Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

4 Magyar Hírlap BELFÖLD 1996 - a robbantások éve Petárdadurrogtatás helyett éles löv­öldöz­éssel kényszerültünk búcsúztatni az elmúlt éveket - immár a harmadikat. 1994 karácsony másnapja bizonyára fordulópontot jelent nemcsak a rendőrség, hanem a hazai közvélemény és -hangulat számára is: a nyílt utcai lövöldözések tör­ténetét innen, a Hegyalja úti, kábítószerdealerek egymás közti leszámolásától datálhatjuk. Rá egy évre, 1995. december 30-án a Borsalino bárban több lövéssel öltek meg egy grúz férfit, 1996. december 18-án pedig egy alvilágban ismert vállalkozó életét oltotta ki két golyó. A III. kerületben pedig éjfél után néhány perccel egy fegyveres támadás „köszöntötte” 1997-et. „A rendőrség egyelőre lé­pést tart a profi bűnözők­kel” - olvashattuk Pintér Sándor, országos rendőrfő­kapitány nyilatkozatát la­punk tavaly január 29-ei számában. Azóta lényegé­ben minden megváltozott. Az idei év gyorsmérlege: kilenc kézigránátos és négy pokolgépes merénylet, vala­mint majd egy tucat lövöldö­zés, melyből három halállal végződött. A hazai bűnüldö­ző szervek, az év közbeni szervezeti átalakítások elle­nére lépéshátrányba kerül­tek a profi bűnözőkkel szemben. A miniszterelnök javaslata volt egy szuper­rendőrség felállítása, amely kizárólag a jelentős gazdasá­gi bűncselekményekkel fog­lalkozna, és a Miniszterel­nöki Hivatal mellé tartozna. Az ötletet elsőre elvetették, szeptemberben azonban megalakult az Országos Rendőr-főkapitányság Köz­ponti Bűnüldözési Igazgató­sága, és megkezdte működé­sét a Készenléti Rendőrség is, amely a közterületek felügyeletében, járőrözés­ben nyújt segítséget. A közvéleményt élénken érdeklő merényletek elkö­vetőinek azonban nem sike­rült a nyomára bukkanni. Épp ez lehetett az egyik oka annak, hogy az egy éve in­terjút adó Pintér Sándor sem főkapitány már: no­vember 30-ai hatállyal Horn Gyula a belügyminiszter előterjesztésére felmentette az altábornagyot. Távoznia kellett helyet­tesének, Túrós Andrásnak, Valenta Lászlónak, az ORFK gazdasági főigazga­tójának és Bodrácska János budapesti főkapitánynak is. Egy sorozat kezdete A felderítetlen merénylet­sorozat 1996. március 24-én kezdődött, mikor golyózá­por zúdult a Párisi udvarban a Piccolo bárra. Mint akkor megírtuk, nem kizárt, hogy védelmi pénzt próbáltak ily módon kizsarolni a tulajdo­nostól. Csípőből, gondolko­dás nélkül tüzelt az a grúz férfi is, aki május 20-án öt lövéssel súlyosan megsebe­sítette az őt üldöző rendőrt. Majd a sebesült társa segít­ségére siető másik rendőrrel szabályos tűzpárbajt vívott a fák között. Faladzénak akkor sike­rült elmenekülnie, augusz­tus elején azonban a magyar hatóságok közreműködésé­vel Szlovéniában őrizetbe vették. Június 9-étől már élesben folytatódtak a me­rényletek, a főszereplők vi­szont még mindig exszovjet állampolgárok voltak: Kő­bányán egy ukrán szeszke­reskedőt lőttek agyon köz­vetlen közelről - vélhetőleg a konkurenciával kevere­dett összetűzésbe. Kacziba Antal lapunknak a nyáron úgy nyilatkozott, hogy hazánkra nézve ked­vezőtlen hatással lehet az az orosz rendelet, amely a Moszkva és környéke köz­­biztonságának megszigorí­tásáról szól. Ennek nyomán ugyanis elképzelhető, hogy Magyarországon bukkan­nak fel az orosz területről kiszorított bűnözők. Az aluljárókban zenélő dél-amerikaiak is eltűntek egy időre a metrókijártoktól, július közepén ugyanis egy máig ismereten férfi egy bo­líviai és két