Magyar Hírlap, 1997. szeptember (30. évfolyam, 203-215. szám)
1997-09-13 / 214. szám
1997. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT A magániskolák mindössze egyötöde nevezhető gazdag szülők gyerekeit oktató elitiskolának. Ugyancsak 20 százalékuk foglalkozik szegény vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel. A magániskolák fennmaradó háromötödét szakképző iskolák, illetve alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolák teszik ki, s ezek többségében a tandíjat a szülők keresete határozza meg. Az állami közoktatást preferáló Franciaországban egy-egy korosztály 14-15 százaléka hullik ki az iskolarendszerből, míg a liberális oktatási rendszeréről híres Dániában csupán a fiatalok 4 százaléka nem jut el az iskolai tanulmányok végéig. Svédországban, amióta sokszínűbb lett az iskolarendszer, a kiesők 14 százalékos aránya 7-9 százalékra csökkent. Az Európa Tanács által végzett vizsgálat eredményével Vekerdy Tamás, az Iskolázás Szabadsága Európai Fórumának alelnöke azt kívánta alátámasztani: az államnak minden működési engedéllyel bíró iskolát azonos mértékben kellene finanszíroznia. Az elmúlt években az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok azt mutatják: az iskolában tanultaknak mindössze 20 százalékát hasznosítjuk az életben, boldogulásunk javarészt érzelmi és szociális készségeink fejlettségétől függ. E két utóbbit az iskola főleg a művészetek segítségével tudja fejleszteni. A nemzetközileg elfogadott alternatív pedagógiai módszerek - amilyen a Waldorf, a Rogers, a Montessori - többek közt erre építenek. Ezek az iskolák Magyarországon mégis csak működési költségük mintegy 40-60 százalékát kapják meg állami normatíva formájában. Az önkormányzatok által fenntartott iskolák esetében a költségek másik felét az önkormányzat állja a polgárok által fizetett adóból. Az Apostoli Szentszékkel a nyáron kötött megállapodás értelmében pedig a katolikus egyház fenntartásában működő iskolák teljes finanszírozásban részesülnek majd. Várhegyi György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint a köztudatban az él: a magániskola gazdag szülők gyermekeinek elitintézménye. Ebbe a kategóriába azonban csak a magániskolák 15-20 százaléka sorolható. A többletszolgáltatásokat nyújtó elitiskolák azonban az önkormányzati intézmények körében is létrejöttek - jegyzi meg Várhegyi. Szintén 20 százalék körüli azon alapítványi iskolák aránya, amelyek szegény vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását vállalják, természetesen ingyen. A magániskolák fennmaradó háromötödét szakképző iskolák, illetve alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolák teszik ki, ezek többségében a tandíjat a szülők keresete határozza meg. Az államnak finanszíroznia kellene minden olyan iskolát, amely vállalja, hogy ingyen látja el a közoktatási feladatokat - összegzi Várhegyi. A tandíjat fizető szülők pedig kaphassanak adókedvezményt. Ez utóbbit az SZDSZ javasolni fogja a jövő évi adótörvény vitája során. Az EU 1984-ben mondta ki, hogy bárki lehet iskolafenntartó, és minden iskolát azonosan kell finanszírozni - idézi Vekerdy. Magyarországon ezzel szemben úgy fest a helyzet, hogy egy kisvárosban működő önkormányzati iskola az állami támogatáson túl 70 ezer forintos normatívát kap diákonként. Ugyanebben a kisvárosban működik egy száz diákot oktató alternatív iskola, amelynek épülete sincs, egy tanévben 4 millió forint bérleti díjat fizet, az önkormányzatihoz viszonyítva így 11 millió forintot veszít. Az előző tanévet 3 millió forintos deficittel zárta, így a megszűnés veszélye fenyegeti, ám ennél érdekesebb azonban, hogy mégis 8 millió forinttal olcsóbban működött az önkormányzatinál. Vekerdy szerint azért, mert a szülők az általuk választott