Magyar Hírlap, 1999. december (32. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-10 / 288. szám
1999. DECEMBER 10., PÉNTEK Később indulhat a lakáshitelprogram A lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet-tervezet szerint az állam tulajdonában levő Földhitel és Jelzálogbank kapja jelzálogleveleinek kamataihoz a háromszázalékos állami támogatást, de az legfeljebb a lakáskölcsönök futamidejének öt évére szól. A Pénzügyminisztérium reméli, hogy a rendelet január elsejei életbelépése után már megkezdődik a kedvezményes hitelek folyósítása, de a megkérdezett hitelintézetek a technikai részletek kidolgozatlansága miatt ezt nehezen tartották kivitelezhetőnek. A lakásépítési hitelek finanszírozásáról és a jövő héten megjelenő kormányrendeletről tájékoztatta tegnap Járai Zsigmond pénzügyminiszter a bankok vezetőit. A kormány döntése szerint januártól megmarad a lakásépítések finanszírozásában a szociálpolitikai kedvezmény, emellett a Földhitel és Jelzálogbank által kibocsátandó jelzáloglevelekből befolyó forrásokat a bankok lakáshitelek finanszírozására fordíthatják. A minisztérium szerint az induló lakáskamat mértéke, a legutóbbi jelzáloglevél-kibocsátás hozamából levezetve 15,5 százalék lehet, amelyet a jelzálogbankkal kialakított ügynöki szerződés keretében végeznek majd a kereskedelmi bankok. A tegnapi találkozón részt vevő bankárok közül többen elmondták: csalódottak, mert nem talált meghallgatásra az a javaslatuk, hogy ne csak a jelzálogbank forrásai révén refinanszírozott lakáskölcsönökre, hanem saját lakáshiteleikre is érvényes legyen a 3 százalékos kamattámogatás. Az FHB-val való együttműködés és a hitelnyújtás banktechnikai részleteinek kidolgozására szerintük már nem elég az év végéig rendelkezésre álló idő, így elképzelhetetlennek tartják, hogy jövő év elejétől széles körben elindulhasson az új hitelkonstrukció. Némi ellentmondást érzékeltek a Pénzügyminisztérium és a Földhitel és Jelzálogbank hitelezéssel kapcsolatos elképzeléseiről. A PM ugyanis az FHB-t egy kvázi nagykereskedelmi intézményként képzeli el, amely csak refinanszírozza a bankok által folyósított lakáskölcsönöket, maga nem nyújt közvetlenül az ügyfeleknek hitelt. A jelzálogbank viszont, amely eddig is nyújtott kölcsönt meglévő hálózatában, ezt továbbra is fenntartaná. A rendelettervezet szerint a lakáskölcsönök kamata legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a finanszírozás forrásául szolgáló jelzáloglevél mindenkori kamatát. Az állam a tulajdonában álló jelzálogbank útján nyújtja a 3 százalékpontos kamattámogatást a jelzáloglevél egész futamidejére, de az alapul szolgáló lakáskölcsönök futamidejének legfeljebb 5 évére. A háromgyerekes, illetve a 35 évnél fiatalabb házaspárok első, közös lakásukhoz kamattámogatásra tarthatnak igényt. Legfeljebb 8 millió forint összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak viseléséhez 10 évig nyújt támogatást a kormány. Cseh Pál, a PM osztályvezetője kérdésünkre elmondta, a kedvezményes hitel kamata várhatóan 8 százalék lesz. E kedvezményes kölcsön folyósítását a lakáshitelezésre szakosodott bankok már januárban megkezdhetik - mondta Cseh a pénzügyminiszter és a bankvezetők tanácskozását követően. •P.E-P.ZS. Sztrájkot hirdettek a vasutasok • Folytatás az 1. oldalról Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) ügyvezető alelnöke rámutatott: a vasutasok bérharcához hozzá tartozik az a tény is, hogy a kormány hibájából általában is megnehezültek a bértárgyalások. Ezzel arra utalt, hogy tegnapelőtt kudarcba fulladt a minimálbérekről szóló egyezség megkötése. Borsik szerint kilenc éve először fordult elő, hogy a MÁV teljesen bebetonozta béremelési ajánlatát, amire a munkavállalók egyhangúlag mondanak nemet. A mozdonyvezetők kétharmada két nap alatt aláírta a sztrájkot támogató íveket, ami teljes körű kiállásnak tekinthető a munkabeszüntetés mellett. