Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)
1996-12-05 / 284. szám
4 Magyar Hírlap Akadémiai beszámolót vitatott meg a T. Ház Az Országgyűlés tegnap megvitatta a magyar tudomány helyzetéről szóló MTA-jelentést, amelyet az Akadémia elnöke terjesztett a képviselők elé. A Ház lezárta a beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló határozati javaslat általános, valamint az alkotmánykoncepció részletes vitáját e mélte az országnak. Vannak azonban óriási deficitek is. Glatz erre példaként említette, hogy nem készült még el a magyarországi tudomány helyzetéről szóló átfogó elemzés. Az MTA elnöke szólt arról, hogy államnak, az Országgyűlésnek és a tudományos életnek fontos kérdésekre kell választ találniuk. Ki kell dolgozni a tudományos kutatás finanszírozásának modelljét, konszolidálni kell a tudományos életet. El kell dönteni, hogy a végrehajtó hatalom részt akar-e vállalni a tudomány támogatásából és hajlandó-e a tudományos értelmiséget kiemelten díjazni. Ez utóbbi elengedhetetlen, ha nem akarjuk a magyar szürkeállományt gazdasági kényszerekkel tönkretenni - mondta Glatz. Jánosi György (MSZP), az oktatási bizottság nevében a Ház előtt fekvő országgyűlési határozati javaslat előterjesztőjeként elmondta: a bizottság miután megismerte a dokumentumot, úgy döntött, hogy javaslatot terjeszt a Ház elé, amely megfogalmazza a kormány és az Országgyűlés feladatait. Az előterjesztés így módosítaná az állami szerepvállalást a kultúra és a tudomány területén, javaslatot tesz arra is, hogy a gazdasági élet szereplőit nagyobb részvételre kell ösztönözni a kutatás finanszírozása terén. A vitában Daróczy Zoltán (MSZP) elképzelhetőnek tartotta, hogy a Ház olyan irányelveket fogalmazzon meg, amelyek előnyben részesítenek bizonyos kutatási területeket vagy célokat. Torgyán József (FKGP) szerint a jelentésből kiderült, hogy a kormányzatnak nincs tudománypolitikája, pedig a tudományt integrálni kellett volna a gazdaságba, hogy az elért eredmények a termékek minőségében és versenyképességében is megjelenjenek. Bretter Zoltán (SZDSZ) arra helyezte a hangsúlyt, hogy szorosabbá kell tenni az együttműködést a felsőoktatási intézmények, az MTA és az akadémiai kutatóintézetek között. Emlékeztetett arra is, hogy a tudomány állami támogatásának értéke az 1989-es szinthez képest a negyedére csökkent, ma a GDP 6-8 tized százalékát teszi ki. Fekete György (KDNP) hiányolta, hogy a jelentés nem ad választ arra, hogy a tudomány miként képes megfelelni a társadalom és az üzleti élet kihívásainak. Óvott attól, hogy a hatalom túlságosan is befolyása alá vonja a magyar tudományt és kutatást. Kis Gyula József (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás egyre inkább instrumentalizálódik, tehát igazi eredményeket csak korszerű berendezésekkel és eszközökkel lehet elérni. Kulin Ferenc (MDNP) a magyar tudomány egyik legnagyobb problémájának a tudományos műhelyek alultámogatottságát nevezte. Megjegyezte, hogy az MDNP nem ért egyet egyebekkel A tudomány helyzetéről szóló beszámolót a törvényhozók hozzájárulásával előterjesztő Glatz Ferenc akadémiai elnök kijelentette: a tudomány stratégiai tényező, amely a polgárság versenyképességét növeli Magyarországon. Rámutatott arra, hogy az MTA jelentése alapvetően pozitív képet fest a magyar tudomány helyzetéről. A honi tudományos élet egészét ugyanis kevésbé viselték meg az elmúlt hat esztendő változásai, mint a volt kommunista országok tudományos szféráját. A magyar tudomány így továbbra is a leginkább exportképes terlett a kritikai kiadások és a nagylexikon leállításával, valamint az Akadémiai Kiadó privatizációjával sem. Pokorni Zoltán (Fidesz) közölte: pártja az Akadémia elnökének beszámolóját üdvözli, a Tisztelt Ház előtt lévő határozati javaslatot pedig támogatja. A tudomány finanszírozásáról úgy vélte: a jelenleginél jobban, költségvetési