Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-15 / 12. szám

Hétfő Pénz Plusz Piac, kedd Ingatlanbörze, szerda Karrier+Munkaerőpiac, csütörtök Autók és Piacok, péntek Tv-magazin, szombat Ahogy tetszik Hatszemközti beszélgetés Kovács Lászlóval. 6. oldal Petri György: ameddig még lehet, igyekszem írni. 11. oldal 2000. JANUÁR 15., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS­ÁRA: 79 FORINT 770133 190060 0 0 0 0 1­2 E-mail cím: ....................... levelek@mhirlap.hu. Interneteim: http://www.mhirlap.hu/ МД Újra fellángolt a forrásmegosztás-vita Főként az MSZP-SZDSZ-irányításúak számára előnyös az a - 83 milliárd forint elosztásáról szóló - rendeletter­vezet, amelyről pénteken tárgyaltak a kerületek és a fő­város vezetői. A „polgári vezetésű” és hátrányos hely­zetbe kerülő kerületek első emberei politikai bosszút emlegetnek és már pert fontolgatnak. 4. oldal Miniszteri biztos a MÁV-nál Van esély arra, hogy jövő hét kedden elvi keretmegálla­podás szülessen a MÁV-nál a munkabéke megteremtésé­ről, s nem utolsósorban a kollektív szerződés tető alá ho­zásáról. Katona Kálmán közlekedési miniszter bejelen­tette: Takácsy Gyulát, a MÁV Rt. elnökét miniszteri biz­tosnak nevezi ki a vasútreform levezénylésére. 9. oldal Csúcsra járt a tőzsde Ha egy befektetőt megkérdeznének, hogy milyen tőzs­dei klímára vágyik, aligha tudna a tegnapi kereskedés­nél kedvezőbb körülményeket említeni. A Budapesti Értéktőzsde ismét csúcsra járatta magát. 10. oldal Létszámcsökkenés a PNB-ben? Megállapodott az MLSZ és az ÁPV Rt., hogy együtt vizsgálja át a hivatásos futballcsapatok gazdasági, pénz­ügyi helyzetét. Az átvilágítás kiderítheti, melyek azok a klubok, amelyek reménytelen helyzetben vannak. Ne­héz megjósolni, hogy csökken-e a bajnokságban részt vevő csapatok száma. Bozóky Imre MLSZ-elnök sze­rint ez csak rendkívüli helyzetben képzelhető el, de azt is hozzátette, ha néhány egyesület képtelen folytatni, nem fogják feltölteni a létszámot. 16. oldal Várható időjárás A koalíció rátelepedik a régiókra Csúszik az Európai Bizottság döntése az 1997-es PHARE-pályázatokról A regionális tanácsokban történt változások elvileg hatással lehetnek a PHARE-támogatások kiutalására - nyilatkozott lapunknak Ormosy Viktor, az Országos Területfejlesztési Központ főigazgató-helyettese. Az elmúlt hetekben több, a kormánypártoknak kedvező döntés született a régióelnökök személyéről, valamint a régióközpontokról is. MH-információ Politikai szándékok miatt ke­rült át a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács központja Pécsről Kaposvár­ra - nyilatkozott lapunknak Kékes Ferenc (MSZP), a Ba­ranya megyei közgyűlés el­nöke. Kékes szerint egyértel­műen politikai szempontok kerültek szembe a szakmai érvekkel a területfejlesztés­ről szóló törvény kormányza­ti kezdeményezésű módosí­tása után. December nyolca­­dikán a dél-dunántúli régiót alkotó három megye - Bara­nya, Somogy, Tolna - regio­nális fejlesztési tanácsa levál­totta a testület elnöki tisztét rotációs alapon betöltő Ké­kes Ferencet, helyére határo­zatlan időre a Tolna megyei közgyűlés fideszes elnökét, Koltai Tamást választották. Az Európai Bizottság a de­cember 31-ei határidőre nem hozott döntést a PHARE ’97 fejlesztési programról, így - Kékes szerint - veszélybe ke­rülhet a régiónak korábban megítélt hárommilliárd forin­tos összeg is. A bizottság vár­hatóan egy-két hónap múlva dönt a támogatásokról. Ormosy Viktor, az Orszá­gos Területfejlesztési Köz­pont főigazgató-helyettese la­punknak úgy fogalmazott: a felügyeletet ellátó intézmény képviselője nem minősítheti az elnökválasztást, mivel csak szakmai kérdésekben adhat tanácsot a törvényesen vá­lasztott testületeknek. Ormo­sy elismerte: elvileg lehetsé­ges, hogy a hirtelen változ­tatások befolyásolhatják a brüsszeli EU-központot a PHARE-támogatások elosz­tásánál, mert az ilyen jelek instabilitásra utalhatnak. Fáy Eszter, az Európai Bi­zottság magyarországi dele­gációjának sajtófőnöke la­punknak elmondta: a három pályázat ugyan határidő előtt, november környékén érkezett, ám összetettségük miatt ennyi idő nem volt ele­gendő elbírálásukra. A leg­nagyobb projekt - elfogadása esetén - a vidékfejlesztést szolgálná: két kiemelt régió, az észak-magyarországi és a dél-dunántúli összesen 