Magyar Hírlap, 1976. március (9. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-12 / 61. szám
INGYBH HÍRLAP HAZAI KORKÉP 1976 MÁRCIUS 12. PÉNTEK Az Állami Ifjúsági Bizottság ülése Tízezren a lakásakciókban Kecskeméten tegnap megkezdődött az Állami Ifjúsági Bizottság tanulmányúttal egybekötött kétnapos ülése. Az országos rendezvény résztvevőit Gádor József, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Lugosi Gábor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának helyettes vezetője számolt be a családalapító fiatalok lakáshelyzetéről. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben a központi lakáskeretből megfelelő arányban részesültek a jogosultak. Ennél azonban jóval nagyobb azoknak a száma, akik különböző helyi, illetve vállalati kezdeményezésű akciókkal jutottak otthonhoz. Ez utóbbi továbbfejlesztésével — közös áldozatvállalással — lehet kielégíteni a megnövekedett igényeket. Ennek egyik jól bevált példája az ifjúsági lakásépítési szövetkezetek működése, amelyek megfelelő előtakarékossági feltételeket teremtenek tagjaik számára. Jelenleg 19 ilyen szövetkezet tevékenykedik az országban, és tavaly már 1800 lakás építésébe fogtak. 1980-ig várhatóan tízezer fiatal találhat így otthonra. A kezdeményezéseket azonban a helyi tanácsoknak is segíteniük kell úgy, hogy lehetőleg közművesített területeket adjanak az építkezésekhez. Az átmeneti lakásgondokon pedig „szobabérlőházak” kialakításával enyhíthetnek a helyi szervek. Budapesten két ilyen jellegű épület ad néhány évre otthont ezer fiatalnak. A bizottság ma Baján folytatja munkáját. A város KISZ- szervezetének irányításával ugyanis innen indult útjára 1960- ban a ma már országos méretű ifjúsági lakásépítési akció. Egyetemi kulturális napok A forradalmi ifjúsági napok keretében az idén kilencedik alkalommal rendezi meg a KISZ KB, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium az egyetemi és főiskolai kulturális napok területi és országos találkozóit. A kétévenként sorra kerülő kulturális napok legfőbb célja, hogy lehetőséget adjon az öntevékeny együtteseknek a tapasztalatcserére. A seregszemle — némi szervezési változtatásokkal — az idén országszerte sok nyilvános bemutatkozásra is alkalmat ad. A rendezvények három lépcsőben — intézményi, területi és országos szinten — követik egymást. A FM keretében március 13-a és április 10-e között az ország hat városában: Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen zajlanak majd a területi programok. Az országos kulturális, napokra a bíráló bizottságok ajánlása alapján e helyi bemutatókon legjobban szerepelt csoportokat és egyéni szereplőket hívják meg. Az országos egyetemi és főiskolai kulturális napokat négy felsőoktatási intézményben rendezik meg április 24-e és május 1-e között. Erdőövezet Budapest körül A fővárost körülölelő, több ezer hektárra kiterjedő, az 1990-es évek végéig tartó erdőtelepítés többsége a pesti oldalon valósul meg. A Börzsönytől kiindulva, a Csepel-szigetig körívben övezi majd a lakott területet. A budai oldalon kisebb feladat vár az erdészekre. A Pilisi Parkerdő Gazdaság tervezésében készült program szerint 1980-ig ezer hektár erdőt telepítenek, évente 200 hektárt. A fővárost övező erdőgyűrű telepítésének előkészületei már megkezdődtek Cinkotán, az Aranykalász Termelőszövetkezet földjein a Pilisi Parkerdő Gazdaság dolgozói már végeztek a talaj előkészítésével. Az elképzelések szerint a facsemeték ültetéséhez a fásítási hónap kezdetén láttak volna hozzá, de tervüket keresztülhúzta a téliesre