Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 280-292. szám)
1997-12-05 / 284. szám
8 Masym Hírlap BELFÖLDI TÁRCA 1997. DECEMBER 5., PÉNTEK Nem vesztek össze a földkiadók és a földrendezők a 2-es út mentén Gyorsforgalmi út a sikerhez Hajdan a vadnyugaton jó pénzt kerestek a birtokosok, ha a földjükön keresztül vezetett a vasút, s úgy tűnik, ez még ma is jó üzlet Magyarországon, legfeljebb nem síneket fektetnek, hanem autópályát építenek. A 2-es út nemrégiben átadott szakasza is jól kamatozott néhány magánembernek. Igaz, ők biztosra mentek, kárpótlási jegyért már eleve olyan földet vásároltak, ami a 2-es útjába esett. A Magyar Hírlap értesülései szerint a Központi Bűnüldözési Igazgatóság /KBI/ is nyomoz az ügyben. Maga a miniszterelnök avatta fel november 7-én a 2- es főút Dunakeszi-Vác között megépült 15 kilométeres szakaszát. Ám a sajtó már 1993 végén beszámolt az épülő, Vácot elkerülő gyorsforgalmi útról, melynek teljes átadását 1998-ra tervezik. Az érintett városok vezetősége pedig már egy esztendővel korábban, vagyis 1992-ben ismerhette a gyorsforgalmi út kijelölt nyomtávját. Az Út- Vasúttervező Vállalat ugyanis korábban elkészítette az előzetes kisajátítási térképet, amit elküldött a régió városainak. Amúgy tizenöt évvel korábban már tervbe volt véve az építkezés, és 1990-ben, a váci városrendezési tervben már szerepelt az út elhelyezkedése. Tuti tipp Már 1992-ben megalakult Vácott a kárpótlási ügyeket intéző Fölrendező Bizottság és a fóti Vörösmarty Mgtsz gazdálkodási területe fölött rendelkező Földkiadó Bizottság. A Földrendező Bizottság elnöke Csereklye Károly váci önkormányzati képviselő volt. A bizottság tagja volt továbbá Bartos Ferenc, az akkori polgármester és Posta Péterné, a Váci Földhivatal elnökének, Posta Botondnak édesanyja. A Földkiadó Bizottság tagjai között pedig Posta Péter (Posta Péterné férje), és Csereklye József szerepeltek. Ez a felállás már önmagában biztosította az összefonódást a két bizottság között. A Pest Megyei Kárrendezési Hivatal által 1994 márciusában és áprilisában rendezett árveréseken a két bizottság tagjai is jelentős földterülethez jutottak. Ez még nem is lenne különös, hiszen minden kárpótlásra jogosult szerezhetett az árveréseken földtulajdont. A bizottságok tagjai, a Csereklye és a Posta család, valamint Bartos Ferenc polgármester és családja azonban szinte pontosan a 2-es út nyomvonalán, illetve annak mentén vásároltak földtulajdont, kárpótlási részarány fejében. Az épülendő út mentén azért vettek földeket, mert már akkoriban tervbe volt véve, hogy az utat a későbbiekben autópályává átalakítják. Márpedig azt a gyerekek is tudják, hogy ilyenkor mi történik, tehát a nyomvonal kiszélesedik, lehajtókat és felhajtókat kapcsolnak hozzá, illetve benzinkutak, éttermek, áruházak és pihenőhelyek épülnek az út mellé. A bizottságok többi tagja ugyancsak az út nyomvonalán jutott földtulajdonhoz. Volt olyan tagja is a bizottságnak, akik nem vettek részt a kárpótlásban, illetve máshol kaptak földet. Törvénytelen kárpótlás A megvásárolt földek később, vagyis 1994. június 30- án, az út építése miatt a Köztársasági Megbízott Hivatala által kisajátításra kerültek. A hivatal jelentős kártérítést és utalványkárt fizetett ki a tulajdonosoknak 1995 februárjában. A tulajdonosok a többszörösét kapták annak az