Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 154-166. szám)
1992-07-01 / 154. szám
2 . M MAGYAR HÍRLAP Lemondott a moldovai kormány Bukaresti tudósítónktól Alekszandr Lebegy, a Dnyeszter bal partján állomásozó 14. orosz hadsereg új parancsnoka a chisinaui rádiónak adott interjújában kijelentette: túl rövid ideje van még Moldovában ahhoz, hogy megállapíthassa, mennyire felelős a vérengzésekért a moldovai vezetés, ám megtekintett jó néhány videófelvételt, amelyekből egyértelműen kiderül: ártatlan, békés emberek esnek áldozatul. Fenntartotta azt a véleményét, miszerint a kialakult válsághelyzetet Románia kikapcsolásával kell rendezni, mivel végső soron a volt Szovjetunió területén megjelent három új állam problémájáról van szó. A moldovai parlament kedden elhatározta, hogy megfelelő jogi státust dolgoz ki a Dnyeszteren túli terület számára. Nem valószínű — mondják helyi politikusok —, hogy az autonómiára vonatkozó bármely terv is megfelelne a tiraszpoli vezetőknek, illetve az őket irányító Kreml-beli politikusoknak. Ők ugyanis a teljes függetlenséget követelik. Olyan Kis-Oroszországot szeretnének létrehozni Moldova területén, amelynek segítségével Nagy-Oroszország ellenőrzése alatt tarthatná a Balkán térségét. Oroszországra és Ukrajnára panaszkodott Valeriu Muravschi, moldovai miniszterelnök is a bukaresti rádiónak adott interjújában, amelyben a két állam által Moldova ellen foganatosított gazdasági blokádjáról beszélt. Ennek következtében csaknem teljesen megbénultak a szállítások, akadozik az energiaellátás. Moldova Iránból, Kuvaitból valamint a volt ázsiai tagköztársaságokból próbál kőolajat beszerezni. Üzemanyag híján nem lehet betakarítani a termést, márpedig a gabonából Oroszországnak is szállít — jegyezte meg a chisinaui kormányfő, majd rámutatott: Moldova stratégiai szempontból fontos földrajzi övezetben terül el, a nyugati hatalmak igyekeznek ebbe az irányba kiterjeszteni befolyásukat... E szavak Oroszországnak címzett burkolt fenyegetéssel érnek fel. Nem csupán a szavak csapnak össze a térségben, dörögnek a fegyverek is. A helyszínre érkezett ENSZ-küldöttség gépkocsisorára hétfőn délután rálőttek. Az amerikai nagykövet autójának hátsó kerekét és csomagtartóját átfúrta egy lövedék. A történtek miatt az ENSZ-küldöttek végül egy moldovai páncélossal hagyták el Tiginát, jóllehet korábban kijelentették: ők azért jöttek Moldovába, hogy lássanak, nem pedig egy harckocsi gyomrában lapuljanak. Chisinaui jelentés szerint a gárdisták új rakétatípust vetettek be. A 14. hadsereg fegyvertárából származó Konkursz jóval nagyobb pusztítást végez, mint az eddig használatos Alazanok. • Bogdán Tibor MTI ---------------------------------------------A moldovai parlament, elfogadva Valeriu Muravschi kormányának lemondását, kedden délután Andrei Sangheli miniszterelnök-helyettest nevezte ki Moldova új kormányfőjévé. Sanghelinek szerdán kell bemutatnia új kabinetjét. Benderiben traktorok gyűjtik össze a halottakat MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Moszkvai tudósítónktól A gazdasági reformok elmélyítéséről szóló programtervezetet fogadott el tegnapi ülésén az orosz kormány. A csaknem háromszáz oldalas dokumentum, amelyet valószínűleg holnap tűz napirendjére a legfelsőbb tanács — miként Jegor Gajdar megbízott miniszterelnök mondta —, három évre szól, és lényege, hogy megteremtse a termelés növekedésének feltételeit. A programtervezetet ismertetve az ITAR-TASSZ jelentése hat alapvető irányvonalról szól. A kormány elképzelése szerint a következő három esztendőben liberalizálnák a gazdaságot, beleértve az árakat, a külkereskedelmi tevékenységet, stabilizálnák a pénzügyeket, a pénzrendszert. Ez utóbbi első eredményeit már az idei esztendőre várják, az inflációt havi háromszázalékosra szeretnék leszorítani. A program egyik alappillére a tömeges privatizáció. 