Magyar Hírlap, 1998. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Mindenki nyilatkozott vagyonáról (MTI) Két héttel a határidő letelte után már az összes jelenle­gi és volt parlamenti képviselő leadta vagyonnyilatkozatát - közölte szerdán az MTI érdeklődésére az Országgyűlés sajtó­irodája. A nyilatkozatok benyújtásának határideje július 20- án járt le, és eddig az időpontig az érintettek döntő többsége eleget is tett kötelezettségének. Az összeférhetetlenségi tör­vénynek megfelelően 386 aktív és 199 távozó országgyűlési képviselő adott számot vagyoni helyzetéről. Zöldiroda a Fő utcában (MH) Ökológiai állapota nagyban befo­lyásolja Magyarország uniós csatlakozá­sát, ezért a kormány gazdasági döntései­ben prioritást biztosít a környezeti szem­pontoknak - hangoztatta tegnap Pepó Pál környezetvédelmi miniszter. A tárca közönségszolgálati irodájának egyéves működését ismertető sajtótájékoztató­ján a miniszter elmondta: eddig 6500 ügyfél kereste fel az intézményt, 146 esetben kezdeményeztek az állampolgárok érdekében különböző hatóságoknál állam­­igazgatási eljárást, bár ez 55 esetben - mivel az érintett hivata­lok nem reagáltak - sikertelen volt. Nem módosul a határidő (MTI) Nincs lehetőség arra, hogy az Országos Választási Bi­zottság (OVB) módosítsa a kisebbségi önkormányzatok kezde­ményezésére törvényben megszabott határidőt - közölte az Országos Választási Iroda (OVI) helyettes vezetője. Rytkó Emília ezt arra, az OVI-hoz kedden benyújtott kérelemre rea­gálva fogalmazta meg, amelyben a Phralipe Független Cigány Szervezet szorgalmazta, hogy az OVB az augusztus 10-ei határ­időt hosszabbítsa meg, azaz a helyi kisebbségi önkormányzatok kezdeményezését augusztus 17-éig tegye lehetővé. Sikeres a Budapest Kötvény (MH) Állampapírokba, kincstárjegyekbe fekteti a fővárosi önkormányzat a Budapest Kötvényekből befolyt 145 millió 425 ezer német márkát. Ebből 72 milliárd forintot halmoznak fel az elkövetkező évek felújítási, infrastrukturális beruházá­saira. Kiváltják a korábbi kedvezőtlen lehetőségek miatt előnytelen adósságot is, és alacsonyabb kamatozású hitelekre cserélik azokat. A befektetők vélhetően Magyarország gazda­sági mutatóit figyelembe véve döntöttek a Budapest Kötvény mellett, amelynek sikere is alátámasztja, hogy a dél-kelet­­ázsiai és az oroszországi válság nem befolyásolja hazánk meg­ítélését. A kötvényt Magyarországon kívül Németországban, a Benelux államokban, Ausztriában és Svájcban értékesítették. Számháború parlagfűügyben (MH/MTI) Kormánybiztos kinevezését vagy tárcaközi bizott­ság felállítását sürgeti három hazai civilszervezet a parlagfű irtá­sának fővárosi és országos megszervezésére. Felhívásukban sé­relmezik, hogy az allergiát okozó parlagfű irtására az egészség­­ügyi kormányzat 6, a főváros pedig mindössze 1,5 millió forintot költ az idén. Az utak, vasútvonalak és kerékpárutak mentén je­lentős mennyiségben virágzik a parlagfű, amelynek allergén pollenjét a járművek kerekei is terjesztik a levegőben. Idegen­­forgalmi szakemberek is állítják, hogy ha a helyzet nem válto­zik, a külföldi turisták egy részét is elveszítheti az ország - figyel­meztetnek a civilszervezetek közleményükben. Bíró Eszter, a fővárosi önkormányzat munkatársa légből kapottnak minősí­tette a civilszervezetek számadatait, mondván: csak a főváros több mint 200 millió forintot költ idén is a parlagfű ellen. BELFÖLD A kormány a börtönbüntetés halasztásáról Minisztériumi vizsgálat után szigorítás? • Folytatás az I. oldalról A jelenlegi szabályozás sze­rint, ha az elítélt a tárgyalá­son kéri a börtönbüntetés végrehajtásának elhalasztá­sát, a bíróság azonnal dönt, amennyiben később folya­modik ezért, abban az eset­ben a büntetés-végrehajtási bíró határoz. Erről egy 1979- es igazságügy-miniszteri uta­sítás rendelkezik, amely a