összegnek, amit egy évvel korábban kárpótlási jegyben kifizettek érte. A befektetők persze néha nagyon jól tudnak járni, de a tőzsdén is büntetik a bennfentes kereskedelmet, vagyis ha valaki előre tudja, hogy mire megy a játék. Holott már a kárpótlási árverésekkel is van egy kis baj. No nem az, hogy a fóti Vörösmarty MGTSZ-ről már korábban is hallhattunk az „újpesti telekbotrány” főszereplőjeként. Egyébként ez a tavalyi eset nagyon hasonlít ehhez a váci ügyhöz. Emlékeztetőül, Újpesten „Garaba és társai” szereztek meg földeket, hogy a 14-es villamos pályájának építése miatti kisajátítási eljárás során az égig srófolhassák az árakat. A 2- es út elkerülő szakaszánál is valami hasonló történt, hiszen a fóti tsz el sem adhatta volna a földjeit. Az Országos Kárrendezési Hivatal ugyanis a mai napig sem járult hozzá a tsz földjeinek részarány tulajdonként való kiadásához. Ez természetesen megkérdőjelezi a kárpótlási árverések érvényességét is. A fóti Földkiadó Bizottság - melynek munkabizottsága volt a fent említett váci bizottság - tagjai közül többen is érintettek voltak az újpesti telekbotrányban. Varga Sándor ellen, aki a fóti bizottság elnöke volt, 1997 áprilisában büntetőfeljelentést tettek. Spekuláns családok A Köztársasági Megbízott Hivatala már 1993-ban rájegyeztette a kisajátításra kijelölt földterületekre a kisajátítási eljárás megindítását. Mivel ez pontosan szerepel a tulajdoni lapokon széljegyzetként, és a földhivatalnál bárki hozzáférhetett, így ‘93 után a földeket már egyértelműen spekulációs szándékkal vásárolták az ügyeskedők, Így történt ez a 059/6 és a 059/7-es parcellák esetében, melyek korábban a Vörösmarty tsz tulajdonában voltak. Ezekhez a Csereklye család és a Váci Kertbarát Egyesület fele-fele arányban, rendkívül rejtélyes körülmények között jutott hozzá. Mivel a tsz nem adhatta volna el a földjeit, így ez az adásvétel is megkérdőjelezhető. A hivatalnak a kisajátítás során nem volt tudomása a manipulációkról és a tulajdonosváltásokról sem, hiszen a kisajátítani kívánt földekről még mint a tsz-ek földjeiről rendelkezett. Amikor 1995-ben a tényleges tulajdoni viszonyok kiderültek, a kisajátítási kártérítést már a Csereklye család, a Posta család és a Bartos család, valamint egyéb bizottsági tagok kapták. A kártérítések összege, amit az említett urak és hölgyek, hatalmuknál és közigazgatási funkciójuknál fogva megszereztek, több 10 millió forint. A Csereklye testvéreknek, csak a 059-es parcella esetében, megközelítőleg 4,5 millió forintot fizetett ki az állam kártérítés gyanánt. A két bizottság ügyében nemrégiben nyomozás indult. Azoknál a személyeknél, akik ekkor valamilyen másik közfunkciót is elláttak - Bartos Ferenc váci polgármester, Csereklye Károly önkormányzati képviselő, valamint a Posta család - mindenképpen súlyos erkölcsi vétség és összeférhetetlenség áll fenn, hiszen nekik mindenképpen jelezniük kellett volna érintettségüket az ügyben. • Bossányi Kristóf— Burián Dániel Családi örökség? A Magyar Hírlap munkatársainak az érintettetek közül egyedül Csereklye Károlyt sikerült szóra bírniuk. Csereklye úr elmondta, hogy az általunk említett földek az államosítás előtt is a családjáé voltak, és nem ismeri el a fóti Vörösmarty tsz tulajdonjogát. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy a kisajátításkor a Köztársasági Megbízott Hivatalánál a földek mint a tsz tulajdona voltak nyilvántartva, kitérő válasz adott. Azt nem tagadta, hogy ő volt a váci Földrendező Bizottság elnöke, de saját elmondása szerint nem követett el semmilyen visszaélést. SZERENCSESAROK Minden főnyeremény az e heti játékosokra vár Az elmúlt héten egyetlen játéktípusban sem volt nyertese a főnyereménynek. Ez azt jelenti, hogy minden játékban a megnyerhető összegek tovább halmozódtak és az e heti szerencsés játékosokra várnak. Az ötös lottón a negyedik hete halmozódó nyereményalap elérte a 122 millió forintot. A Lottóshow Halló telefonos játékra sok ezren jelentkeztek a (06-1) 234-5555-ös telefonszámon. Sajnos közülük sokan nem érnek célba, mert a bejelentkezéskor nem figyelnek eléggé a gépi hangra, amely megadja az instrukciókat. A hatos lottón 142 millió forintot ígér a főnyeremény az e heti szerencsés játékosnak. Ebben a játéktípusban általában vidéken tartják a heti sorsolásokat, de december 20-án a fővárosban, a Vörösmarty téren, a Varázsvárosban lesz megtartva a műsorral egybekötött hatoslottó-sorsolás. A Varázsvárosban mindenféle karácsonyi ajándéktárgy vásárlási lehetősége mellett kétterminálos lottózó várja a Szerencseházban az érdeklődőket. Itt például a telefonos fogadáshoz használatos szerencsekártyát is lehet vásárolni, amely karácsonyi ajándéknak is kellemes meglepetés, aki pedig már itt ki akarja próbálni a szerencsekártyával történő fogadást, az itt felszerelt telefonkészüléken tárcsázás nélkül, ingyenesen léphet a tippvonalba. A Varázsvárosban tippmix-„tanoda” is működik, ahol meg lehet tanulni a fogadás csínját-bínját játékos kvíz formájában. Az érdeklődőknek ismét elmondjuk a Szerencsejáték Rt. információs telefonszámát: (06-1) 260-1182, amelyen a játékokkal kapcsolatos mindenféle információt megkaphatnak, így a tippmixről is. A jokerjátékon ezen a héten kiugróan magas összeg, 48 millió forint vár a játékban szerencsésekre. Ez a magas összeg annak köszönhető, hogy a korábbiakhoz képes mintegy 30 százalékkal növekedett az érdeklődés a sokbijáték iránt. Mivel a totón sem volt telitalálatos szelvény, ezért a mostani, 49. játékhéten a 13 és +1 találatos szelvény tulajdonosára már 18 millió forint jut egyedüli telitalálat esetén. Német és olasz meccsek várják, hogy a tippelők eltalálják az eredményeket. A góltotó első nyerőosztályában a várható nyereményösszeg 570 ezer forint. Akik ismerik ezt a játékot, azok tudhatják, hogy ez az összeg ebben a játéktípusban nem megvetendő összeg. A kenójáték továbbra is nagyon népszerű a játékosok között. Nem véletlenül. Az elmúlt héten két telitalálatos szelvény is akadt, mindkettő 28-án. A 9/9-es telitalálatra 7 millió forintot kap a 70 forintját kockáztató játékos, a 8/8-as játéktípusban nyerő pedig 1400 ezer forintot mondhat magáénak 70 forintos tétje ellenében. Említést érdemel még, hogy nagynyertesként a 10/9-es játéktípusban négyen értek el félmillió feletti összeget. A november 24-én beindult új játék, a tippmix iránt gyorsan növekszik az érdeklődés. Ez nyilván a változatos sporteseményeknek köszönhető, hiszen 120 mérkőzés eredményére lehet fogadni. A tippmixnek az az egyik előnye, hogy akár több sporteseményre is lehet tétet tenni minimum 100, maximum 100 ezer forintos összeggel. A játékos maga választja meg, hogy