1994- ig magánkézbe adnák a teljes kereskedelmet, a szolgáltatásokat, valamint a kistermelői ágazatokat és a lakások jelentős részét. A nagy- és középüzemek mintegy harminc százalékát privatizálnák 1994 végéig, 1995-re viszont az arány a tervek szerint már negyven-ötven százalékosra nőne meg. A reformok elmélyítéséhez a kormány szükségesnek tartja a gazdaság szerkezeti átalakítását, demilitarizálását, piaci versenyhelyzet létrehozását, valamint az aktív szociális érdekvédelmet is, hogy így könnyítsék meg a munkaképes lakosság alkalmazkodását az új feltételekhez, és megerősítsék a reformok társadalmi bázisát. A nagyratörő reformtervek eszközrendszerét feltehetőleg a Nyugat által megígért — de mindeddig kétséges kimenetelű — 24 milliárdos segélyprogram biztosítaná. Nem kétséges, hogy a reformcsomagot a hetek csoportjának jövő héten esedékes csúcsértekezlete elé időzítették. A miniszteri kabinet előrejelzése szerint az idén a termelés tizenöt százalékkal csökken, és még jövőre is újabb öt százalékkal esik vissza, 1994-től azonban már némi növekedésre számítanak. A munkanélküliség következő két évben még várhatóan növekedni fog, 1994-től azonban javulhat a foglalkoztatási helyzet. Jelcin elnök és a kormány tagjai azon az állásponton vannak, hogy a programtervezet nem befejezett dokumentum, nyitott marad és alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. A tanácskozáson megvitatták az energiahordozók árfelszabadításának problémáját is, és miként az Interfaksz jelentette, arra a következtetésre jutottak a miniszterek, hogy a szén árát rövid időn belül, feltehetőleg a mezőgazdasági betakarítási munkák után liberalizálják, az olaj és a gáz ára azonban továbbra is maximált marad. A gazdasági átalakítási program fontos része az a rendelet is, amelyet tegnap írt alá Borisz Jelcin elnök az agráripari és földreformról. Az okmány a reformok szervezésére az államfőnek alárendelt szövetségi központ megalakítását valamint nemzetközi pénzügyi alap létrehozását írja elő. Ez utóbbi célja, hogy állami garanciák mellett a nagy beruházókat, köztük a külföldi tőkéseket megkísérelje bevonni az orosz mezőgazdaság fejlesztésébe. A rendelet értelmében új miniszterelnök-helyettesi tisztséget vezetnek be, a kormányfő egyik helyettese az ellátással és a mezőgazdasággal kapcsolatos intézmények együttműködésének megszervezéséért lesz felelős. • P. Cs. Jelcinék legújabb radikális reformterve Három év múlva újra növekedés? ' f * mmmmmmmmmm ■ ,*m n ■ . MITSUBISHI GÉPJÁRMŰVEK MÁRKASZERVIZE VÁLLALJA : ■ i • AUDI, BMW, FORD, OPEL, VOLKSWAGEN és LADA járművek azonnali karambolos javítását, metál- és hagyományos fényezését; • dízelüzemű gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálatát („zöld kártya”); • autórádiók és COBRA autóriasztók beszerelését; • sikkens festékek helyszíni keverését. DUNA INTERSERVICE Budapest III., Zay utca 24. , Tel./fax: 188-9176, tel.: 