Magyar Hírlap, 1978. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

|MAGYAR HÍRLAP _______________NÉPGAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG_____________________1978. SZEPTEMBER 6. SZERDA 7 Itt tartunk Bérek, árak, utazások Az esztendő első felében — mint a Központi Statisztikai Hi­vatal legfrissebb közleményeiből kitűnik — 9,9 százalékkal növe­kedtek a lakosság pénzbevételei. Az érem másik oldala: a fo­gyasztói árindex — öt hónap alatt, január és május között — 4 százalékkal emelkedett. Ma­radva: a jövedelmeknél: a mun­kabérek (a termelőszövetkezeti bérek nélkül) 11,5, az egyéb bér jellegű bevételek 6, a pénzben­ társadalmi juttatások 8,2 száza­lékkal voltak magasabbak, mint 1977 félidejében. A mezőgazda­ságban a tsz-ektől származó ke­resetek 7, a termékek értékesíté­séből eredő bevé£elék pedig 10,8 százalékkal haladták meg a ta­valyi azonos időszakét Hol tartunk jelenleg az átlag­bérek terén? A szocialista ipar­ban —­ amely 1 millió 685,4 ezer embert foglalkoztatott — 3383 forint volt az átlagbér (a fizikai foglalkozásúaké valamelyest alacsonyabb: 3284 forint). A leg­magasabb az átlagbér a bányá­szatnál: 4489 forint, majd a ko­hászatnál : 3907 forint Három­ezer forint alatt csupán a bőr-, szőrme- és cipőiparban (2969 fo­rint), a textilruházati iparban (2768), valamint a kézmű- és há­­ziiparban (2617) maradt az át­lagbér. Mindent összegezve, a la­kosság pénzbevételei fél év alatt meghaladták a 151 milliárd fo­rintot (1977-ben, az egész eszten­dőben 284,5 milliárdra rúgtak). Ami az egyenleg kiadásolda­lát illeti: a munkásosztály fo­gyasztói árindexe a legkisebb mértékben fűtési kiadások cso­portjában, a háztartási energia felhasználásakor nőtt (0,9 száza­lékkal), legnagyobb mértékben pedig az élvezeti cikkek árinde­xe emelkedett (6,3 százalék). Élelmiszerekre 3,3 százalékkal, ruházkodási cikkekre 4,4, tartós fogyasztási cikkekre 3,2, egyéb iparcikkekre 2,8, szolgáltatások­ra pedig 4,3 százalékkal kellett többet költeniük öt hónap alatt, mint tavaly január—május kö­zött A kiskereskedelmi forgalom árindexe eközben 4,3 százalékkal emelkedett Ugyanakkor — folyó árak alapján, fél év alatt — a kiskereskedelem forgalma 8,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban; az élemiszereké és élvezeti cikkeké 6,8, a ruházati cikkeké 8,9, a vegyes iparcikkeké pedig 10,6 százalékkal. Az önálló otthonra várók kö­zül 7796 család költözhetett új — a KSH megfogalmazása sze­rint „kész” a lakásba, jóllehet a kivitelező építőipar fél év alatt 17 964-et adott át. Június végén 58 377 lakás állt kivitelezés alatt,­­ 8,5 százalékkal több, mint egy­­ esztendővel korábban. Tovább­­ gyarapodott a lakosság személy-­­­gépkocsi-állománya: hat hónap alatt csaknem 54 ezer autó érke­­­­zett, s zöme a magánosoké. Az első negyedév végén a Magyar­­országon forgalomba levő 766 ezer személygépkocsiból 724 ezer volt magántulajdonban (1977 vé­gén 704 ezer, 1976-ban 616 ezer, 1975-ben 551 ezer, az évtized­­ elején, 1971-ben pedig csupán­­ 262 ezer). Feltehetőleg az autós turizmus is szerepet játszik abban, hogy folyamatosan növekszik az ide­genforgalom, s mind több ma­gyar állampolgár látogat kül­földre. Fél év alatt (tehát még az idegenforgalmi főszezont