ha­lasztást több okból is lehető­vé teszi - mondta kérdésünk­re Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke. így két évnél nem hosszabb idejű börtön­­büntetés esetén az elítélt csa­ládi körülményeire vagy más fontos okra hivatkozással ad­ható legfeljebb három hóna­pos haladék. Például egy be­fejezetlen építkezés, az ara­tás vagy más sürgős munka, illetve egyéb személyes ok is elegendő lehet, és a bíróság ezeket általában méltányolja. Állapotos vagy szoptató anya esetében pedig engedélyezni kell a büntetés letöltésének elhalasztását, a csecsemő meghatározott életkoráig. Gatter szerint az elítéltek je­lentős része - körülbelül a harmada - él ezzel a lehető­séggel, s a meghatározott időben csaknem mindegyi­kük bevonul a börtönbe, vagyis nem a büntetés elke­rülése a cél. Más a helyzet akkor, ha az elítélt egészségi állapotára hivatkozással kéri az ítélet végrehajtásának elhalasztá­sát. Erre kizárólag az érintett életét közvetlenül veszélyez­tető betegség esetén van mód, amennyiben ezt igaz­ságügyi orvosszakértői véle­mény támasztja alá. Gatter hangsúlyozta: ilyenkor a bí­róság nincs érdemi döntési helyzetben, hiszen az orvos álláspontját nem bírálhatja felül. Egyébként erre az okra az elítéltek csak kivételes esetben hivatkoznak. •L. K. Háromszázan a börtönkórházban A büntetés-végrehajtás központi kórházá­ban 297 ágyat tartanak fenn, biztosítva a fek­vő- és járóbeteg-ellátást, valamint a diag­nosztikai hátteret - tudtuk meg Füredi Ká­­rolytól, az Igazságügyi Minisztérium pénzü­gyi helyettes államtitkárától. A létesítmény­ben belgyógyászat, sebészet, szülészet-nő­gyógyászat, tüdőgyógyászati részleg, illetve betegségmegállapító osztály működik, a szükséges technikai eszközökkel. A kórház 23 főállású és nyolc részmunkaidős orvost, két gyógyszerészt és 81 egészségügyi szak­dolgozót foglalkoztat. Az elmúlt évben ki­lencezernél több elítéltet fogadtak: 1720 fek­vőbeteget kezeltek, mintegy 7 ezer 300 alka­lommal pedig ambuláns vizsgálatot végez­tek. Valamilyen külső kórházban tavaly mindössze 57 főt kellett gyógykezelni, ami­kor a beteg őrzéséről természetesen a bünte­tés-végrehajtás gondoskodik. A Horn-iratok megvannak, csak máshol A Budapesti Katonai Ügyészség, úgy tűnik, végleg elutasította Szerdahelyi Sza­bolcs beadványát, melyben a kereset megfogalmazója azt próbálta igazolni, hogy Horn Gyula karhatalmistaként 1956. december 6-án részt vett a Nyugati pályaudvar előtt tartott tüntetés erősza­kos feloszlatásában, melynek során öt személy életét vesz­tette. Szerdahelyi Szabolcs a Deport 56. elnökeként elő­ször idén áprilisában tett fel­jelentést a Fővárosi Ügyész­ség Nyomozó Hivatalánál, ott azonban a Horn Gyulára vonatkozó iratok hiányában érdemben nem tudtak eljárni az ügyben. A civilszervezet elnöke ekkor a volt minisz­terelnököt terhelő iratok el­tüntetése miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Fővárosi Főügyészségen. A Budapesti Katonai Ügyész­ség ekkor feljelentéskiegészí­tést rendelt el okirattal való visszaélés vétsége miatt. A Honvédelmi Minisztérium Központi Irattárának igazga­tója a megkeresésre azt a tá­jékoztatást adta, hogy Horn Gyula személyi anyaga 1993 novemberéig ugyan a köz­ponti irattárban volt, azt kö­vetően azonban iratbetekin­tés címén az anyag átkerült a Honvédelmi Minisztérium­ba. Az igazgató szerint Horn Gyula iratanyaga még min­dig a minisztériumban van. A Budapesti Katonai Ügyész­ség elutasító határozatában hangsúlyozta, hogy önmagá­ban az a tény, hogy a keresett iratok a megjelölt helyen nem állnak rendelkezésre, nem tekinthető bűncselek­ménynek. • Sz. Gy. augusztus 3-15-ig M*itt naponta kétszer­ ,­ Jt reggel 7.30 és 9.00 között délután 15.30 és 16.00 között Nyeremény 2 belépő a Hungaroringre augusztus 16-án a Forma-1 Magyar Nagydíjra, a Forma-1 Magyar Nagydíj előzetesét az Autó Motor 16. számában, a verseny beszámolóját a 17. számban olvashatják. F­ORMA-1 JÁTÉK A RÁDIÓ BRIDGE-EN LU OS LU U3 LU Q g 0uu 1a □a RÁDIÓ FM 102.1 A MA KEDVENCEI "tMUm Ak­­­ÉS A TEGNAP SLÁGEREI 1998. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Vezető szocialisták Schmuck jelöléséről A Magyar Hírlap információi szerint tegnap délután Horn Gyula pártelnök kezdemé­nyezésére több vezető szo­cialista politikus is találko­zott a Köztársaság téri párt­székházban. Úgy tudjuk, töb­bek között Keleti György, Csintalan Sándor, Jánosi György, Lendvai Ildikó, Baja Ferenc és Földes György is részt vett a megbeszélésen. Az aktuális belpolitikai kér­dések között a Magyar Szo­cialista Párt újpesti szerveze­tének belső konfliktusait ele­mezték a politikusok. Ismeretes, hogy a közel­múltban a IV. kerületi szoci­alisták önkormányzati képvi­selői Schmuck Andort vá­lasztották frakcióvezetőjük­ké. Később az MSZP újpesti szervezete nagy többséggel IV. kerületi polgármesterje­löltnek is megválasztotta Schmuckot, amely újabb összetűzést eredményezett, hiszen többen Vajda Pál je­lenlegi főpolgármester-he­lyettest szerették volna elin­dítani az őszi önkormányzati választásokon. A vezető szocialista politi­kusok egyetértettek abban, hogy a Köztársaság térről ezt a problémát nem szabad be­folyásolni, az ügyet a helyi szervezetnek kell rendeznie. Abban sem volt nézetkü­lönbség a résztvevők között, hogy a kialakult helyzet nem kedvez az MSZP-nek, ezért azt mihamarabb le kell zárni. Az elmúlt napok esemé­nyei közül tárgyaltak még Orbán Viktor miniszterelnök romániai megbeszéléseiről s annak magyarországi és kül­földi sajtóvisszhangjairól is. A szocialisták vezetői szerint nem kedvez hazánk európai uniós csatlakozási folyamatá­nak az ehhez hasonló, kedve­zőtlen viszony kialakulása egy szomszédos országgal. A megbeszélésen informá­cióink szerint a politikusok nem érintették a közelgő tisztújító kongresszust, és nem tárgyaltak konkrét sze­mélyi kérdésekről sem. Úgy tudjuk viszont, hogy szóba került, hogy néhány szocialis­ta politikusról a közvéle­ményben meglehetősen ne­gatív kép alakult ki. A Magyar Szocialista Párt két héten belül nyilvánosság­ra hozza polgármesterjelölt­jeinek és egyéni önkormány­zati képviselőjelöltjeinek név­sorát, valamint az országos lis­tát - jelentette be Csiha Judit az MSZP szerdai sajtótájé­koztatóján, Budapesten. A párt választási felkészülését felügyelő politikus közölte: az országos elnökség álláspontja szerint helyi szinten bármely politikai párttal köthető meg­állapodás, de a MIÉP-pel és a tőle jobbra álló erőkkel nem ajánlja az együttműködést. Csiha Judit elmondta: a veze­tő testületek az önkormány­zati választások előkészületei­re eddig 15 millió forintot hagytak jóvá, az országos kampány anyagi támogatásá­ról a kongresszus után dönte­nek. A sajtótájékoztatón Bor­­sány György terézvárosi pol­gármester elmondta, hogy 560 millió forintot szavazott meg az önkormányzat az önálló terézvárosi rendőrkapitány­ság felállítására, mert a kerü­let lakóinak 86 százaléka igé­nyelte ezt. • D. B. G. Csiha Judit A Fidesz a lobbytörvényért • Folytatás az 1. oldalról Elfogadható egy lobbytör­vény megalkotása, de nem feltétlenül szükséges - nyilat­kozott a Magyar Dohányipa­ri Szövetség főtitkára, Patai András, aki szerint érezhető egy olyan kényszer, hogy a politikusok mindenre a tör­vényalkotást tartják megol­dásnak. Elismerte ugyanakkor, hogy jelenleg túlkínálat van azokból a cégekből, amelyek teljes körű érdekérvényesí­tést vállalnak, és a vállalko­zók körében a lobbyzás eti­kája sem vált általánosan el­fogadott követelménnyé. Jelenleg két érdekcsoport összeütközésénél nehezen a demokrácia, az etika is ró­képzelhető el a kompro­­válni fog - mondta Patai, misszum, hiszen mindkét fél a vetélytárs teljes