Magyar Hírlap, 1987. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

Indonéz atomerőművek ? (2. oldal) Rászedetten (3. oldal) Tanácsok fóruma 14. oldal)Miiusiup 20. évfolyam, 15­. szám POLITIKAI NAPILAP 1987. június 30., kedd Kánikulai kereskedelem Úgy látszik, olyan sokáig tartott a rossz idő, hogy már egysze­rűen senki nem akarja elhinni, hogy megkezdődött a kánikula. Az, hogy a nyaralók hitetlen­kednek, magánügy, ám ha a ke­reskedők nem hisznek az időjá­rásnak, az konfliktusokat okoz. Távirati irodánk jelentése sze­rint a hét végén néhol nem volt elég kenyér és péksütemény, és több tej is elfogyott volna, bár ez utóbbi hiányát enyhíti, hogy növekedett a féltartós tej terme­lése. Nem volt igazán komoly fenn­akadás, de nálunk, ha nincs ke­nyér, rögtön pánikba esik a vá­sárló és nem is érdemes vitat­kozni ezzel a szokással, mert úgysem lehet egyik napról a má­sikra változtatni rajta. E késő júniusi hétvége és a félmillió - egyes becslések szerint még több - vendég jelenléte arra figyelmezteti a kereskedőket és a vendéglátókat, hogy szokatla­nul nagy rohamra kell felkészül­niük. Ilyenkor volna szükség több tartós kenyérre, barna rozs­veknire - a külföldiek ezt is ven­nék, míg a belföldiek inkább a fehér, meleg kenyeret szeretik. Lesz az idén is dolga a keres­kedelmi ellenőröknek a Balaton partján - máris tapasztalni ki­ugróan magas árakat, amelyek eleve a külföldiek zsebéhez sza­bottak, de őket is jócskán meg­rövidítik. A telt ház csak fokozódik majd - ebben bíznak az idegen­­forgalmi szakemberek - és ter­mészetesen a maszek kereske­dők, a lángossütök, a csárdák és fogadók vezetői, pincérek és fagylaltosok is. Tisztelet a kivé­telnek: ide jó részük „aratni" megy, egy nyár alatt akarja megkeresni a bodegába fekte­tett pénzt, meg az esetleges bír­ságok többszörösét. Azt persze senkitől nem várhatjuk el, hogy bojkottálja őket, akármilyen bor­sos, tisztességtelen árakkal dol­goznak is. Másrészt nehéz a kereskedők dolga - a szezonális üzleteken kívül kis falvak lakosaira mére­tezett vegyesboltokban kell le­bonyolítaniuk a forgalmat. Na­gyon elkelnének tehát a beígért bevásárlóközpontok. Könnyű utóbb okosnak lenni, de ment­ségünkre szolgáljon, hogy már egy évtizeddel előbb is leírtuk: a hetvenes évek közepén, ami­kor még több pénz volt a fej­lesztésre, akkor kellett volna fel­építeni a bevásárlóközpontokat, út menti áruházakat, szezonális gyorsétkeztető láncokat, ame­lyek azóta régen megtérültek volna. De most sincs még késő, igaz, sajnos, az elhúzódó kivite­lezés miatt mindebből már csak jövőre lesz valóság. Ez azonban nem menti a napi döccenőket, amelyek jelentősége óhatatla­nul túlértékelődik mai gazdasá­gi helyzetünkben. És ez még in­kább növeli a kereskedők fele­lősségét. Elek Lenke Berecz Frigyes Bukarestbe utazott Berecz Frigyes, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar —román gazdasági együttműkö­dési vegyes bizottság magyar ta­gozatának elnöke hétfőn Buka­restbe utazott, ahol a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről folytat tárgyalá­sokat Gheorge Petrescu minisz­terelnök-helyettessel, a bizottság román társelnökével. Berecz Frigyes elutazásakor a Ferihegyi repülőterén jelen volt Nicolae Veres, Románia budapes­ti nagykövete. (MTI) Nyikolaj Rizskov beszéde a Legfelsőbb Tanács ülésén A Szovjetunió népgazdasága rugalmasabb irányítást igényel Tegnap délelőtt tíz órakor megkezdte munkáját a Legfel­sőbb Tanács soron következő ülésszaka. Napirendjén szerepel többek között az SZKP KB kö­zelmúltbeli