Magyar Hírlap, 1991. december (24. évfolyam, 282-293. szám)
1991-12-10 / 289. szám
ÚTMUTATÓ az 1991/92. tanévi OKTV első fordulója magyar irodalom feladatainak értékeléséhez Tisztelt Kolléga! A teszt két részből áll: általános és speciális feladatokból Az általános (1-11. sorszámú) feladatokat minden pályázónak meg kell oldania; a speciális (1-5. sorszámú) feladatokból kinek-kinek csak az általa választott témához tartozókat. A feladatokat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a válaszok is, a válaszok értékelése is lehetőleg egyértelműen elvégezhető legyen. Ám ezt nem sikerülhetett minden esetben betartani, hiszen nemcsak a lexikális tudás fontos, hanem — legalább ennyire — az értelmező képesség is; ez utóbbi teljesítménye pedig kevésbé értékelhető egyértelműen. Minden feladatnál felhívjuk a kolléga figyelmét a pontozás módjára és — ahol kell — lehetséges buktatóira is. Az elérhető pontok száma az általános részben 60, a speciális részben 30, tehát összesen 90 pont. Csak az a pályázó kerülhet be a következő fordulóba, aki legalább 45 pontot ért el! (És csak a továbbjutók tesztje és pályamunkája küldhető el az Országos Közoktatási Intézetbe?) Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a pályamunkáknak ne csak a minőségére, hanem a terjedelmére is ügyeljenek! A felső határ (mint az a pályázati feltételek között szerepel): 000 sor. Csak az a pályázó kerülhet be a következő fordulóba, akinek pályamunkája — a megfelelő színvonal mellett — a terjedelmi követelménynek is eleget tesz, tehát mintegy 20-30 lap hosszúságú! Végül a dolgozatok és a tesztek átnézéséhez és értékeléséhez kívánunk kellő lelkierőt és sok örömet! OKTV Magyar Irodalom Bizottsága a/ Általános rész 1. Megoldás: A - 10 - a, B - 8 - c, C - 6 - h, C - 3 - b, E-2-f, F-9-e, G-4- j, H-l-d, 1-5- i, J - 7 - g. Pontozás: aki mindenre helyes választ ad, 10 pontot kap. Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár. 2. Megoldás: a/ Klasszicista téma megverselése, az érvelés uralja, túlzottan fogalmi, a költői én eltűnik az érvelés mögött stb. b/ Szentimentalista: a költő szerepének új felfogása, a költői teremtés gondolata stb. FIGYELEM! Elfogadható válasz az is, ha e verset átmenetinek minősítik (klasszicizmus és érzékenység stílusjegyei egyaránt megtalálhatók a vers egészében!) c/ Rokokó: hangzásbeli és képi játékosság, könnyedség stb. Pontozás: 1-1 pontot kap, aki az irányzatot felismeri (a b. feladatnál két megoldás is elfogadható, s a "szentimentalista" helyettesíthető az "érzékenység stílusá"-val is). Hasonlóképpen 1-1 pontot kap, aki jól érvel (itt csak néhány érvet sorolhattunk fel). 3. Megoldás: Shakespeare, Leibniz (!), Herder, Katona József, Madách Imre, Petőfi Sándor. Pontozás: aki mind a hat nevet helyesen húzza alá, 4 pontot kap. Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár. Aki kettőt vagy kevesebbet tud jól, nem kap pontot. 4. Megoldás: az édesszavú Nesztór, sisakrázó Hektór, isteni agg Priamosz, sereget vezető Agamemnón, gyorslábú Akhilleusz, leleményes Odüsszeusz, büvöltő Szkülla, bűvöletes mérgű Kirké, sokat tűrt fényes Odüsszeusz, okosszívű Pénelopeia, elmés Télemakhosz, szörnyű Kharübdisz. Pontozás: Csak az a/ vagy a b/ feladatot kell megoldani (aki többet old meg, nem kap érte több pontot!). Ha mind a hat párosítás helyes, 4 pont jár érte. Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár. 5. Megoldás: a/ Shakespeare: Hamlet. b/ Petőfi Sándor: Az apostol. c/ Madách Imre: Az ember tragédiája. Pontozás: A három közül csak az egyiket lehet választani (ha valaki többet oldana meg, ezek közül azt kell pontozni, amelyik a legeredményesebb!). A helyes név és címjelölésért 4 pont jár, föltéve, hogy mindkettő helyes (ha csak az egyik, nem kap pontot). A mű bemutatása értelmezés kérdése, tehát szubjektív, s így a válaszok eltérőek lehetnek. Maximum 6 pont adható érte — ezt csak akkor indokolt megadni, ha a pályázó nemcsak a mű problematikáját és annak jelentőségét méltatja, hanem esztétikai kvalitását, megformáltságát is. 6. Megoldás: Trója - Törökország, Várad - Románia, Zrinyi-Újvár - Jugoszlávia, Laputa - képzeletbeli (!), Széphalom - Magyarország, Segesvár - Románia. Pontozás: Hat helyes válasz esetén 3 pontot kap a pályázó. Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár. Aki csak három vagy kevesebb helyes választ ad, nem kap pontot. (Laputa: szándékos megtévesztés!) 7. Megoldás: Athenaeum: Bajza József; Pesti Divatlap: Vahot Imre, Petőfi Sándor; Életképek: Jókai Mór, Petőfi Sándor; Szépirodalmi Figyelő: Arany János; A Hét: Kiss József; Nyugat: Ignotus, Fenyő Miksa, Osváth Ernő; Ma: Kassák Lajos; Tanú: Németh László; Válasz: Sárközi György; Szép Szó: Ignotus Pál, József Attila. FIGYELEM! Petőfi Sándor két helyen is szerepelhet; elfogadható a válasz, ha a kettő közül legalább az egyiknél feltűntetik a nevét! Pontozás: Nehéz feladat, ezért enyhébben ítéljük meg a teljesítményt, mint ahogy a tesztlap jelzi. Ha bármelyik öt folyóirat teljes szerkesztői névsorát helyesen adja meg a pályázó, 5 pontot kap. (Egyedül Petőfi esetében teszünk kivételt, 1. fent.) Ha négyet, akkor négyet stb. Ha ötnél többet, akkor is 5 pont jár érte. 0. Megoldás: a/ hexameter .///-../-../- pentameter Verslábak: daktilus, spondeus A hexameter és pentameter együtt disztichont alkot, bionicus a minőre Pontozás: Mindkét feladatot értékeljük. A szótagok hosszúságának helyes jelölése 1-1, a verssorok és versforma /a/, illetve a verslábak /a, b/ helyes jelölése 2-2 pontot ér. Tehát helyes válasz esetén feladatonként 3-3, összesen 6 pont adható. 9. Megoldás: Janus Pannonius - Villon, Balassi Bálint - Cervantes, Zrinyi Miklós - Moliére, Mikes Kelemen - Defoe, Vörösmarty Mihály - Puskin. Pontozás: öt helyes válasz esetén 3 pontot kap a pályázó. Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár. Aki csak két vagy kevesebb helyes választ ad, nem kap pontot. 10. Megoldás: a/ Ady Endre b/ Kosztolányi Dezső c/ Móricz Zsigmond d/ Tóth Árpád Pontozás: Aki a négy név közül legalább kettőt helyesen ad meg, 4 pontot kap. Aki egyet, az 2 pontot (!). (Tehát 4 pont a maximum.) 11. Megoldás: a/ epigramma; b/ evangélium; c/ monológ; a/ empirizmus; e/ hármas egység; f/ parainezis; g/ utópia. Pontozás: Hét helyes válasz esetén 5 pontot kap a pályázó. Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár. Aki csak két vagy kevesebb helyes választ ad, nem kap pontot. B/ speciális rész 1. A "Katona József és Illyés Gyula Bánk bán-fia" c. témához 1. Megoldás: Ilyen felütés található az előversengésben, az első, a harmadik és a negyedik szakaszban. Pontozás: Két helyes példa 5 pontot ér, egy helyes példa 2 pontot érdemel. 2. Megoldás: "Csak szúnyogok — csak szőnyeget nekik." — mondja Gertrudis, s e talányosnak tetsző mondat egy levélre utal, melyet a királyné a jelenet kezdetén letesz. A szőnyeg itt kárpitot, függönyt jelent (mint az angol 'carpet' szó). A mondat jelentése ez: szúnyogok ellen elég, ha leeresztjük a függönyt — azaz nem kell komolyan venni a levélben foglaltakat. A levél tartalmát csak az ötödik szakaszban ismerjük meg: Pontio di Cruce, az illír helytartó figyelmeztet benne a délvidéki elégedetlenségre, pártütés veszélyére . Pontozás: A helyes válasz 5 pontot ér. (Pontio di Cruce nevét csak akkor fogadjuk el, ha a pályázó pontosan írja. Az illír helytartó neve 2 pontot, a levél tartalma 3 pontot érdemel .) 