Magyar Hírlap, 1990. szeptember (23. évfolyam, 205-227. szám)
1990-09-01 / 205. szám
Tárgyán: ante portás? (5. oldal) Adósságcsere lehetséges (6. oldal) Befejeződött az EDU-csúcs Antall József: „Nem vagyunk elégedettek az erdélyi magyarság helyzetével." Tegnap délben véget ért Helsinkiben az Európai Demokrata Szövetség (EDU) 13. pártvezetői konferenciája. A Finnlandia Palota kongresszusi termében a résztvevők több dokumentum elfogadásán kívül közzétették az EDU helsinki nyilatkozatát. Kiküldött tudósítónk telefonjelentése Helsinkiből A terjedelmes okmány hét fejezetben elemzi a nemzetközi helyzetet, a szövetség ezzel kapcsolatos álláspontját. „Európában új korszak kezdődik. Mi valamennyien részesei vagyunk az új európai reneszánsz kimunkálásának” — olvashatjuk az első fejezet bevezetőjében, amely A szocializmus vége címet viseli. A szocializmus megszűnt Nyugaton mint követhető eszme, Keleten pedig mint létező rendszer. Az új Európa kialakításában — amivel a második fejezet foglalkozik — rendkívüli jelentőségű, hogy Magyarország, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország békés forradalma révén visszatért az európai demokráciák családjába. Az EDU kifejezi reményét, hogy Románia, Bulgária, Jugoszlávia, a Szovjetunió és Albánia is követi példájukat. Méltatja a nyilatkozat a német egyesítés jelentőségét, majd hangsúlyozza: a helsinki alapokmány, a madridi és a bécsi utókonferencia sok fontos elemet hordoz az európai béke új politikai feltételrendszerének kialakításához. Üdvözlik a konferencia részvevői Margaret Thatcher javaslatát, miszerint a helsinki folyamat őszi, párizsi csúcstalálkozóján fogadják el az Európai Magna Chartát, amelyben a kontinens valamennyi polgára számára biztosítják az alapvető emberi jogokat. Külön fejezet foglalkozik Közép-Kelet-Európával, reális képet festve az egykori, úgynevezett szocialista országok súlyos gazdasági válságáról és a mind nagyobb méreteket öltő elnyomorodásról. A radikális rendszerváltás, a gazdaság liberalizálása révén azonban az évtized második felében ezek az országok is fölzárkózhatnak Európa másik feléhez, gyors gazdasági növekedéssel és a szociális igazságosság megteremtésével. Ehhez a történelmi feladathoz az EDU minden támogatásra kész. Romániával összefüggésben a dokumentum leszögezi: az ország még nem érett meg arra, hogy az Európa Tanács tagja legyen. A legfrissebb értesülések szerint az etnikai és a politikai kisebbség alapvető emberi jogait még mindig nem tartják tiszteletben. Külön fejezetet szenteltek a nyilatkozatban a Szovjetuniónak. Hangsúlyozzák a pártvezetők: a szovjet állam jövője alapvető fontosságú egész Európa jövője számára. Üdvözlik a politikai rendszer nyitottságát, ám ennek ellenére hosszúnak és nehéznek ítélik meg a teljes demokráciához és jogállamisághoz vezető utat. Európa biztonsága egy új politikai békerend keretében teremthető meg. Az erről szóló fejezet méltatja a leszerelés és a fegyverkezés ellenőrzése terén az utóbbi időben elért eredményeket, a szovjet csapatok kivonását a VSZ tagállamaiból. A bizalomerősítés és a biztonság növelése érdekében javasolják: valósítsanak meg nagyobb nyilvánosságot és kölcsönös információcserét, csökkentsék a tengerészeti és a (Folytatása a 2. oldalon.) Antall József és Harri Holkern MTI KUMesoll Kiépszerkesztőség Megnyílt az OMÉK '90 A 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár péntek reggeli ünnepélyes megnyitójára sokan futva érkeztek. A kőbányai vásárváros környékének közlekedése ugyanis „összeomlott". A későkre való tekintet nélkül nyitotta meg Göncz Árpád köztársasági elnök a hazai politikai, társadalmi, gazdasági élet vezető személyiségei, és a Budapestre akkreditált diplomáciai testületek képviselői jelenlétében az OMÉK ’90 agrárgazdasági seregszemlét és a Budatranspack kiállítást. MH tudósítás__________________ A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, jelentős szerep vár hazánkdemokratikus átalakításában a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. Utalt arra a figyelemre méltó nemzetközi érdeklődésre is, amit példáz a 27 közeli és távoli országból érkezett, szám szerint 178 kiállító. Kilenc ország pedig önálló kiállításon mutatja be agrárgazdaságát, valamint azt, amiről feltételezik: érdekli a magyar termelőket, feldolgozókat. A megnyitó utáni eseménysorozat az ANKERBROT AG. és a ZALACO Sütő- és Édesipari Vállalat közös sajtótájékoztatójával kezdődött. A tanácsi alapítású ZALACO és Ausztria legnagyobb sütőipari cége ez év májusában írta alá a szándéknyilatkozatokat, részvénytársasággá szeretnének alakulni, s az osztrák