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese az érdekegyeztetés tegnapi fordulóján ismételten megerősítette, hogy a társaság üzleti tervében számított bevételekből és állami támogatásból 8,5 százalékos béremelésre futja jövőre, nincs módjukban további emelést felajánlani. A vasútnál egyébként minden egyszázalékos béremelés durván 700 millió forintos többletköltséggel jár, így jövőre 3,5-4 milliárdos pluszkiadást jelentene, ha teljesítenék a szakszervezetek 14 százalékos követelését. A sztrájkfelhívás közzétételét követően a szakszervezetek szorgalmazták a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások megkezdését. Ahogy Borsik János lapunknak elmondta, a sztrájk idején minimálisan vonalanként egy-egy vonatpár közlekedhet reggel és este, ami naponta 5-600 vonatot jelent. Természetesen - tette hozzá a MOSZ alelnöke - ennél több vonat is közlekedhet, ha arról egyezségre jutnának a tárgyalásokon. Kukely Márton, a MÁV vezérigazgatója a bejelentést követően elmondta, ha sztrájkra kerülne sor, mindent megtesznek azért, hogy minél több vonat közlekedjen. Lapunk kérdésére úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik a tulajdonos közlekedési tárca bevonását a bértárgyalásokba. A vezérigazgató is leszögezte, hogy a piaci körülmények figyelembevételével állapították meg 8,5 százalékos béremelési ajánlatukat, amitől nem tudnak felfelé eltérni. •H.L. GAZDASÁG Alacsonyabb olajár és bérmegállapodás szükséges az infláció mérsékléséhez Gyorsul a növekedés Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 4,2-4,3 százalékra teszi az idei, Európában továbbra is kiemelkedő ütemű növekedést és 2-2,3 milliárd dollárra a folyó fizetési mérleg hiányát - derült ki a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Felhívta a figyelmet: a jövő évi ambiciózus inflációs cél teljesítése a gazdaság valamennyi szereplőjén múlik. A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal nőtt a GDP az első két negyedév 3,3, illetve 3,8 százalékos gyarapodása után - mondta Surányi. Az év egészére 4,2-4,3 százalékos GDP- emelkedést vár. Az év eleji külső piaci elbizonytalanodás után a második és a harmadik negyedévben az export nagyobb ütemben bővült, mint az import. Export- és beruházásvezérelt növekedés valósul meg, a magánszektor 7-8 százalékkal többet ruház be, mint tavaly, igaz, az állami beruházásokat visszafogták a 4 százalékos államháztartási hiány tartása érdekében. A gazdaság valamennyi szereplőjén is múlik, sikerül-e jövőre elérni a kormányzati célt, a 6-7 százalékra mérséklődő inflációt - jelentette ki Surányi. Ebben két bizonytalansági tényezőt lát: valóban csökken-e a világpiaci olajár a mai 25 dolláros szintről, és sikerül-e a munkaadóknak és a munkavállalóknak bérmegállapodással fékezniük a keresetek nominális emelkedését. Kérdésre Surányi kifejtette: a növekedés finanszírozási forrásait belföldről kell biztosítani, hogy a külső egyensúly fennmaradjon. A belföldi megtakarítási ráta azonban csökken, mivel az emberek tartós javulást tapasztalva nagyobb mértékű vásárlásba fognak. Az idei év új fejleménye, hogy a háztartások hitelfelvétele is nőtt, így viszont csak a költségvetés keresletének visszafogása, azaz a hiány, s vele a kamatszint csökkentése jelenthet forrást a növekedés számára. A lakásépítésekről, amiben sokan a növekedés élénkítő eszközét is látják, elmondta: importigényes ágazatról van szó (energiaigényes építőanyagok, behozott szerelvények), így az ágazat belső piaci élénkítő hatása csak korlátozott lehet, viszont megterhelheti a külkereskedelmi mérleget. Ugyanakkor az építőipar és az építőanyagipar oldaláról nem hajtja fel az árakat a lakáskereslet növekedése, mivel jelenleg alacsony a kapacitások kihasználtsági foka - hallhattuk. Surányi György Varga: szükséges volt a Bokros-csomag Amennyiben a hazai infláció olyannyira lecsökken, hogy a belföldi és az EU-zóna pénzromlása ütemének különbsége megegyezik az EU és magyar gazdaság termelékenységi növekedésének ütemével, akkor a forint árfolyamát is lehet majd rögzíteni a közös európai devizához, 10-15 százalékos árfolyamingadozást is megengedve - mondta Surányi György „A piacgazdaság 10 éve, hogyan tovább” című konferencián. A lengyel példa szerinte azt bizonyítja: ha egy magasabb inflációjú gazdaságban szélesítik ki az