megelőzve) 1 millió 666,5 ezer honfitársunk lépte át a határt . Legtöbben (637,3 ezren) most is Csehszlovákiába, majd Jugo­szláviába (305,7 ezren) utaztak. Legnagyobb mértékben, 38,4 százalékkal a Románia iránti ér­deklődés fokozódott (190,8 ezren látogattak át), 29,6 százalékkal többen utaztak a Szovjetunióba, 24,4 százalékkal többen pedig az NDK-bóa. Jelentős mértékben, 24,6 százalékkal megcsappant az Olaszország iránti érdeklődés, s a tavalyi első félévnél valame­lyest kevesebben utaztak Auszt­riába és Bulgáriába is. Ugyan­akkor ugrásszerűen fokozódott a Magyarország iránti érdeklődés: 63,3 százalékkal több jugoszláv, 34.9 százalékkal több olasz, 34.5 százalékkal több csehszlovák, 33.9 százalékkal több osztrák, 31.6 százalékkal több román és 31.3 százalékkal több szovjet ál­lampolgár — összesen 4 millió 685,6 ezer külföldi — kereste fel hazánkat A szocialista országok­ból 33,5, a nem szocialista álla­mokból pedig 27,7 százalékkal érkeztek többen, mint 1977 ja­nuárja és júniusa között (ft.) — —­-------------------------­Magyar timföldgyár Obrovácon Tudósítónktól. A jugoszláviai Obrovác 300 ezer tonna kapacitású timfö­ld­­gyárában megkezdődött a bauxit feldolgozása — jelentették be kedden a Chemokomplex Külke­reskedelmi Vállalat és a Magyar Alumíniumipari Tröszt közös sajtótájékoztatóján. Ez az üzem a MAT intézetének — az ALU­­TERV—FKI-nak — és a Chemo­­komplexnek eddigi legnagyobb közös vállalkozása, értéke eléri a 45 millió dollárt. A tervek sze­rint a gyárat már 1978-ban el­hagyják az első timföldszállít­mányok. * Az új gyár megkezdte műkö­dését , ám ezzel korántsem zá­rult le a magyar és jugoszláv partnerek együttműködése Se­bők Antal, az ALUTERV iroda­vezetője elmondta: jelenleg mintegy 80 magyar szakember dolgozik Obrovácon. Ez egyéb­ként a fővállalkozás sikerének egyik záloga: létszámgondok nem akadályozták a munkát. Jóllehet, az alumíniumipar kutatóintéze­tének létszáma nem túl nagy, munkájukat azonban — szükség esetén közvetlenül is — a tröszt 22 ezer dolgozója támogatja, így ha valamelyik szakmunkás vagy mérnök munkájára külföldön volt szükség, a hazai termelő­üzem vezetői készségesen áten­gedték (ez azért is nagy szó, mert többnyire a legképzettebb szakemberek közül kerültek ki). Mindez iparágon, ha úgy tet­szik, trösztön belüli ügy , ám a fővállalkozásban részt vevő, mint­egy harminc magyar vállalat szocialista szerződése már nem az. A „hivatalos” szerződések mellett ezt a sajátos megállapo­dási formát elsősorban a munka szokatlan jellege indokolta. Pa­­vela Károly, a Chemokomplex vezérigazgatója elmondta, hogy a versenytárgyaláson a megrende­lést neves nyugat-európai — pél­dául az olasz Montedison, a francia Pechiney — cégek előtt nyerték meg. A vállalt határidő­re természetesen világszínvonalú üzemet kellett létrehozni, ám ez — a hazai ipari háttér akkori kínálata­­mellett — jelentős tő­kés importot igényelt. Kezdetben kockázatosnak látszó döntéssel „tudományt” vásároltak, vagyis licencekre, termelési kooperác­iókra költöttek — mintegy ne­gyedannyit, amennyibe a beho­zatal került volna. Az eredmény a vállalkozókat igazolta. Az egyetemi és egyéb kutató intéze­tek közreműködésével pontos, jól használható terveket kaptak a hazai gyártók, és a