plénumán méltatott vállalati törvény vitája, tör­vény elfogadása a közélet fon­tos kérdéseinek társadalmi vitá­­ra bocsátásáról, valamint a tör­vénysértő cselekedeteket elkö­vető magas beosztású szemé­lyek bíróság elé állításának pro­cedúrájáról. Moszkvai tudósítónk telexje­lentése: A testület Lev Tolkunovnak, a szövetségi ház elnökének megnyitóját követően személyi változásokat hagyott jóvá. Je­­gor Ligacsovnak, az SZKP Po­litikai Bizottsága tagjának ja­vaslatára kizárták a Legfelsőbb Tanács elnökségéből Gymmu­­hamed Kunajevet, a Kazah KP volt első titkárát, valamint Midhat Sakirovot, a Baskíriai KP volt első titkárát. Rafik Nyisanov személyében új he­lyettest kapott az elnökség el­nöke. Elődje, Akil Szalimov más munkakörbe távozott. Az elnökség tagjává választották ugyanakkor Gennagyij Kolbint, a Kazah KP első titkárát és Jefrem Szokolovot, a Belorusz KP első titkárát. (Nyikolaj Szljunykov a politikai bizott­ságba történt kinevezése miatt kérte, hogy mentsék fel a Leg­felsőbb Tanács Elnökségében elfoglalt tagságának tisztségé­ből. A testület a kérésnek ele­get tett.) Az ülés következő szónoka Nyikolaj Rizskov miniszterel­nök volt, aki a gazdaságirányí­tás átalakításáról, illetve az új vállalati törvényről tartott be­számolót. Rizskov méltatta a peresztrojkának elkeresztelt új gazdasági politikát, amely „tör­ténelmi programként modern formát ad a szocializmusnak.” A megvalósításhoz rugalma­sabb gazdaságirányításra van (Folytatása a 2. oldalon) Az előjelek nem kedvezőek EGK-csúcs Brüsszelben (MTI) Teljes bizonytalanság közepette kezdődött meg hétfőn délután a nyugat-európai közös­ség állam- és kormányfőinek szo­kásos félévi értekezlete, a meg­vitatandó kérdéseket és a tanács­kozás várható kimenetelét ille­tően. Francois Mitterrand francia elnök és a 12 kormányfő, Wilf­ried Martens belga miniszterel­nök elnökletével úgy ült össze a brüsszeli miniszteri tanács épü­letében, hogy a napirendet sem sikerült előzetesen tisztázni és rögzíteni. A külügyi főtisztviselők és a kö­zösségi illetékesek egész vasár­nap és hétfő délelőtt dolgoztak, hogy egyeztessék a nézeteket. Martens különmegbeszélést foly­tatott még a Benelux-országok kormányfőivel és Jacques De­­lors-ral, a brüsszeli főbizottság elnökével. „A távlatokat illető főbb irányelveket tudjuk majd rögzíteni ahhoz, hogy 1992-re megvalósíthassuk az egységes belső piacot” — jelentette ki Mar­tens. Delors előzőleg kifejtette: az EGK pénzügyi válság előtt áll, halaszthatatlanul meg kell olda­ni a közös kassza pénzforrásai­nak bővítését és a mezőgazdasági kiadások befagyasztását. Az EGK-főbizottság azt javasolta, hogy a nemzeti össztermékekkel arányos új hozzájárulásokkal bő­vítsék a közös költségvetés for­rásait. Az EGK idei költségve­tési hiánya várhatóan ötmilliárd ecu (közös pénzegység). Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök a tanácskozás előtt azonban kijelentette, hogy nem hajlandó addig a költségvetési források bővítéséről tárgyalni sem, amíg nincs jelentős előre­lépés a mezőgazdasági támogatá­sok visszafogásában és a költ­(Folytatása a­z oldalon) Kétszázezret átképezni (5. oldal) Alkoholdilemmák (1.) (6. oldal) Wimbledoni tudósítás (8. oldal) Hazánkba látogat a spanyol király Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik I. Já­nos Károly, Spanyolország kirá­lya.