ecuadori zenészt lőtt lábon az Astoriánál. Csak találgatások láttak napvilágot arról, hogy mi motiválhatta a lövöldözőt. A zenészek szerint az ide­gengyűlölet, de egyesek nem tartották kizártnak, hogy a dél-amerikaiak kap­csolatban álltak a szervezett bűnözéssel. A lövöldözések után egy esztergomi élelmiszerüzlet polcán, egy ketchupos fla­konban talált nagy erejű po­kolgépet kellett felrobban­tani a bolt előtti téren, majd Budapesten, a Galaxia Night Club mellékhelyisége robbant fel. Nem terrorcselekmé­nyekről volt szó. Ahogy egy rendőrségi szakértő mond­ta - utalva az 1994-es Sze­geden, illetve a Parlament és a Mátyás templom köz­vetlen közelében történt robbantásokra is - a me­rényletek után senki nem jelezte, hogy milyen célból követte el tettét. Miután semmilyen adat nem merült fel arra vonat­kozóan, hogy valamely szél­sőséges szervezet áll a hát­térben, a rendőrségben egy­re nőtt a gyanú, hogy egy (vagy több) magányos őrült követte el a merényleteket. Nem sokkal később - de már az október 5-ei piliscsa­bai buszrobbantás után­­ a gyanú beigazolódott. Egy ti­zenhét éves, vegytanban jártas fiút fogott el a rend­őrség, aki a busz felrobban­tását és a ketchupos flakon­ba rejtett pokolgép készíté­sét is magára vállalta. Miközben a rendőrség minden egyes merénylet után tartotta magát ahhoz, hogy egyik esetnek sincs kö­ze a másikhoz, a sajtóban megjelentek az első összeg­ző írások: van-e maffia, szervezett bűnözés ma Ma­gyarországon vagy sem? A keményfiúkat védő ügyvéd szerint klasszikus értelemben nincs, csupán csapatokról lehet beszélni, melyek félig baráti, félig üz­leti alapon szerveződnek. Bócz Endre, fővárosi fő­ügyész szerint ugyanakkor már a hetvenes években megjelent a szervezett bű­nözés „szocialista” formája, mára pedig már vitathatat­lanul létezik. Az elméleti és gyakorlati szakemberek okfejtései, il­letve a nyomozóhatóságok razziái közepette pedig az alvilág - ha szervezett, ha nem - lassan vidékre vagy külföldre költözik. Ennek oka az a robbantás- és me­rényletsorozat, amely szep­tember elején kezdődött. Két hónap alatt hat - októ­ber végén négy nap alatt négy - kézigránátot robban­tottak fel a fővárosban. Az éjszakai támadások­ban járókelők nem sérültek meg, a detonációk egyetlen áldozata az a szlovák fiatal­ember, akinek a kezében robbant fel a kézigránát. Óriási szerencse volt, hogy még csak kisebb sérüléssel sem járt az a robbanás, ame­lyet a Rákóczi úton egy ku­kába rejtett pokolgép oko­zott december elején. Utcai leszámolások A kézigránátos támadáso­kat nyílt színi leszámolás követte. Az első áldozatot, Prisztás Józsefet egyetlen lövéssel végezte ki egy ke­rékpáros november elsején. Prisztás után a Kerepesi úti ügetőn négy lövéssel megse­besítik Lakatos Csabát, is­tálló- és lótulajdonost. Budai házának kertjében több lövést adnak le Totka Pálra. A 70-es út melletti kamionparkolóban csak­nem egy tucatszor célozták meg Csapó Zoltánt, a kami­onterminál tulajdonosát. Egy fővárosi kaszinótulaj­­donosra adott lövések célt tévesztenek, a Mátrában egy súlyosan megsebesített vállalkozóra találnak rá Mercedesében, majd állító­lag gyanús körülmények kö­zött az MP-son kigyullad egy vállalkozó BMW-je. Az utolsó kivégzés idő­pontja december 18. A Ci­­nóber néven ismert vállal­kozót két golyóval ölték meg. A merénylőknek ed­dig nem sikerült a nyomára bukkanni, a sérülteket min­denesetre rendőrök őrizték a kórházban. Ellentétes vé­lemények jelennek meg ar­ról, hogy van-e összefüggés a merényletek között. Túrós András, az ORFK volt közbiztonsági főigazga­tója a leszámolásokkal kap­csolatban elmondta: tisztá­ban kell lenni azzal, hogy a magyar alvilág immár fel­fegyverkezett. 