Magyar Hírlap, 1999. augusztus (32. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-12 / 187. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kína-Tajvan - készültség (MTI) Kína készültségbe helyezte a Tajvani-szoros térségében haditengerészeti és légi erőit, hogy így fokozza a nyomást Tajvan nacionalista vezetésére - jelentették hongkongi lapok. A kínai vezetés újabb vadászgépeket és bombázókat telepített a partvidékre, közöttük 27 darab szovjet gyártmányú SZU-27-est. Emellett hadihajókat, így tengeralattjárókat is küldött a térségbe. Katonai szakértők szerint a következő szakasz a fegyveres erők mozgósítása lehet, majd pedig augusztus végén egy hadgyakorlat beindítása. Marad a japán kormányfő (MTI) Obucsi Keidzo japán kormányfő viszonylag könnyen átvészelte az ellenzéki Demokrata Párt által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. A tokiói parlament alsóháza 354- 134 arányban szavazott az indítvány ellen. A Demokrata Párt azt akarta megakadályozni kezdeményezésével, hogy a parlament elfogadjon egy törvényjavaslatot, amely a szervezett bűnözés elleni nyomozásban lehetővé tenné lehallgatókészülékek használatát. Az indítvány azonban csak egy mellékes esemény volt, az igazi dráma zárt ajtók mögött zajlik. Obucsi tanácsadói ugyanis éppen arról próbálják lebeszélni Ozava Icsirót, a kisebbik koalíciós partner, a Liberális Párt elnökét, hogy kilépjen a kormányzó szövetségből. Ozava pártja attól teszi függővé a bennmaradást, hogy az LDP megtartja-e szavát, és beterjeszti-e a parlament elé a választási törvény módosításának javaslatát. Ha Ozava kilép, az kikezdheti Obucsi nehezen megszerzett népszerűségét, és saját pártján belüli ellenlábasai bírálni kezdhetik a kormányfőt. Phenjan Hawaiit is elérheti? (MTI) Észak-Korea befejezte új, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétájának építését és azt mérlegeli: végrehajtson-e rakétakísérletet - közölte a dél-koreai hírszerzés vezetője. Az új Taepodong II rakéta hatótávolsága 6700 kilométer, így Alaszkát és Hawaiit is el tudná érni. A dél-koreai illetékes szerint Észak-Koreának még legalább három-négy hétre van szüksége ahhoz, hogy az ország északkeleti partvidékén fekvő támaszpontra szállítsák a rakétát. Korábban az amerikai védelmi minisztérium szóvivője is úgy vélte: nem valószínű, hogy az elkövetkező napokban vagy hetekben sor kerülne az északkoreai rakétakísérletre. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán mindenesetre már jó előre figyelmeztette Észak-Koreát: amennyiben végrehajtja a kísérletet, gazdasági és diplomáciai szankciókkal kell számolnia. Észak-Korea jelenleg a rakétakísérlet lehetséges gazdasági és politikai veszteségeit és nyereségeit mérlegeli - vélte a dél-koreai hírszerzés vezetője. Irán - 98 rendőr őrizetben (MTI) Az iráni belbiztonsági erők őrizetbe vettek 98 rendőrt, akik július végén brutális razziát hajtottak végre a teheráni egyetem egyik diákszállásán. A letartóztatásokról Hedajat Lotfian iráni rendőrfőnök számolt be a parlament zárt ajtók mögött tartott ülésén. Magyarázatot kellett adnia arról, hogy a rendőrség miért ragadtatta magát kegyetlen erőszakcselekményekre diákokkal szemben a július 8-ai és 9-ei házkutatások alkalmával. Az egyetemi diákszálláson végrehajtott rendőrségi razzia következtében indult meg az az országos tiltakozás, amely Teheránban valóságos lázadásba csapott át. Az iráni lapok szerint Lotfian közölte a törvényhozókkal, hogy megválik tisztségétől, ha a parlamenti vizsgálat - amelyről kedden határoztak - bűnösnek találja. A rendőrtábornok hangoztatta, hogy a rendőrségnek joga volt behatolni a diákotthonba. Merénylet Srí Lanká( MTI) Legalább kilenc rendőr vesztette életét egy merényletben Srí Lanka keleti részén, Batticaloa városnál. A robbantásnak, amelynek elkövetésével a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű szeparatista szervezetet gyanúsítják a hatóságok, harminc sebesültje is van. Közülük tizenhétnek súlyos az állapota. Az AFP jelentése szerint akna robbant egy busz alatt, amely egy menetoszlop részeként Batticaloa városba tartott. Pinochet súlyos beteg (MTI) Augusto Pinochet fia egy brit rádiónak adott interjújában kijelentette: apjának súlyos az egészségi állapota, és könnyen az életébe kerülhet, ha nem engedik ki őt hamarosan brit háziőrizetéből. Nemrég egy brit és egy chilei orvos megvizsgálta a nyugalmazott tábornokot, és arra a megállapításra jutott, hogy életveszélyes egészségügyi problémákkal küszködik. A chilei kormány a múlt héten bejelentette, hogy Pinochet egészségi állapotára alapozva próbálja elérni hazaengedését. A chilei megrendelésre készült orvosi jelentés tizenkét különböző betegségfajtát állapított meg a volt diktátornál, aki egyebek között cukorbetegségben, szívelégtelenségben, prosztatabántalmakban, térdízület-gyulladásban és asztmában szenved. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az » OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAPJA A MAROUARO MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Magánszemélyeknek Közteteknek ^0Sta e^fizet^s -----------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1200 Ft 1200 Ft 1200 Ft negyedévre 3 290 R 3 600 Ft 3 600R félévre 5 990 R 7 200 R 7 200R 1 évre 10 790 Ft 14400R 14 400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Moszkvában úgy látják, hogy rövid időn belül rendeződhet a dagesztáni válság. Az orosz csapatok szárazföldön is megkezdték a hadműveleteket a szélsőséges iszlám fegyveresek ellen. A csecsen államfő szerint a dagesztáni probléma Oroszország belügye. MH-összefoglaló___________ Az orosz államfő csütörtökön jelentette volna be a Sztyepasinkormány menesztését, azt követően, hogy a kormányzók szerdai tanácskozásán maga mögé állítja a vidéket a moszkvai polgármester háttérbe szorítására - értesült a Reuters moszkvai forrásokból. Egyelőre nem tudni, hogy Borisz Jelcin miért változtatta meg elképzelését. Teljesen egyértelművé vált a régről ismert tény, hogy Jelcin Jurij Luzskovot tartja legnagyobb politikai ellenfelének, s mindent bevet a jövő évi elnökválasztások előtt a polgármester ellen. Szergej Sztyepasin gyengekezűnek ítéltetett e harcban, így esett a választás Vlagyimir Putyinra, aki viszont a dagesztáni válság közepébe csöppent. Putyin munkához látott. Az orosz hadsereg és a belügyi csapatok tegnap Dagesztánban támadást indítottak a botlihi járásban fekvő Tando falu ellen, amelyet szombat óta tartanak megszállva a Csecsenföldről beszivárgott iszlámista fegyveresek. Az orosz szövetségi erők mindeddig tartózkodtak attól, hogy közvetlen összetűzésbe keveredjenek a csaknem kétezer vahabita fegyveressel: az elmúlt napokban csak a légierő harci gépei, helikopterek és a tüzérség lövegei támadták az iszlámisták állásait. Vlagyimir Rusajlo, a belügyi tárca vezetője pedig azt ígérte, hogy tartják magukat a Putyin által megszabott határidőhöz, és másfél-két héten belül sikeresen befejezik az antiterrorista hadműveletet. Samil Bászájev ismert csecsen osztagparancsnokot kérte fel a dagesztáni iszlám sura (tanács) arra, hogy álljon a köztársaság függetlenségéért indított szent háború élére. Az iszlám szélsőséges áramlatát képviselő vahabiták a botlihi járás egyik településén megtartott tanácskozásukon emellett letartóztatási parancsot adtak ki a dagesztáni államtanács vezetője, Mohamed Ali Mohamedov ellen. Csecsenföld Oroszország belügyének tekinti a dagesztáni feszültséget, ezért Groznij tartózkodik az eseményekbe való beavatkozástól, s erre inti a köztársaság polgárait - jelentette ki Aszlan Maszhadov csecsen elnök a grozniji tévében sugárzott beszédében. Maszhadov szerint a dagesztáni orosz hadműveletek kizárólag belpolitikai célokat