Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 114-126. szám)

1998-05-27 / 123. szám

1998. MÁJUS 27., SZERDA VILLANÓFÉNYBEN Múzeumi gyermeknap (MH) Forgó rózsa címmel kalotaszegi és gyermeknapi ünne­pi programot rendeznek május 30-án, szombaton délelőtt tíz­től este hat óráig, a Néprajzi Múzeumban. A Kiss Áron Játék­társasággal közös rendezvényt videovetítés, könyvárusítás és kézműves kirakodóvásár színesíti. A gyerekeket a Motolla családi műhely és a Kresz Mária Fazekasközpont munkatár­sai várják, a felnőttek kalotaszegi kézműves mesterségekkel, illetve a Gyermekélet, gyermekjáték. Kalotaszeg - a népmű­vészet felfedezése és A magyar nép hagyományos kultúrája című kiállítással ismerkedhetnek. Az ember, akit megölt (MH) A Pont Kiadó a könyvhétre jelentette meg Mészöly Mik­lós új esszékötetét, Az ember, akit megölt címmel. Mészöly eb­ben a válogatásban elsősorban nemzettudatunk alakulását, ta­nulságait elemzi. S egy új nemzettudat esélyeit vizsgálja, amely­nek eredője szerinte csak a józan önismeret lehet. Mészöly eti­kai megközelítésére olyan terepek szolgálnak, mint a háborús Vietnam vagy a koncentrációs táborok. Egyként veszi számba és észre a háborúk győzteseit és veszteseit. A gonoszt és a jót. Mészöly most megjelent esszéi a Conflux program keretében románul oroszul és angolul is olvashatóak lesznek. Az Amar Corde koncertje (MH) Holnap este, az Óbudai Társaskörben (Budapest, III. Kiskorona utca 7.) ad koncertet a nemzetközi hírű lengyel vo­nósnégyes, az Amar Corde. Az együttes 1994-ben alakult, tagjai a krakkói Zeneakadémián végzett muzsikusok, a helyi filharmonikus zenekar művészei. Az együttes repertoárjában a klasszikus és romantikus művek mellett hangsúlyos szerepet kap a modern lengyel zene. Rendszeresen részt vesznek nem­zetközi fesztiválokon. Budapesti koncertjükön - amelyet a Lengyel Intézet szervez - Schubert vonósnégyes-tételét, Gó­recki Quasi una fantasia című kvartettjét és Grieg Vonósné­gyesét szólaltatják meg. Meglepő cannes-i befejezés (MH) Az utolsó versenynapon, vasárnap mutatták be Theo Angelopoulos Az örökkévalóság és egy nap című filmjét. A Martin Scorsese vezette, nyilvánvalóan többféle irányza­tot és ízlésvilágot képviselő zsűri kompromisszumos megol­dással ennek a lassú és szép művészfilmnek ítélte az Aranypálmát. A zsűri méltányolta azonban az olasz Rober­to Benigni Az élet szép című istenkísértő vígjátékát is, mely­ben az olasz fasizmus és a koncentrációs táborok világa szol­gáltat keretet egy családi történetnek. Az apa fő célja, hogy kisfiát megóvja a rettenetes időktől. Benigni a zsűri nagydí­ját kapta ezért a vígjátékért. A legjobb férfiszereplő díját Pe­ter Mullannak ítélték. Az ugyancsak neorealista stílusú fran­cia versenyfilm - Erick Zonca Az élet mint leányálom - két hősnője, Elodie Bouchez és Natacha Régnier megosztva kapta a legjobb női alakításért járó elismerést. A legjobb rendezőnek járó díjat John Boorman nyerte el egy Írország­ban játszódó fekete-fehér krimivel, A tábornokkal. A filmes újságírók nemzetközi szervezetének, a FIPRESCI-nek kü­­löndíját a tajvani Csai Ming-liang érdemelte ki A lyuk című jövővíziójával, mely 2000-ben játszódik egy környezeti ka­tasztrófa idején Tajpejben. A csodálatos csecsemők élete (MH) Az írók Boltjában tegnap Balassa Péter esztéta mutatta be Körösi Zoltán Történetek a csodálatos csecsemők életéből című új útiregényét. A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent kötetet Czabán György fekete-fehér fényképei illusztrálják. Muzsika Detroiti kavalkád Európai turnéja során Budapestre is el­látogatott a világ egyik vezető zeneka­ra, a Detroiti Szimfonikusok a nyolc­vannégy éve alapított Detroiti Szimfo­nikus Zenekar ma is divatos együttes, észt