fordult időjárás, így az előkészített 90 hektáros területen várhatóan egy hét múlva kezdődik a fásítás. Ezen a tájon tölgy-, erdei feketefenyő, fűz-, nyár-, vadgyümölcsfa-csemetéket és -cserjéket telepítenek A századforduló idején fellépő „második reformnemzedék” hasonló szerepet játszott történelmünkben, mint az enciklopedisták a 18. század Franciaországá- ában. A művészetekben, a tudományokban előkészítői, magvetői voltak 1918—19 forradalmainak. E nagy generáció legigazabbjai közé tartozott Madzsar József, az orvos, a társadalomtudós, a kommunista harcos. Száz évvel ezelőtt, 1876. március 12-én született Budapesten. Ifjúságát Nagykárolyban töltötte, ahol elhatározó jelentőségűvé vált számára barátsága Jászi Oszkárral, amely a nagykárolyi gimnáziumban szüntetett. Bár Madzsar és Jászi útja később elvált egymástól A budapesti tudományegyetem orvosi karán szerzett diplomát, az egyetem fogászati klinikáján dolgozott mint tanársegéd, majd magánorvosi gyakorlatot folytatott. Munkássága már a kezdeteknél túllép a szűkebb szakmai kereteken, kiterjed az egészségnevelés, az alkoholizmus elleni küzdelem területére is. Sokoldalú természettudományi érdeklődése a modern származástan egyik legkiválóbb népszerűsítőjévé teszi. Mindez a századforduló Magyarországán szükségszerűen a progresszió táborába vezeti Madzsart. Belép a Társadalomtudományi Társaságba, s itt találkozik Szabó Ervinnel. Szabó ismertette meg Madzsart a marxizmus tanításaival, és bevonta a munkásmozgalomba. Ettől kezdve rendszeres előadója a szakszervezetekben rendezett munkáselőadásoknak, munkatársa a munkássajtónak (Népszava, Szocializmus), és életében mind nagyobb teret kap a politikai küzdelem. Abban is Szabó Ervin társa, hogy 1917—18-ban támogatja, segíti a forradalmi szocialisták illegális háborúellenes tevékenységét. Az 1918—19-es forradalmak idején az egészségügy egyik irányítója, amiért nem marad el az ellenforradalom megtorlása sem. Bár semmiféle konkrét vádat nem tudtak felhozni ellene, állásvesztésre, majd magántanári címétől való megfosztásra ítélik. Ettől az időtől kezdve látja szükségét annak, hogy szervezetileg is a munkásmozgalomhoz tartozzon. Belép a szociáldemokrata pártba, s emellett jelentős munkát végez a perbe fogott népbiztosok védelmének megszervezésében, a fehérterror leleplezésében. Ezért 1921-ben emigrálnia kellett, s csak 1924-ben térhetett ismét haza. 1928-ban példátlanul rövid idő alatt készül el szerkesztésével és irányításával a Társadalmi Lexikon, a modern társadalomtudomány sokoldalú, marxista szellemiségű összefoglalása, amely a maga korában nemzetközi viszonylatban is úttörő vállalkozás volt. Az MSZDP-ben Madzsar a Stromfeld Aurél vezette baloldali ellenzéki csoport egyik vezető alakja volt, majd Stromfeld halála után az ellenzéki tevékenység irányítója. Ekkor már felvette a kapcsolatot a Kommunisták Magyarországi Pártja Bécsben élő vezetőivel és útmutatásaik szerint dolgozott. Az ő befolyása révén sikerült a 20-as évek végén erős kommunista bázisokat teremteni a legális munkás sport- és kulturális szervezetekben. Legendás szemináriuma a hazai marxista gondolat egyik legjelentősebb műhelye volt. A 30-as évek elején a KMP rábízta féllegális folyóiratának, a Társadalmi Szemlének szerkesztését. Ugyanekkor ellátta az akkor szerveződő Egyesült Szakszervezeti Ellenzék (ESZE) eszmei-politikai irányítását, és tagja volt az ESZE vezető testületének is. Ezt a munkát a KMP titkárságának, személy szerint Fürst Sándornak az irányításával végezte. Sokoldalú tevékenysége magára vonta az ellenforradalmi rendszer üldözését. 