nagykani­zsai Kőolajipari Gépgyár, a jász­berényi Aprítóg­épgyár, meg a többi magyar üzem — bizony­ság rá a mostani üzemkezdet is — elkészítette az előírt minősé­gű berendezéseket A magyar alumíniumiparnak egyébként nem ez az első kül­földön épített gyára: Indiában és Romániában évek óta működik hasonló üzem. Ghánai, indiai, jamaikai és görög megrendelésre tanulmánytervet készítettek a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó timföldgyártási eljárásokról, és megrendelést kaptak Brazíliából is. Cserearányromlás Beszélgetés az egyensúlyról — Magyarországot sújtotta legjobban (1) Ha felmérnénk, hogy az utóbbi időben a vállalatok, az iparágak, illetve a népgazdaság helyzetét elemző tanulmányokban, előadá­sokban melyik fogalomról esik a leggyakrabban szó, alighanem a cserearányromlás vinné el a pálmát. A szó már-már bevonult a tartalom nélkül emlegetett divatfogalmak közé, írásunkban ada­tok és példák alapján kíséreljük meg nyomon követni a világpiaci árarányok változásait és azok következményeit. Az árak átrendeződése mintegy öt éve kezdődött. Korábban a kész termékek árai általában gyorsabban nőttek, mint a nyers­anyagoké — 1973-ban ez meg­változott; a nyersanyagok az iparcikkekhez képest 60—70 szá­zalékkal megdrágultak. Az USA, Japán, Franciaország, Olaszor­szág és még több, főként olaj­­importáló országban 1973—74- ben a romlás elérte a 15—20 szá­zalékot is. Másutt, például Ka­nadában, Norvégiában — mivel kőolajat és nyersanyagokat is exportálnak — nem romlottak, sőt, javultak a cserearányok. Átrendeződés Ezekre a hatásokra válaszul a fejlett tőkés országok erőteljesen csökkentették a gazdasági növe­kedés ütemét, így 1975-re lefé­kezték a további romlást. Ez természetesen nem lehetett vég­leges megoldás, mert például Ja­pánban 1974-ben még 22, 1975- ben pedig 7 százalék további cserearán­yromlást mértek. Öt év távlatából megállapít­ható, hogy a nagy „átrendező­dés” következményeit a nemzet­közi kereskedelem és a világgaz­daság változásai azóta sem mó­dosították alapvetően. A kisebb változások okai az ipari terme­lés visszaesésében, a mérsékelt kereslet miatti nyersanyagár­csökkenésben keresendők. Az 1976. évi fellendülés viszont sta­bilizálta, sőt, némileg tovább nö­velte a nyersanyagok árait a kész termékekhez képest. Az árarányok változása tehát jelentős, kimutatható veszteséget okozott a fejlett tőkés országok gazdaságának is. Hogy mennyit, az kiolvasható a Konjunktúra- és Piackutató Intézet egyik nem­rég készült felméréséből. Az USA-ban ez a veszteség 1974-ben 15 százalékos volt — termékeik a korábbinál ennyivel keveseb­bet „értek” a világpiacon, ösz­­szegben ez mintegy 20 milliárd dollár — ám hozzá kell tenni, hogy ez az ország nemzeti össz­termékének (a GDP-nek) alig több mint egy százaléka. Hason­ló volt a helyzet az NSZK-ban, ahol a 10 százalékos romlás 12,5 milliárd dollár veszteséget oko­zott — ez a nemzeti terméknek alig 0,9 százaléka. A közepesen fejlett országokat súlyosabban érintették a változá­sok. Az 1974. évi cserearány­veszteség a GDP-hez viszonyítva Dániában 5,5, Olaszországban 6,1, Spanyolországban 6,6, Íror­szágban 10,7 százalék volt. A szocialista országok gazda­ságában végbement változások­ról nehezebb egységes képet