eszközökkel kellene ösztönözni a piaci élet szereplőit annak érdekében, hogy minél nagyobb részt vállaljanak a tudományos kutatások támogatásában. Rab Károly (független) reményének adott hangot, hogy két év múlva még mélyebben elemző beszámolót kap a Ház a tudomány helyzetéről. Zavarónak nevezte azonban, hogy a tudományos terület egészét taglaló, tehát a felsőoktatási és másutt folyó tudományos munkáról is szóló jelentést csak az Akadémia közgyűlése fogadta el. Javasolta ezért a szélesebb körű jóváhagyást. Magyar Bálint kultuszminiszter felszólalásában azt húzta alá, hogy a jövő évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik a magyar tudomány és a felsőoktatási kutatás helyzetének érdemi javulását. Elmondta: míg az idén 170 millió forint jutott a felsőoktatási kutatásokra, addig jövőre ennek csaknem tízszeresét, 1,6 milliárd forintot szánnak e célra. Tervezik a doktoranduszok keretének duplájára emelését is. Jövőre indul a Széchenyi-ösztöndíj, amelyből a mindenkori minimálbér nyolcszorosának megfelelő támogatást tudnak folyósítani mintegy kétezer kutatónak. Mindemellett 1997-ben 555 millió forintot irányoznak elő felsőoktatási könyvek beszerzésére és 680 milliót szakkönyvkiadásra. Glatz Ferenc válaszában a beszámoló jellegére tett megjegyzésekre úgy reflektált, hogy az MTA jelentése talán részletesebb a nyugati demokráciákban megszokottaknál, de azoknál elemzőbb is. Kijelentette: eljött az ideje a magyar tudománypolitikai irányelvek megfogalmazásának, amely kijelöli a magyar tudomány mozgásterét. Helyes volna, ha ezekről az irányelvekről nem a kormány, hanem az Országgyűlés döntene majd - mondta az MTA elnöke. Glatz Ferenc FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Konszolidálatlan tudomány Két bizottság is megtárgyalta és támogatta a tudomány helyzetéről a parlamentnek szánt jelentést, amely gondos és hosszú előmunkálattal készült el az Akadémia szellemi műhelyében. Feltűnő egyetértéssel fogalmaztak a parlamenti bizottságok a határozati javaslatokat is; nyoma sem volt a tudománytól való idegenkedésnek, amely a régi parlamentben az akadémiai törvényt fogadta. A bizottságok által beterjesztett határozat legfontosabb megállapítása a tudománynak az ország gazdasági-társadalmi életében és európaizálódásában, a felzárkóztatásban játszott kivételes szerepére vonatkozik. Az Akadémia mindenesetre győzött a csaknem üres parlamentben a képviselők árnyai ellen. Senki sem vitatta Glatz Ferenc akadémiai elnök zsebbevágó kijelentését: legalább annyira nélkülözhetetlen a rendszerváltással járó anyagi veszteségeket megszenvedő tudomány konszolidációja, mint amenynyire fontos volt a bankkonszolidáció, csak kevesebbe kerül. A parlamenti szószékről nem hangzott el, mennyi lenne a „kevesebb”, de egyik vidéki beszédében mintegy negyvenmilliárdot emlegetett a konszolidáció áraként Glatz Ferenc. Ennyiből már itthon lehetne tartani elszívott agyakat, rendezni a tudományos dolgozók fizetéseit, s talán helyrehozni a nagylexikonon elkövetett privatizációs erőszakot. Medgyessy Péter lett volna illetékes, hogy bólintson vagy ellenkezzen Glatzcal. De a pénzügyminiszteri székben is csak egy árny foglalt helyet. Az elveket elfogadták. A tudomány pénzéről talán nem is illő a parlamentben hangosan nyílt színen alkudozni, hanem zárt ajtók mögött. Barátian. N. S. L. Régit újraváltson Ön is! .