iskolára több energiát hajlandóak áldozni, ők csinálták például az iskola bútorait. A legtöbb nyugat-európai ország közoktatási rendszerében mindössze 3-5 százalék az alternatív iskolák aránya, ám ezek nagy kihívást jelentenek a teljes közoktatásnak. A magyar pedagógusok egy része teljesen elutasítja az alternatív iskolákat, a többiek viszont élénken érdeklődnek irántuk, és nem egy önkormányzati iskolában indult Waldorf- vagy Rogers-osztály. Egy pécsi felmérésből az is kiderült: a Waldorf-osztályban lényegesen kevesebb a hiányzás, mert a gyerekek szeretnek iskolába járni. A szülők számára a legfontosabb a minőség biztosítása. A nemzetközileg jegyzett pedagógiai irányzatok eleve adnak bizonyos garanciát - mondja Vekerdy -, de egy alternatív iskola mindig rizikót is jelent, hiszen nálunk még nincs ebben kialakult gyakorlat. Törvényességi felügyeletre persze szükség van - ez az önkormányzat jegyzőjének hatásköre -, de a sarlatánokat elsősorban a szülők szűrik ki. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete független minősítő bizottságot hozott létre, és elvárják, hogy az egyesület minden tagja minősíttesse magát. •K. E. M. A szülők számára a minőség a legfontosabb A magániskolák többsége nem elitintézmény Alapítványi és magániskolák száma oktatási szintenként és területtípusonként az 1996/97. tanévben Oktatási szint Budapest Vidék Összes 1. óvoda 2Spí Éjfc 33 46 79 2. Általános iskola 27 35 62 ■ ■■■ I 2? .. WM 11 lm 1 4. Szakközépiskola 12 9 21 5. Szakmunkásképző és szakiskola 8 23 31® 6. Félfelsőfokú szakiskola 29 23 52 7. Főiskola immunok 1 4 . 8. Művészeti (zene-) iskola 11 56 67 Együtt 161 224 385 Közhasznú és közhasznúbb civilek Jár-e kedvezmény a szakszervezeteknek? Magyarországon jelenleg már több mint ötvenezer civilszervezet működik. Közöttük az idén mindössze 260 millió forintot osztott szét a parlament, de a szféra összbevétele becslések szerint meghaladja a 200 miliárd forintot. Csizmár Gábor, a Szocialista Párt civil szférával foglalkozó ügyvivője szerint a nonprofittörvénynek a kormány által a héten elfogadott tervezete rendet próbál teremteni a szektorban, és jobb lehetőségeket teremt a valóban közhasznú civilszervezetek számára. A társadalom számára egyáltalán nem közömbös törvénytervezetet fogadott el a kormány e heti ülésén, hiszen mintegy hatmillióan kerülnek valamilyen kapcsolatba civilszervezettel, tagként, támogatóként vagy éppen a szektor által támogatottként - vélekedett Csizmár Gábor. A szocialista ügyvivő szerint a régóta készülődő törvény végre tisztább helyzetet teremt a szférában, és remélhetően nem azok jutnak állami forráshoz, akik csak a különböző kedvezményeket kihasználva ügyeskednek a civil világban. A szervezetek működését ugyan nem vizsgálja majd külön erre a feladatra létrehozott felügyelőség, mint az néhány korábbi előterjesztésben felvetődött, de támogatásban csak a közhasznú minősítést elnyerők részesülhetnek. Ennek általános feltétele a nonprofit működés, ami nem zárja ki, hogy a szervezet vállalkozzon, de a nyereséget céljai elérésére kell fordítania, nem oszthatja fel. A kedvezményeket kérőknek tartózkodniuk kell a politizálástól, és az egyelőre tisztázatlan összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelniük. Amelyik szervezet teljesíti a feltételeket, általánosan közhasznúnak minősül. Nagyobb kedvezményekkel, de további két kritérium teljesítésével is jár a kiemelten közhasznú kategória: a szervezetnek a részben közpénzekből finanszírozott működéséről tájékoztatnia kell a nyilvánosságot, valamint vagy olyan tevékenységet kell folyatnia, amely törvény szerint állami, illetve önkormányzati feladat, vagy az emberi, állampolgári jogok védelmét vállalja fel.A koalíciós pártok között vita van arról, hogy a