árfolyamsávot, akkor ennek következtében megnő a nemzeti deviza árfolyamkockázata, ami viszont a kamatok növekedéséhez vezet. A konferencián felszólaló Varga Mihály pénzügyi államtitkár az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját elemezve kijelentette: az 1993-ban korán és optimistán megindított növekedésösztönző gazdaságpolitika következménye volt a 1994 őszére kialakult gazdasági válság s a ’95-ös gazdasági stabilizáció. Utólag kiderült, hogy túlzott optimizmus volt a fiskális politika enyhítése 1993-ban, a megoldatlan strukturális problémák miatt. A válságra adott válaszként kialakult fiskális szigor, a tömeges - részben átgondolatlan - privatizáció, az infláció átmeneti megugrása utáni mérséklődése teremtette meg a mostanra beindult fenntartható gazdasági növekedést - mondta Varga Mihály, P. Zs. Sorompó a bioalkoholnak Megtalálták a forrást a rendőri állomány hárommilliárd forintnyi jogos, ám évente elmaradó járandóságának kifizetésére - derült ki a parlament költségvetési bizottságának ülésén. A rádió művészegyüttesei is megkapják 2000-ben az 500 milliós támogatásukat - ennek ára viszont az lehet, hogy kiújul 2000-ben a vita a közszolgálati médiumok támogatása körül. A kormány nem támogatja a bioalkohol nulla kulcsos jövedelemadójára vonatkozó javaslatot. Ezt a költségvetési bizottságban többek közt azzal indokolták, hogy hárommilliárdos adóbevétel-kiesés származna a mezőgazdasági oktánszámnövelő benzin-adalékanyagra jutó adó leírásából. Mint arról beszámoltunk már, ezt a gazdasági bizottság szorgalmazta, a biodízel elfogadtatott kedvezménye után. A sarokszámok november végi megszavazása után már csak a tárcákon belül lehet forrást átcsoportosítani. Két nagyobb ilyen átrendezést támogat a kormány. Egyrészt 3,1 járulékokkal együtt 4,1 milliárddal növelné a rendőri fizetéseket, érvényt szerezve a szolgálati törvény előírásainak, a beruházási és dologi kiadások terhére. A másik nagyobb átcsoportosítás az oktatási tárcát érinti. Horn Gábornak (SZDSZ) ugyanis föltűnt, hogy le akartak csippenteni a Széchenyi-ösztöndíjasok törvényesen járó, 2,16 millió forintos juttatásából. Most a bizottság maga nyújtja be e javaslatot, az ösztöndíjkeret 300 millióval, csaknem 1,9 milliárd forintra nőhet, többek közt a lágymányosi egyetemfejlesztés és a világbanki felsőoktatási program terhére. A Magyar Rádió műsorterjesztési pénzeiből kihasítanak félmilliárdot a művészegyüttesek támogatására. Ám nyilvánvalóan hiányzik a sugárzásra adott támogatás, így a törvényben lehetővé tennék, hogy e keretet a parlament előirányzat-módosítása nélkül is túlléphessék. Egy másik módosításból kitűnik: Rockenbauer Zoltán kijelölt kultuszminiszter máris fölhatalmazást kap, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben keressen forrást a fővárosi Erzsébet téri gödörrel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. •E.J. Késik a döntés a gázárról Késik a döntés a gázárak liberalizálásáról, mert a kormány el szeretné kerülni, hogy a Mol januárban egyszeri, erőteljesebb gázáremelést hajtson végre - nyilatkozta Chikán Attila gazdasági miniszter. Mindazonáltal napokon belül dönteni kell, hogy lesz-e új gázár-képlet január 1-jétől, vagy sem. MH-összeállítás___________ A döntés meghozatala a gázárak liberalizálásáról - annak ellenére, hogy a kormányzat többször is kinyilvánította ez irányú szándékát - késik, mert a kormány szeretné elkerülni, hogy januárban egy egyszeri, nagyobb gázáremelést hajtson végre a Mol - nyilatkozta Chikán Attila az MTI-nek. A Mol már évek óta szeretné elérni, hogy a gázár képzésénél az importárakat vegyék alapul. A miniszter egyelőre újabb fejleményekről nem tudott beszámolni a Mollal folytatott tárgyalásokról. A kormányzati számítások szerint az importalapú gázárképzés esetleges januári bevezetése 12,5 százalékkal drágítaná az energiahordozót, ugyanakkor kedvezőtlen világpiaci ármozgások miatt erre további 27-28 százalék rakódna, így szélsőséges esetben akár 40 százalék körüli emelés is elképzelhető. Ez viszont alááshatná a kormány jövő évi 6-7 százalékos inflációs terveit.. Információink