Magyar Hírlap, 1975. augusztus (8. évfolyam, 211-236. szám)
1975-08-06 / 215. szám
4 ms. augusztus 6, szerda KULTÚRA - GAzdASAG Magyar Hírlap ----------------"f* V Czóbel-múzeum Szentendrén — Nem vagyok hiú, vagy mondjuk úgy, nem hiúbb az átlagosnál, de nagy öröm és megnyugvás a számomra, hogy munkám nem volt hiábavaló — mondotta Czóbel Béla annak a múzeumnak a megnyitásán, amely az ő nevét viseli. Szentendre egyik legszebb pontján, az új Művelődési Otthon közelében készült el a hét teremből álló ház, amely az idős mester munkásságából ad ízelt, sőte hatvanegynéhány kép Czóbel valamennyi korszakát bemutatja, többségük azonban az utolsó néhány év termése. A látogatók, aki megmártózik és felfrissül Czóbel varázslatos színeinek világában, nem tudja, nem is tudhatja, mi az, ami olyan nagy hatással van rá. Ez Czóbel Béla titka. Mert az igazi mesterek piktúrájának a hatása tulajdonképpen megfejthetetlen. Besorolhatjuk korszakok szerint, osztályozhatjuk stílusirányzatok alapján, elemezhetjük szerkezetüket, színeiket, — mindezzel sok mindent elmondhatunk, csak a lényeget nem, mert a lényeget maguk a művek mondják ki. A szentendrei Czóbel-múzeum habár csak egy kis töredékét őrzi Czóbel munkásságának, mégis úgy érzem, teljes portrét ad a magyar piktúra kiemelkedő mesteréről. Szolgáljon dicséretére mindazoknak, akik a képek elrendezésében részt vettek. Kilencvenéves születésnapján az Ernst-múzeumban megnyílt tárlata alkalmából azt írtam, hogy legújabban festett képei olyan virágzásról tanúskodnak, amellyel csak legjobb korszaka versenyezhet. Azóta két esztendő telt el, s az ő korában ez nem kis idő, de jellemzőbbet ennél ma sem mondhatok róla. Legújabb képei láttán a szentendrei múzeumban az ember önkéntelenül azt kérdezi: meddig futja még Czóbelnek megújulnia? Nem nehéz felelni rá, amíg csak fest. Nem is tehet másként. Ezért fest. A szentendrei múzeum tehát még korántsem teljes, hiszen Czóbel minden bizonnyal még jónéhány művel gyarapítja majd, és a képek a lehető legméltóbb környezetbe kerülnek a városba, ahol immár évtizedek óta nyaranta él, munkálkodik. Szentendre íze érződik sok-sok művén, hiszen ennek a bájos, erős szerkezetű városkának képét, színeit vitte magával a festő Berlinbe, Párizsba, Hollandiába, hogy nagy kerülővel visszahozza mindezt épen, megőrizve és gyarapítva erejüket. Nem mindennapos csemege Czóbel munkásságát nyomon követni a szentendrei múzeumban. A mostani kiállítást nyilván még sokan megnézik, és még többen látni akarják. Ezért helyesnek tűnik az az elképzelés, hogy anyagát a közönség hosszabb ideig láthassa. Később vegyíteni lehet majd talán újabbakkal is. Nem utolsósorban Czóbel Béla pasztelljeivel, akvarelljeivel, sőt, grafikáiból is lehetne majd alkalomadtán egy teljes bemutatót rendezni. A Czóbel-múzeum is annak a helyes elképzelésnek a megvalósítása, amely korábban kezdődött a zebegényi Szőnyi-házban berendezett állandó kiállítással, a badacsonyi Egry-múzeummal, a szentendrei Kovács Margit-múzeummal és más neves művészeink munkásságát bemutató állandó kiállításokkal Az elképzelést igazolja az a siker, amely a hazai és a külföldi látogatók nagy számán is mérhető. Csapó György Önarckép Ünnepélyesen megnyitották a Kodály-szimpoziont Csaknem 20 ország képviselőinek részvételével kedden a Zeneakadémián ünnepélyes keretek között megnyitották a II. nemzetközi Kodály-szimpoziont Az ünnepi ülésen jelen volt a magyar zenei élet több kiemelkedő képviselője. Rosta Endrének, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének megnyitó szavai után Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes méltatta Kodály Zoltán szerepét a nevéhez fűződő zenepedagógiai rendszer megalkotásában. — Valljuk, hogy az emberi szellem legfontosabb, kiapadhatatlan erőforrásunk, és hogy országunk jövője nem kis mértékben függ attól, mennyiben tudjuk népünket műveltté, kulturálttá tenni, milyen széles körű az érdeklődés a közös emberi kultúrkincs, régi és mai értékeink befogadásához — mondotta. — Nem titkoljuk büszkeségünket — fűzte hozzá —, hogy a Magyarországon megkezdett úttörő munka már régen túllépte országunk határait, hogy Kodály Zoltán és más magyar zenepedagógusok munkássága számos külföldi országban követőkre talál, s hogy a magyar népzenére épülő tanítás egyre több helyen honosodik meg a legkülönbözőbb népek zenéje alapján. A miniszterhelyettes elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik Magyarországon és külföldön részt vállaltak ebből az áldozatos, de szép munkából. Hangsúlyozta: teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy más nemzetek kultúrájának megismerése saját haladásunkat segíti elő, és hogy más országokhoz hasonlóan Magyarországnak is van mit letennie az emberiség közös asztalára. Ezt követően Kodály Zoltánná, majd a kaliforniai Oaklandban megrendezett I. nemzetközi Kodály-szimpozion szervező bizottsága nevében Mary Alice Hein köszöntötte a részvevőket. Az ünnepi ülésen dr. Újfalussy József, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója tartott előadást Kodály és a Zeneakadémia címmel. Az ülést a Kodály műveiből összeállított hangverseny zárta. A szimpozion szerdától Kecskeméten folytatja munkáját. Plenáris előadásokon és kerekasztalbeszélgetéseken fejtik ki véleményüket a hazai és külföldi tanárok, zenei szakemberek a világszerte elterjedt kodályi zeneoktatási metódus alkalmazásának, tapasztalatainak eredményeit. A szimpozion két hete alatt több rangos hangversenynek ad otthont Kecskemét. Anonymus írt róla : " Kiássák a sárvárat Tudósítónktól. A közelmúltban fejezték be Szabolcs községben dr. Németh Péter múzeumigazgató vezetésével a Szente-Mágócs nemzetség ispáni központjának feltárását, ami hétéves munka volt. Most pedig Nagyecsed kecsegtet újabb híradással az Árpád-kori magyarság életéről. Segített ebben az is, hogy a helyi termelőszövetkezet vezetői nem voltak szűk látókörűél, amikor tavaly nyáron a földgépek megakadtak a sárvár maradványaiban. Ennek köszönhető, hogy néhány nappal ezelőtt megkezdődhetett a XI. században Szabolcs- Szatmárba települt Gut-Keled nemzetség ősi fészkének a feltárása. A sárvár történetét Anonymus írta le először: Tas a környék népével felépíttette a várat és mellette a templomot, amely két híres magyar családnak, a Váradiaknak és Bátoriaknak a központja és temetkezési helye lett. Szabolcs-Szatmárban ezeknek a családoknak a neveit őrzi Nyírbátor és Kisvárda. Egyelőre a kormeghatározás szerepel az idei ásatási tervben, majd 2—3 éven át Nagyecsed remélhetően új régészeti eredmények termőhelye lesz. Meglehet, fontos adatokkal gazdagítja ismereteinket Árpád-kori történelmünkről. Nemzetiségi fesztivál Kilenc együttes négyszáz taggal Kedden tartotta Tabán, utolsó ülését az országos nemzetiségi fesztivált előkészítő bizottság. A megbeszélésen részt vettek a hazánkban élő német, szlovák, román és délszláv nemzetiségek demokratikus szövetségeinek képviselői is. A Tatán, augusztus 18— 21. között megrendezésre kerülő nagyszabású találkozón 9 együttes 400 