1989-ben alig tucatnyi esetben használták fegyve­rüket a bűnözők, tavaly azonban már ötszáznál is több fegyveres bűncselek­mény történt. 1996 a rob­bantások éve - ismerte el Túrós. Naponta átlag 8-10 bombariadóhoz vonultak ki a tűzszerészek. Az év végi rendőrségi összesítések még nem készül­tek el, az adatokra csak a leg­utóbbi, első féléves statiszti­kákból lehet következtetni. A vagyon elleni és gazda­sági bűncselekmények az el­ső hat hónapban 850 milli­árd forintos kárt okoztak. Várakozáson felül terjedt a prostitúció, amely már min­den megyében jelen van, va­lamint több gépkocsit lop­tak el, mint az előző év ha­sonló időszakában. Napi át­lagban csaknem negyvenet. A rendőrség működését nehezítheti az állomány rendkívül rossz anyagi hely­zete. A jövő évre tervezett bérnövekedésről a minisz­terelnök is elismerte, hogy kevés, de véleménye szerint a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé a jelentősebb emelést. Horn azonban el­mondta, hogy az alacsony fizetéssel nem indokolható a korrupció. Ennek ellenére egyre több a visszaélés a rendőrsé­gen belül. A volt országos főkapitány egy interjúban megemlítette, hogy kollégái pénzért adnak információ­kat újságíróknak, ezt meg­erősítette Horn is. December közepén jelen­tették be annak a rendőr­hadnagynak az előzetes le­tartóztatásba helyezését, aki mindössze ötvenezer forin­tért vállalkozott arra, hogy a titkosszolgálati úton beszer­zett adatokat bűnözőknek szolgáltassa ki. Új bűncselekményként jelent meg az idén a gyer­mekpornográfia és a Gáti Mariann nevéhez kötődő gyermekkereskedelem. Ma­gyarországon a gazdasági nehézségeket okolják a nem kívánt szülések és a gyer­mekgyilkosságok számának növekedésért - állította egyesült államokbeli kihall­gatásán Gáti Mariann. A magyar származású ka­nadai állampolgár ellen azért emeltek vádat az Egye­sült Államokban, mert a gyermekközvetítésből szer­zett profit után nem adózott. Gáti valószínűleg száznál is több terhes asszonyt utazta­tott ki az Egyesült Államok­ba, akik pénzért cserébe le­mondtak újszülött gyerme­kükről. Az ügyletek meg­szervezésével, és így a csalá­di állapot megváltoztatásá­val gyanúsítja a rendőrség többek között Czeizel Endre orvos-genetikust. Pénzt fizetett a szülőknek az a 37 éves férfi is, aki a nyáron Egerben kirobbant gyermekpornóügy fő vád­lottja. Kun István pornófel­vételeket és aktfotókat ké­szített 11 és 16 év közötti lá­nyokról. Kunt többrendbeli megrontással, szemérem el­leni erőszakkal és természet elleni erőszakos fajtalanság­gal gyanúsítják. Egy leszbi­kus jelenetben egy 14 éves kislánnyal 23 éves tanárnője szeretkezett. Képtelenek voltunk gon­doskodni a gyermekeinkről - magyarázta tettét az a 31 éves asszony, aki élettársá­val szeptemberben megfoj­totta 13 éves fiát és 8 éves lá­nyát. A sikondai gyermek­gyilkosság elkövetőit egy másik ügy miatt körözte a rendőrség, és a náluk tartott házkutatás során találták meg a fóliával és ragta­passzal gondosan becsoma­golt holttesteket. Az anya szerint azt ter­vezték, hogy a gyilkosság után magukkal is végeznek. Az öngyilkosságra azonban nem került sor, a szülők komlói szórakozóhelyeken töltötték idejük java részét. A nyáron pattant ki a nyelvvizsga-hamisítási bot­rány. Június