Magyar Hírlap, 1999. augusztus (32. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kína-Tajvan - készültség (MTI) Kína készültségbe helyezte a Tajvani-szoros térségé­ben haditengerészeti és légi erőit, hogy így fokozza a nyomást Tajvan nacionalista vezetésére - jelentették hongkongi lapok. A kínai vezetés újabb vadászgépeket és bombázókat telepí­tett a partvidékre, közöttük 27 darab szovjet gyártmányú SZU-27-est. Emellett hadihajókat, így tengeralattjárókat is küldött a térségbe. Katonai szakértők szerint a következő sza­kasz a fegyveres erők mozgósítása lehet, majd pedig augusz­tus végén egy hadgyakorlat beindítása. Marad a japán kormányfő (MTI) Obucsi Keidzo japán kormányfő viszonylag könnyen átvészelte az ellenzéki Demokrata Párt által beterjesztett bi­zalmatlansági indítványt. A tokiói parlament alsóháza 354- 134 arányban szavazott az indítvány ellen. A Demokrata Párt azt akarta megakadályozni kezdeményezésével, hogy a parla­ment elfogadjon egy törvényjavaslatot, amely a szervezett bű­nözés elleni nyomozásban lehetővé tenné lehallgatókészülé­kek használatát. Az indítvány azonban csak egy mellékes ese­mény volt, az igazi dráma zárt ajtók mögött zajlik. Obucsi ta­nácsadói ugyanis éppen arról próbálják lebeszélni Ozava Icsi­­rót, a kisebbik koalíciós partner, a Liberális Párt elnökét, hogy kilépjen a kormányzó szövetségből. Ozava pártja attól teszi függővé a bennmaradást, hogy az LDP megtartja-e sza­vát, és beterjeszti-e a parlament elé a választási törvény mó­dosításának javaslatát. Ha Ozava kilép, az kikezdheti Obucsi nehezen megszerzett népszerűségét, és saját pártján belüli el­lenlábasai bírálni kezdhetik a kormányfőt. Phenjan Hawaiit is elérheti? (MTI) Észak-Korea befejezte új, nagy hatótávolságú ballisz­tikus rakétájának építését és azt mérlegeli: végrehajtson-e ra­kétakísérletet - közölte a dél-koreai hírszerzés vezetője. Az új Taepodong II rakéta hatótávolsága 6700 kilométer, így Alasz­kát és Hawaiit is el tudná érni. A dél-koreai illetékes szerint Észak-Koreának még legalább három-négy hétre van szüksé­ge ahhoz, hogy az ország északkeleti partvidékén fekvő tá­maszpontra szállítsák a rakétát. Korábban az amerikai védel­mi minisztérium szóvivője is úgy vélte: nem valószínű, hogy az elkövetkező napokban vagy hetekben sor kerülne az észak­koreai rakétakísérletre. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán mindenesetre már jó előre figyelmeztette Észak-Ko­­reát: amennyiben végrehajtja a kísérletet, gazdasági és diplo­máciai szankciókkal kell számolnia. Észak-Korea jelenleg a rakétakísérlet lehetséges gazdasági és politikai veszteségeit és nyereségeit mérlegeli - vélte a dél-koreai hírszerzés vezetője. Irán - 98 rendőr őrizetben (MTI) Az iráni belbiztonsági erők őrizetbe vettek 98 rendőrt, akik július végén brutális razziát hajtottak végre a teheráni egyetem egyik diákszállásán. A letartóztatásokról Hedajat Lotfian iráni rendőrfőnök számolt be a parlament zárt ajtók mögött tartott ülésén. Magyarázatot kellett adnia arról, hogy a rendőrség miért ragadtatta magát kegyetlen erőszakcselekmé­nyekre diákokkal szemben a július 8-ai és 9-ei házkutatások al­kalmával. Az egyetemi diákszálláson végrehajtott rendőrségi razzia következtében indult meg az az országos tiltakozás, amely Teheránban valóságos lázadásba csapott át. Az iráni la­pok szerint Lotfian közölte a törvényhozókkal, hogy megválik tisztségétől, ha a parlamenti vizsgálat - amelyről kedden hatá­roztak - bűnösnek találja. A rendőrtábornok hangoztatta, hogy a rendőrségnek joga volt behatolni a diákotthonba. Merénylet Srí Lanká( MTI) Legalább kilenc rendőr vesztette életét egy merénylet­ben Srí Lanka keleti részén, Batticaloa városnál. A robbantás­nak, amelynek elkövetésével a Tamil Eelam Felszabadító Tig­risei nevű szeparatista szervezetet gyanúsítják a hatóságok, harminc sebesültje is van. Közülük tizenhétnek