■**1 I • _ • JR MK, több mint fORINT Csak az év végéig! Kamatmentes hitel már 20% előleg befizetésével. • BESZÁMÍTÁSI AKCIÓ • RÉSZLET, LÍZING, TARTÓSBÉRLET 1,5 tonnás GAZella 1.300.000 Ft (+Áfa)-tól . MEGVÁSÁROLHATÓ 54 MÁRKAKERESKEDŐNÉL Importőr: GAZImpex Kft. 2040 Budaörs, Sport u. 6., telefon: 06-23 417-777 HASZONGÉPJÁRMŰVEK BELFÖLD Kupát is meghallgatják A parlament alkotmányügyi bizottsága által létrehozott székházalbizottság tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a jövő héten meg kívánja hallgatni Csépi Lajost, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) volt vezetőjét és Kupa Mihály egykori pénzügyminisztert - közölte újságírókkal Kristóf István, az albizottság szocialista elnöke. A pártok ingatlantulajdon-juttatásait vizsgáló albizottság meghallgatta a Fimüv képviselőjét, aki tájékoztatást adott a pártok számára történt székházjuttatásokról. Mint ismeretes, a pártok 1989-ben kapták tulajdonba központi székházaikat, majd egy hatpárti megállapodás alapján 1991- ben elfogadott törvény kimondta: az MDF és a Fidesz további ingatlantulajdonra jogosult. Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter meghallgatására azért van szükség, mert ő tárgyalt a két párttal jogos igényük kielégítéséről. A miniszter 1992 januárjában levélben tájékoztatta a kormányt arról, hogy az MDF és a Fidesz ingatlan helyett 1,7 milliárd forintot kért volna, ám erre Kupa szerint a törvény alapján nem volt lehetőség. Csépi Lajost azért hívta meg az albizottság, mert a két párt közös tulajdonába került ingatlanokat az ÁVÜ adta át a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek (KVSZ). Az Országgyűlésből tudósítottak: N. Sándor László, Szerető Szabolcs, MTI A DUNAHOLDING Gyöngyös Kft. Miskolci Irodája (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11.) nyilvános pályázaton MEGHIRDETI a MEVIG-Inform Kft. Fa tulajdonát képező Tiszapalkonya, külterületén lévő INGATLANAI Az ingatlan (erdő, gazdasági épület és udvar) irányára 8.470.000 Ft+Áfa. A pályázat benyújtásának határideje: 1996.december 20. A pályázat elbírálása: 1997. január 20. A pályázat benyújtásának feltétele az ingatlan forgalmi értékbecslésének megvásárlása. Ára: 10.000 Ft+Áfa Az ingatlannal kapcsolatos információ, valamint az értékbecslés megvásárlása: Guba János 3580 Tiszaújváros, Tompa M. út 30. Telefon: 06/49/344-033 A vételi szándék benyújtásával egyidőben 847.000 Ft+Áfa foglalót kell befizetni a MEVIG-Inform Kft. Fa. pénztárába. A fennmaradó vételár kifizetése az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben történik. A felszámoló fenntarja a jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Felhívjuk a hitelezők figyelmét, hogy elővásárlási jogukkal élhetnek. Magyarországra látogató külföldiek gyakran teszik szóvá településeink, különösen Budapest elhanyagoltságát, piszkosságát. A szakemberek elsősorban a terület jogszabályi rendezetlenségét, a pénzhiányt és a lakosság sok helyen tapasztalható nemtörődömségét okolják a kedvezőtlen állapotokért. A köztisztaság helyzetéről ma parlamenti vitanapot tartanak. Gyakran talán észre sem vesszük, csak ha külföldiek szóvá teszik, akkor döbbenünk rá, milyen koszos Magyarország. Különösen a népesebb városok utcái, parkjai piszkosak. Tanulságos körülnézni egy-egy buszmegállónál, mennyi csikk található a szeméttartályok mellett, hogy néz ki hétvégéket követően a Margitsziget, milyen állapotban vannak a fővárosi aluljárók, mennyi kutyapiszok éktelenkedik a járdákon. Hosszasan lehetne sorolni a hasonló példákat. A köztisztaság romlására az utóbbi időben a turisták mellett már az ÁNTSZ is felfigyelt. A népegészségügyi szolgálat Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Tolna, Zala megyei, valamint a fővárosi intézetei idén hivatalosan is jelezték a közterületek siralmas állapotát. A jelentések elsősorban a lakótelepeket övező zöldterületek szemetességét, a kukázó hajléktalanok által okozott problémákat, a nagy átmenő forgalomból adódó, különösen a pályaudvarok vasútállomások környékének elhanyagoltságát, a piacok rendetlenségét, és a járdákat elborító kutyapiszok közegészségügyi veszélyeit emelték ki. Néhány településen - Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Balatonfüreden, Sümegen és Csongrádon - tavaly a csótányok mellett már patkányok is felbukkantak. Sok helyen okoz komoly