taggal szerepel. Programban van három vidéki fellépés is: Bakonyszombathelyen, Szolnokon és Sárisápon. Tatát nemcsak festői környezetű szabadtéri színpada teszi alkalmassá a házigazda szerepére, hanem az is, hogy Komárom megyének gazdag nemzetiségi hagyományai vannak. A találkozó alkalmából felújítják a tatai nemzetiségi múzeum anyagát. Néptáncoktatói tanfolyam Tudósítónktól. Néptáncoktatói tanfolyamot indít ez év őszétől a Békés megyei Művelődési Központ Békéscsabán. Az alapképzést nyújtó kétéves tanfolyam a már jelenleg is oktató csoportokat, klubokat vezető néptánctanárok továbbképzését szolgálja, annak érdekében, hogy szakszerű segítséget nyújtson a megyében a néptáncmozgalom fellendítéséhez, szélesebb körben való terjesztéséhez. A foglalkozásokat vasárnap tartják. Emlékezés Andersenre Hétfőn Dániában országszerte megemlékeznek a világhírű dán meseköltő, Hans Christian Andersen halálának 100. évfordulójáról. Több városban kiállítást szenteltek Andersen életművének; a jubileum alkalmából a dán posta emlékbélyegeket bocsátott ki, és megjelentették Andersen válogatott műveit 3 gyűjteményes kötetben, színes illusztrációkkal. Számos adást szentelt emlékének a dán rádió és televízió. Munkához láttak a magyar vállalatok • V. J ^ ^ Az ötödik szakasz Napjainkban mind gyakrabban szerepel a sajtó hasábjain Orenburg, a szovjetunióbeli város neve. Ez nemcsak az energiaválság hatására a földgáz, a kőolaj iránt megnőtt érdeklődésnek köszönhető. A magyarázat elsősorban az, hogy a távvezeték tovább erősíti a szocialista országok együttműködését. E beruházásban — sok tekintetben eltérően az eddigi gyakorlattól — munkájukkal is részt vesznek a KGST-országok. Eredetileg a vezeték öt szakasza közül az első jutott Lengyelországra, a második Csehszlovákiára, a harmadik Magyarországra, a negyedik az NDK-ra, az ötödik Bulgáriára. Az idén május elején a szovjet fél részleges szakaszcserét javasolt. Számunkra ez azt jelenti, hogy a harmadik helyett az első építése jut ránk. Ám a magyar kormány kérésére a Szovjetunió akár korábban átvállalta vezetékszakaszunk építését — a munkát különféle áruk exportjával egyenlítjük ki. Az érvényben levő megállapodás szerint Magyarország megépít három kompresszorállomást az ötös szakaszon, amelynek kivitelezését egyébként Bulgária terhére a Szovjetunió végzi. Továbbá még egy kompresszorállomást építünk az Ivacevicsi-Dolina gázvezeték mentén. A korábbi harmadik szakasz lesz végül is Lengyelországé, Csehszlovákiát és Lengyelországot a szakaszcsere nem érinti. Az Orenburg vezeték építésében kibontakozó együttműködés a következő években nyilvánvalóan számos hasonló példával gyarapszik. Biztosíték erre az a tény, hogy a Szovjetunióban hatalmas kiaknázatlan földgáz- és olajmezők, más értékes természeti kincsek találhatók. Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a távolság és a nehéz természeti körülmények miatt e kincsek felszínre hozása korántsem egyszerű feladat. A munkálatok hatalmas anyagi és szellemi erőfeszítéseket igényelnek. A KGST-országok együttműködése jó keretet szolgáltat arra, hogy e rendkívül pénzigényes beruházások megvalósuljanak, mégpedig rövid időn belül. Még egy hónapja sincs, hogy elindult az orenburgi gázvezeték építőinek első magyar csoportja. A munkálatokban 20 hazai vállalat vesz részt, jelenleg az ÉVM- hez tartozó cégeké a legfontosabb feladat. Az év végéig hat-nyolcszáz munkás részére kell lakásokat, szociális létesítményeket építeni. Az ipartelepek, a műszaki létesítmények felállítása jövőre kezdődik meg. Az építkezés csúcsidőszakában háromezer magyar munkás dolgozik a gázvezeték ötödik szakaszán. Szakértelmük is hozzájárul ahhoz, hogy 1980-tól évi 15,5 milliárd köbméter földgáz érkezzék a szocialista országokba. E mennyiségből hazánk 2,8 milliárd köbméterrel részesedik — ez jelenlegi hazai termelésünk több mint 50 százaléka. K. Ny. J. . HORIZONT • HORIZONT • HORIZONT Szovjet gépkocsik sikere Belgiumban is népszerű a Zsiguli. 