Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)
1995-08-19 / 194. szám
8 Magyar Hírlap Gyermektalálkozó volt Csáfordjánosfán MH-információ Tegnap az utolsó turnus gyerekek is elhagyták a Répce által körbeölelt kis szigetet, ahol a magyar gyerekek 95-ös világtalálkozóját tartották. Immár harmadik esztendeje, hogy az egykori soproni járáshoz tartozó aprócska településen, Csáfordjánosfán a Kator család tulajdonába visszakerült épület és a hozzá tartozó földek adtak otthont a főként a Kárpát medencéből összesereglő magyar gyerekek találkozójának. A rendezvény alapgondolata dr. Kator Lajosné budapesti pedagógustól származik, az általa, valamint a csornai Nagy László által alapított Forráshely Alapítvány igyekezett megteremteni az anyagi feltételeket ahhoz, hogy az országhatárokon túl és belül élő magyar anyanyelvű gyerekek találkozhassanak, megismerjék az óhazát, valamint egymás örömeit, gondjait gyakorolhassák a nyelvet, elhozhassák tájegységük szokásait. Idén, több turnusban, valamivel több mint ötszáz gyerek vett részt a táborozáson, érkeztek csoportok: Erdélyből, a volt Jugoszlávia területéről, a Kárpátaljáról, a Felvidékről. A magyar házigazdákat a zalaegerszegi, székesfehérvári, valamint a kiskunfélegyházi cserkész fiatalok képviselték. A rendezvény egyik támogatója a Belügyminisztérium volt, a találkozó fővédnökségét Kuncze Gábor miniszter vállalta. A külföldről jelentkező tíz-tizenhat éves gyerekek ingyenes táboroztatására szolgáló összeget a Forráshely Alapítvány különféle pályázatokon igyekezett összeszedni, és csak igazán takarékos gazdálkodással érték el azt, hogy a rendelkezésre álló összeg elegendő legyen az ötszáz fiatal étkeztetésére, a programok biztosítására. Az utolsó turnus táborozásának záróünnepségén megjelent dr. Világosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár is, aki elmondta, hogy a csáfordjánosfai tábor egy oázis a mai világban, amely függetlenül a határainkon túl zajló eseményektől, a hazai bajoktól teszi lehetővé a fiatalok egymásra találását. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a találkozó életre szóló élményt jelentett a gyerekeknek, és hogy jövőre ismét lesznek fiatalok akik csáfordjánosfai táborban forrásra találnak. • N. A. E. MTI A köztársasági elnök augusztus 20-a alkalmából magas állami kitüntetéseket adott át tegnap az Országházban. Göncz Árpád rövid beszédében emlékeztette az egybegyűlteket, hogy Szent István ünnepén nemcsak államalapító királyunk emléke előtt hajtunk fejet, hanem köszönetet mondunk azoknak, akik alkotómunkájukkal folyamatosan biztosítják az ország életét. Az államfő végül a magyar nép nevében kívánt jó és eredményes munkát a kitüntetetteknek. A köztársasági elnök A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Darvas Iván Kossuth-díjas színművésznek, kiváló művésznek művészi pályája elismeréseként, Vásárhelyi Miklós történésznek, nyugalmazott országgyűlési képviselőnek, a Soros Alapítvány Kuratóriuma elnökének a magyar társadalom demokratikus átalakulásáért végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Török István teológusnak, egyetemi tanárnak, életműve elismeréseként, Karátson Gábor festőművésznek, írónak és Kállai Ferencnek, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművészének, kiváló művésznek művészi pályájuk elismeréseként. Somogyi Ferencnek, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának a magyar külpolitika formálása és megvalósítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, Soltész Istvánnak, a Magyar Országgyűlés főtitkárának, az Országggyűlés munkájához nyújtott eredményes szakmai tevékenysége elismeréseként, Lőrincz Lajos akadémikusnak, az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának és Mezei Ferenc akadémikusnak tudományos és oktatónevelő munkásságuk elismeréseként. Cselőtei László akadémikusnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állami díjas kutatóprofesszorának és Flerkó Béla akadémikusnak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia, Szövettani és Fejlődéstani Intézet nyugalmazott igazgatójának, állami díjasnak kiemelkedő oktató-, kutató- és tudományszervező tevékenységük elismeréseként. Kisváriné Glozik Annának, a Nógrád Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének az igazságszolgáltatásban végzett több évtizedes munkássága elismeréseként. Bokorné Szegő Hannának, az állam- és jogtudomány