al­kotni,­ az árindexszámítások kü­lönbözőségéből adódhatnak ugyanis eltérések. A rubelárak alapján csoportosított adatok azért is csak megközelítően mu­tatják az arányokat, mert a KGST-forgalmon belül — orszá­gonként eltérő mértékben — ese­tenként dollárban is számolnak. Mindezek előrebocsátása után, az adatokból kiolvasható, hogy a fejlett tőkés országokkal folyta­tott külkereskedelemiben a szo­cialista országok közül Magyar­­ország cserearányai romlottak a legnagyobb mértékben. A KGST ben is A világméretű árarány-átren­deződés következményeként a készterméket exportáló és a nyersanyagot importáló KGST- országok az egymás közötti ke­reskedelemben is jelentős vesz­teséget szenvedtek. Ha a csere­arányok változásának mértékét a szocialista országok egymás kö­zötti forgalma alapján számít­juk, a veszteségek leginkább az NDK-t, Magyarországot és Cseh­szlovákiát sújtották. A statisztikákból és az elem­zésekből tehát egyértelműen ki­tűnik, hogy a magyar gazdaság­nak a világpiaci árrobbanás az országok átlagánál jóval nagyobb mértékű veszteséget okozott. En­nek okairól a KOPINT már idé­zett tanulmányának egyik készí­tőjével, Drahos Emma főosztály­­vezetővel beszélgettünk.­­ A nagymértékű árveszteség okai elsősorban külkereskedelmi forgalmunk szerkezetében kere­sendők. Importunk túlnyomó ré­sze olyan anyag és féltermék, amelyeknek világpiaci ára a leg­nagyobb mértékben emelkedett, ugyanakkor a magyar exportkí­­nálatban döntő szerepet játszó áruk átlagos áremelkedése elma­radt a világszínvonaltól. Nézzük például az importot. A fontosabb anyagok — kőolaj, földgáz, vas­érc, vegyi alapanyagok, állati és növényi eredetű takarmány — behozatala az utóbbi másfél év­tizedben többszörösére nőtt; ér­téke a teljes importban már 1976-ban meghaladta az ötszáz­millió forintot. Tegyük hozzá ehhez, hogy 1972 és 1976 között az összes anyagimport árszínvo­­nala mintegy 48 százalékkal emelkedett. Kivitelünkben a késztermékek és az anyagok ará­nya évek óta körülbelül 50—50 százalék. Az árváltozások után ez önmagában kedvező is lehet­ne, ha a magyar exportanyagok ára is úgy emelkedett volna, mint a behozottaké. Az előbb említett 48 százalékos import­­anyagár-növekedéssel szemben azonban anyagexportunk árszint­je 1976-ban csupán 23 százalék­kal haladta meg az 1972. évit. A különbségek okai — Hol tartanak exportáraink a többi szocialista országéhoz vi­szonyítva? — A statisztikai adatokat ala­pul véve megállapítható, hogy a baráti országokhoz képest is mérsékeltebben emelkedtek áraink a tőkés piacon. Míg a magyar termékek árszínvonala — rubelben számolva — 1970 és 1975 között 31,5 százalékkal nőtt, ugyanezen időszak alatt az NDK 33,4, Csehszlovákia 50,4, Lengyel­­ország 90,1 százalékkal emelte árait.­­ — Mi az oka ennek az eltérés­nek? — Döntő szerepet játszik az exportkínálat eltérő­ termékössze­tétele, Lengyelország kivitelében, például az energiahordozók nagy aránya. Elvileg annak is lehet­ jelentősége, hogy az egyes or­szágok eltérő árakon értékesíte­nek azonos termékeket, máskép­pen választják meg a piacokat. A kínálat szerkezete azonban összefügg a termeléssel és a ke­reskedelmi módszerekkel így ezek hatását erről az oldalról nem tudjuk felmérni. Hogyan és milyen pontosággal