1932-ben, majd 1933-ban letartóztatták és az időközben elnémított Társadalmi Szemlében megjelent cikkeiért sorozatosan perbe fogták. Ezért 1935 végén Csehszlovákián keresztül a Szovjetunióba emigrált. Kapcsolatai a magyarországi munkásmozgalommal ezután sem szakadtak meg, Írásai a Csehszlovákiában megjelenő kommunista napilapban, a Magyar Napban, illetve itthon — álnéven — láttak napvilágot mindaddig, amíg 1938-ban őt is elérte a törvénytelenségek hulláma. A Társadalmi Lexikonnal, a Társadalmi Szemle hasábjain megjelent cikkeivel, szemináriumával nemzedékeket nevelt az alkotó marxista gondolat szellemében. Szociálpolitikai, társadalom-egészségügyi írásai mind módszerükben, mind következtetéseikben ma is példaadók. Kende János Madzsar József emlékezete Előadás az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója tartott előadást „A szocialista életmód formálásának feltételei és politikai problémái” címmel. Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályvezetője nyitotta meg az akadémiát, amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, valamint ideológiai, kulturális és társadalmi életünk képviselői. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Postai sajtótájékoztató Bővülő távhívóhálózat A postai szolgáltatások javításáról tájékoztatott a Budapest Vidéki Posta Igazgatóság vezetője, Szathmári Géza. A többi között elmondta, hogy Vác, Érd és Cegléd crossbar rendszerű telefonközpontot kap, Szigetszentmiklóson 1200 állomású központot építenek, Komárom megyében pedig hat új postát terveznek. Tatabányán hatezer állomásos crossbarközpontot hoznak létre, és Dunaújvárost bekapcsolják az országos távhívó hálózatba. Ugyancsak bekapcsolják az országos távközlő hálózatba Salgótarjánit, ahol hatezer állomásos crossbarközpontot építenek Max Schwimmer kiállítása Az NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjában csütörtökön nyílt meg a Max Schwimmer nemzeti díjas festő- és grafikusművész alkotásait bemutató kiállítás. Mint Würtz Ádám grafikusművész hangsúlyozta megnyitó beszédében, Schwimmert elsősorban könyvillusztrátorként ismerik hiszen több mint száz kötetet díszítenek rajzai, s most bemutatja a kiállítás a művész akvarelljeit, rézkarcait és metszeteit is. A kiállítás anyagát Lipcse város tanácsa bocsátotta az NDK- centrum rendelkezésére. Javult a morál közlekedésbiztonsági tanácskozás Tudósítónktól. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács közös sajtótájékoztatót tartott tegnap a Belügyminisztérium Központi Klubjában, az elmúlt év baleseti statisztikájának alakulásáról, valamint az új KRESZ eddigi gyakorlatának tapasztalatairól. Dr. Vincze Győző rendőr alezredes, az OKBT titkára elmondotta, hogy az elmúlt öt év alatt 33 százalékkal emelkedett gépjármű-állományunk, jelenleg 1 millió 515 ezer fut a közutakon. A hazai forgalom fokozatos növekedése mellett mind több külföldi látogat hozzánk gépjárművel. Tavaly például közel 1 millió nyolcszázezer jármű érkezett rövidebb-hosszabb időre hazánkba. A számok tükrében értékelhető igazán, hogy az 1974-es megtorpanás után tavaly ismét tovább javult a baleseti statisztika. Rendszeresen javultak a közlekedési feltételek, több útvonalat korszerűsítettek, sok veszélyes közúti-vasúti kereszteződést megszüntettek, s az új KRESZ bevezetésére való felkészülésként több mint egymillió járművezető kapott hatékony képzést a közlekedés szabályairól. Ugyanakkor sajnálatosan nőtt — több mint 7 százalékkal — az ittasság