milyen sportág eredményeire és mekkora téttel akar fogadni. Ennél a játéknál nagyon fontos a jóltájékozottság. Ennek megszerzéséhez nyújt segítséget a hetente háromszor megjelenő Sportfogadás című lap, amelyben statisztikai adatokkal, az elmúlt időszak mérkőzéseredményeivel igyekeznek segítséget nyújtani a fogadóknak nyerési esélyeik növeléséhez. Hétfőnként az MTvl-en 22.20 órakor látható a Mixishow, péntekenként reggel pedig a Napkelte című tévéműsorban látható az MTvl-en 6.30 órakor a mixitipp műsora, ez utóbbit az MTv2-es csatornán 20 órakor megismétlik. A 21-es show legutóbbi adását november 30-án az MTv1-en 12 óra 5 perces kezdettel láthatták a nézők, amelyben a játékosok nagyon szép nyereményekkel gazdagodva távozhattak. Sebestyén Antal hajdúnánási játékos a két fordulóban 714 ezer forintot nyert, helyettesítő játékosa, Czirok Szilveszter szegedi játékos 46 ezer forintot. Ugyanebben a játékban a legjobb pénzelőlesőnek Noszky Ferencné bizonyult, nyereménye 21 ezer forint. Stranki Zoltán gyomaendrődi játékos 115 200 forinttal lett gazdagabb, helyettesítő játékosa, Lukács Zoltán 19 200 forintot nyert. Székely Ildikó budapesti játékos a két forduló során 781 500 forintot, míg helyettesítő játékosa, Boros Andrea siklósi játékos 53 500 forintot nyert. A jackpotfőjáték átvitt halmozódó nyereményalapja 28 508 200 forintot lesz. A show következő, december 7-én sorra kerülő adásában - amelyet ugyanebben az időpontban, ugyanezen a csatornán lehet megtekinteni - jótékony céllal játszanak a rászoruló alapítványok javára a „régi” és mai válogatott vízilabda-játékosok. A Telemázli show legutóbbi, december 2-i adásának nyertesei: Kovács Tibor székesfehérvári kohómérnök, aki még soha életében nem látott Telemázli show-t, 115 ezer forintot nyert. Nagy Zelma kimlei eladó 285 ezer forintot, Krikler József geresdlaki gépkezelő 63 750 forintot nyert. A jackpotot, amely a 9-es szám alatt volt (erre a számra tette hengerét Nagy Zelma, de az sajnos feldőlt) most sem sikerült elvinni, ezért a következő játékban annak értéke közel 18 millió forint. Az otthon maradt játékosok között kisorsolt kettő darab, egyenként 200 000 forintos nyeremény tulajdonosai a következők lettek: Bogdanovics Andrásné budapesti játékos, aki a stúdióban tartózkodott tartalék játékosként, és Révész Gyula szintén fővárosi játékos. A Telemázli show következő adása lesz a 100. Erre a jubileumra a Szerencsejáték Rt. ünnepélyes külsőségekkel készül. Ez részben hosszabb műsoridőt, részben pedig több és nagyobb összegű nyereményeket jelent. A hagyományoknak megfelelően a december 6-ai Mikulás-napon a Szerencsejáték Rt. matinén lát vendégül a Kongresszusi Központban fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint olyan iskolákat, amelyek rászorulnak a támogatásra. A felszolgált kakaón és süteményen kívül látványos műsorral is szórakoztatják a kis vendégeket. Tíz gyermekalapítvány juthat egyenként 500 ezer forinthoz, emellett a meghívott iskolák egyenként 200 ezer forintot kapnak, sőt közülük egy, a sorsolásban szerencsés iskola +1 millió forintot nyer közösségi célokra. MH 11562 SORSKÉPEK Megay László rovata Késre várva Elfogyott a lenolaj. Alig volt az üveg alján pár csöpp, pedig a festőasztalon és a nagy palettán ott van gondosan kimérve a nápolyi sárga meg a kék porfesték, várva a