szerint az Országgyűlés gazdasági bizottsága inkább a januári kismértékű áremelést támogatja, az importalapú gázárképzés bevezetését leghamarabb márciusban - s akkor is csak lépcsőzetesen - tartja megvalósíthatónak, így a fűtési szezon zárultával nőnének nagyobb mértékben az árak. Az sem kizárt, hogy az új képzési mód bevezetését az éves árfelülvizsgálattal kötik össze, így július elsejével ugrana meg a földgázár. Csepel-sziget, az ígéret földje • Folytatás az 1. oldalról Fodor Antalné polgármester lapunknak elmondta: akkor hibáztak, amikor nem kérték ki a földtulajdonosok véleményét a kavicsbányaügy előtt. A heves tiltakozások nyomán korrigálták álláspontjukat, és a jövőben szakhatóságként egységesen elutasítják majd a bányászati igényeket. Mentségünkre szolgál - mondta Fodor Antalné -, hogy a Csepelszigeten korábban számos kavicsbánya működött, s azt a lakosság nem kifogásolta. A legutóbbi ülésükön a képviselők megmásították korábbi határozatukat, amikor úgy döntöttek: mégse szálljanak ki a kft.-ből, „belülről” ugyanis hatékonyabban tudják képviselni a település érdekeit. Most jogászokkal vizsgáltatják a kft. jövőbeni kilátásait. A földtulajdon védelméhez és a bányászathoz fűződő jog sok tekintetben ellenmond egymásnak, összehangolásuk magasabb szintű szabályozást igényel - vélte Fodor Antalné. Erre levélben felhívták a gazdasági és földművelésügyi tárca figyelmét is. Személyes véleménye szerint a kavicsbánya kontra gazdák ügyben - területcserékkel - lehetne mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megoldást találni. Katona Imre, a gazdák képviselője lapunknak kifejtette: hajthatatlanok, nincs az a pénz, amiért a megélhetésüket adó földről lemondanának, s ezt a bányanyitást forszírozó Lasselsberger Kft. vezetőjének is illene végre tudomásul venni. Hozzátette: demonstrációra is készen állnak, ha számukra kedvezőtlen döntés születne a kavicskutatás engedélyezése ügyében. Ha nem is élvez soronkívüliséget, de megkezdheti munkáját a parlament „bányabizottsága”. A vizsgáló bizottság, amely Herczog Edit MSZP-s képviselő kezdeményezésére alakul meg, elsősorban a bányászati szempontból zárt területek feloldásának körülményeit, az ásványvagyon gazdálkodás helyzetét vizsgálja. Mint ismert, Malárics Viktor, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke októberben saját hatáskörében feloldotta a területi zárlatot, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki bárhol kutatási engedélyt szerezhet az országban. Az MSZP szerint ez ellenőrizhetetlenné teszi a 3400 milliárd forintra becsült hazai ásványkincs kitermelését. A MEH a lépést azzal indokolta, hogy az eddigi koncessziós forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. ■ Kriván Bence A Lasselsberger megegyezne a gazdákkal Korábbi írásunkra (MH, november 23., 1., 9. oldal) Walter András, a Szigetkavics Kft. ügyvezetője mint a Lasselsberger Vagyonkezelő Kft. első embere reagált. A tárgyilagossághoz hozzá tartozik - fejti ki szakmai hozzászólásában hogy az elsőfokon megszerzett kutatási engedély alapján még semmilyen bányászati tevékenység sem folytatható a Csepel-szigeten. Az engedély birtokában el kell készíteni a kutatási tervet, amit szintén jóvá kell hagyatni a hatóságokkal. A kutatás végeztével ki kell jelölni a bányatelek határait és annak tulajdonosával polgárjogi szerződés keretében meg kell egyezni a föld használatáról. Az ügyvezető ismeretei szerint a bányavállalkozók szinte mindig meg tudnak egyezni a földtulajdonosokkal, s a terület a piaci ár többszöröséért cserél gazdát. A kisajátítás igen ritka. A Lasselsberger Kft. nevében a Csepel-szigeten szokásos hektáronkénti 500 ezer forint ötszörösét fogja majd ajánlani a bányászatra alkalmas területekért. A 100 százalékig magyar tulajdonú Szigetkavics Kft. nem fogja Ausztriába exportálni az itteni kavicsot, ez gazdaságilag ésszerűtlen lenne - hangsúlyozza Walter András hozzátéve, hogy Ausztriában egyébként két és félszer annyi kavicsot termelnek, mint Magyarországon. A fizetendő bányajáradék a lapunk által közölt 2 százalék helyett egységesen öt százalék helyesbített