zeneigazgatója, Neeme Järvi szak­mai irányításával látványos évadokat tudhat maga mögött. Szezononként fél­millió ember hallgatja meg koncertjei­ket, és a hanglemezpiacot sújtó re­cesszió közepette három hónapig ve­zették a Billboard magazin klasszikus zenei toplistáját. A Detroiti Szimfonikus Zenekar te­hát megérkezett­­ és budapesti hangver­senyét meglepő érdektelenség kísérte. A máskor oly sznob és kíváncsi közön­ség ezúttal nem töltötte meg a Budapest Kongresszusi Központ nézőterét (bár zavaróan üres széksorok sem marad­tak), a sajtóban is csupán néhány rövid híradás jelent meg, sőt egy konkurens koncertiroda ugyanarra az estére hívta meg a Zeneakadémiára Fazil Sayt, a fia­tal török zongoristát, akit egyes nyugati országokban (így Franciaországban és az Ibériai-félszigeten) a következő évti­zedek egyik legnagyobb ígéreteként Detroiti Szimfonikus Zenekar Km.: Pamela Frank (hegedű) Karmester: Neeme Järvi Copland, Bruch, Schumann és Ravel művei Budapest Kongresszusi Központ, május 18. Rendező: B-A-C-H koncertiroda emlegetnek. A körülmények tehát a detroitiak számára nem voltak túlságo­san kedvezőek, koncertjük azonban mégis igazolta a szakmai várakozásokat, bizonyítva, hogy a szimfonikus zenekar - mint előadói apparátus - a modern en­­semble-formációk híveinek minden jo­gos kritikája ellenére sem poros, korsze­rűtlen, múzeumba való. Igenis van létjo­gosultsága, sőt bizonyos esetekben pó­tolhatatlan. Neeme Järvi együttese - ha egyálta­lán léteznek még a hagyományos zene­kari iskolák - hamisítatlan amerikai stí­lusban játszott, széles dallamívekkel, a végletekig fokozott dinamikai és hangu­lati kontrasztokkal, elementáris erejű rézfúvóskarral. Előadásukból - különö­sen Bruch Hegedűversenyében - ugyan­akkor a lírai hang, az érzékenység sem hiányzott. A versenymű szólistája, a he­gedűsök körében - fiatal kora ellenére - komoly tekintélynek örvendő philadel­phiai művésznő, Pamela Frank techni­kai virtuozitása mellett differenciált já­tékmódjával, elegáns díszítéseivel és passzázsaival is kitűnt, és Bruch zenéjé­nek érzelmi mélységeit is közvetíteni tudta. Ideális partnere volt ebben a ze­nekar, súlyos, drámai vonós szólamai­val, meleg színeivel. Hasonlóan problé­mamentes volt Copland színes, szóra­koztató balettzenéjének (Billy, a kö­lyök) és Ravel Daphnis és Chloé című szvitjének előadása, pregnáns ritmus­­képleteivel és ellenállhatatlan lendületű melódiáival. Schumann II. szimfóniájá­nak nyugtalan, ködös, borongós, kissé depressziós hangulatát viszont az együt­tes nem tudta igazán mélyen átélni és át­érezni: a kifogástalan technika ellenére ez az előadás felszínes és feledhető ma­radt, ellentétben a koncert egészével, amely pompás hangszínkavalkádjával visszaadta a tradicionális szimfonikus zene rajongóinak életkedvét. ’ Retkes Attila A levehető tetejű Hófehérke címmel megjelent R. Székely Julianna publicisztikai gyűjteménye. Kapható az írók boltjában (Andrássy út 45.), a Helikon (Bajcsy-Zsilinszky út 37.), az Ozirisz (Veres Pálné utca 3­5.), az Örökmozgó (Erzsébet körút 39.), a Pont (Mérleg utca 6.) könyvesboltban. Kapható lesz az ünnepi könyvhéten, a Fólum Kiadó sátrában, a Luxus Áruház előtt. ­ Az Év Múzeuma címet a százhalombattai régészeti park nyerte el Vaskori lepény ősi recept szerint A százhalombattai vaskori régészeti park nyerte el az Év Múzeuma címet. Az intézmény igazgatónője, Poroszlai Ildikó arról beszél, miként vált a kis váro­si gyűjtemény nagy, regionális múzeummá, mely évente nyolc-tíz kiállítást rendez. Épületük helyt ad a környéken előkerült leleteknek, a rekonstruált vaskori településen nem csak a tárgyi emlékeket mutatják be, a látogató részt vehet az őskor emberének mindennapi életében, használhatja