késre, hogy finoman eldolgozza a színeket. A pompeji vörösnek még jutott egy kicsi - különben ki lehet dobni az egészet. Gréti, a bécsi lány fázott. Csak egy órára ugrott fel a műterembe a varrodából, hogy Vári befejezhesse a kis aktot, amit már egy hónapja festegetett - ám abból három óra lett, és még sehol semmi. A festő a paravánról leakasztott egy takarót, odadobta Grétinek. Szemrehányó mozdulat. Mintha a lány tehetne arról, hogy nincs elég kence az üvegben. Mintha Vári szívességet tenne neki. Gréti merő szívjóságból állt modellt a piktornak, legfeljebb a munka utáni teázásokért, de nem pénzért, még kevésbé szerelemből. És teljesen véletlenül. Ez az alak egy körúti cukrászdában az asztalához tolakodott, és szörnyű óbudai németséggel kezdte magyarázni neki, hogy pont egy ilyen arcot és alakot keres. A festő hadonászott. Gréti társnője kezéből kivette a legyezőt, most elzavarja Várit, mint egy legyet de másnap pontosan ott volt a műteremben. Maga sem tudta, hogy miért. Se akkor, se most nem szerette. Csodálta egy kicsit. Vári most kihajolt a műterem ablakán. Föntről látni lehetett, hogy Izsákéknál a segéd éppen kézbe veszi a rolóhúzó rudat. Az Oktogon halványan derengett, az Abbázia pincérei lámpákat gyújtottak a teraszon. A fenébe! Kence nincs, a fények elmentek, Gréti már készülődik! A festőt mintha mindez megbántotta volna. Sötét képpel a paraván mögé vonult, felrúgott néhány vásznat. Kotorászott, végül megtalálta az utazótáskát. Kicsit kopott, de jó disznóbőr táska volt - még apja járt ezzel, végrehajtó korában. Gréti figyelt. Vári most elviharzik, elmegy a külső Józsefvárosba kencéért, ahelyett, hogy csak lemenne az utcára, megkopogtatná Izsákék kirakatát - a segéd kiadná az olajat a rácson át. Most majd várhatja, és főzhet neki egy rumos teát. De az is lehet, hogy a teát Vári holnap reggel issza meg, ha addig megérkezik egyáltalán. Még nem indul. Olyan zordonan áll, mint a végzet, amikor le akar sújtani. - Elmegyek. Majd oltsd le a lámpákat, a kulcsot add be a vicinek! Kétszer fordítsd el a kulcsot a zárban. A viciné holnap kitakarít. A műterem ki van fizetve decemberig. Hol a pokolban van a felöltőm? A bécsi lány bőgni kezdett- és ez igen jól esett. Minden olyan furcsa. Maradt volna otthon. Az a pár fillér, amennyivel itt Pesten többet fizetnek, mint az Annengassén, az nem éri meg. Itt mindenki bolond. - Hová mész? És miért? - Münchenbe, Velencébe vagy Rómába. Ahová megy a vonat. - Péntek délután? Csak úgy, firniszért? Gréti nevetett, két mutatóujjával dörzsölte a homlokát, mutatva, hogy a másik bolond, ő is az persze, mert nem a húga, nem a szeretője, mégis felmegy hozzá, kiszolgálja ütődön festőbarátait, mintha szolgálójuk lenne - holott senkijük. Vári bólogatott, mintha bolondságból elismerne valamit: - Most kell elmenni. Ezerkilencszáztizenhárom szeptemberben. Itt nem lehet kibírni. Itt túl nagy béke van. Ilyen időkben nem lehet festeni. A város tele van macskával. Azok tudnak valamit. Ahol ennyien megjelennek, ott történik valami. De azt én nem várom meg! A festő valóban bolond volt - és valóban elutazott. Tocsik-büntetőper Liszkai felejtett Tegnap harmadik alkalommal hallgatta meg a Fővárosi Bíróság Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogászát, aki a Tocsik-büntetőper másodrendű vádlottjaként áll a bíróság