súlyos az álla­pota. Az AFP jelentése szerint akna robbant egy busz alatt, amely egy menetoszlop részeként Batticaloa városba tartott. Pinochet súlyos beteg (MTI) Augusto Pinochet fia egy brit rádiónak adott interjújá­ban kijelentette: apjának súlyos az egészségi állapota, és könnyen az életébe kerülhet, ha nem engedik ki őt hamaro­san brit háziőrizetéből. Nemrég egy brit és egy chilei orvos megvizsgálta a nyugalmazott tábornokot, és arra a megállapí­tásra jutott, hogy életveszélyes egészségügyi problémákkal küszködik. A chilei kormány a múlt héten bejelentette, hogy Pinochet egészségi állapotára alapozva próbálja elérni haza­engedését. A chilei megrendelésre készült orvosi jelentés ti­zenkét különböző betegségfajtát állapított meg a volt diktá­tornál, aki egyebek között cukorbetegségben, szívelégtelen­ségben, prosztatabántalmakban, térdízület-gyulladásban és asztmában szenved. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az » OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP­JA A MAROUARO MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Magánszemélyeknek Közteteknek ^0Sta e^fizet^s -----------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1200 Ft 1200 Ft 1200 Ft negyedévre 3 290 R 3 600 Ft 3 600R félévre 5 990 R 7 200 R 7 200R 1 évre 10 790 Ft 14400R 14 400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Moszkvában úgy látják, hogy rövid időn belül rendeződhet a dagesztáni válság. Az orosz csapatok szárazföl­dön is megkezdték a hadművelete­ket a szélsőséges iszlám fegyveresek ellen. A csecsen államfő szerint a dagesztáni probléma Oroszország belügye. MH-összefoglaló___________ Az orosz államfő csütörtökön je­lentette volna be a Sztyepasin­­kormány menesztését, azt köve­tően, hogy a kormányzók szerdai tanácskozásán maga mögé állítja a vidéket a moszkvai polgármester háttérbe szorítására - értesült a Reuters moszkvai forrásokból. Egyelőre nem tudni, hogy Borisz Jelcin miért változtatta meg el­képzelését. Teljesen egyértelművé vált a régről ismert tény, hogy Jel­cin Jurij Luzskovot tartja legna­gyobb politikai ellenfelének, s mindent bevet a jövő évi elnök­­választások előtt a polgármester el­len. Szergej Sztyepasin gyengekezű­nek ítéltetett e harcban, így esett a választás Vlagyimir Putyinra, aki viszont a dagesztáni válság közepé­be csöppent. Putyin munkához látott. Az orosz hadsereg és a belügyi csapa­tok tegnap Dagesztánban támadást indítottak a botlihi járásban fekvő Tando falu ellen, amelyet szombat óta tartanak megszállva a Csecsen­­földről beszivárgott iszlámista fegy­veresek. Az orosz szövetségi erők mindeddig tartózkodtak attól, hogy közvetlen összetűzésbe keveredje­nek a csaknem kétezer vahabita fegyveressel: az elmúlt napokban csak a légierő harci gépei, helikop­terek és a tüzérség lövegei támad­ták az iszlámisták állásait. Vlagyimir Rusajlo, a belügyi tár­ca vezetője pedig azt ígérte, hogy tartják magukat a Putyin által meg­szabott határidőhöz, és másfél-két héten belül sikeresen befejezik az antiterrorista hadműveletet. Samil Bászájev ismert csecsen osz­tagparancsnokot kérte fel a dagesztá­ni iszlám sura (tanács) arra, hogy áll­jon a köztársaság függetlenségéért in­dított szent háború élére. Az iszlám szélsőséges áramlatát képviselő vaha­­biták a botlihi járás egyik településén megtartott tanácskozásukon emellett letartóztatási parancsot adtak ki a da­gesztáni államtanács vezetője, Moha­­med­ Ali Mohamedov ellen. Csecsenföld Oroszország bel­­ügyének tekinti a dagesztáni fe­szültséget, ezért Groznij tartózko­dik az eseményekbe való beavat­kozástól, s erre inti a köztársaság polgárait - jelentette ki Aszlan Maszhadov csecsen elnök a groz­­niji tévében sugárzott beszédében. Maszhadov szerint a dagesztáni orosz hadműveletek kizárólag bel­politikai célokat szolgálnak, s a moszkvai kormányváltással, illetve az orosz választásokkal hozhatók összefüggésbe - jelentette az MTI. Megfigyelők rámutatnak, hogy Maszhadov politikai súlya egyre csökken Csecsenföldön. Majbrek Vacsagajev, a csecsen elnök moszkvai képviselője az Eho Moszkvi rádióállomásnak nyilat­kozva nem látott semmi kivetniva­lót abban, hogy magánemberként csecsen állampolgárok is részt vesz­nek az iszlám rend és törvénykezés kialakításában Dagesztánban, s ezt üdvözlendőnek is ítélte. Vezércikk a 7. oldalon Az orosz miniszterelnök tartja a menetrendet Dagesztánban Groznij hivatalosan nem avatkozik be KÜLFÖLD 1999. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Putyin komolyan gondolja Az orosz lapok szerdán a Sztyepasin-kormány búcsúztatása helyett már azzal foglalkoztak, mennyire lesz keménykezű vezető Vlagyimir Putyin. Az Izvesztyija szerint Putyin sokkal határozottabb vezető Sztyepasinnál: nem nagyon érti ugyan a vicceket, de vaskézzel biztosítja majd a pénzügyi fegyelmet a nyugati hitelek elosztásánál. A liberális Szevodnya megjegyzi: Oroszországban minden fordítva van a Nyugathoz képest, ahol előbb egy párt kerül hatalomra és ad új miniszterelnököt - Moszkvában viszont az ál­lamfő kreál kormányfőt, aki már ezt követően igyekszik létrehozni saját pártját hatalma megőrzésére. A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárjában azt emeli ki, hogy a Putyin-kormány csak másodsorban foglalkozik majd a súlyos gazdasági problémákkal, elsődleges feladata a dagesztáni válság rendezése, illetve az elnöki posztra pályázó Jurij Luzskov semlegesítése lesz. A tekintélyes Moszkovszkije Novosztyi hetilap legújabb számának első oldalán a „Teljes sötétség” szalagcím szerepel, s Borisz Jelcin képét közli. „Néha úgy tűnik, hogy a hatalom megvakult, s nem fogja fel politikai lépéseinek következményeit” - értékelte a Sztyepasin-kormány meneszté­sét a hetilap. A határvillongásoknak halálos áldozataik vannak Pakisztán visszalőtt Indiai katonák megöltek öt pakisztáni katonát, miután azok megkíséreltek elfoglalni egy indiai határőrposztot - közölte az indiai védelmi mi­nisztérium szóvivője. A pa­kisztáni katonák kedden a rossz látási viszonyokat ki­használva akarták megsze­rezni az indiai állás feletti el­lenőrzést, de az indiaiak meghiúsították mindkét erre irányuló kísérletet. India és Pakisztán között újabb fe­szültség alakult ki, miután egy indiai vadászgép lelőtt egy pakisztáni felderítő repü­lőgépet. MH-összefoglaló Újdelhi szerint tegnap két MiG-17-es helikopter indult újságírókkal arra a helyszín­re, ahol az indiai légierő le­lőtt egy pakisztáni felderítő gépet, 16 emberrel a fedélze­tén. India szerint a lövések pakisztáni területről dördül­tek el, noha a helikopterek mélyen indiai légtérben tar­tózkodtak. Pakisztán cáfolta, hogy he­likopterekre lőtt volna, azt azonban maga jelentette be, hogy tüzet nyitott indiai va­dászgépekre, amelyek pa­kisztáni légtérbe akartak be­hatolni. Iszlámábád ugyanakkor bejelentette, hogy azon a he­lyen, ahol a tegnap lelőtt pa­kisztáni gép lezuhant, föld-le­vegő rakétaállást telepített. A kedden lelőtt pakisztáni gépről - amelynek mind a 16 utasa meghalt - mindkét fél azt állítja, hogy­ saját terüle­tén zuhant le. Újdelhi és Isz­lámábád így akarja igazolni vagy cáfolni, hogy a gép behatolt-e indiai légtérbe. A gép roncsai azonban egy olyan nagy kiterjedésű mo­csaras térségen szóródtak szét, amelynek hovatartozása ugyancsak évtizedes vita tár­gya. Minthogy mindkét „tér­félre” zuhantak darabok, a vita kilátástalan, hiszen a fe­lek a pontos határvonalban is képtelenek megállapodni. Pakisztán és India most fel­váltva mutogatja egymásnak saját térképeit, pedig még a brit kartográfusok is bajban voltak ezzel a tereppel akkor, amikor 1947-ben Indiára és Pakisztánra osztották fel a szubkontinenst. Az indiai Kasmír és Dzsammu állam főminisztere Srinagarban közölte, hogy is­mét mintegy ezer fegyveres behatoló tartózkodik indiai területen. Faruk