szakszervezetek megkaphatják-e a kiemelten közhasznú minősítést. A kormánytervezet és az SZDSZ szerint nem, az MSZP támogatná a szakszervezetek kedvezményhez juttatását.) Csizmár szerint a már működő gyakorlat azt mutatja, hogy a közszolgáltatás kivételével szinte minden feladatot átvehetnek civilkezdeményezések. A szervezetek segítenek többek között a gyógyító, a szociális munkában, az oktatásban, a természetvédelemben, ráadásul olcsóbban működnek, mint az állami szervek - hangsúlyozta az ügyvivő, majd hozzátette: éppen ezért ösztönözni kell a feladatok kiadását a civil szférának. A tervezet szerint a vám-, adó- és illetékkedvezmények odaítélésben ezentúl nemcsak a szervezeti formák döntenek majd. (Jelenleg például csak az alapítványoknak címzett adományok vonhatók le az adóalapból, a társadalmi szervezeteknek juttatott összegek nem. Pedig ez utóbbi formában működik a civilszervezetek kétharmada.) A szervezetek saját magukat minősítik közhasznúvá, ezt a bíróság legitimálja az alapító okirat, az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat alapján. Ezeket a szervezetek májusig igazíthatják a törvényi előírásokhoz. El kell végeznie a minősítést az állam által alapított minden közalapítványnak és közhasznú társaságnak is. Annak ellenére, hogy hosszú ideig elhúzódott a törvénytervezet elkészítése, az érintett szervezeteknek nem igazán volt módjuk a szöveget befolyásolni. Ezért az általános vita befejezéséig várja a szervezetek javaslatait az MSZP - jelentette be Csizmár. Az Országgyűlés várhatóan október végén, november elején fogadja el a nonprofittörvényt. A kiegészítő jogszabályokat pedig az év végéig. • Haszán Zoltán Folytatódik az Írisz Tv kontra ORTT per A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának eljáró tanácsa tegnapi ülésén arra kötelezte az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy 30 napon belül küldje meg számára pótlólagosan a kereskedelmi televíziós pályázatok elbírálását tárgyaló testületi ülések teljes jegyzőkönyvét, a készített hangfelvételeket és a pályázók által benyújtott pályázati ajánlatok egy-egy példányát. A kollégium elutasította az MTM-SBS Televízió Rt. jogi képviselőjének a bíróság hatáskörét megkérdőjelező kifogását, amely ellen 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a Legfelső Bíróságnál. Az Első Magyar Kereskedelmi Televízió jogi képviselői szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki: az ORTT vétett a versenytörvény ellen, s kéri a pályázat újraértékelését. Többek között bizonyítottnak vélik, hogy a bontóbizottság tagjai érvénytelennek nyilvánították a Magyar RTL pályázati anyagát, mert azt késve és hiányosan nyújtották át. Véleményük szerint emiatt ki kellett volna zárni a pályázók sorából az Magyar RTL-t, de ez nem történt meg. A felperes Írisz Tv képviselői meggyőződéssel állítják, hogy az ORTT elnöke előre jelezte a nyertes pályázók névsorát, és ezzel befolyásolta a testület tagjait. A tegnapi tárgyaláson több alkalommal is hangoztatták az Írisz képviselői, hogy a pályázatok elbírálásánál nem alkalmazták a pontozásos rendszert, noha ennek alapján a legjobb pályázatot az Írisz Tv nyújtotta be. • Papp János BELFÖLD Magyar Hírlap . Ne törődjön az idővel! Felejtse el az óráját és készüljön fel a hétvégi hosszú-hosszú, kötetlen beszélgetésekre! Mert a Pannon GSM előfizetőinek a belföldi beszélgetés percdíja az év végéig minden hétvégén csak 12 forint a szokásos 26 forint helyett. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 1 464 6020-as, a 06 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 030-as telefonszámon! A kedvezmény 1997. december 31-ig minden hétvégén szombat 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig érvényes. Az árak ÁFA nélkül értendők! 000 61