előtt. Liszkai tegnap is igyekezett együttműködni a bírósággal a Tocsik-ügyben játszott szerepe tisztázása érdekében, bár a történet fontos mozzanataira nem emlékezett. Az első tárgyalási napon azt nem sikerült felelevenítenie Liszkainak, hogy kinek a javaslatára döntöttek úgy a vagyonkezelőnél, hogy az önkormányzatokkal peren kívül alkutárgyalások útján kell megállapodni belterületi földek ellenértékéről. Tegnap - többek között - arra a kérdésre várt hiába választ a bíró, hogy milyen indok alapján, kinek a javaslatára írták ki 1996 májusában Tocsik Márta munkájára ismételten a pályázatot, amelynek célja az volt - mint Liszkai elmondta -, hogy csökkentsék a külső tanácsadásért kifizetett díjat. Mint Liszkai Péter válaszaiból kiderült, az ÁPV igazgatósága zártkörű pályáztatást írt elő, és meghatározta azt is, hogy Tocsik Márta mellett az Utiutas Rt.-t, valamint Horváth Ádám ügyvédet kell megkérni pályázat benyújtására. Liszkai elmondta, hogy a pályázatra Tocsik mellett meghívottak postacímert is a javaslattevő igazgatósági tagok - akiknek nevét Liszkai nem nevezte meg - adták meg. Az Utilitas Rt.e cég számlájára utalta ’96 augusztusában Tocsik a vád szerint befolyással üzérkedő Budai György által kért több mint 100 millió forintot, amelyért a társaság munkát nem végzett - a szerk.) önálló jegyzésére jogosult Bernhardt Barnabás például nem a cég székhelyén vette át a pályázatra szóló felkérést, hanem Törökvész utcai lakásán. Liszkai elismerte: tájékoztatta Tocsik Mártát arról, hogy a pályáztatás célja a sikerül csökkentése. A bíróság tegnap azt is tisztázni igyekezett, hogy Liszkai miért nem értett egyet a Kamarás Miklós vezérigazgató-helyettes által kezdeményezett, Tocsik Márta munkájára vonatkozó célellenőrzéssel, hiszen, mint kiderült, Liszkai „az ÁPV hiányos adatbázisa miatt” nem is tudta értékelni a tanácsadó munkáját. Liszkai - bár az e tárgyban folytatott belső levelezésre sem emlékezett - végül elmondta, attól tartott, hogy a célellenőrzés kiszivárog a sajtóba. Ami meg is történt - jelentette ki -, ám sikerült elérni, hogy az újság ne közölje, de nem volt garancia arra, hogy az információt „nem passzolják át” egy másik újságnak. A bíró kérdéseivel hosszasan feszegette, milyen ellenőrzést követően végezte el Liszkai a Tocsik által 1996. május 5-én benyújtott számla teljesítésigazolását egy nap alatt, és miért fizették ki sürgősséggel már május 7-én. Liszkai elmondta, hogy a megtakarítás mértékét is a tanácsadó adatai alapján lehetett ellenőrizni. • Torkos Matild CID BANK Hirdetmény Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy a bank fiókjainak ügyfélfogadási rendje az 1997. év végi és az 1998. év eleji ünnepek miatt az alábbiak szerint módosul: 1997. december 19., péntek: szerdai nyitva tartás 1997. december 20., szombat: keddi nyitva tartás 1997. december 22., hétfő: szokásos nyitva tartás 1997. december 23., kedd: pénteki nyitva tartás 1997. december 24-25-26-27-28.: munkaszüneti napok 1997. december 29., hétfő: szokásos nyitva tartás 1997. december 30., kedd: szokásos nyitva tartás 1997. december 31., szerda: pénztári szünnap* 1998. január 1-2-3-4.: munkaszüneti napok 1998. január 5-6-7-8.: szokásos nyitva tartás 1998. január 9., péntek: szerdai nyitva tartás 1998. január 10., szombat: pénteki nyitva tartás *Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215. §. (1) bekezdése b. pontja szerint 1997. december 31-én pénztári szünnapot tart, ezen a napon az ügyfélfogadás szünetel. Ügyfeleink megértését köszönjük. Budapest, 1997. december 5. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Politikai vita a továbbképzésekről Amíg nem készül el a pedagógus-szakvizsga követelményrendszere és a képzések minőségi ellenőrzése, addig nem lenne szabad közpénzeket költeni a továbbképzésekre, véli a Fidesz. Pokorni Zoltán frakcióvezető tegnapi sajtótájékoztatóján hivatkozott az Ok-tat-botrányra, melyben 300 millió forint tűnt el. Pokorni hozzátette: a minőségbiztosítási rendszer bizonyára a fenti összeg töredékéből felállítható lenne. Az idén 3,4 milliárd forintot költött pedagógus-tv-kezdés januárban A továbbképzési rendszert nem a kormány, hanem a parlament hagyta jóvá, ezek után került be tavaly a közoktatási törvény módosításai közé. Petrus László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője hozzátette: a törvény azt írja elő, hogy 1997. december 31-éig kell az akkreditáció alapelveit lefektetni, s ez az év hátralévő részében megtörténik majd. Az akkreditációs bizottság januártól elkezdheti munkáját. A folyamat természetesen nem lesz gyors, hiszen körülbelül 5000 képzést kell minősíteni. Az iskoláktól kért továbbképzési program pontosan azért szükséges, hogy megjelölje, milyen képzésen vegyenek részt a tanárok, ez segíti a tájékozódást, míg az akkreditációs folyamat le nem zárul tvábbképzésre a művelődési tárca. Jövőre 3,5 milliárd forintot tartalmaz e célra a költségvetés. Ugyanakkor még nem történt meg a képzések akkreditációja és a szakvizsga tartalmi szabályozása sem. A központilag támogatott továbbképzések egy része valószínűleg nem éri el a megfelelő színvonalat, ám ellenőrzés híján ezt sem tudhatjuk biztosan. Pokorni Zoltán úgy gondolja, a szakmai ellenőrzés az akkreditációs bizottság feladata lenne, ez jelenleg szabályozás híján nem működik. A kötelező továbbképzést - piacosítás nélkül - csak a felsőoktatási intézményekre kellene bízni, míg a szabadon választható képzések esetében kizárólag azt lehetne támogatni, amelyik megfelelő színvonalú. A minőségellenőrzés Pokorni szerint egy éven belül megvalósítható, addig kizárólag már bevált és feltétlenül szükséges képzéseket kellene finanszírozni, például az idegennyelvű képzést. Pokorni Zoltán ismertette a művelődési tárca előírását, mely szerint az iskoláknak jövő év március 31-éig 5 évre szóló továbbképzési tervet kell készíteniük. Pokorni szerint ez nemcsak a szakvizsga és a továbbképzési rendszer hiányosságai miatt lehetetlen, hanem az alacsony tanári fizetések okozta gyakori személycserék miatt is. •K. E.M. Bálint Zsidó Közösségi Ház 1065 Budapest VI., Révay utca 16. __________Telefon/fax: 111-6669___________ Az üzletemberklub vendége 1997. december 8-án, hétfőn 19.30 órakor a Belvárosi Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottságának elnöke: dr. Steiner Pál Az est témája: A belvárosi ingatlanprivatizáció kérdései: - az ingatlanok fajlagos árai, - az ügyintézés módja, - jogok és kötelezettségek a privatizációs rendelet utolsó változatában, - az érdekesebb belvárosi ingatlanok, mélygarázsok privatizációs helyzete. A klub szervezője: Fenyő Márta Szeretettel várjuk az érdeklődőket!