fél a részvények csaknem 50 százalékával rendelkezne majd. összehasonlításként: az ANKERBROT 1989-ben 1,8 milliárd schilling értékű áruforgalmat bonyolított le, a hazai partner 850 millió forintnyit. I Félreértett kormánydöntés Egyelőre marad a szén fogyasztói ára Nem a szén fogyasztói árának jövő évi felszabadításáról döntött tegnap a kormány — határolták el magukat az Ipari Minisztérium szakértői a tegnapi lapokban megjelent hírektől. MH -Információ_____________, _ Mint tegnap megtudtuk, csütörtöki ülésén a kabinet az energiapolitikai koncepció és a szénbányászat helyzetének tárgyalásán belül csak a termelői árakat érintő kérdésekben döntött. Arról, hogy a jövő évtől a világpiaci árakhoz igazítják a szén termelői árát. A fogyasztói árakat mindez most közvetlenül nem érinti. Jelenleg a szén termelői ára magasabb, mint amennyiért a fogyasztók hozzájutnak. A különbséget az állami költségvetés állja. Miután a támogatásokat az már most is nehezen bírja el, így valóban tervezik azok leépítését. A kormány által tegnap tárgyalt energiapolitikai koncepcióban lehetőségként felmerült, hogy a támogatásokat 1991-be egy lépcsőben szüntetik meg. (Ebben a pillanatban ez most a szénnél átlagosan 128 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel járna, ekkora ugyanis a dotáció rajta.) Az Ipari Minisztérium azonban a koncepcióban szereplő második lehetőséget tartja kivihetőnek, amely 1993-ig folyamatosan szüntetné meg a támogatásokat. A fokozat mértékéről azonban még mindig nincs döntés. Állítólag ez szorosan kapcsolódik a kormány hároméves gazdasági programjához. A tervek szerint jövőre a szén , termelői árát a helyettesítő energiahordozó, az olaj importbeszerzési árához igazítják. A mostani iraki helyzet miatt — amire a koncepció kidolgozásakor még nem lehetett számítani — az olaj ára megnőtt, s egyes megfigyelők szerint ez tartósnak ígérkezik. Ha így marad, a szén hazai termelői ára jövőre igencsak emelbárminemű energiahiány esetére készen állnak a szükséghelyzetben életbe lépő intézkedések — tudtuk meg az Ipari Minisztériumban. A szükséghelyzet persze mást és mást jelent egyes energiahordozók esetében. Az olajnál viszonylag kedvező a helyzet, mert az Adria csővezeték lehetőséget ad arra, hogy a kormány a szovjet szállítások leállása esetén máshonnan szerezze be a kieső részt, így egy kormánydöntéstől számított két héten belül már újra lenne olaj. A szénimportunk viszonylag kicsi, így ott a kiesés nem okozna komoly bajt. Ha a hazai termelés — sztrájk, esetleg bányászkatasztrófa miatt — radikálisan csökkenne, valószínűleg háromnégy héten belül rendezhetőek lennének. Ennyi időre elegendő készlet pedig van az országban. Nem is igazán ezeken a területeken számítanak szükséghelyzetre, hanem a gáz- és villamosenergia területén. Nincs alternatív forrás, mint az olaj esetében az Adria-vezeték. Mindkét energiahordozó esetében a nyári és a téli időszakban kedni fog. Ebben az esetben a fogyasztói árakban lévő támogatás leépítése is arányosan nagyobb mértékű kell, hogy legyen, ha a költségvetést jobb helyzetbe akarják hozni, így elképzelhető, hogy a fogyasztói ár jelentősen emelkedik, jelentkező hiány különböző következményekkel jár. Kevésbé veszélyes a kiesés nyáron, de télen is változó. Villamosenergiából jelen pillanatban, a csökkent ipari termelés miatt, komoly tartalékok vannak. Ha szállítási nehézségek adódnak, először azoknál a vállalatoknál, ahol lehetőség van, átállnak az alternatív energiaforrásra. Ha ez sem elég, korlátozásokat vezetnek be ott, ahol a termelés leállítása nem jár technológiakárosodással. (Például egy üvegolvasztót csak fokozatosan állíthatnak le, különben örökre tönkre megy a kemence.) Ha még mindig hiány van, további vállalatok mérsékelik a termelést, majd utolsó lépésben a lakossági és kommunális fogyasztást csökkentik. Ez utóbbira általában már nem szokott sor kerülni. Az utolsó szükséghelyzet 1986-ban — bizonyára többen emlékeznek rá — a hideg télen volt. A vállalatok szükséghelyzetben történő leállási menetrendje egy hatalmas dossziéban található. Ezt a tervet egyeztetik az érint 'tettekkel is. Kamui Melinda Dosszié a szükséghelyzetről ÁRA: 6,50 FORINT , 23. évfolyam, 205. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. szeptember 1., szombat A kormány értékelése első 100 napjáról A Magyar Köztársaság miniszterelnökségének sajtóirodája tegnap eljuttatta az MTI-hez a kormány első 100 napjának rövid áttekintését. Az európai parlamenti demokráciák hagyományaihoz híven, a Magyar Köztársaság kormánya — a közvélemény várakozásának is eleget téve — röviden értékeli a megalakulást követő első 100 napban végzett munkáját. A szabad választásokkal Magyarországon nem kormányváltozás, hanem rendszerváltozás történt. Történelmi feladat, hogy az elnyomó és általános leromlást okozó államot polgárainak boldogulást adó hazává építsük át. Példátlan nehézségeink ellenére biztató, hogy törekvéseink egybeesnek a nemzet ébredő tettvágyával és a környező országokban, sőt az egész világon zajló folyamatokkal. A koalíciós kormány az első időszakra hármas célt tűzött maga elé. El akarta végezni a kormányzati irányítás szervezeti, működési rendjének átalakítását, a nemzetközi kapcsolatok új alapokra helyezését, továbbá a gazdasági válság csillapítását és a vállalkozások élénkítését. I. Békés átmenettel új, demokratikus kormányzat. A kormányzati munka folyamatos és hatékony működésének fenntartása mellett végre kellett hajtani azokat a szervezeti és személyi változásokat, amelyek képessé teszik az államigazgatást arra, hogy hitelesen és hatékonyan vigye végbe a politikai és gazdasági rendszerváltozást. Az új kormányzati struktúra létrehozása érdekében tett legjelentősebb lépések: Az ország kormányozhatóságának érdekében a koalíciós pártok az ellenzékkel együttműködve úgy módosították az Alkotmányt, hogy csak azoknak a kérdéseknek az eldöntéséhez kelljen kétharmados többség, amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük van. Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökét. Átalakult a kormány szerkezete: megszűnt néhány — a régi rendszert szimbolizáló — minisztérium és főhatóság, pl. az Országos Tervhivatal, a miniszterelnök-helyettesi beosztások stb., és a kor feladataihoz igazodó minisztériumok szerveződtek. Elkészültek a minisztériumok új hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok. A minisztériumok irányítása új alapokra került a felelős miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok kinevezésével. A tárca nélküli miniszterek és a miniszterelnökséghez tartozó államtitkárok lehetővé teszik az ügyek gyors, rugalmas kezelését és a tárcákhoz nem tartozó ügyek kormányszintű kezelését, így például a parlamenti képviselethez nem kellő mértékben jutott kisebbségek érdekvédelmét. A Belügyminisztérium a régi rendőrminisztériumból a közigazgatás minisztériumává alakult át. A biztonsági szolgálatok közvetlen felügyelete kikerült a miniszterelnök alól, és megkezdődött az alapos átszervezésük. Folyik a honvédség átépítése, csökkent a létszám, és a polgárság óhajával egyetértésben a sorkatonai szolgálat ideje. A zajos politikai viták ellenére a kormányzatnak sikerült elérnie, hogy szeptember 30-án megtörténhessék a valóban demokratikus helyi önkormányzatok megválasztása, és ezzel befejeződhessék a politikai rendszerváltozás. Természetesen a változás csak akkor lehet hiteles, ha együtt jár szükséges mértékű személycserékkel is. Jelenleg 132 helyettes államtitkárnál magasabb rangú köztisztviselője van az országnak, közülük 38-an viselték az előző kormány alatt vezető hivatalt, 94-en teljesen újak. A kormányzat az oktatást a válságból való kitörési pontnak tekinti, ámde a szükséges intézkedések — valóban hatékony iskolarendszer kidolgozása, új szellemű pedagógusképzés, új tankönyvek írása, pénzügyi alapok előteremtése stb. — 100 nap alatt nem hozhatók meg. A munkanélküliség súlyos gondja nyomasztja a kormányzatot is. Készül a szociális háló, megtörtént a minimálbér meghatározása, folyik a foglalkoztatási alap feltöltése. A kormány véglegesen leállította a nagymarosi építkezést, nem vett részt a hősi műveletekben, és szilárdan eltökélt nemzeti kincsünk, természeti erőforrásaink védelmében. Tisztázza az egyházak működéséhez szükséges vagyontárgyak visszaadásának elveit, ami távolról sem jelenti az összes volt egyházi tulajdon visszaállítását (Folytatása a 3. oldalon) Az iraki elnök húzza az időt Az Egyesült Államokban növekszik az aggodalom az Irakban visszatartott túszok sorsa miatt, és válaszul az amerikaiak is igyekeznek egy s mást kitalálni, a változatlanul folytatódó katonai felvonuláson kívül. New York-i tudósítónktól A CNN televízió külügyiminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy az amerikai kormány(Folytatása a 2. oldalon) Visszafogott ünnep A bányász büszke ember... Az ünnepet tisztelték, a tényeket meg tudomásul vették a bányászok. Körülbelül így jellemezhető az idei bányásznap tegnapi központi ünnepségének hangulata, ahol Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a kormánynak a szénbányászat jövőjével kapcsolatos döntéséről is tájékoztatta a megjelenteket (Cikkünk a 7. oldalon) Komló 1990 Fotó: Bánkúti András