szerszámait, megkóstolhatja ételeit. • Mióta tudják, hogy a környékbeli halmok sírokat rejtenek? Már Anonymus említi a helyet króni­kájában, Centum Monte néven. De sokáig azt hitték, hogy hun temetke­zőhelyekről van szó; így gondolta még a nemzeti romantikus múlt szá­zadi tudományosság is. Minthogy rengeteg ősi faanyag került elő, azt sejtették, hogy ezek a dombocskák sírkamrákat rejtenek, amelyben alig­hanem égetési maradványok rejle­nek. Ez meg is felel a valóságnak, a leletek 2700 évesek. • Mikor kezdődtek az ásatások? A halomcsoport és az egykori tele­pülés hatalmas területen fekszik, s ez mind magántulajdonban volt. A rendszerváltás körül egyes pártok felkarolták az ügyet, s a frissen ala­kult önkormányzat elhatározta, hogy megteszi az első lépéseket. Tárgyalt a tulajdonosokkal, azok nem szívesen álltak kötélnek, de az­tán belátták, hogy még jól is járnak, mert nem kisajátítást, hanem adás­vételt ajánlottak a számukra, s olyan területekkel kapcsolatban, amelyek műemléki védettség alatt állnak, te­hát szabadkézből nehezen értékesít­hetők. A régészeti park területe a hajdani temető egy része, a szállás­hely odébb volt. De mivel ez állt rendelkezésre - hét hektár a renge­tegből -, itt a halmok között kezd­tük meg az eredeti épületek re­konstruálását, méghozzá az egykori technikával: paticsfalak, fonott vesszőkerítések, mélyített konyha­gödrök, akkori fonatú szalmatető. Csináltunk a rekonstrukcióról dia­filmet, majd egy másodikat, most a feltárt és bejáratott halomsírban egy videoprojekt keretében állítunk elő multimédia-látványosságot; az egé­szet egy számítógép vezérli, amin a látogató nemzetisége szerint lehet beállítani a kívánt nyelvet. • Valahányszor ott jártam, több­nyire fiatalokat láttam... Mert az iskolákra építünk. Egy felső tagozatú általánosba járónak már megvan a kellő történelmi tudata, és el tudja helyezni a látottakat saját belső térképén. A kezdet kezdetétől rengeteg prospektust, szóróanyagot, dokumentumfüzetet küldtünk szét, ezt az iskolák jól fogadják, és előze­tes megbeszélés alapján hozzák a fiatalokat. Akiknek a tanulás mel­lett ez szórakozást is jelent, mert az egykori szövőszéken dolgozhatnak, agyagedényeket, ékszereket készít­hetnek, drótból eredeti eszközöket, ősi technikával élesíthetik a kést, egykorú recept szerint készült le­pényt ehetnek, Így aztán lassan le­­bomlik a majomjárású, bunkós ős­emberkép, és helyébe lép a valódi. • Akkor talán itt a titok, mármint a díj odaítéléséé. Önök nem statikus, hanem élő múzeumot csinálnak, amilyet eddig csak Nyugaton lát­hattunk. Nézze, mi szerencsés helyzetben va­gyunk. Százhalombatta ipari város, és nem szegény. Az önkormányzat sokat áldoz infrastruktúrára, és eb­be beleférünk mi is. Zsebébe nyúlt, amikor a múzeumra vagy a parkra kellett. De ezenfelül is megraga­dunk minden lehetséges pénzfor­rást, pályázunk, ahol lehet, nem res­­telljük bérbe adni területünket, hogy pénzt szerezzünk. E téren a Szentendrei Szabadtéri Múzeum a példaképünk. Rendes belépődíjat szedünk (de családi és iskolai ked­vezményeket adunk), tehát megfog­juk a pénzt, ahol csak lehet. A mú­zeumok közismerten szegények és ebbe sok vezető belenyugszik. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy offen­zív taktikával meg lehet teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek lát­ványos működésünkhöz szüksége­sek. Százhalombattát úgy ismerték, mint tipikus ipari várost; mostanra ez a kép megváltozott, és mi örü­lünk, hogy részünk lehet benne. • Lukácsy András Poroszlai Ildikó Jubilál a Hubbard Street Dance Teljes repertoárjának bemu­tatásával ünnepelte húszéves jubileumát a Hubbard Street Dance. Az Amerikai Egyesült Államok egyik legelismertebb balett-társulata két héten át a chicagói Auditórium szín­házban ismét műsorra tűzte az elmúlt évek legsikeresebb da­rabjait. A Lou Conte táncos­koreográfus által 1997-ben alapított társulat előadásait vi­lágszerte több százezren lát­hatták Lengyelországtól Bra­zíliáig. A 22 táncosból álló tár­sulat darabjait a világ szinte minden tájáról érkező ko­reográfusok tanították be. Hosszabb-rövidebb ideig a társulat mestere volt Twyla Tharp, Daniel Ezralow, Jirí Kylián, David Parsons és Mar­go Lappington is. Az évi 3,6 millió dollárból gazdálkodó társulat régi vágya a jubileum­ra teljesült: Chicago egy nép­szerű negyedében önálló szék­házhoz jutottak. Az autójavító műhelyből átalakított kétszin­tes épületben nem csupán elő­adások megtartására, de tánc­oktatásra is lehetőség nyiik. • Sza. P. A Hubbard Street Dance előadása ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! A KOSSUTH HOLDING RT. (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinsz­ky út 37.) mint a TERMOFLEX Tervező, Kivitelező Szövetkezet f. a. (1089 Budapest, Vajda Pé­ter u. 43.) felszámolója, 1998. június 10-én 10 órakor a Csák­­vár, Berényi u. (Csákvári Rt. te­lephelye) alatt, nyilvános árve­rés keretében értékesíti a felszá­molás alatt álló szövetkezet tu­lajdonában levő vagyoni eszkö­zöket. A vagyoni eszközök elő­zetes időpont-egyeztetéssel megtekinthetők az árverés hely­színén. Az árverésen való rész­vétel feltétele az árverési feltéte­leket és a vagyontárgyak felso­rolását tartalmazó feltételfüzet előzetes megvásárlása. A felté­telfüzetet munkanapokon 9-12 óráig, pénteken 11 óráig a fel­számoló székhelyén lehet meg­vásárolni. Részvételi feltétel to­vábbá az árverés helyszínén, a feltételfüzetben meghatározott összegű bánatpénznek a kész-, pénzben való megfizetése. Az elővásárlásra jogosultak az elő­vásárlási jogukat az árverésen gyakorolhatják. További felvilágosítással szol­gál Papp Kitti felszámolóbiztos (telefon: 312-0650), MH 5275 KULTÚRA Színházi találkozó hiányzókkal Hétfőn kezdődik Veszprém­ben a XVII. országos színházi találkozó. A fesztivál nyolc napján tizenkilenc verseny­produkciót láthat a közönség. A találkozón szereplő előadá­sokat három szakember - Szűcs Katalin, Balázsovits La­jos és Kézdy György - válasz­totta ki. A fesztivált felolvasó­­estek és szakmai vitafórumok színesítik. A Magyar Színházi Társa­ság felkérésére minden szín­ház az idei évadban bemuta­tott saját produkciói közül ket­tőt javasolhatott a színházi ta­lálkozóra. Közülük választotta ki a háromtagú válogatóbizott­ság azt az előadást, amely vé­gül bekerült a fesztivál ver­senyprogramjába. A váloga­tók hosszas vita után úgy dön­töttek, hogy néhány színház esetében a javasolt darabok egyikét sem érdemesítik a részvételre. Ezért nem lesz lát­ható például a kecskeméti, a zalaegerszegi, a soproni teát­rum és a budapesti Nemzeti Színház egyetlen előadása sem Veszprémben. A Győri Nem­zeti Színház egyik nagyszín­házi előadását technikai okok miatt nem tudják Veszprém­ben bemutatni. A szolnoki Szigligeti Színház nem reagált a Magyar Színházi Társaság felkérésére és nem javasolt előadást a találkozóra, ezért a társulat nem lesz jelen a feszti­válon. Szűcs Katalin elmondta, hogy a válogatók többször kompromiszszumra kénysze­rültek, mert az előadások érté­kelése közben hármuk véle­ménye nem mindig egyezett. Újdonságnak számít, hogy a felolvasószínpadon még ed­dig be nem mutatott magyar drámákat olvasnak fel a Veszprémi Petőfi Színház mű­vészei. A találkozó díjait öttagú zsűri - Hámori Ildikó, Békés András, Pauer Gyula, Radnai Annamária és Stuber Andrea - döntése alapján osztják ki. • B. Gy. Körút—Rákóczi út kereszteződésénél, rendkívül forgalmas helyen, kb. 950 nm-es, utcai szintű, körúti bejáratú ingatlan TULAJDONJOGA ELADÓ­­­Érdeklődni lehet: 9-13 óráig a 137-9024-es telefonszámon 08122 MH p­lusMito Redda Motor Kft. 1666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 y^FZrJ\ 2 i fEi§K R­a­ki ©au, oa a 7^) i i IiaxiJ/ ®&®ű®'0‘SI!,B[?