legyőzése- • D- Bányász Gergő­re törekszik. .Ahogy fejlődik - Haszán Zoltán Megalkotják az etikai kódexet A legnagyobb kormánypárt frakciótanácskozásán a politiku­sok a képviselőcsoporton belül kialakított kabinetek vezetőit választják meg, de információink szerint a képviselők szavaz­nak a kormánypárti frakciók együttműködéséről is. A törvény­­hozás fontosabb elemein túl, az Országgyűlés határozatképes­ségének megőrzése is szóba kerül a parlamenti testület ülésén, ahol értesüléseink szerint a kormány tagjai is részt vesznek. Va­lószínűleg a frakcióülésre elkészül a képviselőcsoport etikai kódexe is, amely tartalmazza fideszes politikusok magatartási formájának alapjait, továbbá rögzítheti a honatyák nyilatkoza­tainak laza szabályait. Úgy tudjuk, hogy a képviselők kommu­nikációs és protokolláris képzést is kapnak a frakcióülésen. A­­keresztapa betartja a jogszabályokat Magyarországon Szolid Szemjon Mogiljevics Nem folyamodott magyar ál­lampolgárságért, ehhez sem­milyen kérvényt nem adott be Szemjon Mogiljevics - közöl­te a Magyar Hírlappal a kijevi származású üzletember jogi képviselője. Mint arról a mé­dia több ízben beszámolt, Mogiljevics állampolgársága a Csecsenföldön fogva tartott magyar túszok kiszabadítása kapcsán került szóba. A volt Szovjetunió terüle­téről származó egyik legbefo­lyásosabb személyiségnek tartják Szemjon Mogiljevi­­cset, aki mintegy hat éve él Magyarországon. A világ szá­mos titkosszolgálatának, rendőrségének felkeltette ér­deklődését üzleti ügyeivel. Az egyik kelet-európai kereszta­paként számon tartott Mogil­jevics, akit Magyarországon Szeva néven ismernek, kettős állampolgár: izraeli és orosz útlevéllel is rendelkezik. Informálisan több közéleti személyiség is megpróbált lobbyzni annak érdekében, hogy a magyar állampolgársá­got is megkaphassa Szeva - értesült a Magyar Hírlap. La­punkkal azonban jogi képvi­selője azt közölte, hogy Mo­giljevics nem folyamodott ma­gyar állampolgárságért, sem­milyen hivatalos kérvényt nem adott be ez ügyben. Szeva állampolgársága leg­utóbb a Csecsenföldön fogva tartott két magyar túsz, Du­­najszky Gábor és Oláh István ügyében került napirendre. A Horn-kormány kül- és belügy­minisztere is megerősítette a Magyar Hírlapnak, hogy Sze­va neve többször szóba került a nemzetbiztonsági kabinet ülésén. Mogiljevicset a kor­mány figyelmébe úgy ajánlot­ták, hogy ő az, aki a túszokat haza tudná hozni és ennek fe­jében csupán magyar állam­­polgárságot kér. A leköszönt kormány tagjai elmondták: Mogiljevics semmilyen szere­pet nem kapott a túszügyben. Mogiljevics információnk szerint Magyarországot külö­nösen kedveli. Tartózkodási engedélyét évről évre meg­hosszabbították, bűncselek­ményt nem követett el Ma­gyarországon, a rendőrség ál­láspontja szerint. Jogi képvi­selője szerint ügyfele betartja a jogszabályokat, és csak ak­kor folyamodik magyar ál­lampolgárságért, ha azt a jog­szabályok is lehetővé teszik. Mogiljevics ilyen formán csak nyolc, Magyarországon eltöltött év után rendelkez­het magyar útlevéllel. A jogi képviselő hozzátette: nem kérnek különleges elbánást az ügyben. • Kovách Attila Telket vásárolnak a zámolyi romáknak Jogsértéseket állapít meg az ombudsman Lapunk információi szerint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) kép­viselői telket vásárolnak ma egy helyi magánszemélytől a kilenc hónapja a kultúrház­­ban lévő roma családok részé­re. A nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosának a napokban befe­jeződő vizsgálata az ügyben számos jogsértést állapít meg - tudtuk meg Belánszki Gyu­lától, az ombudsman irodájá­nak főosztályvezetőjétől. A zámolyi telket az orszá­gos önkormányzat képviselői vásárolják meg az eladótól, aki azt már egyszer felajánlot­ta a polgármesternek - tájé­koztatott Krasznai József, a megyei cigányszövetség