gondot a porszennyezés, amelyet orvosok felelősnek tartanak az asztmás megbetegedések számának emelkedésében. A köztisztaság romlásához jogszabályi hiányosságok is hozzájárulnak. Az önkormányzatokról szóló törvényben ugyan a feladatok között szerepel a települések tisztán tartása, csakhogy a jogszabály ezt nem sorolja a kötelezően ellátandó feladatok közé. A helyhatóságok közismerten szűkös anyagi forrásai miatt a települések elsősorban előírt feladataikra fordítják pénzüket, a maradékból csepegtetnek az önként vállalt területekre, például a köztisztaságra. Ez a finanszírozási rendszer vezetett oda, hogy napjainkban alig harmadannyi utcaseprő dolgozik az utcákon, mint a ’80-as években, a közterületfenntartók gépparkjai kihasználatlanok, a pénzhiány miatt nincs módjuk új eszközök beszerzésére. A köztisztaság romlásában közrejátszik a hulladékhasznosítás megoldatlansága is. Magyarországon még nem érdekeltek az emberek abban, hogy spóroljanak a szeméttel, fajtánként külön gyűjtsék, mentesítve ezzel a lassanként betelő lerakókat. Az árubőség ráadásul az elmúlt években a korábbiaknál jóval több szemét képződéséhez vezetett. A rongálások, a szemetes utcák és parkok, a házfalakat elborító graffitik pedig azt bizonyítják, baj van a közgondolkodással is. A szakemberek ezért a jogszabályi lyukak betömése mellett a tudatformálást tartják a következő évek legfontosabb feladatának. • Szilágyi A. János Parlamenti vitanap a tisztaságról Közegészségügyi veszélyt jelent a romló köztisztaság Kutyapiszok és graffiti Budapesten évente 4,5 millió köbméter hulladék keletkezik, amelynek 60 százalékát a rákospalotai égetőműben, a többit lerakókban ártalmatlanítják. A hulladéktelepek telítődésével tavaly úgy látszott: a főváros belefulladhat saját szemetébe. Azóta a Dunakeszi II. lerakó építésével rövid távon, a pusztazámori telep lakossági elfogadtatásával pedig közel 30 évre sikerült megoldást találni a szemét elhelyezésére, feltéve, ha lesz pénz a legszükségesebb beruházásokra. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint 2000-ig 51 milliárd forintot, Budapest működtetésének egyéves költségét igényli a hulladékkérdés megoldása. Bár nagy vihart kavart, de szakmailag bevált az idén januárban bevezetett, ’96-ban közel 2,8 milliárd Ft bevételt eredményező szemétdíj - hangoztatta Vajda Pál. Ez a pénz biztosít lehetőséget arra, hogy a főváros nagyobb összegeket átcsoportosítson az utóbbi időben sokat bírált köztisztaságra. A tavalyi mélypont után idén 2 milliárd forintot költöttek az utcák tisztán tartására, több száz utcaseprőt vettek fel. Az anyagi támogatások növelése azonban nem elég a problémák orvoslásához. Gyakran hatásköri tisztázatlanság miatt nem söprik el a szemetet. Az utak tisztántartása a főváros, a járdáké a ház-, illetve üzlettulajdonosok feladata, a közparkoké, játszótereké pedig fővárosi, illetve kerületi feladat. Itt is érvényes a mondás: a sok bába között elvész a gyerek. Vajda Pál elismerte: bizonyos kérdésekben minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült rendet teremteni: a főváros nem tud megoldást találni a kutyapiszok és a házfalakat, aluljárókat elborító graffitiáradat visszaszorítására. Magyar bírákat oktatnak a franciák Magyarországról eddig ötszáz panasz érkezett a strasbourgi emberjogi bírósághoz, ám ezek közül mindössze húsz esetben kértek a magyar kormánytól hivatalos tájékoztatást - mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Vastagh Pál. Az igazságügy-miniszter szerint a bejelentések között nincs olyan, amely a hazai jogrendszer valamilyen általános problémájára utalna. Magyarország és az Európa Tanács viszonya alapvetően megváltozott: hazánk az ET segélyprogramjainak célországából kelet-közép-európai hídfőállássá vált - hangsúlyozta Vastagh, aki a közelmúltban Strasbourgban a szervezet vezetőivel, illetve az emberjogi