3. Megoldás: Tiborc, Bánk bánról. Pontozás: A helyes válasz 5 pontot ér, de csak az számít helyes válasznak, amelyik mindkét nevet tartalmazza! 4. Megoldás: Bánk monológja Katona művében az első szakasz végén, Illyés Gyula átigazításában a harmadik szakaszban található. A változtatás okát a monológ talányosságában kereshetjük. Csak annyi derül ki bizonyosan belőle, hogy Gertrudisról hogyan vélekedik s a zendülést meg akarja akadályozni. De nem világos, hogy milyen tettre készül. Csak annyit mond, hogy ez élete kockáztatásával jár. A hazájáról és becsületéről egyszerre akarja leszakítani a fátylat. Azt jelentené ez, hogy tisztán akar látni? Vagy a "fátyol" szennyeződést jelent, amelyet csak vérrel lehet lemosni — azaz a királyné megölésére, s ennek következtében saját ölettetésére gondol? Ezzel összhangban szakítaná szét a királyi székhez fűződő tündéri láncokat? De miért akarja elszakítani a családjához fűződő érzelmi kötelékeket? Talán a halálra szánt ember gesztusával oldja el minden emberi kötelékét? Ám később mégsem felel meg ennek az elhatározásnak. Ha fel is merült benne a gyilkosság gondolata, a második szakasz ellentmond ennek. A tündéri láncok mindvégig kötik Melindához és gyermekéhez. Nyilván az ellentmondásokat (vagy legalább egy részüket) akarta kiküszöbölni az átdolgozás. Pontozás: A helymegjelölés 5 pontot, a megfelelő indoklás újabb 5 pontot érdemel. 5. Megoldás: Közvetlenül azt, hogy Bánk akinek nem sikerül elérni a rájuk nyitó és menekülő Ottót , megátkozza a herceget, Melinda megrontóját, s egyúttal Ottó szülőhelyét, Merániát is. Gertrudis ekkor kap fel egy tőrt és e szavakkal ront Bánkra: "Hitvány! ne bántsd Hazámat!" De nyilván megtette a magáét Bánk többi sértése is, mellyel az ország romlásáért és a maga becsületének elveszítéséért vádolta. Pontozás: A helyes válaszért 5 pont jár. 1. Megoldás: Az elbeszélőt egyik nagybátyja, Ernő hívja meg az elegáns svájci szállodába, ahol zenészként dolgozik. Az elbeszélő így vall megaláztatásáról: "Ez a három nap a svájci fogadóban, mikor Ernőnek, a legfinomabb s legnemesebb emberek egyikének, akivel életemben találkoztam, vendége voltam, döntő maradt életemre. Akkor tudtam meg közvetlen tapasztalásból, hogy két világ van, első és második osztály. A kulisszák mögött álltam, láttam az élet szerkezetét. Engem 'úr'-nak neveltek. Ernő a 'személyzet'hez tartozott, s most kézen fogott és néhány napra elvitt magával abba a másik világba. A három nap pokol volt... Rühösnek, tisztátalannak éreztem magam. Gyűlöltem Ernőt, aki 'lerántott' magával ebbe az alacsonyabb világba, gyötrődve éreztem, hogy szolidárisnak kell maradnom Ernővel, így kívánja ezt valamilyen felsőbb törvény, s mégsem bírom el ezt a megalázó szolidaritást..." Pontozás: A fentiek saját szavakkal történő értelmezéséért maximum 5 pont jár. (A továbbiakban is így kell eljárni!) 2. Megoldás: Mivel itt több kérdésre kell válaszolni, külön-külön adjuk meg a helyes választ. a/ Az idézett részlet az első kötet vége felé található (a IV. fejezet 3. pontjánál), b/ Tizennégy évesen megszökik családjától, napokig vándorol, bujkál, míg a riasztott csendőrök el nem fogják, c/ "... szemléletemben, életmódomban, lelki magatartásomban polgár vagyok — mondja az elbeszélő —, s mindenütt hamarább érzem otthon magam, mint polgárok között." E kettősség maga is a polgári létezés egyik legfontosabb fejleménye. A lázadást a szolid karrierrel és konform életmóddal szemben éppúgy az individualitás polgári értéke motiválja, mint a megtagadott karriervágyat, boldogulást. Márai alapélményéről van szó: túlhaladottnak érzi a polgári létezést, de nem ismer jobbat nála. Az értelmiségi létezés végül is nem lehet általános kiút, s az elbeszélő bár éli, de nem is. Az "Egy polgár vallomásai (Személyiség és korrajz Márai Sándor regényében)" c. témához tudja tökéletesnek: "anarchiában élek, melyet erkölcstelennek érzek, s nehezen bírom ezt az állapotot". Sem vele, sem nélküle - a polgári értelmiségi számára nemritkán így jelenik meg saját alapjaihoz, a polgári világ kereteihez való viszonya. (De az itt megválaszolt kérdésre még más válaszok is lehetségesek.) Pontozás: az a/ kérdés megválaszolása 2, a b/ kérdésé 3, a c/ kérdésé 5 pontot érdemel. 