®IK)[a®lí.7 | S jnYJiVAjJ05 jlLEfOi­ ntCL 1-ji 5 | Csak 6x6! | j 1 666­666 2 666­666 jj 1666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 1 666666 2 666666 Magyar Hírlap 13 Egyéves a Szintézis Szabadegyetem Modern jelképek, régi bölcseletek Évadzáró „tudományos buli­val” ünnepli fennállásának első esztendejét a Szintézis Szabadegyetem,­ amelynek népszerűsége hozzájárulhat ahhoz, hogy polgárjogot nyerjen a tudományos para­pszichológia Magyarorszá­gon - nyilatkozott Paulinyi Tamás. A szabadegyetem szakmai igazgatója az újabb évfolyam elindításán kívül egy olyan paratudományos kutatólaboratórium létreho­zására készül, amely Kelet- Közép-Európában az első lesz a maga nemében. A László Ervin filozófus­professzor fővédnökségével működő Szintézis Szabad­­egyetem a hazai felsőoktatás sajátos képződményeként - nemzetközi hírű oktatói gár­dával rendelkező, viszont ál­lamilag nem elismert intéz­mény - tavaly ősszel kezdte meg működését. A szabad­­egyetem tanárai között van Müller Péter író, Polcz Alaine pszichológus, Kákosy László történész, egyiptoló­gus, Pilling János pszichiáter, László Ervin filozófus, Grandpierre Attila fizikus, Jankovics Marcel filmrende­ző, néprajzkutató. „A szabadegyetem a telje­sebb emberi gondolkodás­hoz, a harmonikusabb léte­zéshez kíván segítséget nyúj­tani” - magyarázza Paulinyi Tamás, aki szerint emellett elég alapos kultúrtörténeti ismeretekkel is felvértezik hallgatóikat. „Az emberi kultúra archaikus és alterna­tív ismereteit átfogóan be­mutatva, a világ és önma­gunk felelős viszonyát ki­emelve.” Az oktatott tantár­gyak közös vonása az össze­függések hangsúlyozása, a helyzetek és lehetőségek, a gondolat­tett és a következ­mény között. Az iskolába be­iratkozók egyebek mellett előadásokat hallgathatnak az őshagyományokról, a jelkép­világról, jövőképekről, a mó­dosult tudatállapotok fajtái­ról. A tavaly ősszel indult egyetem fő célja egy olyan integrált ismeretrendszer ok­tatása, ami a mai kor általá­nos ideológiai tanácstalansá­gában harmonikusabb és fe­lelősebb személyes életfelfo­gáshoz nyújt segítséget. Pau­linyi azt hangsúlyozza, hogy „az iskola által hirdetett esz­meiség nem csatlakozik sem­milyen politikai vagy vallá­sos irányzathoz, hanem a mindenkori emberi tudás hu­mánus erkölcsi útmutatásait és az emberi megismerési utak különféle összefüggé­seit kínálja felismerésre.” Ebben a szellemben kerül­hettek egyformán hangsú­lyosan a tananyagba az ősi bölcseletek és a modern tu­datkutatás eredményei. A nonprofit szervezetként működő Szintézis Szabad­­egyetem célkitűzése az is, hogy létrehozza régiónk első olyan kutatóbázisát, ahol a szakemberek, műszerek és szakkönyvtár segítségével művelhetik a tudományos parapszichológia ősi-meg­újult tudományát. Paulinyi Tamás célja az, hogy a ké­sőbbiekben már az elemi is­kolák tananyagába is beke­rülhessenek azok a kutatási eredmények, amelyeket a hivatalos tudományosság egésze sem vitat. Szerinte ugyanis például az európai kultúra története nem érthe­tő meg igazán a misztikát, a vallást és a tudományt még egységében szemlélő szelle­miség megismerése nélkül. A Szintézis Szabadegye­tem egyébként június 7-én évzáró fesztivált, egyfajta tu­dományos bulit tart. Egely György feltaláló, Granpierre Attila fizikus és Vassy Zoltán fizikus tájékoztatást adnak majd a parakutatások hazai helyzetéről. Polcz Alaine pe­dig Párhuzamok a modern tudományok és az ősi bölcse­letek között című előadásá­ban foglalja össze kutatási eredményeit. A szervezők­nek - akik az iskola hallga­tóin kívül minden érdeklődőt is szeretettel várnak - a ren­dezvénnyel az a céljuk, hogy a szélesebb nyilvánossággal is megismertessék a Szintézis törekvéseit és információkat adjanak a következő sze­meszterre beiratkozni szán­dékozóknak. • Bóday Pál Péter ---------------- Egy nap a Britannicában -------------­Henry Kissinger K­issinger, Henry A­lfred) (szül. 1923. máj. 27. Fürth, Németország), amerikai politológus, 1969 és 1976 között, Richard M. Nixon és Gerald R. Ford elnöksége idején nemzetbiz­tonsági főtanácsadói és külügyminiszteri minőségében döntő befolyással volt az amerikai külpo­litika alakulására. Családja 1938-ban a náci zsidóüldözés elől vándorolt be az Egyesült Államokba. 1943-ban amerikai állampolgárságot kapott. 1954-ben Ph. D. fokozatot szerzett a Harvard Egyetemen, majd oktató lett ugyanitt, 1955-től 1968-ig, Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson kormányai idején különféle kormányhivatalokban nemzetbiztonsági tanácsadóként is tevékenykedett. Nixon elnök 1968 decemberében Kissingert nemzetbiztonsági főtanácsadójává nevezte ki. Kissinger végül a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője lett (1969-75), majd külügyminiszterré lé­pett elő (1973. szept-1977. jan. 20.). Csakhamar a Nixon-kormányzat kulcsfontosságú szemé­lyiségévé vált. Politikája részeként szorosabb kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunióval, megin­dította az enyhülés folyamatát, amely 1969-ben a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalásokhoz (SALT) vezetett. Az 1971 végén kirobbant indiai-pakisztáni háborúban Pakisztán-párti politikát követett. Oroszlánrésze volt a SALT éI fegyverkorlátozási egyezmény tető alá hozásában, amelyet az USA és a Szovjetunió 1972-ben írt alá. Közeledést ért el az Egyesült Államok és a Kínai Nép­­köztársaság viszonyában. 1972-ben - a kínai kommunisták hatalomra jutása óta első ízben - az Egyesült Államok hivatalos kapcsolatot vett fel Kínával. Bár Vietnam kérdésében Kissinger eleinte keményvonalas politikát sürgetett, és részt vett Kam­bodzsa amerikai bombázásának (1969-70) kitervelésében, később főszerepet játszott abban a nixoni politikában, amely arra irányult, hogy az amerikai csapatokat fokozatosan kivonja Dél-Vi­­etnamból, s dél-vietnami erőkkel helyettesítsék őket. Az észak-vietnami kormány képviselőivel Pá­rizsban folytatott több hónapos tárgyalássorozat eredményeképpen 1973. január 23-án kézje­gyével látta el a fegyverszüneti egyezményt, amely rendelkezett az amerikai csapatok kivonásá­ról, és felvázolta a két Vietnam közötti tartós békés rendezés folyamatát. Minthogy ezzel a viet­nami konfliktus látszólag megoldódott, az 1973-as Nobel-békedíjat Kissingernek és az észak-vi­etnami tárgyaló delegáció vezetőjének, Le Dúc Thónak megosztva ítélték oda. (Le Dúc Tho nem fogadta el a kitüntetést.) Az 1973-as arab-izraeli háború után Kissinger a szemben álló hadseregek szétválasztása és a hadviselő felek közötti fegyverszünet előmozdítása érdekében a később „ingadiplomáciá"-nak elnevezett közvetítő módszert alkalmazta. Az ő érdeme az 1967-ben megszakadt egyipto­mi-amerikai diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele. Amikor Nixon 1974-ben lemondott, Kissinger hivatalban maradt, és Ford elnök kormányában továbbra is a külügyi tárcát irányította. Miután 1977-ben távozott hivatalából, nemzetközi szaktekintélyként előadásokat tartott, és könyveket írt. Ronald Reagan elnök 1983-ban a közép-amerikai ügyekkel foglalkozó bizottság vezetőjévé ne­vezte ki. (Rövidítve.) Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be a darab dátumos Britannica-emblé­­mát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. ¥­­ ¥ 4490 MH

Next