határozható meg ezekkel a vizs­gálatokkal a magyar külkereske­delem versenyképessége? — ez­zel foglalkozik írásunk követke­ző része. (Folytatjuk) Bognár Nándor szállásépületek sorozatban A házgyári, paneles építésmód gazdaságosságának érvényesíté­sére korszerű tervcsaládot dol­gozott ki a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet alkotói kö­zössége. A lakóházak paneleiből olyan szobaegységeket tervez­tek, amelyek különböző felszere­léssel kiegészítve más-más célra hasznosíthatók: építhető mun­kásszálló, üdülő, garzonban., szo­ciális otthon stb. A szobaegység mérete nem változik, sorozatban — gyorsan, gazdaságosan — sze­relhetik össze az építők. A fel­használás célja szerint változik viszont a szoba felszereltsége, belső elrendezése. A tervcsalád alapján Budafo­kon már felépült az ÉVM 1000 személyes, a XI. kerületben pe­dig a Pamuttextil Vállalat 300 személyes munkásszállója. A jö­vő évben adják át a siófoki Aranyparton a 43-as számú Ál­lami Építőipari Vállalat 300 sze­mélyes üdülőjét. A Tervezésfej­lesztési és Típustervező Intézet az egységesített tervcsaládot át­adja a Középülettervező Válla­latnak az újabb szállás jellegű létesítmények gazdaságos terve­zéséhez. HORIZONT . HORIZONT .• _HORIZONT I _ __ mR KGST-tanácskozások az NDK-ban Két KGST-tanácskozás kezdő­dött — mindkettő magyar rész­vétellel — kedden az NDK-ban. Potsdamban 7 tagország szakem­bereinek részvételével koordiná­ló értekezletet tartanak a rákku­tatás kérdéseiről, amelynek fő té­mája a rák diagnosztikája. A rákellenes harc része a KGST komplex programjának. Münche­­bergben ugyancsak kedden nyílt meg a KGST mezőgazdasági szakembereinek háromnapos szimpozionja, amely a talaj ter­mőképességének fokozásával fog­lalkozik. Európa legnagyobb külszíni szénbányája Belgrádtól mintegy 50 kilomé­terre. Lazarevac közelében nagy ütemben folynak a munkák Ju­­­­goszlávia és egyben Európa leg­nagyobb külszíni fejtésű szénbá­nyájának építésén. A lazarevaci szenet hőerőmű üzemeltetésére használják fel.­ Az erőmű 2400 megawatt erősségű lesz. Infláció az Egyesült Államokban Jimmy Carter, az USA elnöke az áremelkedéseket megakadá­lyozó bér- és árellenőrzési rend­szer bevezetésétől — az ameri­kai infláció gyorsulása ellenére — elzárkózik. Az év első felében az infláció 10 százalékos ütemet ért el és az egész évre is 8 szá­zalék feletti ütem várható. Az elnök szerint az áremelkedések megakadályozásának legfonto­sabb eszköze nem a bér- és ár­­kontroll, hanem a munkaadók és a munkavállalók önmegtartózta­tása és a bürokrácia feletti el­lenőrzés szigorítása lenne. Új repülőtér Delhiben Az indiai kormány határoza­tot hozott egy új repülőtér épí­téséről. Az új légi kikötőt a fő­város Palam nevű repülőtere helyén építik fel 1978-ig.­­ Át­eresztő képessége 3,3 millió utas és mintegy 70 ezer tonna áru lesz évente. Az új repülőtér épí­tése 400 millió rúpiába kerül. Brazília a szocialista országok vásárain A brazil külügyminisztérium közlése szerint Brazília az idén képviselteti magát a plovdivi, a zágrábi és a budapesti nemzet­közi vásáron. Az említett vásá­rokon körülbelül 30 brazil cég vesz részt, s bemutatja textil­es bőrkészítményeit, műszereit, építőipari anyagait, élelmezési cikkeit és más áruit.

Next