168-6871 . Belvárosi, első emeleti 112 nm-es, felújított, utcára néző irodahelyiség (4 iroda, 1 tárgyaló + szociális helyiségek, három telefonfővonal) bérleti joga eladó. Megtekinthető: a megjelenés napján 10—15 óra között. Cím: V. kér., Városház u. 16. MODEX Kft. Irányár: 10 M Ft MH 7350 KÜLFÖLD Olcsó kelet-európaiak MH-információ A 110 ezret is meghaladja a németországi építkezéseken foglalkoztatott lengyel, magyar és csehszlovák munkások száma. Néhány német építőipari vállalatnál elbocsátások kezdődtek, mivel tulajdonosaik szerint csak a kelet-európai olcsó munkaerővel tarthatják pozíciójukat a piacon. Saját állampolgáraik összehasonlíthatatlanul többe kerülnek: magasabbak a járulékos bérköltségek, a társadalombiztosítási hozzájárulás. Ezért tehát egy részüket el kell küldeniük. A szerződéses alapon dolgozó kelet-európaiakra — mondta a baden-württembergi gyáriparosok érdekképviseletének vezetője, Heinz Kohler — óránként 25- 30 márkát kell az építőipari vállalatoknak szánniuk, míg a német munkavállalók 60 márkába kerülnek. Tudnak róla, hogy a magyar, lengyel illetve csehszlovákiai munkások a 25-30 márkából csak öt-nyolc márkát kapnak meg hazai közvetítőiktől. Két elnökjelölt Csehszlovákiában (MTI) Csupán két hivatalos jelölt indul a csehszlovák köztársasági elnök megválasztásának július 3-ai, első fordulóján: Václav Havel és a szélsőjobboldali Republikánus Párt embere, Juraj Cop. Havel egyébként Pozsonyban tölti szerdai munkanapját. Találkozik a szlovák kormánnyal, valamint várhatóan az ODS Pozsonyba utazó vezetőivel is. Ha a szlovákok ekkor köztik vele végleges jelöltjeik névsorát, akkor az elnök akár ott helyben meg is bízhatja Jan Straskyt a szövetségi kormánylista hivatalos összeállításával. Világhíradó véres villongások elől hivatalos keddi jelentések szerint több mint harmincezer ember menekült el. Tádzsikisztán a polgárháború szélére sodródott. Brzezinski a lengyel helyzetről (MTI) Rendkívül nyugtalanítónak nevezte Lengyelország társadalmi és politikai helyzetét Zbigniew Brzezinski volt amerikai elnöki főtanácsadó. Úgy vélte, elsősorban stabil kormányra lenne szükség. Különösen ostobának minősítette a jelenlegi választási törvényt, aminél szerinte jelenleg az egész világon nincs rosszabb. szervezet főtitkára új reményeket ébresztett a dél-afrikai konfliktus megoldásával kapcsolatban. Gamszahurdia turistavízumot kért (ITAR—TASZSZ) Zviad Gamszahurdia turistavízumot kért a finn hatóságoktól — éppen a júliusi EBEÉ-csúcs idején szeretne „turistaként” Finnországba látogatni. A helsinki külügyminisztérium azonban erre az időszakra megtagadta tőle a belépési engedélyt. Robbanás a csecsen tévében (ITAR—TASZSZ) Ismeretlen eredetű robbanás súlyosan megrongálta Groznij, a csecseni főváros televíziójának berendezéseit kedden hajnalban. A robbanásnak két halálos áldozata van. Ukrajna elfogadta a krími autonómiát (MTI) Az ukrán parlament kedden elismerte a Krím-félsziget autonómiáját. A döntés kimondja: a Krími Köztársaság Ukrajna elválaszthatatlan, ám autonóm része, területe csak az ukrán és a krími parlament hozzájárulásával változtatható meg, adható át más államnak. A Krími Köztársaság jogi státusát Ukrajna szavatolja. ■ K. K. Nabijev Iránban, Tádzsikisztán a háború szélén (MTI) Rahman Nabijev tádzsik államfő és Rafszandzsani iráni elnök kézjegyével látta el a két ország közötti baráti kapcsolatok