végén egy vidé­ki főiskoláról érkezett jel­zés, amely szerint több fel­vételiző hamis nyelvvizsga­papírt mellékelt jelentkezé­séhez. A felvételizők papír­jai között 70 hamisítványt találtak a szakértők, ám leg­alább másfélszer ennyi akadt fenn a különböző cé­gek, vállalatok, közintézmé­nyek által ellenőrzésre meg­küldött okiratok között. Lapunk információi sze­rint a fegyveres erők kötelé­kébe tartozó hivatásos tisz­tek az első gyanúsítottjai a hamisításnak. Június 11-én a Ferihegyi repülőtéren a magyar rend­őrség őrizetbe vette Zemp­­lényi Györgyöt, a csalás miatt négy éve Interpol­­körözés alatt álló egykori úszómenedzsert. A félmil­liárdos adósságot felhalmo­zó vállalkozó önként jelent­kezett hazánk koppenhágai nagykövetségén, ahonnan hazalopták az ex-mene­­dzsert. Zemp­lényi sza­badlábon védekezhet. Emberrablások Az elmúlt évek szinte egy­mást követő emberrablásai után - a 8 éves Horogh Tí­mea, a 14 éves Hornok Ildi­kó, 10 millió forintos váltság­díj, Varga László budapesti vállalkozó, hatmillió forintos váltságdíj - az idén is többen próbálkoztak a pénzszerzés­nek ezzel a formájával. Több mint egy hónapos al­kudozás után szabadították ki azt a 48 éves kereskedőt, akit még tavaly decemberben raboltak el kínaiak. A felbuj­tó egy korábbi anyagi köve­telést próbált behajtani ilyen módon. A váltságdíj 30 ezer dollár volt. Augusztus közepén egy hét alatt két bolgár állampol­gárt szabadítottak ki buda­pesti fogságából rendőrök. Az egyik túszért 6000 dollárt követeltek Bulgáriában élő édesanyjától, a másik elra­bolt kisfiú ára félmillió már­ka volt. Több mint öt év elteltével a rendőrség december elején megnevezte Farkas Helga szegedi diáklány feltételezett elrablóit és gyilkosait. Az egyik emberrabló a rendőrség szerint a leányon kívül tavaly márciusban megölte bűntár­sát, Juhász Benedeket is. A bűntársak még tavaly márciusban elraboltak egy kecskeméti vállalkozót, aki­nek szabadon bocsátásért 15 millió forintot követeltek. A túsz azonban megszökött, és pontos személyleírást adott Juhászról. A lebukástól félő Csapó ezért megölte. A gyilkosság után a rendőrség számos val­lomáshoz jutott a Farkas Helga ügyben, amelyek sze­rint Csapó és Juhász rabolta el és ölte meg a lányt. Jogerős ítélet született a há­rom évvel ezelőtt elrabolt Stadler József akasztói vállal­kozót ügyében. Stadler akkor százmillió forintért cserébe szabadult. Az emberrablókat később elfogták. A Legfelsőbb Bíróság másodfokon lényege­sen enyhítette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokú íté­letét az ügyben, az első-, vala­mint a másodrendű vádlott 10- 10 évi börtönbüntetését egy­aránt hat évre csökkentette. Megszülettek az első jog­erős bírósági határozatok a pirospaprika-hamisítási ügyekben. A Bajai Városi Bíróság 48 személyre szabott ki különböző időtartamú fel­függesztett szabadságvesz­tést, illetve 8-30 ezer forintos pénzbüntetést. Gazdasági bűncselekmé­nyekben - bonyolult konst­rukciókról lévén szó - azok a bizonyos malmok lassabban őrölnek.Lupis József ügye is már vagy három éve húzódik. Miután a bíró szakértői véle­ményt kért, idén november 20-ára kitűzték az első tár­gyalást a Fővárosi Bíróságon. A brókerház vezetőjét csőd­bűntettel, sikkasztással, ok­irathamisítással vádolják. A Lupis-per 1997-ben foly­tatódik, a vád képviselője írásban nyújtotta be kérdéseit a könyvszakértőnek, így az ítélethirdetés még odébb van. A pénzügyi bűncselekmé­nyeknél egyre nehezebb a