miatt bekövetkezett balesetek száma. Emiatt következett be minden ötödik baleset. Sok gyalogos is bajba került, mert sok szeszt fogyasztott, s nőtt a részeg gépjárművezetők, majd balesetet okozók száma is. Dr. Tőzsér István, a KPM főosztályvezetője az új KRESZ eddigi tapasztalatairól beszélt. Megállapította, hogy messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, de összességében máris javult a közlekedési morál. Egyre többen tanúsítanak udvarias magatartást, előnyt adnak a tömegközlekedési járműveknek. Sokan azonban nem tartják be a jobbra tartási kötelezettséget, áthágják a jobbról történő előzés tilalmát, s nehezen értik a párhuzamos közlekedés megváltozott feltételeit. Amatőr űrtávközlő állomás Kapcsolat műholdakkal A Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú híradástechnikai tanszékén tegnap űrtávközlő állomást helyeztek üzembe. — Mit kell tudni erről a különleges technikai berendezésről? — kérdeztük az egyetem rádióklubjának vezetőjétől, dr. Gschmovidt Andrástól. Az amatőr űrtávközlő állomás kettős célt szolgál. Egyrészt az amatőr rádiósokat segíti, hogy a föld körül keringő két műhold révén az eddiginél lényegesen nagyobb távolságokat hidaljanak át rádiójukkal. Amíg a földön az ultrarövid hullámú sáv tartományában csak néhány száz kilométeren belül teremthető egymással kapcsolat, a műholdak több ezer kilométerre növelik ezt a távolságot, így akár Dél-Afrika, Szibéria vagy az Egyesült Államok is elérhető a magyar rádióamatőr szobájából. A Műszaki Egyetem hallgatóinak ugyanakkor felbecsülhetetlen oktatási segédeszköze is az űrtávközlő állomás. Fiatal mérnökeink az egyetemről kikerülve, számtalan helyen találkoznak a műholdas távközlési technikával Igen fontos tehát, hogy ez a technikai kultúra nálunk is meghonosodjon. A. A. Komáromban már járnak rajta 3^4^ » Út pernyéből, meddő kőzetből test 20—40 centiméteres alaprétege emészti fel az összeg nagyobbik részét. Hogyan lehetne olcsón, jobb alapréteget lefektetni — sommásan így fogalmazhatnánk meg a Közúti Közlekedési Tudományos Intézet egyik kutatási programját. Erről a témáról tartott előadást tegnap dr. Gáspár László, a KÖTUKI tudományos tanácsadója. — Vajon meg lehet-e tolni a cementet és a bitument, tehát e hagyományos útépítési anyagokat? — Igen. Munkánk célja az, hogy a drága importcement és a bitumen helyett ipari melléktermékeket használjunk fel útépítési célokra. Elsősorban a széntüzeléses hőerőművek pernyéje jöhet számításba. Több millió tonna pernye keletkezik évente, ebből eddig egymillió tonnát hasznosítottak. Kitűnő kötőanyag. Ugyancsak nagy lehetőségek rejlenek a kohósalakban, ami a Dunai Vasműben, az Ózdi Kohászati Üzemben és a Lenin Kohászati Művekben bőven van. A zúzottkő-gyártás melléktermékét, a kőbányák 10—15 millió tonnányi meddőjét — megfelelő keveréssel és kötőanyag hozzáadásával szintén fel tudjuk használni. — Épült már hazánkban az említett anyagok felhasználásával út? — Kísérleti jelleggel Komárom megyében három állami utat pernye stabilizálással alapoztunk az elmúlt évben. Elmondhatjuk, hogy ezek az utak beváltak. Európában alighanem ezeké az új eljárásoké a jövő, éppen ezért előadásokkal, ismeretterjesztő munkákkal szeretnénk felhívni a kivitelezők figyelmét az új, jobb technológiára. (gömöri) Az ötödik ötéves terv során autópálya épül, és több ezer kilométer keskeny utat kell kiszélesíteni. Mindez óriási költségekkel jár. Egy kilométer kisforgalmi út például 2,3 millió forint, az autópálya-építés kilométerenként 50 millió forintba kerül. A pálya-