Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 114-126. szám)
1996-05-16 / 114. szám
Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik + Vasárnapi Magazin 3. FORDULÓ A 21. OLDALON J, MH 5652 | AZ ÖTÖSLOTTÓ FŐNYEREMÉNYE 452 mllá! ■afe 1996. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁSÁRA: 38 FORINT MA A tévéalelnök leváltását követeli az ellenzék Mind az öt parlamenti ellenzéki párt azt követeli, hogy a miniszterelnök haladéktalanul kezdeményezze az államfőnél a Magyar Televízió ügyvezető alelnökének felmentését. Kérik azt is, hogy a parlament késedelem nélkül nevezzen ki biztost a televízió és a rádió gazdálkodásának ellenőrzésére. A tévé esetében erre a tisztségre Szilárd Tibort ajánlják, aki Nahlik Gábor idején az MTV gazdasági főigazgatója volt. Szükségesnek tartják továbbá, hogy a hamarosan megválasztandó új médiaelnököket Göncz Árpád azonnal helyezze hivatalba. 4. oldal Eltitkolt szennyezések, hulladékos maffia A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos visszaélések felderítése jelenti a környezetvédelmi hatóság számára a legnehezebb feladatot - nyilatkozta lapunknak Reiniger Róbert, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője, aki a napokban távozott posztjáról. Nagy meglepetésekre most már szerencsére nem kell számítani - véli, mert amióta nincs lakat az emberek száján, rengeteg információt kap az intézmény sokáig titokban tárolt veszélyes anyagokról. 6. oldal Nyugodtabb álmot, doktor urak Csákány György nyugalmazott orvos, egyetemi tanár véleménye szerint a magyar egészségügy a feketegazdaság számottevő szektora, ahol szerény becslés szerint legalább 30-40 milliárd forint mozog évente. Amíg a paraszolvenciaorientált orvosok, minden valódi tulajdonosi és finanszírozói ellenőrzés nélkül, szabadon rendelkeznek a rendszer valamennyi szakmai, szervezeti és anyagi feltételével - vagyis azt csinálnak, amit akarnak -, addig sem a betegeknek, sem a tulajdonosnak, sem a finanszírozónak nincs érdekérvényesítési esélye. 7. oldal Európa csak vitázik a „cenzor”-chipről Amerikában már tilos olyan tévékészüléket forgalmazni, amelyikbe nem építették be a chipet, amely elzárja a gyerek nézőktől az erőszakot, a pornográfiát, a durva beszédet. Kommentátorunk szerint a technikai megoldás egyszerű. Az EU-országok azonban nem sietnek adaptálni az amerikai jogszabályt, jogászok, szociológusok, pszichológusok s persze a hirdetési szakemberek hatástalannak ítélik a pedagógiailag káros műsorok házi cenzúráját. 10. oldal A „kis gömböc” második élete Olyan, mint egy jó női cipő: kívül kicsi, belül nagy - így vélekednek sokan a Nissan Micráról, amely három éve lett az év autója. A sikerkocsit több helyen is továbbfejlesztették a japán mérnökök oly módon, hogy biztonságosabb is lett a „kis gömböc”. Az újdonságot Budapesten is bemutatták. Autók és Piacok, 15. oldal Csőd után folytatódik az építkezés Egy hónapos kényszerszünet után újra elkezdődött a Természettudományi Múzeum épületének rekonstrukciója és Vásárhelyi Tamás főigazgató-helyettes szerint október 29-én egy reprezentatív kiállítással mégis megnyílhat a múzeum, amely az évtized legjelentősebb kulturális beruházásának számít. Az utóbbi hetekben veszélybe került a múzeum átköltözése a volt Ludovika épületébe és a hozzá tartozó egykori lovardába. Márciusban ugyanis leállították a lovarda felújítási munkálatait, mert csődbe jutott a kivitelezés fővállalkozója, 19. oldal Ki tud többet a honfoglalásról? Melyik három folyó határolja Baskíriát, honnan származtatható Etelköz neve - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell válaszolniuk országos középiskolai vetélkedőnk résztvevőinek. Miközben folyamatosan értékeljük a beérkező megfejtéseket, közöljük a harmadik forduló kérdéseit. A postára adás határideje május 20-a, hétfő éjfél, 21. oldal Időjárás • Ráktengely a fővárosban MH-információ Határozott észak-dél irányú „ráktengely” rajzolódik ki azon a térképen, amely a fővárosi fekvőbeteg-ellátás tavalyi adatait dolgozza fel. Eszerint a megbetegedés kockázata a XI. kerületben a legnagyobb. A XI. kerületben tapasztalt kiugróan magas betegszámot a városrész elöregedése és a közlekedési eredetű levegőszennyezés magyarázhatja. Budafok-Nagytétény második helyéért - a környezeti tényezők közül - az ipari területek nagyfokú szennyezettsége és a majd egy évtized óta húzódó állandó útépítkezések (MO, M6) okozta porszennyezés tehető felelőssé. A dobogó képzeletbeli harmadik helyét az egykor az ipar egyik fellegvárának számító Angyalföld foglalja el. A feltöltésekre, lápi-mocsaras területre épült rákospalotai, zuglói és angyalföldi lakótelepeken az átlagot meghaladó betegszám alakulásában az onkológusok szerint szerepet játszhat a radonszennyezés is. Részletek a 8. oldalon Daganatos betegségek gyakorisága Budapesten Új irányok az adózásban Egységesen kezelnék a jövedelmeket és a költségeket MH-információ A jövő évi adórendszer korszerűsítésére a miniszteri biztosok vezetésével elkészült javaslatok egyik legfontosabb vezérmotívuma, hogy a személyi jövedelemként, a tőkejövedelemként és a költségként a vállalkozásból kivont összegeket egységesen kezeljék, akár munkavállalóról, akár egyéni vagy társas vállalkozóról legyen szó. További szempont, hogy ösztönözzék a jövedelmek cégben, illetve a magyar gazdaságban tartását, „tőkésítését”. A Pénzügyminisztérium (PM) keddi vezetői értekezlete elvetette a klasszikus, családi együttadózás bevezetését, így a további egyeztetés alapját a Kocsis Imre és Vámosi Nagy Szabolcs vezetésével elkészült javaslatban szereplő másik változat képezi - közölték a miniszteri biztosok egy tegnapi, az 1997-es adó-korszerűsítési tervekről szóló sajtóbeszélgetésen. Eszerint az eltartottak számát a személyi jövedelemadóban (szja) adójóváírással vennék figyelembe, de csak a legalább három gyermeket nevelő családoknál. (A háztartások nyolc százaléka ilyen.) Itt viszont elképzelhető az is, hogy az állást nem vállaló szülőt is kedvezményeznék. Az elképzelések szerint havonta és eltartottanként ezer forintot lehetne levonni az adóból, azonban esetleg csak akkor, ha a szülők számlákat tennének félre a gyermekeikre költött kiadásokról. A módosító csomagot eddig nemigen szembesítették a költségvetés igényeivel, így az abban szereplő számok még minisztériumi javaslatként sem tekinthetők véglegesnek. • Folytatása a 11. oldalon Júniusi fizetésemelés a közalkalmazottaknak MH-információ Az önkormányzatok nem bíznak abban, hogy a kormány állja a februári közalkalmazotti béremelést, ezért nyolc megyében megtiltották az intézményeknek, hogy az emelt fizetésekről az illetékes hivatalokat tájékoztassák - értesítette lapunkat Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, aki Kiss Péter munkaügyi minisztert kérte a helyzet rendezésére. Az intézményeknek tegnapi határidővel kellett volna értesíteniük a bérfolyósítást végző helyi hivatalokat arról, hogy mennyit emelkedtek a fizetések, s ennek alapján utalták volna a központi költségvetésből az igényelt pénzt. Nyolc megyében azonban a vezetők körlevélben kérték az intézményeket: ne küldjék be az átsorolásról szóló íveket, mert attól tartottak, hogy végül majd nekik maguknak kell kifizetniük a különbséget. A KKDSZ vezetője szerint az intézkedések lehetetlenné teszik azt, hogy júniusban az ígéretnek megfelelően emelt fizetést vihessenek haza a közalkalmazottak. Vadász ezért kért soron kívüli intézkedést a munkaügyi minisztertől. A történtek ellenére minden az eredeti menetrend szerint halad, s június másodikán az emelt béreket kapják meg a közalkalmazottak - tájékoztatta lapunkat Kiss Péter. A miniszter elmondta: a Belügyminisztériumnak tegnap sikerült meggyőznie a habozó megyei vezetőket arról, hogy az adatok felvétele még nem jelenti azt, hogy nekik kell fizetniük a béremelést is. A központi költségvetés azonban nem tud pénzt utalni az emeléshez, ha nem tudja, hogy az intézmények mennyit igényelnek. •D V.J. A nemzetközi erő és a román csapatátcsoportosítás Budapest nem tárgyal az IFOR-hosszabbításról MH-információ Magyarország nem folytat tárgyalásokat annak érdekében, hogy az amerikai IFOR-csapatok mandátumuk lejárta - december 20-a - után is hazánk területén maradjanak - jelentette ki lapunknak Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap tegnap azt írta, hogy a Külügyminisztérium NATO-ügyekben illetékes főosztálya szerint a HM már lépéseket tett az IFOR-csapatok magyarországi tartózkodásának hosszabbításáért. Az újságcikk szerzője célzott arra, hogy Magyarország azért érdekelt a NATO-erők állomásoztatásában, mert ez jelentősen segíthetné felvételét az atlanti szervezetbe. Ugyancsak a feltételezett magyar törekvésekkel kapcsolatban az NZZ beszámolt arról, hogy a román hadsereg egyes alakulatait nemrégiben a magyar határ közelébe csoportosították át. Ám mint a a zürichi napilap úja, Budapesten cáfolják, hogy a két dolog között összefüggés lenne. A HM álláspontját összegezve a szóvivő kifejtette: az Országgyűlés az ENSZ felkérésének eleget téve engedélyezte a nemzetközi erőknek a magyar bázisok, lőterek, illetve a magyar légtér használatát. • Folytatása a 3. oldalon A Stadler FC nem áll meg MH-információ Stadler József, az Innstadt Stadler labdarúgóklub tulajdonosa a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: még csak nem is gondolkozik a klub jövőjéről, az biztos, hogy a csapat a következő idényben is játszik az NB I-ben, ahol most a nyolcadik helyen áll. Újabb botrány az eddigi APEH-ügyek után: Stadler három éve állítólag egymilliárd forintért vásárolt műtárgyakat - köztük egy nem létező Leonardo-festményt -, és visszaigényelt 250 millió forint áfát. Újabb feljelentés, kérdés, hogy mi lesz a klubbal. Stadler fejében meg sem fordult - mint mondta -, hogy csapatát eladja vagy feloszlassa, bízik benne, hogy segítenek majd a vállalkozók, hiszen az akasztói pályán van még szabad reklámfelület... Annál is inkább számít a vállalkozók szolidaritására, mert ez az egyetlen labdarúgócsapat, amelyet vállalkozó működtet állami, önkormányzati, nagyvállalati támogatás nélkül. Stadler úgy gondolja, „hosszabb folyamat” lesz a bírósági ügyek sora, addig minden megy az eddigiek szerint, a játékosok rendben megkapják a fizetésüket és készülnek a következő idényre. A kiegészítés Szlovákia szerint belügy Életbe lépett az alapszerződés MH-interjú Hatályba lépett a magyarszlovák alapszerződés, miután tegnap a magyar és a szlovák külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályainak vezetői Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnöke által 1995. március 19-én Párizsban aláírt szerződés megerősítő