bíróság képviselőivel is tárgyalt. Budapest e szerepében néhány napja orosz szakértői küldöttséget fogadott, januárban pedig a horvát igazságügyi minisztérium képviselőit várja. Vastagh elmondta: a tárca elsősorban a római emberjogi egyezmény ratifikációjához szükséges előkészületekhez nyújt segítséget a térség államainak. A francia igazságügy-miniszterrel Párizsban folytatott keddi megbeszélésen Vastagh kiemelte: a jogharmonizáció önmagában nem sokat jelent, ha a kelet-közép-európai országok államszervezetének működési feltételeit nem sikerül javítani. Ezért a miniszter javasolja, hogy a PHARE- program keretén belül az Európai Unió nyújtson támogatást például az igazságszolgáltatás vagy a különféle nyilvántartások informatikai rendszerének korszerűsítéséhez. Ugyanakkor tárgyaltak arról is, hogy Franciaországban magyar bírák számára szerveznek kurzusokat. Párizs támogatja, hogy Magyarország csatlakozzék az 1988-as luganoi egyezményhez, ami azt jelentené, hogy az EU tagállamaiban hozott jogerős bírói ítéleteket a felek kölcsönösen elismernék. Ezzel megvalósulna a magyar igazságszolgáltatás teljes integrációja - emelte ki Vastagh Pál. • LK. 1996. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Giczy nem hívhatja össze a választmányt? A KDNP ügyésze szerint Giczy György pártelnöknek nincs joga összehívni az országos választmányt, az alapszabály értelmében erre csak a testület elnöke, Latorcai János jogosult. Reviczky Károly pártügyész a kereszténydemokraták tegnapi tájékoztatóján úgy vélekedett: nem lehet érvényesnek tekinteni a Giczy György pártelnök által december 14-15-ére összehívott tisztújító választmányi ülést, s annak határozatait sem. Az alapszabály szerint ugyanis a választmányt csak a testület elnöke Latorcai János hívhatja össze a pártelnök, az országos elnökség vagy a választmányi tagok 20 százalékának írásbeli kérésére. Amennyiben a választmányi tagok egyötöde a napirend megjelölésével írásban kéri az összehívást, Latorcai az aláírások kézhezvételétől számított 8 napon túl és 30 napon belüli időpontra köteles összehívni a testüldet. A KDNP ügyésze kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy a megyei tisztújítások során tapasztalt szabálytalanságok miatt többen is bírósághoz fordultak, így az sincs kizárva, hogy néhány választmányi küldött delegálása esetleg nem lesz majd érvényes. Reviczky Károly közölte: nem áll szándékában, hogy előzetesen a bírósághoz forduljon a december közepére összehívott tisztújítás miatt, ezt egyébként is megteheti a választmány bármelyik elégedetlen tagja. Latorcai János a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem kíván bírósághoz fordulni, saját pártjával szemben egyébként sem kezdeményezne soha bírósági eljárást. Latorcai újfent megerősítette: január 18-ára kívánja összehívni a tisztújító választmányt, ugyanakkor kompromisszumos megoldásként továbbra is elfogadhatónak tartja a december 29-30-ai időpontot. • Cs. I. Botladozik a közbeszerzés az egészségügyben A közbeszerzés komoly problémákat okozhat a kórházak gyógyszerellátásában, de a veszélyt az intézmények a beszerzési eljárás megszervezésével kivédhetik - mondta szerdán egy egészségügyi konferencián Gálszécsy András, a Közbeszerzési Tanács alelnöke. Elemzők szerint a hazai egészségügy komoly költségrobbanás elé néz. A kétnapos rendezvényen elhangzott, hogy bár az ágyszámok csökkenése főleg a nagy kórházakat sújtotta, azoknak struktúrája szinte semmit nem változott. Bár a közbeszerzési törvény végrehajtási utasítását sokan várják, ilyen nem lesz, hiszen a jogszabály erre nem ad lehetőséget - tájékoztatta lapunkat Gálszécsy András. Nagyobb mozgásterük van azonban az önkormányzatoknak, ők önálló rendelettel szabályozhatják intézményeik beszerzését. Az alelnök szerint az egészségügyi intézményeket nem illeti meg speciális előny, hiszen ők is