: a közhivatalok hierarchikus felépítettsége, jogszabályokban meghatározott hatáskörük és eljárásmódjaik behatárolják a munkahelyi demokrácia körét és lehetőségeit. Tény, hogy a közhivatalokban megvalósítható munkahelyi demokráciát nem azonosíthatjuk közvetlenül az üzemi vagy éppenséggel a szövetkezeti demokráciával. De amilyen hiba volna e különbségeket figyelmen kívül hagyni, ugyanolyan hibát követnénk el abszolutizálásukkal is. A megkülönböztető sajátosságokon kívül nem kevésbé fontosak ugyanis a közös vonások, amelyekkel az üzemi demokrácia és a közhivatalok demokráciája rendelkezik. E közös vonások alapja, hogy a demokrácia érvényesülési tere mindkét esetben a munkahely, s az üzemekre, intézményekre, szövetkezetekre és közhivatalokra egyaránt vonatkozik az alkotmánynak az a rendelkezése, amely szerint „az állampolgárok munkahelyükön .. . közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. A munkahelyi demokrácia a közhivatalban tehát nem csupán lehetséges, hanem az alkotmány előbb idézett paragrafusa értelmében a hivatali dolgozók állampolgári jogai közé tartozik, és szükségességéről, fejlesztésének kívánatos voltáról a Minisztertanács határozatai intézkednek. Egy teljességire nem törekvő, de a lényeget jól megragadó meghatározás szerint a munkahelyi demokrácia a hivatalokban „a dolgozók részvételét jelenti a hivatalok vezetésében, működésében, munka- és életkörülményeik alakításában, a hivatali apparátus közvetlen irányításával összefüggő vezetői tevékenység ellenőrzésében”. Aligha vonható kétségbe, hogy egy szocialista államapparátus számára létfontosságú ennek a részvételnek tényleges megvalósulása. A szocialista állam nem tekinti tisztviselőit a hivatali gépezet puszta fogaskerekeinek, nem elégedhet meg azzal, ha csupán munkakörük jó szakemberei, és kifogástalanul betartják a feladatukkal kapcsolatos jogszabályokat. Elvárja tőlük, hogy a maguk helyén következetesen és körültekintően képviseljék az állam politikáját, a munkásosztály, a nép érdekelt. S ebben a szellemben ne csupán saját munkájukért érezzenek felelősséget, hanem az egész hivatal működéséért, a kormány rendelkezéseinek pontos végrehajtásáért, a hatékony, gyors és emberséges ügyintézésért. Ilyen közalkalmazotti szemlélet kialakulása pedig elképzelhetetlen a közhivatalban érvényesülő munkahelyi demokrácia nélkül. Nemcsak arról van szó, hogy a hivatal demokratikus közszelleme kisugárzik a lakosságra, mellyel a legtöbb esetben munkája során szoros kapcsolatban van, hogy az a hivatali dolgozó, aki a munkahelyi demokrácia légkörében él, másként, fogékonyabban közeledik az emberek ügyes-bajos dolgaihoz, bár ennek a hatásnak a jelentőségét semmiképpen sem lehet lebecsülni. De ugyanilyen fontos, hogy csak amunkahelyi demokrácia ösztönözheti és bátoríthatja a hivatalok dolgozóit, közreműködjenek a belső munkaszervezés megjavításában, kritikusan elemezzék saját munkájukat, valamint a hivatal vezetését és egész munkáját. Beszélhetünk már ebben a vonatkozásban kedvező tapasztalatokról. Megtörtént, hogy a tanácsok apparátusában vitára bocsátottak bizonyos ügymeneti, eljárási kérdéseket olyan tömegesen előforduló ügyeket illetően, mint a hatósági bizonyítványok kiadása, adóügyek, építési ügyek a járlatlevél-kezelés intézése. Ennek nyomán több száz hasznosítható észrevétel érkezett az ügymenet egyszerűsítésére, gyorsítására. Az ilyen eredmények azonban csak kezdetiek, s a munkahelyi demokráciában rejlő lehetőségek a hivatali munka hatékonyságának fokozására, szocialista céljaink elérésének eredményesebb szolgálatára még koránt sincsenek kihasználva. A közvetett demokráciát megvalósító képviseleti szerveken és a hivatali pártszervezeteknek a munkahelyi demokrácia érvényesítésében játszott kulcsszerepén kívül igen nagy a jelentősége az olyan közvetlen fórumoknak, amilyenek a hivatali munkaértekezletek. (Nem tévesztendők össze a különböző szintű vezetői értekezletekkel.) A tapasztalatok szerint ezek a tanácskozások adják a legtöbb lehetőséget a dolgozók aktivitásának felkeltésére, a hivatal vezetésében való részvételére. Természetesen csak akkor, ha nem csupán formális kötelességből, felszínes tájékoztatás céljából hívják össze őket, hanem gondosan kiválasztják és megfelelően előkészítik a napirendi témákat, törekednek arra, hogy minél több erre alkalmas kérdés már lehetőleg a döntés előtt megvitatásra kerüljön, és végül: érdemben foglalkoznak a felmerülő véleményekkel és javaslatokkal. Mindezzel természetesen korántsem merítettük ki a közhivatalnok munkahelyi demokráciájának sokrétű témáját. Célunk csupán az volt hogy rámutassunk: a hivatal falain belül érvényesülő, s a hivatal és a lakosság kapcsolatában kívánatos demokratikus szellem nem függetlenek egymástól. Az előbbi nélkül az utóbbi sem lehetséges. “.., TAMÁS A kambodzsai hazafias erők nyilatkozata 1,pette részt vett a királyi nemzeti egységkormmány valamennyi minisztere, továbbá a Nemzeti Egységfront és a tömegszervezetek képviselői, valamint küldöttek minden felszabadított körzetből. A kongreszszuson Khieu Samphan miniszterelnökhelyettes, nemzetvédelmi miniszter elnökölt. A kongresszus nyilatkozatban szólította fel Phnom Penh és a többi város lakosságát, hogy fogjanak fegyvert a kambodzsai népet katasztrófába sodró Lon Nol-rendszer ellen Itt az ideje — hangzik a nyilatkozat —, hogy véget vessünk az árulók eme maroknyi csoportja által űzött tevékenységnek. A kongresszus felszólította a Phnom Penh-i rendszer tisztjeit és katonáit, politikusait, hivatalnokait, hogy álljanak a forradalom oldalára. (TASZSZ) A napokban Kambodzsa egyik felszabadított körzetében megtartották a kambodzsai hazafias erők második országos kongresszusát. Munkájában Bonni tanácskozás az emberrablásról CDPA) Schmidt nyugatnémet kancellár pénteken este két és fél óra hosszat tanácskozott a parlamenti pártok elnökeivel és frakcióvezetőivel, a tartományi miniszterelnökökkel, a szövetségi bel-, kül- és igazságügy-miniszter jelenlétében azokról a feltételekről, amelyeket az úgynevezett Június 2-a mozgalom támasztott a csütörtökön elrabolt Peter Lorenz nyugat-berlini CDU-elnök szabadon bocsátása fejében. (MTI) A nyugat-berlini rádióállomások pénteken este beolvasták a nyugat-berlini rendőrség hivatalos nyilatkozatát arról, hogy március elsején délelőtt tíz órakor kiengednek a börtönből két olyan foglyot, akit Holger Meinsnak, a börtönben éhségsztrájk következtében meghalt anarchistának az elhunyta után kitört utcai tüntetések során vetettek börtönbe. Ezt nyugat-berlini politikai körök úgy tekintik, mint az emberrablók kívánságainak részbeni teljesítését.