Abdullah főminiszter szerint arra kell számítani, hogy a muzulmán fegyveresek a közeli napok­ban egyre nagyobb számban szivárognak át indiai terület­re, ezért Indiának mindenre fel kell készülnie. Sürgette Újdelhit, hogy azonnal küld­jön csapaterősítést Kasmírba, mert bármikor kirobbanhat a határ menti háború a két or­szág között. Pakisztán mind a mai napig tagadja, hogy támogatta volna az indiai területre behatoló fegyveres muzulmánokat, akik - Iszlámábád szerint - csak szabadságharcosok. Iszlámábád amerikai nyo­másra „kihátrált” a szabad­ságharcosok mögül, ám a fanatikus muzulmánok ren­geteg belpolitikai problémát okoznak a pakisztáni kor­mánynak. India azonban ad­dig szóba sem kíván állni Pakisztánnal, amíg nem vo­nult ki az utolsó muzulmán fegyveres is az indiai terü­letekről. A lelőtt gép körül 200 pakisztáni harcos foglalta el állását fotó: reuters -zaidhusseit Önként feladta magát a Los Angeles-i merénylő MTI_______________ Az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Hivatal (FBI) Las Ve­­gas-i irodájában tegnap ön­ként feladta magát a 37 éves Buford O. Furrow, aki ked­den egy Los Angeles-i zsidó közösségi házban géppisz­tollyal tüzet nyitott az elő­csarnokban tartózkodókra, és öt személyt, köztük három napközi otthonos gyereket megsebesített. Mint a rendőrség sajtóér­tekezletén elhangzott, Far­row taxival jutott a kaliforni­ai nagyvárosból a 270 mér­földre fekvő nevadai Las Vegasba. Előzőleg saját mi­nibuszával menekült el a helyszínről, majd egy parko­lóban elrabolt egy személy­autót, amellyel négy mérföl­det tett meg. Ezután szállt taxiba, amely a nevadai ha­tárig szállította. Onnan egy másik taxival egyenesen a Las Vegas-i FBI-irodába hajtatott. Tette mindezt aközben, hogy a hatalmas rendőri erőket mozgósító hatóságok kiterjedt hajtóva­dászatot folytattak utána, a cselekmény elkövetésének környékén házról házra jár­va, az utakon közlekedő gépkocsik csomagtartóját is átkutatva. A férfi semmilyen feltételt nem támasztott, egyszerűen besétált a Las Vegas-i FBI- irodába, és feladta magát. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint bűncselekményét telje­sen egyedül, segítőtárs nél­kül követte el. Őt rendbeli, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölési kísér­lettel gyanúsítják. A rendőrség azt is vizsgál­ja, hogy kapcsolatba hozha­­tó-e Furrow azzal a gyilkos­sággal, amely szintén kedden történt Los Angeles térségé­ben, nyolc mérföldnyire a zsidó közösségi háztól, nem sokkal az ottani lövöldözés után. Ennek a gyilkosságnak az áldozata egy postai alkal­mazott volt. Folynak az egyeztetések arról, hogy Furrow-t vissza­szállítsák Kaliforniába, ahol a büntetés kiszabásakor álta­lános gyakorlat szerint na­gyon súlyosan esik latba, ha valamely társadalmi csoport elleni gyűlölettől vezérelve hajtanak végre erőszakos cselekményt. Ami Buford Furrow sze­mélyiségleírását illeti, az újabb információk csupán annyiban módosítják a The Seattle Times által közölt be­számolót, hogy a férfi a pszi­chiátriai osztályon elkövetett késelési kísérletért ténylege­sen börtönben töltött öt hó­napot, és idén májusban he­lyezték feltételesen szabad­lábra. Azóta szüleivel élt Wa­shington államban. Köztudo­mású volt róla, hogy rasszista nézeteket vall. Az a Robert Mathews egyébként, akinek az özvegyével Farrow koráb­ban egy ideig együtt élt, és aki a­­ Rend nevű neonáci szervezet alapítója volt, 1984-ben az FBI-jal vívott tűzharcban halt meg. Furrow az özveggyel, Debrával az Árja Nemzetek nevű rasszis­ta szervezet egyik rendezvé­nyén ismerkedett meg, Idaho államban. Damaszkusz nem tárgyal MTI Damaszkusz visszautasította Dávid Lévi izraeli külügymi­niszter közvetlen izraeli-szíriai tárgyalást javasló előző napi ammáni felhívását, és közölte, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter lá­togatására vár. Damaszkusz elutasítja a tárgyalások gon­dolatát, azt, hogy ezeken ké­szítsék elő a csúcstalálkozót Háfez Asszad szír elnök és Ehud Barak izraeli miniszter­­elnök között. Lévi kedden rövid látoga­tást tett a jordániai főváros­ban, és sajtóértekezletén köz­vetítők nélküli béketárgyalás­ra hívta Szíriát, hozzátéve, hogy az izraeli vezetés máris kész elkezdeni azt. Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter eredeti­leg augusztus közepén látoga­tott volna a Közel-Keletre, de az utat izraeli kérésre a hónap végére vagy szeptember ele­jére halasztották. A halasztás nagy csalódást okozott Da­­maszkuszban. Az állami tu­lajdonban lévő Tisrin című lap megvádolta Lévit: azt akarja, hogy Szíria feltételek nélkül kezdjen el tárgyalni Iz­raellel. Nő a nyomás Kabulra Nem adják ki az Egyesült Ál­lamoknak Oszama bin Ladent az Afganisztánt uraló tálibok­­ pedig a kedden elrendelt ame­rikai szankciók rendkívül érzé­kenyen érintik őket. A sajtó­ban újabb találgatások látnak napvilágot arról, hogy Wa­shington ismét katonai csapás­ra készül a terroristavezérnek tartott renegát szaúdi milliár­dos támaszpontjai ellen. MH-összefoglaló_______ Mohammed Omar, a tálibok legfőbb vezetője a független Afgán Iszlamista Hírügynök­ségnek kijelentette, hogy Af­ganisztán nem enged az ameri­kai nyomásnak, és nem kíván­ja háborgatni az afgán terüle­ten tartózkodó Oszama bin Ladent. A milliárdos - akit Szaúd-Arábia is megfosztott már állampolgárságától - af­gán területről irányítja kiter­jedt terrorista gépezetét. Wa­shington meg van győződve arról, hogy Bin Laden volt a kitervelője és pénzelője az egy évvel ezelőtt Kenyában és Tanzániában amerikai külkép­viseletek ellen végrehajtott terrorakcióknak. Az Egyesült Államok cirkálórakétákkal már kísérletet tett Oszama bin Laden elpusztítására. Most bejelentette: befa­gyasztja az afganisztáni Ariana légitársaság javait és megaka­dályozza, hogy amerikai társa­ságok, üzletemberek a táli­­bokkal kössenek ügyleteket. Független szakértők szerint az Ariana légitársaság elleni szankciók most valóban súlyo­san érintik a tálibokat: ez volt az egyetlen üzletág, amely még működni látszott Afganisztán­ban. Az Ariana rendszeresen repül Dubaiba, az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, a tálibokat támogató kevés or­szág egyikébe. Ugyancsak az Ariana tartja a kapcsolatot Indiával: az Amritsarban le­szálló afgán gép itt szerzi be a legfontosabb gyógyszereket, amelyek nélkül Afganisztán szinte elveszett. Dubai volt ed­dig Kabul legfőbb kereskedel­mi központja, miután a „pa­kisztáni kapcsolat” kihűlt: az Ariana gépein érkezett Afga­nisztánba tejportól kezdve a cipőig szinte minden árucikk. TERVPÁLY­ÁZATI HIRDETMÉNY Letenye Város Polgármesteri Hivatala, valamint a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatala „Letenye városi strandfürdő építése" címmel országos, nyilvános és titkos, verseny célú építészeti tervpályázatot hirdet. A tervpályázati kiírás átvehető 1999. augusztus 19-től Letenye Vá­ros Polgármesteri Hivatala műszaki osztályán (Letenye, Kossuth L. u. 10.), valamint az FVM Építésügyi Hivatala titkárságán (Budapest V., Kossuth L. tér 11., félemelet 15.) személyesen, 5000 Ft részvé­teli díj befizetéséről szóló csekkszelvény ellenében. (Csekk a hely­színeken kapható.) A tervpályázat beküldési határideje: 1999. november 30. 1 ' ' «11 AMI A CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. közleménye Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy 1999. augusztus 13-tól a KINCSEM 2000 KÖTVÉNY kamatai az alábbiak szerint változnak: I. sorozat 1 hónapos futamidőre a kamat: 13,0%/év II. sorozat 3 hónapos futamidőre a kamat: 13,5%/év III. sorozat 6 hónapos futamidőre a kamat: 13,0%/év IV. sorozat 12 hónapos futamidőre a kamat: 12,5%/év A kamatváltozás csak az új kibocsátású kötvényekre vonatkozik. A már kibocsátott kötvények kamata - mivel a kötvény fix kamatozású - nem változik.

Next