elnö­ke. Horváth János polgármes­ter ezzel szemben állítja, hogy a településen eddig senki nem kínált eladásra telket. A ro­mák a családok védelmében a telek pontos helyét egyelőre nem árulják el. Lakatos Ibo­lya, a családok szószólója sze­rint a közel három éve önkor­mányzati tulajdonba került, tavaly összedőlt, majd ledóze­­rolt régi otthonukat az önkor­mányzatnak kellett volna fel­újítania. Mivel pedig az egyik épületrészt a cigányok már ré­gebben megvásárolták, de azt a földhivatalban nem íratták át, az azóta lebontott épület tulajdonjoga kétséges - vélik. Lapunk információi szerint az épület körüli ügyleteket a nemzeti és etnikai jogok or­szággyűlési biztosa által vég­zett vizsgálat is kiemelten ke­zelte. Ezt érdeklődésünkre megerősítette Belánszki Gyu­la, az ombudsman hivatalának főosztályvezetője is. A jelentés záródokumentuma a napok­ban készül el, az abban foglal­takat pedig jövő szerdán sajtó­­tájékoztatón ismertetik - mondta. A hivatal vizsgálta a régi épület lebontásának kö­rülményeit, s számos jogsértést tárt fel az építészeti hatósági eljárásban. Az önkormányzat nem vizsgálta például az ingat­lan-nyilvántartás állapotát, és engedély nélkül bontotta le az 1995-ben megvásárolt épüle­tet. A zámolyiak a hatósági en­gedély kiadásában érintettség miatt nem is lettek volna jogo­sultak eljárni. A közel har­mincoldalas jelentés elemzi a tulajdoni viszonyokat is. A zá­ródokumentum számos jog­szabálysértésre hívja fel a fi­gyelmet, és alkotmányos visz­­szásságot állapít meg - hangsú­lyozta Belánszki. • Klecska Ernő Megőrizte mentelmi jogát a karcagi polgármester A Legfőbb Ügyészség nem tett indítványt Fazekas Sán­dor fideszes karcagi polgár­­mester mentelmi jogának fel­függesztésére az Országgyű­lés elnökénél. Az indítványt a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei főügyészhez küldték vissza. A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy nem kö­vetett el bűncselekményt a fideszes parlamenti képviselő. Mint arról már lapunkban korábban beszámoltunk, Fa­zekas Sándor karcagi polgár­­mester, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdemé­nyezte a Jász-Nagykun-Szol­nok megyei főügyész. Az ügyészség nyomozást kívánt folytatni, mert a polgármester ellen hivatali visszaélés gya­núja merült fel. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombuds­manhoz 177 karcagi panaszos beadványt juttatott el, mely­ben azt sérelmezték, hogy át­meneti segély fejében köz­munkát kellett végezniük. A kisebbségi országgyűlési biztos kezdeményezte, hogy a polgármester az elvégzett közmunka után fizessen, azonban ezt a helyhatóság nem teljesítette. Mindezek után a kisebbségi biztos az ügyészség vizsgálatát kérte. A Karcagi Városi Ügyész­ség, valamint a megyei ügyészség szerint jogtalanul kerültek hátrányos helyzetbe a segélykérők. A karcagi pol­gármester nem a szociális rá­szorultság és a jövedelmi vi­szonyok, hanem a közmunka alapján döntött arról, hogy ki kaphat segélyt. A megyei ügyészség a Legfőbb Ügyész­séghez küldte az iratokat. Dr. Láng László, a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügye­leti főosztályvezetője lapunk­nak elmondta: a Legfőbb Ügyészség nem tett indít­ványt a mentelmi jog felfüg­gesztésére az Országgyűlés elnökénél. Sor kerülhet viszont­­erre Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő ese­t­ében. Mint azt a Mai Nap megírta, a képviselő ügyvéd­je egy rendőrségi házkutatás kapcsán kérte a honatya mentelmi jogának felfüggesz­tését a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megyei Főügyészségen. Molnár Oszkár a lapnak el­mondta, „nagyon furcsának tartja, hogy hűtlen kezelés miatt fogták gyanúba”. A képviselő hangsúlyozta, ma­ga is beleegyezik mentelmi jogának felfüggesztésébe, an­nak érdekében, hogy tisztáz­za magát, mert ártatlan”. • K. Cs.

Next