1975 első felében több szovjet gépkocsit adtak el, mint amennyi amerikai gyártmányú , autót A vásárlók száma egy év alatt a kétszeresére nőtt, és csaknem négyezer Zsiguli talált vevőre. Megszűnik a HAT 500-as A FIAT cég közölte: megszünteti a népszerű 500-as kiskocsik gyártását. A palermói üzem szerelőszalagjáról a múlt héten gördültek le az utolsó FIAT 500-asok, és az üzem a jövőben csak a 126-os kiskocsik összeszerelésével foglalkozik. A FIAT 500-as első változatát 1957-ben állították elő. Azóta a típusból kisebb-nagyobb változtatásokkal csaknem négymillió készült. Ezzel a FIAT elérte a világ legnagyobb sorozatnagyságát Olajhírek Jugoszláviából Tripoliban aláírták Líbia és Jugoszlávia megállapodását arról, hogy Líbia kőolajat ad el Jugoszláviának. Más források szerint a Balkánon olyan olaj csővezeték épül, amely a görög Szalonikit és a jugoszláviai Szkopjét köti össze. A Világbank kölcsöne Pakisztánnak A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank bejelentette, hogy nyolcmillió dollár kölcsönt folyósít Pakisztánnak az Indus folyónál épülő Tarbela duzzasztógátnál keletkezett károk kijavításának finanszírozására. A nyár elején a nagyarányú esőzések súlyosan megrongálták a gát energiatermelő egységét. Magyar szerszámgépek Párizsban Nagy sikere volt a magyar szerszámgépeknek a nemrég véget ért párizsi szerszámgép-világkiállításon. A bemutatón a Technoimpex szervezésében a Csepel Művek, a Szerszámgépipari Művek, valamint a Diósgyőri Gépgyár legújabb szerszámgépeit és NC-vezérlésű berendezéseit állította ki. A kiállításon a Technoimpex 4 millió dollárért több mint 160 szerszámgépet adott el, köztük 23 numerikus vezérlésűt. A vevők között NSZK-beli, olasz, francia és más nyugati cégeket találunk. További 1,2 millió dolláros eladásokról most folynak a tárgyalások. Jegyzet Helyreigazítást kért a Technoimpex — közöltük, helyreigazítottunk. Csakhogy — immár túl a vitatott tényeken —, a vállalat több mint vitatható utasítást is továbbított szerkesztőségünknek. Mátyás István mb. vezérigazgató ezt írja: „Amennyiben fentiekben rögzített helyreigazítási eljárásnak Önök részéről bármilyen akadálya lenne, úgy igényt tartok vállalatunkról szóló önálló cikk megjelentetésére, vállalatunk által megnevezett szerző közreműködésével.” Hivatkozhatnánk válaszként a szocialista hírközlés elveire. Megemlíthetnénk, hogy az olvasók valósághű tájékoztatásának talán nem a legcélravezetőbb módja előírt szövegek közlése kijelölt szerző tollából, pláne, ha a toll és a szöveg a saját munka ábrázolására vállalkozik. Hivatkozhatnánk továbbá arra is, ha, mondjuk, szerszámgépet akarnánk külföldön vásárolni, e vita ellenére sem jutna eszünkbe a kikötés, hogy azt csak a Technoimpex általunk kijelölt dolgozója importálhatja. Mindezt mellőzzük válaszunkból, mert hiszen alighanem puszta címzési tévedésről van szó. A hirdetési cég, úgy véljük, készséggel rendelkezésre áll efféle igények, ilyen „önálló cikkek" megjelentetésére. Természetesen: a fizetett közlemény jelzésével és szabott áron. Címcsere