3. Megoldás: Franz Kafka. Pontozás: A helyes válaszért 5 pont jár. 4. Megoldás: Az otthoni, házi könyvtár leírásakor ezt olvashatjuk: "Goethét a polgári könyvtárak nem kedvelték. Úgy vélekedtek, hogy ’vizenyős, klasszikus' ... Goethe volt a ’merev forma’, a 'klasszikus maradiság’, az unalom. Nem hiszem, hogy a századvégi polgár sok egyebet olvasott volna Goethétől, mint a Hermann und Dorothea néhány énekét az iskolában s később A vándor éji dalát." Ezzel szemben a második kötetben így vall a maga Goethe-élményéről az elbeszélő: "... Három városban éltem hosszasabban Németországban: Leipzigben, Weimarban és Frankfurtban. Nem volt ebben szándék, s mégsem tartom véletlennek, hogy éppen ezt a három várost választottam a vándorévek pihenőhelyéül, Goethe három városát. Utaztam a nyomában, Ösztöneim húztak árnyékába... Goethe növekedik és halad az élettel, mely összekapcsolta magát vele. Valamelyik könyve mindig velem van, otthon, úton, ma is..." Pontozás: A helyes válaszért 5 pont jár. 5. Megoldás: "A cseléd helyzete a családban mindig alárendelt volt, de a régi időkben a cseléd csakugyan egy kissé családtagnak számított, akit az uraság kihasznált, holta napjáig dolgoztatott, rosszul vagy sehogy sem fizetett, ám cserébe igazán a családhoz tartozónak tekintette, s öregkorában is ellátta... A polgári családnak nem volt tagja a cseléd. A kényúri felfogásból csak a rossz bánásmódot vették át, a családias összetartozás, a szociális felelősségérzet hiányzott a cseléd és az uraság kapcsolatából. A kiöregedett, munkára képtelen cselédet legtöbbször elküldték..." Pontozás: A helyes válaszért 5 pont jár. III. Az "Abszurd dráma Nyugat- és Kelet-Európában (Ionesco és Mrozek egy-egy műve alapján)" c. témához 1. Megoldás: Egyetlen szó túlzásig vitt ismétlésével s végül a képtelen jelzős kapcsolattal ("angol csend", "angol tizenhét óra") érzékelteti az angol házaspár nemzeti és nyárspolgári korlátoltságát, önteltségét. Szinte fenyegetővé válik idilljük. Pontozás: A helyes válasz 5 pontot érdemel. (Ha kevéssé kifejtett, kevesebbet.) 2. Megoldás: Mindhárom szövegben a nyelvi konvenciók értelmetlensége lepleződik le. "Én más logikából és pszichológiából indulok ki — mondta Ionesco —, ellentmondást viszek a nem ellentmondóba s ellentmondás-nélküliséget abba, amit a józan ész ellentmondásnak ítél." Kiderül, hogy az a férfit és a nőt szokásaiban voltaképpen semmi sem különbözteti meg; b/ a hibás beszéd épp olyan, mint a helyes beszéd; c/ ha pedig a szavak mögött nem áll kézzelfoghatóan egyértelmű jelentés, a dolgok jelölésére ugyanaz az egy szó is elegendő (pl. a "macska"). Pontozás: Mivel több érvényes válasz lehetséges, a választ szellemességével és kifejtettségével arányosan kell pontozni. A legjobb megoldásra 5 pont adható. 3. Megoldás: Ionesco művei: A bőrtelen gyilkos, A király halódik, Amadé, avagy hogyan szabaduljunk meg tőle?, A székek, Az orrszarvú, Jacques, avagy a behódolás. Mrozek művei: A nyílt tengeren, Emigránsok, Károly, Mészárszék, Próféták, Tangó. Pontozás: Ha mind a hat-hat mű besorolása helyes, 5 pont jár érte. Ha csupán öt-öt mű helyes, akkor 3, ha négy-négy, akkor 1 pontot kap a pályázó. 