doktorának, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tudományos tanácsadójának tudományos munkássága és iskolateremtő tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (katonai tagozat) kitüntetést adományozta Fehérvári Tamás vezérőrnagynak beosztásában huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Bán Róbert filmrendezőnek és Temessy Hédinek, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművészének, érdemes művésznek művészi pályájuk elismeréseként. Maácz Lászlónak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyugalmazott tanácsosának a magyar táncfolklorisztika, a magyar és az egyetemes tánctörténet, a színpadi tánckritika, valamint a táncművészeti publicisztika terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. Szabó Ferencnek, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatójának kiemelkedő levéltári és múzeumvezetői munkássága elismeréseként. Rózsa Györgynek, az MTA Könyvtára főigazgatójának több évtizedes könyvtárszervezői és informatikafejlesztő tevékenysége elismeréseként. Sztanyik B. Lászlónak, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató főorvosának tudományos és oktató-nevelő munkássága elismeréseként. Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió nyugalmazott főosztályvezetőjének nemzetközileg is elismert öt évtizedes rádiós és sportriporteri tevékenysége elismeréseként. Kovács Ferencnek, a közgazdaság-tudomány kandidátusának, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárának a közlekedés, a hírközlés és a vízügy közgazdasági szabályozó rendszerének kialakításában végzett eredményes munkája elismeréseként. Szűcs Józsefnek, a Baranya Megyei Közgyűlés volt elnökének a közigazgatásban végzett eredményes tevékenysége elismeréseként. Baróth Ernőnek, a Fejér Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének, Bejczi Zoltánnak, a Fővárosi Bíróság bírósági tanácselnökének, Gáspárdy Józsefnek, a Heves Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének és Kutasi Istvánnak, a Zala Megyei Bíróság tanácselnökének az igazságszolgáltatásban végzett több évtizedes munkásságuk elismeréseként. Bókas Juditnak, a Budapest II. kerület 2. számú székhely közjegyzőjének a jogszolgáltatásban végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. Rátkai Teréznek, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének kiemelkedő pénzügyi irányítótevékenysége elismeréseként. Szűcs Imrének, a Fővárosi Főügyészség főtanácsosának, osztályvezető ügyésznek és Vajda Alajosnak, a Legfőbb Ügyészség tanácsosának, osztályvezető ügyésznek eredményes ügyészi munkásságuk elismeréseként. Gál Juditnak, a Pest Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének a cégbírósági eljárási és szervezeti szabályok kidolgozásában végzett tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (katonai tagozat) kitüntetést adományozta Makai Sándor Tibor vezérőrnagynak, Balogh Imre ezredesnek, Kemény István ezredesnek, Mile Endre ezredesnek és Pálóczi László mk. ezredesnek beosztásukban huzamos időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Erhard von der Banknak, a Németországi Konrad Adenauer Stiftung budapesti képviselete vezetőjének a magyar-német kapcsolatok elmélyítésében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Várhelyi Tivadarnak, az MTA Izotópkutató Intézete osztályvezető-helyettesének több évtizedes eredményes gazdálkodást irányító tevékenysége elismeréseként. Szabó Ottónak, a Magyar Országgyűlés Hivatala Főtitkársága Jegyzői Iroda főosztályvezetőjének az Országgyűlés munkáját segítő tevékenysége elismeréseként. Kanti Imrének, nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető-helyettesnek a közlekedéssel kapcsolatos jogalkotásban végzett eredményes munkája elismeréseként. De Sorgo Tibornak, a Kapos Volán Rt. vezérigazgatójának a közúti tömegközlekedés fejlesztése érdekében végzett eredményes munkássága elismeréseként. Stelczer Károlynak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. nyugalmazott igazgatójának a vízügyi szolgálatban végzett fél évszázados eredményes munkája elismeréseként. Andrásfalvy Andrásnak, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának a növénygenetika és a növénynemesítés terén végzett tevékenysége elismeréseként. Bíró Gábornak, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete egyetemi tanárának tudományos kutatásszervezői és oktató-nevelő munkássága elismeréseként. Durkó Mátyásnak, a neveléstudomány