alapelveiről szóló deklarációt, megállapodtak rendszeres konzultációk tartásában a nemzetközi problémák kapcsán és egyezmények születtek a gazdasági, kereskedelmi, valamint pénzügyi együttműködésről. Közben a kormány hívei és az iszlám fundamentalista erők között Dél-Tádzsikisztánban kirobbant Csak néhány óráig fogadott segélyszállítmányokat a repülőtér Mégsincs tűzszünet Szarajevóban • Folytatás az 1. oldalról már a tervek is elkészültek egy légihíd létesítésére, amelyben az amerikai 6. flotta vállalta volna a főszerepet. Belgrádi körökben tudni vélik, hogy a szarajevói segélyszállítás megtorpedózása maga után vonja az efajta katonai intervenciót, kiegészítve Kis-Jugoszlávia tengeri és légikikötőinek zárlatával. A vasárnap kezdődött belgrádi kormányellenes megmozdulás tegnapra szinte teljesen erejét vesztette: már csak a legkitartóbbak, mindössze néhány százan maradtak a képviselőház előtti téren. Csak az egyetemisták nem adják fel: tegnap bejelentették, hogy felvonulást tartanak Belgrád utcáin. A Szerb Demokratikus Mozgalom képviselői, akik hétfőn Milosevic elnöknél, Bozovic kormányfőnél, továbbá a képviselőház és a belgrádi tévé elnökénél jártak, beszámoltak tárgyalásaikról. A delegáció szerint az eszmecsere kiábrándító volt, mert Bozovic még a kerekasztal összehívását is ellenezte. A Milosevicnél folytatott megbeszélést a tévé utóbb csaknem teljes egészében sugározta, s ebből kiderült, hogy az ellenzékiek sarokba szorították az elnököt, valósággal kikényszerítették belőle a beleegyezést, hogy hívjanak össze kerekasztalmegbeszélést és ismét kérjék ki a választók véleményét az elnök munkájáról. Vuk Draskovic ennek kapcsán kijelentette: Slobodan Milosevic tulajdonképpen beleegyezett a lemondásba, mert politikusként tudnia kell, hogy új elnökválasztást csak akkor lehet kiírni, ha a hivatalban lévő elnök lemond. Ez azonban egyelőre csak az ellenzéki politikusok meggyőződése, Milosevic csak arra hajlandó, hogy egy későbbi időpontban egyfajta referendumot tartsanak Szerbiában. Belgrádban tegnap bejelentették a dinár devalválását és denominálását, azaz egy nulla eltörlését. Az intézkedést az új szövetségi kormánynak kellett volna meghoznia, de mivel Cosic elnök még mindig nem talált megfelelő kormányfőt, a devalválásról a régi kormány döntött. A dinár értéke 120 százalékkal csökkent. A tegnap közzétett statisztikai adatok szerint az infláció júniusban már három számjegyű volt, azaz 102 százalék. • Kovács István Örményország nem ismeri el elsőként Karabahot Moszkvai tudósítónktól A karabahi háború csak akkor fejezhető be, ha az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet aktivizálja erőfeszítéseit, jól előkészítik a konfliktus rendezését célzó minszki nemzetközi értekezletet — mondta hétfő esti, másfél órás televíziós beszédében Levon Ter-Petroszjan. Az örmény államfő azután kért szót a jereváni tévében, hogy az ország parlamentje az ellenzék nyomására a szavazatok túlnyomó többségével napirendre tűzte a Karabahi Köztársaság elismerésének kérdését. Ter-Petroszjan értékelése szerint a problémát kizárólag békés tárgyalások, politikai párbeszéd útján lehet megoldani, és ezekhez a garanciát Karabah önvédelmi képességének biztosítása szolgálhatja. Karabah haladéktalan elismerésének sokkal több káros következménye lenne, mint kedvező. Annak az ellenzéki követelésnek a teljesítése pedig, hogy lépjenek