az ügyvezető. •E. J. Klf ' I X ! Megtakarított agrármilliárdok (MTI) Működésének első másfél évében a földművelésügyi tárcának 3,8 milliárd forint támogatási összeget takarított meg az Agrárintervenciós Központ (AIK) azzal, hogy kiszűrte a jogtalan igényeket - jelentette ki Rieger László, a központ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Béres Béla, a tárca kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy a tavaly létrehozott AIK szerepe jelentősen megnő Magyarország EU-csatlakozását követően, akkortól ugyanis uniós kifizetőhellyé válik. MAGYAR HÍRLAP . Szolidaritás a bányászokkal (MH) A Vértesi, valamint a Bakonyi Erőmű Rt.-nél működő villamosenergia-ipari szakszervezetek teljes támogatásukról biztosították a december 15-ei bányászsztrájkot. Dolgozóik a József nádor térre tervezett demonstráción is részt vesznek - tudtuk meg Gál Rezsőtől, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) elnökétől. A többi erőműtársaság szakszervezetei már korábban jelezték: amennyiben a végveszélybe került két szenes erőmű kollektívája csatlakozik a bányászokhoz, ők is feljönnek a budapesti tüntetésre. A Paksi Atomerőműben és a Tiszai Erőműben már konkrét döntés is született erről. Texasnak szállít a Videoton (MH) A Videoton tegnap nyitotta meg új üzemét Székesfehérváron, amely - alvállalkozóként - az amerikai Texas Instruments (TI) cég számára gyárt alkatrészeket. Az egymilliárdos forintos beruházás 70 főnek biztosít munkahelyet. Az új üzem elősorban a TI európai szerelvény- és autóipari vásárlóit fogja ellátni. A Videoton Holding Rt. és a TI tavaly szerződést írtak alá, ennek eredményeként a magyar cég egymilliárd forintot fektetett egy új, 7000 négyzetméteres csarnok felépítésébe. A tervek szerint a termelés eléri az évi 47 millió darabot, és megközelítőleg 400 fő alkalmazása várható. Új fejezet a marhahúsháborúban Az Európai Bíróság mondja ki az utolsó szót a brit marhahúst sújtó francia embargó ügyében, miután Párizs megerősítette, hogy a közösségi szabályokkal ellenszegülve nem oldja fel a büntetőintézkedéseket MH-Brüsszel David Byrne, az Európai Bizottság egészség- és fogyasztóvédelemért felelős tagja tegnap bejelentette, hogy Brüszszel a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé idézteti Párizst a közösségi szabályok megsértése miatt. Csütörtökön ugyanis lejárt az a határidő, amit a bizottság adott Franciaországnak a brit marhahús behozatalát sújtó intézkedések visszavonására. A francia kormány azonban még szerdán jelezte, hogy nem oldja fel az embargót, mert nem lát garanciát arra, hogy a szigetországból nem kerül BSE- kórral fertőzött hús a csatornán túlra. A döntés kivívta London haragját. Egy szakértői bizottság korábban megalapozatlannak tartotta a brit marhahússal szemben megfogalmazott francia kifogásokat. Brüsszel ezt követően felszólította Párizst a törvénytelen állapot megszüntetésére, s miután ez az előírt határidőre nem történt meg, az unió legfőbb jogi testülete, az Európai Bíróság mondja majd ki a döntő szót az ügyben. Hacsak időközben nem állapodnak meg a felek az embargó feloldásáról. •Gy.Z. légkondicionáló, vezető- és utasoldali légzsák, szervokormány, központi zár, elöl elektromos ablakemelők, elektromos tükrök, hátsó ablaktörlő, hátsó páramentesítő, állítható magasságú fényszórók, állítható magasságú vezetőülés, hátsó fejtámla, dönthető kormányoszlop, felső féklámpa, pollenszűrő, immobilizer, színre fújt lökhárító, színre fújt tükrök, hangszóró + antenna, fordulatszámmérő, digitális óra, pirotechnikai övfeszítők Ha a második évezredet egy igazán jó üzlettel kívánja búcsúztatni, akkor látogasson el bármelyik Nissan márkakereskedésbe, ahol most a Nissan az 1,4 literes, 87 lóerős Almerát fantasztikus felszereltséggel WfífífMÜkhlMIIIIlMJtfífk bruttó áron kínálja. Amennyiben pedig a fenti extrák mellé ABS-t és könnyűfém keréktárcsákat is szeretne, az így felszerelt Almerát már megvásárolhatja valamennyi Nissan 3 050 000 Ft-tól a márkakereskedésben. 1 Fév teljes körű garanciával ! nissam Nissan Almera. Ha egyszer beül, többé nem akar kiszállni. www.nissan.hu