kandidátusának, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, Kassai Tibornak, az állatorvos-tudomány doktorának, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanárának és Maróti Andornak, a filozófiatudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensének tudományos és oktató-nevelő munkásságuk elismeréseként. Ferdinánd Dezsőnek, a mezőgazdasági tudomány kandidátusának, a Pannon Agrártudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi docensének kiemelkedő nemesitől, oktatói, kutatói munkássága elismeréseként. Boross Jolán énekművésznek, Jászai Lászlónak, a veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Katona Klári előadóművésznek, Kóti Árpádnak, a debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Miklósy Györgynek, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Németh Marikának, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-díjas színművészének, kiváló művésznek, Székhelyi Józsefnek, a soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének és Veress Pál festőművésznek művészi pályájuk elismeréseként. Tóth Margit zenetudósnak, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott osztályvezetőjének zenetudományi munkássága elismeréseként. Cenner Mihály művészettörténésznek, Csúcs Ferenc szobrász- és éremművésznek, Király Árpádnak, a Magyar Elektronikai Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Mikus Gyula festőművésznek, Tarján Jenő grafikusművésznek életművük elismeréseként. Varga Jánosnak, a KISOSZ Országos Szervezete elnökének eredményes munkássága elismeréseként. Kricskovics Antalnak, a Fáklya Horvát Folklór Centrum Erkel Ferenc-díjas művészeti vezetőjének, érdemes művésznek művészi és hagyományőrző munkássága elismeréseként. Molnár Éva művészettörténésznek, a Fészek Galéria és Szakkönyvtár vezetőjének művészettörténeti és könyvtárszervezői munkássága elismeréseként. Takács Máriának, a Magyar Televízió főbemondójának magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként. Bagics Lajosnak, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének a tanügyigazgatás és a szakképzés területén kifejtett eredményes munkája elismeréseként. Gerencsér Ferencnek, az ORFI fülorr-gégészeti osztály nyugalmazott osztályvezető főorvosának az egészségügyi ellátás érdekében végzett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (katonai tagozat) kitüntetést adományozta: Keller Mihály ezredesnek, Magyar István ezredesnek, Radics Sándor ezredesnek, Vágási László ezredesnek beosztásukban huzamos időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként. A művelődésügyi miniszter előterjesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Farkas Károlynak, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola igazgatójának és Nyirkos Tibornak, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola igazgatójának több évtizedes, magas színvonalú oktató-nevelő és vezetői munkásságuk elismeréseként. Kristóf Istvánnak, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójának, Jászai Mari-díjas, érdemes művésznek, Mezey István grafikusművésznek és Tóth Béla szobrászművésznek művészi pályájuk elismeréseként. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Bacsur Sándornak, a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola igazgatójának, Hartdégen Józsefnének, a Várgesztesi Óvoda óvodavezetőjének, Kacziba Ferencnének, a Magyar Tudományos Akadémia bölcsődéje vezetőjének és Kovács Mihálynak, az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium mérnöktanárának, igazgatóhelyettesnek több évtizedes oktató-nevelő munkásságuk elismeréseként. Szabó Jánosnak, a Jászteleki Általános Iskola tanárának több évtizedes pedagógus, községfejlesztő és közéleti munkája elismeréseként. A Belügyminiszter előterjesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Hoffman Pálnak Tököl polgármesterének, Kovács Istvánnak Letkés polgármesterének, , Kovács Sándornénak Sásd polgármesterének, Roboz Józsefnek Mocsa polgármesterének, Varga Józsefnek, Szigetújfalu polgármesterének és Zsadányi Lászlónénak Hernád polgármesterének, a közigazgatásban végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Berencsi Bélának, Ibrány polgármesterének, Bodrogi Györgynének Nagykáta polgármesterének, Hadházy Sándornak, Visegrád polgármesterének, Simon Ferencnek, Nemesbőd polgármesterének, Szabó Miklósnak, Csénye polgármesterének és Szentesi Károlynak, Füzesgyarmat polgármesterének, Ézsiás Józsefnének, a Magyar Köztársaság Elnökének Hivatala főelőadójának és Ugró Bélánénak, a Magyar Köztársaság Elnökének Hivatala fizikai alkalmazottnak a Magyar Köztársaság Elnökének Hivatalában végzett eredményes munkájuk elismeréseként. Kurunczi Lajosnak, a Magyar Országgyűlés Hivatala Gazdasági Főigazgatóság asztalos műhely vezetőjének az országházi belső felújításokban több évtizedes példamutató munkája elismeréseként. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszter előterjesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Szabó Lajosnak, az IPOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szövetség elnökének eredményes munkája elismeréseként. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta: Hidasi Valériának, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár tájékoztató szolgálat vezetőjének, Szendrei Ignácnénak, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének. Az igazságügy-miniszter előterjesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Erdélyi Gyulánénak, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöki irodavezetőjének, Horváth Józsefnének, a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal vezetőjének, Kovács Istvánnak, a Legfőbb Ügyészség pénzügyi főosztályvezetőjének és Szentpáli Pálnénak, a Komlói Városi Bíróság elnöki irodavezetőjének több évtizedes eredményes munkájuk elismeréseként. Melocco Miklós nem vette át kitüntetését Miközben minden kitüntetett átvette az elismerést, Melocco Miklós Kosuth-díjas szobrászművész elvi okokra hivatkozva visszautasította azt. A művész lapunk érdeklődésére elmondta, azért döntött így, mert nem ért egyet a kormány álságos restrikciós gazdaságpolitikájával, amely szerinte elsorvasztja a művészetet. Ebben a helyzetben Melocco úgy véli, nem lenne erkölcsös, ha kitüntetést venne át, miközben saját művészeti ága, a szobrászat is hanyatlik. A kitüntetés helyett inkább megbízások kellenének szobrok készítésére, de az utóbbi időben ilyen megrendelésekből, gesztusokból nagyon kevés jut pályatársainak és neki is. Kitüntetések az alkotómunkáért Világfalu épül Opusztaszeren MH-információ Hagyományos formaságok között ünnepük meg augusztus 20-át az Ópusztaszerre látogató tízezrek. A Szent István király tiszteletére rendezendő ünnepségek szónoka Horn Gyula miniszterelnök lesz. Se szeri, se száma a szórakoztató programoknak, a szentmisétől kezdve a lovasjátékokig. Már ma kezdődik a programsorozat, amikor is a Dél-alföldi Média Kft. leteszi a magyar világfalu alapkövét, s felavatja a háromméteres kun kopjafát. Ekkor kerül sor a megmaradás falának építésére is, amely fal idővel minden magyar emlékfala lehet, ha elhelyezi rajta gránittábláját. Elsőként önkormányzatok, szövetkezetek, vállalatok, alapítványok és magánszemélyek vettek téglajegyet, melynek hasznából a világfalu építésére költenek. Az emlékparkon belül szórakoztató műsorok mellett igen érdekes és aktuális fórumra várják az érdeklődőket. 13 órai kezdettel agrárfórum lesz a nagyobb érdek-képviseleti szervezetek és a Földművelésügyi Minisztérium részvételével. A rendezvény védnökei: dr. Lakos László földművelésügyi miniszter, dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke és Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Vitavezető: dr. Géczi József országgyűlési képviselő, a Károlyi Alapítvány elnöke. Ezt követi a pártok agrárszakértőinek vitája: Lesz-e még földosztás Magyarországon? címmel. Valamennyi parlamenti párt képviselője szerepel a színpadon, sőt a nagyobb parlamenten kívüli pártok is. Az egész agráriumot felölelő fórum, mintegy parasztparlament, talán hozzájárulhat a válságból való kijutáshoz. •Sz. L. 1. BELFÖLD Hol keressük Szent István szülőhelyét? E hely szelleme ma is sugárzó • Hol született Szent István? - kérdeztem Horváth Bélától, az Esztergomi Vármúzeum igazgatójától. Számításaink szerint a keresett szoba az épületegyüttes túlsó végén, a Géza-féle épületek egyikében lehetett. • Vagyis mindenki téved, aki Esztergomba jövet azt hiszi hogy a Vár-hegyen megtalálja István király szülőszobáját? A köztudatban Esztergom neve valóban István királyunkhoz kötődik, noha a várépítkezést valójában Géza fejedelem kezdte el a 970-es évek második felében. Aztán ez a vár is úgy járt, ahogy a legtöbb középkori vár; a későbbi tulajdonosok saját igényüknek megfelelően átépítették, sőt a helyzetet még az is bonyolítja, hogy IV. Béla