katonai-politikai szövetségre Sztyepanakerttel, „egyenértékű lenne a háborúba vezető úttal” — mondta az államfő. Ebben az esetben ugyanis Azerbajdzsán Törökországgal kötne hasonló szerződést és Örményországot totális háború fenyegetné. Ter-Petroszjan ugyan nem zárta ki teljes mértékben Karabah elismerésének a lehetőségét, de szerinte az első ilyen lépést nem Jerevánnak, hanem egy harmadik félnek kellene megtennie. Az elnök kemény szavakkal bírálta a karabahi kérdésben szélsőséges álláspontot képviselő Dasnakcutjun nevű pártot, különösen a szervezet athéni irodájának vezetőjét, Graj Maruhjant, aki nemrégiben Örményországba érkezett. Maruhjant azzal vádolta meg, hogy korábban az örmény függetlenségi mozgalmak kárára a KGB-vel működött együtt, pártját pedig külföldről pénzelik, fegyveres csoportokat tart fenn, sejteket működtet az örményországi vállalatoknál, és ezzel megsérti az ország törvényeit. Az emigrációban élő politikust felszólította: 48 órán belül hagyja el Örményországot. ■ P. Cs. A NATO segít Kelet-Európának Tanácsot adó pénzt, fegyvert nem Reuter-----------------------------------------Hogyan lehet a volt kommunista ellenség hadseregeit nyugati mintára átalakítani? Brüsszelben ma kezdődik egy háromnapos összejövetel, ahol a NATO-szövetségesek ebben kívánnak tanácsokat adni a volt ellenfelek szakértőinek. A NATO főhadiszállásán tartandó tanácskozáson magas rangú keleti és nyugati katonai szakértők, polgári tisztségviselők vesznek részt. A rendezvény csak egyik állomása a már megszűnt Varsói Szerződés tagállamai és a NATO közötti egyre erősödő együttműködésnek. Egy magas rangú NATO-tisztségviselő újságíróknak elmondta, hogy a megbeszélésen megvitatják a fegyveres erőknek a demokratikus társadalomban betöltött szerepét, a védelmi tervezés és költségvetés, valamint a fegyveres erők szerkezeti felépítésének kérdéseit. Némelyik volt szovjet köztársaság, valamint Moszkva egykori kelet-európai csatlósai csekély tapasztalatokkal rendelkeznek védelmi kérdésekben. Az említett tisztségviselő szerint szó lehet arról is, hogy a NATO kisebb szakértői csportokat küld néhány országba, amelyek segíthetnek a felmerülő gondok megoldásában. „Bízunk benne, hogy az említett országok közük velünk, valójában mire is van szükségük, hiszen a problémák országonként nagyon is eltérő jellegűek” — mondta. Tanácsadásról van szó — nem pedig arról, hogy a NATO pénzt vagy fegyvert kínálna fel a keleti országoknak. A NATO-nak nincs arra pénze, hogy finanszírozza a kelet-európai hadiipar átszervezését vagy polgári célú termelésre való átállítását; emellett a fegyverkereskedelmet a szövetségeseknél nem a NATO, hanem az egyes tagországok kormányai irányítják. (Háttéranyagunk a védelmi kon- Új elnöke van az Afrikai Egységszervezetnek (AP) Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) dakari csúcstalálkozóján Abdou Dioufot, Szenegál államfőjét választották meg a szervezet új elnökévé. A nyugat-afrikai ország vezetője Ibrahim Babangidától, Nigéria elnökétől veszi át az AESZ elnöki tisztét. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke külön megbeszélést folytatott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, majd kijelentette: a világ 1992. július 1., szerda Washingtoni tudósítónktól_________ Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta egy kanadai század kiküldését Szarajevóba, az amerikai kormány már a beavatkozás második fázisát tervezi: katonákat küldene a volt Jugoszláviába az emberbaráti segélyszállítmányok biztosítására. Washington feltételezi, hogy megkapná ehhez a felhatalmazást a BT- től is. Bush elnök eltökélte, hogy szárazföldi erők ne menjenek Jugoszláviába és ezért a Pentagon a tervezést Split köré összpontosítja, azaz haditengerészetben és légierőben gondolkodik. Az amerikai részvételre öbölháború mintájú ENSZ koalíció keretében kerülne sor. A légierő és a haditengerészet Spätből biztosítana egy olyan szárazföldi folyosót, amin a segélyszállítmányokat a gyalogság eljuttathatná Szarajevóba. Ehhez 35 ezer katonára lenne szükség. A Fehér Ház azonban reméli, hogy a tűzszünetet betartják. • R. Zs. Tudósításunk Bosanski Brodból Bosznia-Hercegovina északi részén tegnap heves ütközetek alakultak ki a szembenálló felek között. A szerbek a reggeli órákban Slavonski Brodot lőtték, nem sokkal később pedig általános támadást indítottak a Odzak-Modrica-Gradacac háromszögben, nehéztüzérségük, rakétavetőik és tankjaik támogatásával gyalogos rohamot is indítottak a települések ellen. Tegnap késő esti információk szerint a támadóknak sikerült elfoglalniuk Modrica nagy részét, valamint a Tuzla—Bosanski Brod autóút egy részét. Ezzel tulajdonképpen elvágták egymástól a védők erőit. A szerb csapatok Derventa és Podnovlje ellen intézett gyalogosrohamát a horvát és a muzulmán csapatok visszaverték. Pontos adatokat hivatalosan nem közöltek, az azonban feltételezhető, hogy sok a halott és a sebesült. Az átfogó támadásokban egyébként több ízben részt vettek a jugoszláv néphadsereg repülőgépei is. • Vujity Tvrtko Elfogták az elnök gyilkosát Hírügynökségek jelentéseiből Egy nappal Mohamed Budiaf algériai államfő meggyilkolása után nem volt látható jele esetleges katonai hatalomátvételi kísérletnek, miközben az elnöki tisztség várományosaként elsősorban a kormányfő, Szid Ahmed Gozan és a védelmi miniszter, Haled Nezzar nevét emlegetik az afrikai országban. Előbbi kedden a nézeteltérések békés megoldására, az ország felvirágzásában való hit megőrzésére szólította fel a lakosságot. Egyes szemtanúk szerint nem egy, hanem két tettese volt a gyilkos merényletnek. Több újságíró úgy látta, hogy a gyűlés résztvevői közül egy polgári ruhás férfi is tüzet nyitott az elnökre, amikor tettestársa hátulról géppisztolyból két sorozatot lőtt rá. A hatóságok egyelőre nem közöltek újabb részleteket a vizsgálat állásáról, csak annyit tudni, hogy letartóztatták Budiaf gyilkosát. Kiléte egyelőre nem ismeretes, s most segítőtársait próbálják megtalálni. Az AP szerint a gyilkos a biztonsági szolgálat egyenruháját viselte. A merényletet követő lövöldözés során 41 ember sebesült meg a helyszínen. A nemzetközi közvélemény elítélte, az algériai sajtó pedig politikai irányzattól függetlenül katasztrófának minősítette az elnök elleni merényletet. A tragikus esemény ellenére a keddi nap nyugodtan telt az algériai nagyvárosokban, még a merénylet színhelyén, Annabában is kinyitottak az üzletek, a hivatalok, az utcák a szokott képet mutatták. Budiafot várhatóan szerdán temetik el. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövetsége tudatja, hogy Mohamed Budiaf algériai elnök tragikus elhunyta alkalmából részvétnyilvánításokat a nagykövetség épületében — I. ker. Dísz tér 6. —1992. július 1-én, 2-án, 3-án 10—14 óra között lehet tenni.