tettenérés és a bizonyítás - nyilatkozta lapunknak Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksá­gának szóvivője. Az egyre szervezettebb bűnözőket ugyanis jónevű jogászok vé­dik. A délszláv háború után az üzemanyag-csempészet, ha nem is teljesen, de visszaszo­rult, most azt csempésznek, amire éppen a határ valame­lyik oldalán igény van, megje­lent a megélhetési turizmus. A VPOP jelentős sikere­ket a jövedéki területeken ért el, nemcsak a határon, ha­nem piacokon, vásárokon is ellenőriznek, és foglalnak le zárjegy nélküli cigarettát és szeszesitalt, akciónként több milliós értékben. A tavalyi évet messze túl­szárnyalta az idei kábítószer­fogás, összesen 1138 kilo­grammot foglaltak le a vámo­sok. A legjelentősebb fogás december 14-én volt, amikor egy holland kamionos bukott le az üvegáru közé rejtett 816 kiló heroinnal. Jelentős mennyiséget foglaltak ezen kívül kokainból és marihuá­nából. Magyarország tranzit­­országból célországgá is vált - vélekedett Sipos. • Dusza Erika - Haszán Zoltán Kamatozó Kincstárjegy 1998/1. §A BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biz­tonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befekte­tőnek a névérték és a kamat kifizeté­sét a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21 -­­ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír­­számlán is tartható, ahonnan sem el­lopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futami­dő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fi­ókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatá­ban napi árfolyamon adható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgal­mazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1998/1.) 1996. december 27-től 1997. január 10-ig jegyezhe­tő. Jegyzési árfolyam 1996. december 27 - 1997. január 3.: 99,70%, 1997. január 6-10.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1997. január 15. Évi kamata 21%. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Magyar Hitel Bank Rt. kijelölt fiókjai • MHB Talentum Rt. 1024 Bp., Szilágyi E. fasor 11/B • AB-Monéta Kft. 1051 Bp., Arany János u. 19. • ABN-AMRO Hoare-Govett (Hungary) Rt. 1054 Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 12. • Creditanstalt Értékpapír Rt. 1051 Bp., Nagysándor J. u. 10. • Daiwa-MKB (Magyarország) Befektetési és Értékpapír­forgalmi Rt. 1088 Bp., Rákóczi út 1­ 3. • Inter-Európa Bank Rt. kijelölt fiókjai • Inter-Európa Befektetési Kft. 1054 Bp., Szabadság tér 15. • K&H Brókerház Rt. 1075 Bp., Károly krt. 3/C • K&H Bank Rt. 1051 Bp., Október 6. u. 7. • MKB Értékpapír Rt. 1051 Bp. Szt. István tér 11/B • MKB Rt. kijelölt fiókjai • New York Broker Budapest Kft. 1088 Bp., Rákóczi út 1-3. • Postabank Értékpapír Rt. 1052 Bp., Bécsi u. 5. • Takarék Bróker Kft. 1055 Bp., Fálk Miksa u. 3. • WestLB Investment Rt. (Magyarország) 1075 Bp., Madách Imre út 13-14. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Wintrust Értékpapír Ügynökség Rt. 1053 Bp., Szép u 4. • Cooptourist Rt. kijelölt irodái • Dunaholding Brókerház Kft. 1024 Bp., Ady Endre u. 19. • ÉGSZI-Börze Kft. 1054 Bp., Akadémia u. 1. • Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 1052 Bp., Semmelweis u. 2.1/5. • Profit Bróker Kft. 1137 Bp., Pozsonyi út 14. VALAMINT: Magyar Államkincstár Budapesti Értékpapírpénztára 1051 Bp., Szabadság tér 8. • Magyar Államkincstár megyei értékpapírpénztárai 1997. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK

Next