uralkodásáig az esztergomi Vár-hegy adott helyet az ország első házának. Ez a tény külön okkal szolgált a változtatásokra. A ma is látható, jellegzetes összképet III. Béla alakíttatta ki a XII. század végén. Az egykor szülőszobának tekintett terem a XII. században, épült, az István-kori palota akkor elbontott védőfalainak helyén. A Szent István terem is ekkor épült át, és az Árpádkori palotarész a királyi lakószobákkal ugyancsak ekkor keletkezett. Ez a mostani, a hagyományhoz kötődő terem, a földszinti traktusnak egyetlen Árpád-kori, majdnem teljesen megmaradt része, de semmiképpen nem István királyunk szülőszobája. Érthető ez a tévedés, hiszen a múlt században szinte csak ezt a helyet ismerhették, így nem csoda, ha a nagy király tiszteletére - mint egykori szülőszobát - kápolnává alakítják. A kváderfalakat átvakolták, a padozatot bizánci mozaikkal fedték, s e termet amíg világ a világ, Szent István teremként fogjuk emlegetni. De lehet-e másként? Hiszen a jelenleg ismert várbelsőben sincsen olyan egységes lakótér, amire azt mondhatnánk, itt született Szent István királyunk. • Akkor hát hol születhetett?! A Dunára néző, északi Várhegy-oldalon! Azt a területet viszont a bazilika építése során jó néhány méterrel mélyebbre tarolták! Ma, ha jön a látogató, vagy valamiféle István-kori kézzel fogható emléket vár e helytől, vagy a történelmi emlék egysége hozza Esztergomba... Élő, nem szokványos múzeummal várunk mindenkit. Gazdag az anyagunk, még akkor is, ha az István-kori palotából alig maradt valami. Mindenesetre én azt mondom a látogatóknak: e hely szelleme ma is sugárzó, és ez fontosabb minden műemléknél. Hiszen innen indult ki az a folyamat, melynek révén európaiak lehettünk. S ez az igazi Szent István-i hagyaték. • M.I. / El egy középkorból származó hagyomány, amely Szent István királyunk szülőszobáját az esztergomi Vár-hegy egyetlen, román stílusú, középoszlopos helyiségével azonosítja. Már a régi ásatások előtt ismert volt ez a középkori palota, ám hogy ezt a hiedelmet megerősítsék, 1874-ben a termet államalapítónk tiszteletére kápolnává alakíttatta Simor János érsek. A Vár-hegy újabb ásatásai viszont bebizonyították: szent királyunk szülőszobáját nem itt kell keresnünk. A hagyomány ezt a termet tartja Szent István születési helyének fotó: fuji labor 1995. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Tavasszal ismét a Hősök terén Megszépítik Árpádot és társait MH-információ__________ Jó ütemben halad a Hősök teréről márciusban elszállított vezérszobrok restaurálása. Remény van rá, hogy jövő márciusra már a helyükön lesznek. A vezérek százéves szobrait nem kímélte az idő: repedések, törések és a megszámlálhatatlan lyuk csúfította történelmünk nagyjainak emlékművét. Az anyagvizsgálatok is azt igazolták, hogy felújításuk nem halasztható. A restaurálásra kiírt pályázatot a Szobor és Színesfém Kivitelező Kft. nyerte meg. A restaurátorok először Gábriel arkangyal szobrát vették kezelésbe, őt a helyszínen meg tudták tisztítani. Július óta régi fényében pompázik Gábriel kezében az újraaranyozott kereszt és a korona. Árpádot és vezéreit azonban a vállalat kőbányai műhelyébe kellett szállítani, ahol Takács Viktória szobrász-restaurátor irányításával március óta dolgoznak a oldalukon fekvő lovas szobrokon. Először a fél-másfél centiméter vastag piszkot, a szobrokra rakódott revét távolították el. Ezután - a szoborba a lovak hasán vágott nyíláson bejutva - belülről is letisztították az évszázados lerakódást, majd az eredetivel megegyező összetételű bronzra cserélték a csavarokat és tartóelemeket. A lovak lábán „ablakot” nyitottak, ezen keresztül helyezték be az új, szintén bronz merevítőrudakat. A fémet károsító kondenzvizek eltávozásának elősegítésére vízelvezető lyukakat alakítottak ki. Az összes ólommal, ónnal és vörösrézzel foltozott részt kivágták és bronzzal helyettesítették. Jelenleg az Árpád, Előd, Kond és Töhötöm szobrain lévő repedéseket hegesztik össze, Tas, Huba és Ond vezér csak a jövő héttől kerül sorra. Szeptember végén talpra állítják a 4- 6 tonnás szobrokat, hogy azokat a részeket is restaurálhassák, amelyekhez eddig még nem férhettek hozzá. A millecentenáriumi ünnepségsorozat egyik fő színteréről eltávolított szobrok talapzatait is teljesen felújítják. A királyszobrok is megértek a felújításra, ám erre az idén már biztosan nem kerül sor. • K. B. A lovak lábán „ablakot” nyitottak FOTÓ: HABIK CSABA