szolgálnak, s a moszkvai kormányváltással, illetve az orosz választásokkal hozhatók összefüggésbe - jelentette az MTI. Megfigyelők rámutatnak, hogy Maszhadov politikai súlya egyre csökken Csecsenföldön. Majbrek Vacsagajev, a csecsen elnök moszkvai képviselője az Eho Moszkvi rádióállomásnak nyilatkozva nem látott semmi kivetnivalót abban, hogy magánemberként csecsen állampolgárok is részt vesznek az iszlám rend és törvénykezés kialakításában Dagesztánban, s ezt üdvözlendőnek is ítélte. Vezércikk a 7. oldalon Az orosz miniszterelnök tartja a menetrendet Dagesztánban Groznij hivatalosan nem avatkozik be KÜLFÖLD 1999. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Putyin komolyan gondolja Az orosz lapok szerdán a Sztyepasin-kormány búcsúztatása helyett már azzal foglalkoztak, mennyire lesz keménykezű vezető Vlagyimir Putyin. Az Izvesztyija szerint Putyin sokkal határozottabb vezető Sztyepasinnál: nem nagyon érti ugyan a vicceket, de vaskézzel biztosítja majd a pénzügyi fegyelmet a nyugati hitelek elosztásánál. A liberális Szevodnya megjegyzi: Oroszországban minden fordítva van a Nyugathoz képest, ahol előbb egy párt kerül hatalomra és ad új miniszterelnököt - Moszkvában viszont az államfő kreál kormányfőt, aki már ezt követően igyekszik létrehozni saját pártját hatalma megőrzésére. A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárjában azt emeli ki, hogy a Putyin-kormány csak másodsorban foglalkozik majd a súlyos gazdasági problémákkal, elsődleges feladata a dagesztáni válság rendezése, illetve az elnöki posztra pályázó Jurij Luzskov semlegesítése lesz. A tekintélyes Moszkovszkije Novosztyi hetilap legújabb számának első oldalán a „Teljes sötétség” szalagcím szerepel, s Borisz Jelcin képét közli. „Néha úgy tűnik, hogy a hatalom megvakult, s nem fogja fel politikai lépéseinek következményeit” - értékelte a Sztyepasin-kormány menesztését a hetilap. A határvillongásoknak halálos áldozataik vannak Pakisztán visszalőtt Indiai katonák megöltek öt pakisztáni katonát, miután azok megkíséreltek elfoglalni egy indiai határőrposztot - közölte az indiai védelmi minisztérium szóvivője. A pakisztáni katonák kedden a rossz látási viszonyokat kihasználva akarták megszerezni az indiai állás feletti ellenőrzést, de az indiaiak meghiúsították mindkét erre irányuló kísérletet. India és Pakisztán között újabb feszültség alakult ki, miután egy indiai vadászgép lelőtt egy pakisztáni felderítő repülőgépet. MH-összefoglaló Újdelhi szerint tegnap két MiG-17-es helikopter indult újságírókkal arra a helyszínre, ahol az indiai légierő lelőtt egy pakisztáni felderítő gépet, 16 emberrel a fedélzetén. India szerint a lövések pakisztáni területről dördültek el, noha a helikopterek mélyen indiai légtérben tartózkodtak. Pakisztán cáfolta, hogy helikopterekre lőtt volna, azt azonban maga jelentette be, hogy tüzet nyitott indiai vadászgépekre, amelyek pakisztáni légtérbe akartak behatolni. Iszlámábád ugyanakkor bejelentette, hogy azon a helyen, ahol a tegnap lelőtt pakisztáni gép lezuhant, föld-levegő rakétaállást telepített. A kedden lelőtt pakisztáni gépről - amelynek mind a 16 utasa meghalt - mindkét fél azt állítja, hogy saját területén zuhant le. Újdelhi és Iszlámábád így akarja igazolni vagy cáfolni, hogy a gép behatolt-e indiai légtérbe. A gép roncsai azonban egy olyan nagy kiterjedésű mocsaras térségen szóródtak szét, amelynek hovatartozása ugyancsak évtizedes vita tárgya. Minthogy mindkét „térfélre” zuhantak darabok, a vita kilátástalan, hiszen a felek a pontos határvonalban is képtelenek megállapodni. Pakisztán és India most felváltva mutogatja egymásnak saját térképeit, pedig még a brit kartográfusok is bajban voltak ezzel a tereppel akkor, amikor 1947-ben Indiára és Pakisztánra osztották fel a szubkontinenst. Az indiai Kasmír és Dzsammu állam főminisztere Srinagarban