közpénzt költenek, a szakmai szervezetek pedig három sikertelen próbálkozás után sem tudták megfogalmazni álláspontjukat. A jogszabály nem ismer kivételt, a döntés felelőssége mindig a intézmény főigazgatójáé, s aki a közbeszerzési bizottság munkáját akadályozza, az akár félmilliós forintos bírsággal is büntethető. A pazarló gazdálkodást meg kell akadályozni, hiszen jelentős költségrobbanás várható az egészségügyben - jelentette be Nagy Csaba, az Országos Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat (ORKI) igazgatója. A hazai műszerpark átlagos életkora tíz év fölött van, s ez csak nőni fog. Magyarországon ma egyetlen jól működő kórházi informatikai rendszer sincs; szakemberek szerint az egyidejű alul- és felülfinanszírozottság oka főleg az állandó információhiány. Komoly gond, hogy az egészségügy nem hajlandó a gazdaságban és az iparban már bevált szervezési módszereket adaptálni - vélik az elemzők. Ajtay András, az OEP főosztályvezetője szerint főleg az a korszerű ismeretekkel rendelkező egészségügyi menedzsment hiányzik, amelynek végre kellene hajtania a szervezeti reformokat és emelnie kellene az ellátás színvonalát. Bár a legtöbb ágyat a mamutintézmények veszítették el, a struktúraváltás jobbára csak az igen kicsi kórházaknál történt meg, a nagyok szinte semmit nem változtak. Ezt bizonyítja az is, hogy az adósság legnagyobb részét a nagy kórházak halmozták föl. • Klecska Ernő Sértő, de szükséges kiegészítés A jövedelempozíciók javítását béremeléssel, és nem egyszeri támogatással lehet elérni - közölte Szakács Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szóvivője. A kormány múlt heti döntése alapján még karácsony előtt egyszeri bérpótlékot kapnak a közoktatásban részt vevő közalkalmazottak. A szóvivő hangsúlyozta: tévesen terjedt el, hogy tízezer forint jut minden közoktatási dolgozóra, pedagógusra. Átlagosan nettó négy-öt ezer forintról van szó, ami ugyan megalázó, de a pedagógusok anyagi helyzetük miatt nem utasíthatják vissza. A támogatást az indokolta, hogy a közoktatásban jelentősen elmaradtak az év elején kialkudott 19,5 százalékos közalkalmazotti béremeléstől. A kényszerű kiegészítés is mutatja, hogy a kormány részéről elhibázott a közalkalmazotti szféra egységes kezelése. Nem megoldás a közalkalmazottak új besorolási rendszere sem, a végzettséghez kötött juttatási szisztéma továbbra sem rendezi a több végzettséggel rendelkezők fizetését. Ez leginkább a pedagógusokat érinti, ezért a PDSZ szerint külön bértáblát kell kialakítani részükre. • Haszán Zoltán Két év múlva hetediktől történelem A nemzeti alaptanterv 1998-as életbe léptetésekor a kronologikus történelemoktatás az általános iskola hetedik osztályától kezdődik - ebben állapodtak meg a történelemtanárokat tömörítő civilszervezetek, a művelődési minisztérium vezetése, valamint az Országos Közoktatási Intézet szakemberei. A nemzeti alaptanterv közismertté válása óta többféle értelmezés élt a történelemoktatással kapcsolatban a pedagógusok között. Vitatott volt ugyanis, hogy az időrend szerint oktatott történelem tanítását mikor kell kezdeni? A natból az derült ki, hogy hetedik osztályban, a mai gyakorlat szerint azonban már az ötödikeseknek is tanítják a tárgyat. A Történelemtanárok Egylete ezért kezdeményezett konzultációt a szaktárcával. Tegnap megegyeztek, hogy 1998-tól, a nat életbe léptetésétől felmenő rendszerben, a hetedikben kezdődik a kronologikus történelemoktatás, ám ahol a pedagógusok akarják, már ötödikben-hatodikban foglalkozhatnak mondákkal, mítoszokkal. A civilszervezetek megfontolásra javasolták a szaktárcának, hogy ne az eredeti tervek szerint, első- és hetedik osztályban kezdjék a nat bevezetését, hanem hetedik helyett az ötödik évfolyamra szállítsák le a felső tagozaton az alkalmazás megkezdését, így elkerülhetők lennének a tanításban a nagyobb átfedések. •B. K.