okiratait. A dokumentum jelentőségéről, a szlovák parlament kiegészítő határozatának érvényéről Eva Mitrova, Szlovákia budapesti nagykövete nyilatkozott a Magyar Hírlapnak. • Hogyan értékelhető, hogy végre életbe lépett az alapszerződés? A dokumentum megszületése annak a bizonyítéka, hogy mindkét ország politikusai megértették, mit követel a kor tőlünk és az egész keletközép-európai régiótól. Európai integrálódásunk csak akkor lehetséges, ha megértjük és támogatjuk egymást. Semmi értelme nincs a rivalizálásnak, hiszen a világ úgyis egységként kezel minket. Ennek a pragmatikus álláspontnak az eredménye, hogy bár csak ma cserélték ki a ratifikációs okmányokat, máris megkezdődött a szerződésből fakadó több kérdés rendezése. • Konkrétan melyekre gondol? Egy újabb határátkelőhely két héttel ezelőtti megnyitására, a határ átjárhatóságának megkönnyítésére, a PHARE-segély közös megpályázására, hogy újjáépíthessük az Esztergomot és Párkányt valaha összekötő Mária Valéria hidat. De mondhatok még egy példát: a szlovák kormány hamarosan dönt arról a magyar kérésről, hogy bizonyos határkorrekciót fogadjanak el Balassagyarmat mellett. Itt az Ipoly régi medre - s ezzel a határvonal - olyan kanyargós volt, hogy például a balassagyarmati polgármesteri hivatal közelében nem tudnak parkolót és parkot létesíteni, mert az a terület már a határzónába tartozik. • Folytatása a 3., háttéranyag a magyar-szlovák viszonyról a 9. oldalon Éva Mitrova Drasztikusan csökken a reálbér Mérséklődő infláció MH-információ A fogyasztói árak áprilisban márciushoz képest 1,6 százalékkal nőttek, miközben az előző év azonos időszakában az emelkedés 2,6 százalékot tett ki. 1995. áprilishoz képest a drágulás 24,4 százalék. A fogyasztói áremelkedés üteme csökkent ez évben (januárban 4,4, februárban 2,3, márciusban 1,9 százalék volt), viszont a reálkeresetek is drasztikusan visszaesnek. Az áprilisi áremelkedésből a KSH szerint 1,3 százalék piaci tényezővel magyarázható. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedett, a nem élelmiszer kategóriába tartozó termékeké 1,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek, valamint üzemanyagok, szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlagos mérték alatt, 0,6-1,5 százalékon mozgott. A szolgáltatások árai összeségükben 1,7 százalékkal drágultak. A bruttó havi átlagkeresetek az első három hónapban a teljes munkaidős foglalkoztatottaknál 40369 forintot tettek ki, ez 18,1 százalékkal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A bruttó keresetek legnagyobb mértékben a postán és a távközlésben nőttek (26,9 százalék), továbbá a vegyiparban (26,7 százalék). Ugyanebben az időszakban a nettó átlagkereset 27188 forintnak felelt meg, ez 15,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Minthogy a fogyasztói ár indexe ugyanezen időszakban 27,6 százalékos növekedést mutatott, a KSH által megfigyelt körben a foglalkoztatottak keresetének reálértéke 9,5 százalékkal csökkent. •N. J. • • • • Özönvíz Bicskén Bicske kertvárosában tegnap mindenki takarított a keddi özönvízszerű esőzés után. A településen szinte mindent elöntött az iszap. A 3-as számú ABC és a tésztaüzem alagsorát, a MÁV-állomás környékét és a többi szerencsétlenül járt közintézményt is tisztították. Tudósítás a 21. oldalon FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT --------------OJ------------------------------------- — — -----------—------------— * ,OJ ^ - - ------------------------------— --------------- — *------—------------—--------------------- . ......