közölte, hogy ismét mintegy ezer fegyveres behatoló tartózkodik indiai területen. Faruk Abdullah főminiszter szerint arra kell számítani, hogy a muzulmán fegyveresek a közeli napokban egyre nagyobb számban szivárognak át indiai területre, ezért Indiának mindenre fel kell készülnie. Sürgette Újdelhit, hogy azonnal küldjön csapaterősítést Kasmírba, mert bármikor kirobbanhat a határ menti háború a két ország között. Pakisztán mind a mai napig tagadja, hogy támogatta volna az indiai területre behatoló fegyveres muzulmánokat, akik - Iszlámábád szerint - csak szabadságharcosok. Iszlámábád amerikai nyomásra „kihátrált” a szabadságharcosok mögül, ám a fanatikus muzulmánok rengeteg belpolitikai problémát okoznak a pakisztáni kormánynak. India azonban addig szóba sem kíván állni Pakisztánnal, amíg nem vonult ki az utolsó muzulmán fegyveres is az indiai területekről. A lelőtt gép körül 200 pakisztáni harcos foglalta el állását fotó: reuters -zaidhusseit Önként feladta magát a Los Angeles-i merénylő MTI_______________ Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) Las Vegas-i irodájában tegnap önként feladta magát a 37 éves Buford O. Furrow, aki kedden egy Los Angeles-i zsidó közösségi házban géppisztollyal tüzet nyitott az előcsarnokban tartózkodókra, és öt személyt, köztük három napközi otthonos gyereket megsebesített. Mint a rendőrség sajtóértekezletén elhangzott, Farrow taxival jutott a kaliforniai nagyvárosból a 270 mérföldre fekvő nevadai Las Vegasba. Előzőleg saját minibuszával menekült el a helyszínről, majd egy parkolóban elrabolt egy személyautót, amellyel négy mérföldet tett meg. Ezután szállt taxiba, amely a nevadai határig szállította. Onnan egy másik taxival egyenesen a Las Vegas-i FBI-irodába hajtatott. Tette mindezt aközben, hogy a hatalmas rendőri erőket mozgósító hatóságok kiterjedt hajtóvadászatot folytattak utána, a cselekmény elkövetésének környékén házról házra járva, az utakon közlekedő gépkocsik csomagtartóját is átkutatva. A férfi semmilyen feltételt nem támasztott, egyszerűen besétált a Las Vegas-i FBI- irodába, és feladta magát. A vizsgálat eddigi adatai szerint bűncselekményét teljesen egyedül, segítőtárs nélkül követte el. Őt rendbeli, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölési kísérlettel gyanúsítják. A rendőrség azt is vizsgálja, hogy kapcsolatba hozható-e Furrow azzal a gyilkossággal, amely szintén kedden történt Los Angeles térségében, nyolc mérföldnyire a zsidó közösségi háztól, nem sokkal az ottani lövöldözés után. Ennek a gyilkosságnak az áldozata egy postai alkalmazott volt. Folynak az egyeztetések arról, hogy Furrow-t visszaszállítsák Kaliforniába, ahol a büntetés kiszabásakor általános gyakorlat szerint nagyon súlyosan esik latba, ha valamely társadalmi csoport elleni gyűlölettől vezérelve hajtanak végre erőszakos cselekményt. Ami Buford Furrow személyiségleírását illeti, az újabb információk csupán annyiban módosítják a The Seattle Times által közölt beszámolót, hogy a férfi a pszichiátriai osztályon elkövetett késelési kísérletért ténylegesen börtönben töltött öt hónapot, és idén májusban helyezték feltételesen szabadlábra. Azóta szüleivel élt Washington államban. Köztudomású volt róla, hogy rasszista nézeteket vall. Az a Robert Mathews egyébként, akinek az özvegyével Farrow korábban egy ideig együtt élt, és aki a Rend nevű neonáci szervezet alapítója volt, 1984-ben az FBI-jal vívott tűzharcban halt meg. Furrow az özveggyel, Debrával az Árja Nemzetek nevű rasszista szervezet egyik rendezvényén ismerkedett meg, Idaho államban. Damaszkusz nem tárgyal MTI Damaszkusz visszautasította Dávid Lévi izraeli külügyminiszter közvetlen izraeli-szíriai tárgyalást javasló előző napi ammáni felhívását, és közölte, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter látogatására vár. Damaszkusz elutasítja a tárgyalások gondolatát, azt, hogy ezeken készítsék elő a csúcstalálkozót Háfez Asszad szír elnök és Ehud Barak izraeli miniszterelnök között. Lévi kedden rövid látogatást tett a jordániai fővárosban, és sajtóértekezletén közvetítők nélküli béketárgyalásra hívta Szíriát, hozzátéve, hogy az izraeli vezetés máris kész elkezdeni azt. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter eredetileg augusztus közepén látogatott volna a Közel-Keletre, de az utat izraeli kérésre a hónap végére vagy szeptember elejére halasztották. A halasztás nagy csalódást okozott Damaszkuszban. Az állami tulajdonban lévő Tisrin című lap megvádolta Lévit: azt akarja, hogy Szíria feltételek nélkül kezdjen el tárgyalni Izraellel. Nő a nyomás Kabulra Nem adják ki az Egyesült Államoknak Oszama bin Ladent az Afganisztánt uraló tálibok pedig a kedden elrendelt amerikai szankciók rendkívül érzékenyen érintik őket. A sajtóban újabb találgatások látnak napvilágot arról, hogy Washington ismét katonai csapásra készül a terroristavezérnek tartott renegát szaúdi milliárdos támaszpontjai ellen. MH-összefoglaló_______ Mohammed Omar, a tálibok legfőbb vezetője a független Afgán Iszlamista Hírügynökségnek kijelentette, hogy Afganisztán nem enged az amerikai nyomásnak, és nem kívánja háborgatni az afgán területen tartózkodó Oszama bin Ladent. A milliárdos - akit Szaúd-Arábia is megfosztott már állampolgárságától - afgán területről irányítja kiterjedt terrorista gépezetét. Washington meg van győződve arról, hogy Bin Laden volt a kitervelője és pénzelője az egy évvel ezelőtt Kenyában és Tanzániában amerikai külképviseletek ellen végrehajtott terrorakcióknak. Az Egyesült Államok cirkálórakétákkal már kísérletet tett Oszama bin Laden elpusztítására. Most bejelentette: befagyasztja az afganisztáni Ariana légitársaság javait és megakadályozza, hogy amerikai társaságok, üzletemberek a tálibokkal kössenek ügyleteket. Független szakértők szerint az Ariana légitársaság elleni szankciók most valóban súlyosan érintik a tálibokat: ez volt az egyetlen üzletág, amely még működni látszott Afganisztánban. Az Ariana rendszeresen repül Dubaiba, az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, a tálibokat támogató kevés ország egyikébe. Ugyancsak az Ariana tartja a kapcsolatot Indiával: az Amritsarban leszálló afgán gép itt szerzi be a legfontosabb gyógyszereket, amelyek nélkül Afganisztán szinte elveszett. Dubai volt eddig Kabul legfőbb kereskedelmi központja, miután a „pakisztáni kapcsolat” kihűlt: az Ariana gépein érkezett Afganisztánba tejportól kezdve a cipőig szinte minden árucikk. TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Letenye Város Polgármesteri Hivatala, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatala „Letenye városi strandfürdő építése" címmel országos, nyilvános és titkos, verseny célú építészeti tervpályázatot hirdet. A tervpályázati kiírás átvehető 1999. augusztus 19-től Letenye Város Polgármesteri Hivatala műszaki osztályán (Letenye, Kossuth L. u. 10.), valamint az FVM Építésügyi Hivatala titkárságán (Budapest V., Kossuth L. tér 11., félemelet 15.) személyesen, 5000 Ft részvételi díj befizetéséről szóló csekkszelvény ellenében. (Csekk a helyszíneken kapható.) A tervpályázat beküldési határideje: 1999. november 30. 1 ' ' «11 AMI A CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. közleménye Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy 1999. augusztus 13-tól a KINCSEM 2000 KÖTVÉNY kamatai az alábbiak szerint változnak: I. sorozat 1 hónapos futamidőre a kamat: 13,0%/év II. sorozat 3 hónapos futamidőre a kamat: 13,5%/év III. sorozat 6 hónapos futamidőre a kamat: 13,0%/év IV. sorozat 12 hónapos futamidőre a kamat: 12,5%/év A kamatváltozás csak az új kibocsátású kötvényekre vonatkozik. A már kibocsátott kötvények kamata - mivel a kötvény fix kamatozású - nem változik.