4. Megoldás: Ionesco kedvenc átlagpolgár hőse, aki a becsületes, bambán tébláboló, ügyefogyott lázadót képviseli. Pontozás: Az itt adott válasz 3 pontot ér; további 2 pont adható, ha a pályázó részletesebben jellemzi Bérengert (akár úgy, hogy összehasonlítja a különböző művekben játszott szerepét). • 5. Megoldás: Minthogy különböző kérdésekről van szó, külön-külön adjuk meg a helyes választ. a/ Totalitárius, azaz korlátlan hatalmon alapuló, b/ Történik utalás ("Infáns Urunk", "Régens Urunk"): föltehetően tekintélyelvű monarchikus uralomról van szó, amely persze képviselheti valamennyi totalitárius politikai rendszert. . c/ Mi szükség van akkor a rendőrségre?! Pontozás: az a/ kérdés megválaszolása 3, a b/ kérdésé 4, a c/ kérdésé 3 pontot érdemel. IV. Az "A nyomozó alakjának változása a klasszikus detektívtörténettől a modern bűnügyi regényig" c. témához 1. Megoldás: Mr. Harlam Potter, a multimilliomos mondja Philipe Marlowe-nak (Raymond Chandler Elkéstél, Terry! c. regényében) . Pontozás: A helyes válasz 5 pontot ér, de csak az számít helyes válasznak, amelyik az összes nevet (címet) tartalmazza . 2. Megoldás: Dashiell Hammett Véres aratás c. regényében Personville a korrupció és a bűnözés melegágya, tehát bőven rászolgál gúnynevére ("poison" jelentése: méreg). A könyv tulajdonképpen annak elbeszélése, hogy a San Franciscóból érkező detektív miképp tisztítja meg a várost a gengszterbandáktól. Pontozás: A helyes válaszért 5 pont jár. 4. Megoldás: A "rejtvényregény" szerkezete a következő: a bűntény rendkívüli feladvány, melyet a rendkívüli képességű detektív (valójában: megfejtő) megold. A megfejtő egyetlen fegyvere a logika (amely kiegészülhet mással is, így pl. a különösen jó megfigyelőképességgel). A "keménykötésű iskola" műveiben a hangsúly a nyomozáson van, nem a megfejtésen; a nyomozó iparos inkább, mint művész (szemben a zseniális megfejtővel). Raymond Chandler egy 1949- ben megjelent esszéjében a "keménykötésű iskola" követelményeként fogalmazta meg a hős, a környezet, sőt még a gyilkosságnak és a nyomozás menetének életszerűségét is; magának Chamklernek műveiben legalább annyira fontos a helyszín társadalomföldrajzi feltérképezése, mint a bűntény és a bűnös leleplezése.P.9.utazás: A helyes válaszért 5 pont jár. (Természetesen itt csupán néhány sajátosságra hívhattuk fel a figyelmet.) 5. Megoldás: Még a Nagy Forradalom idején történt, hogy a méltán rosszhírű Hugo Baskerville szemet vetett egy obsitos lányára és Mihály-napkor hasonszőrű cimboráival együtt elrabolták a lányt és elhurcolták Baskerville Hallba. De míg ők tivornyáztak, a lány megszökött és menekülni próbált hazafelé. Előbb Hugo úr, majd a többiek üldözőbe vették, még a kutyáikat is rászabadították. Ám hamarosan kiderült, hogy az üldözőt is üldözik: t Hugo úrnak egy nem e világi lény, egy hatalmas, fekete, kutya formájú fenevad ered nyomába. S amikor a cimborák a tragédia színhelyére érnek, nem is annyira a két holttest (a lányénak és Hugo úrénak) látványától borzadnak meg, mint inkább a Hugo fölé tornyosuló szörnyetegétől. Pontozás: A helyes válasz 5 pontot érdemel. (Ha kevéssé kifejtett, kevesebbet.) 3. Megoldás: C. August Dupin - Edgar Allan Poe Sherlock Holmes — Arthur Conan Doyle Brown atya - Keith Chesterton Arsine Lupin - Maurice Leblanc Miss Jane Marple - Agatha Christie dr. Gideon Fell — John Dickinson Carr Ellery Queen - Ellery Queen Perry Mason - Erie Stanley Gardner Nero Wolfe - Rex Todhunter Stout Charlie Chan — Earl Derr Biggers Philipe Marlowe - Raymond Thornton Chandler Simon Templar - Leslie Charteris Jules Maigret — Georges Simenon Pontozás: Aki legalább tíz párosítást helyesen old meg, 10 pontot kap (tehát ha tíznél többet, akkor is). Minden egyes tévedés egy pont levonásával jár.