­­ (MTI) VSZ-javaslatok Választ sürget a Palme-bizottság (TASZSZ, DP­A) A leszerelési és nemzetközi biztonsági szakér­tőket tömörítő Palme-bizottság háromnapos oslói tanácskozása befejeztével vasárnap nyilatko­zatban sürgette az európai köze­pes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták felszámo­lására vonatkozó egyezmény mi­előbbi megkötését, és síkraszállt a dél-afrikai rezsim teljes légi­­forgalmi bojkottjáért. A bizottság tagjai üdvözölték a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének Budapes­ten és Berlinben elfogadott kez­deményezéseit, és felszólította a NATO tagállamait, adjanak pozi­tív választ e javaslatokra A hadszíntéri nukleáris fegyve­rektől mentes európai folyosó lét­rehozása, valamint a haderők és a hagyományos fegyverzet csök­kentése jelentős mértékben hoz­zájárulna az európai földrész biztonságához — hangsúlyozza a nyilatkozat. Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal - is A reform csak a társadalom egészének korszerűsítésével lehet sikeres Az ipari szerkezetátalakítási program véglegesítése során az eddiginél mélyebben kell foglalkozni a társadalompolitikai ösz­­szefüggésekkel — mondta Kapolyi László ipari miniszter tegnap délelőtt azon az ankéton, ahol vállalatvezetők és társadalom­tudósok részvételével vitatkoztak a szerkezetátalakítási elkép­zelések, valamint az emberi erőforrássá­ való gazdálkodás kér­déseiről. Az ipari miniszter megjegyezte: a tárca három eszten­deje kísérletezik a szerkezetátalakítási program véglegesítésével, ami viszont megvalósíthatatlan a társadalompolitikai követel­mények, illetve következmények számbavétele nélkül. Tisztázni és véglegesíteni kell, hogy hosszú távon mi­lyen közgazdasági környezetben dolgozzanak a gazdasági élet főszereplői, a vállalatok, és azo­kon belül pedig olyan feltéte­lek alakuljanak ki, hogy a szo­cialista brigádok számára épp­úgy adott legyen az esély a belső vállalkozásra, mint mond­juk, a kisszövetkezetek részé­re. A hatékonyság persze a munkaerőfelesleg felszabadítá­sát is feltételezi. A miniszter tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint a kapun belü­li munkanélküliség a mai ma­gyar vállalatoknál eléri a 20-25 százalékot is. A szerkezetátala­kítás kapcsán elvi kérdésként vetődik fel: lesz-e a munkanél­küliség a magyar gazdaságban, vagy sem? Valószínű, hogy bi­zonyos ágazatokban, illetve egyes régiókban feleslegessé válik a munkaerő egy része (erre már találni is konkrét példákat), de amíg a húzóága­zatok kapacitáskihasználtsága (Folytatása a 3. oldalon) Brehm nyomában Berlinben Először egy teve érkezett, öt jegesmedve, majd egy elefánt követte. Az egykori fried­­richsfeldei kastélykertben 1955 júliusában nyitotta meg kapuit a berlini állatkert A zoológia szakemberei szerint ma már bátran vetekedhet a világ legszebb, leggazdagabb gyűjteményeivel. Matuzsálem, a pelikán, imád­hatta a nagycsaládot, har­minc utódnak adott életet. Az első vaalási medve 1961-ben született, s azóta az NDK fő­városa kenterbe verte a világ összes többi állatkertjét. Eb­ből a fajtából többet neveltek itt fel, mint másutt együttvé­ve. A berliniek azzal is büsz­kélkednek, hogy még sehol másból nem érték meg a fel­nőttkort a hárpiák, ezek a na­gyon ritka óriássasok. A friedrichsfeldei zoo­­nak összesen 6600 állata van, 900 fajt képviselnek. A park óriás méretei, az állatok na­gyobb mozgástere, a fajok ter­mészetes környezetének irri­­tálása megkönnyíti a bezártság elviselését. Alfred Brehmről, a nagy utazóról, az állattan vi­lágszerte becsült tudósáról ne­vezték el a ragadozók otthonát. Itt él trópusi növényrengeteg­ben 100 madár is, megtűrve a gyümölcsevő denevérek suho­gását. (karcagi) Fotó: Grnák László

Next