20,1 millió euró támogatásban ré­szesülne. A regionális mikro­­hitelre és regionális kockáza­ti tőkealapra benyújtott pá­lyázat 6,2 millió eurós, a kis- és középvállalkozók kiegé­szítő mikrohiteléről szóló pe­dig 910 ezer eurós támogatást igényelt. A PHARE '97 ke­retében eddig mintegy har­minc pályázat érkezett, ame­lyeket az Európai Bizottság kivétel nélkül elfogadott. Fáy Eszter elmondása szerint e három csomag tekintetében is optimista a hangulat. Egyúttal cáfolta, hogy a csú­szás összefüggésben állna a regionális tanácsokban kiala­kult feszültségekkel. • Folytatás a 4. oldalon Nem működnek a párbeszéd ágazati fórumai Dzsungelharc az egyeztetésben Dzsungelharc folyik az ér­dekegyeztetés terén - vélik a közszolgálati szakszerveze­tek vezetői, miután nem jöt­tek létre vagy nem működ­nek a társadalmi párbeszéd ágazati szintű fórumai. A szakszervezetek arra kény­szerülnek, hogy informális csatornákon keresztül érvé­nyesítsék érdekeiket. A fo­lyamatokat figyelve a kor­mány is inkább a saját maga által meghirdetett érdek­­egyeztetési rendszeren kívül folytat tárgyalásokat a köz­­tisztviselők és a közalkalma­zottak képviselőivel, illetve a pedagógusokkal. MH-információ Máig nem alakultak meg vagy nem működnek az ér­dekegyeztetés alsóbb szintű hivatalos fórumai, pedig a kormány már egy esztendeje meghirdette az érdekképvise­letekkel folytatott párbeszéd átalakítását - kifogásolják a közalkalmazottak és köztiszt­viselők szakszervezetei. Ilyen helyzetben mindenki arra kényszerül, hogy partizán módjára saját informális csa­tornáin keresztül próbálja ér­vényesíteni érdekeit - véleke­dett Michalkó Péter, a köz­­tisztviselőket képviselő Köz­­szolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A kormány eredeti kon­cepciója szerint az Érdek­egyeztető Tanács jogosítvá­nyait nagyrészt átvevő Or­szágos Munkaügyi Tanács (OMT) és a stratégiai kérdé­sekről konzultáló Gazdasági Tanács (GT) mellett az úgy­nevezett szektoriális és ága­zati fórumokon lehetne egyezkedni a közalkalmazot­takat, köztisztviselőket vagy az egyes ágazatokat (oktatás, egészségügy stb.) érintő konkrét kérdésekről, köztük a bérekről is. A kormány 1999. október 12-ei ülésén határozott arról, hogy megszünteti az állami alkalmazottak legfontosabb fórumának számító Költség­­vetési Intézmények Érdek­egyeztető Tanácsát. Az in­doklás szerint a jövőben min­den érdekképviseletnek saját minisztériumával kell egyez­kednie, azaz nem lesz egysé­ges kerekasztala az állami al­kalmazottaknak. A KIÉT megszűnését egyébként még jogilag sem rendezték, a köz­alkalmazotti törvény ugyanis továbbra is ezt a testületet je­löli meg az ágazat fő érdek­egyeztető fórumaként. Herczog László, a Gazda­sági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: kor­mányhatározat rögzíti, hogy ágazati fórumokra van szük­ség. Kérdésünkre ugyanak­kor úgy nyilatkozott: jelenleg nem tud alakuló új testület­ről. Kiemelte azonban, hogy a GT és az OMT a sok kritika ellenére betöltötte szerepét. Hozzátette: ezeken kívül több más fórum is megala­kult, így a Szociális, az EU Integrációs, a Nőképviseleti vagy a Idősügyi Tanács. Bár formálisan létezik a Köztisztviselői Érdekegyez­tető Fórum - mondta Michal­kó Péter -, az utóbbi időben itt érdemi megállapodást nem sikerült kötni. Ehelyett a KSZSZ is többet remél at­tól a nem formális tárgyalás­­sorozattól, amely Stumpf Ist­ván Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a köz­­tisztviselői szakszervezetet is tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma kö­zött indult a múlt év végén. • Folytatás a 4. oldalon Moszkva diplomáciai fronton is hevesen támad / Uj orosz koncepció a nukleáris erő alkalmazásáról Az orosz külügyminiszter rosszallását fejezte ki, amiért Wa­shingtonban fogadták a csecsen külügyminisztert. Csecsenföl­­dön a szövetséges csapatok egyre nagyobb szerepet szánnak a légierőnek. Moszkvában közzétették a radikálisan átformált orosz nemzetbiztonsági koncepciót. MTI/Reuters Az orosz külügyminiszter „sajnálkozását és komoly nyugtalanságát” fejezte ki amiatt, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium munkatársai csütörtök este Washington­ban találkoztak Iljasz Ahma­dov csecsen külügyminiszter­rel. Igor Ivanov pénteken Moszkvában emlékeztetett arra, hogy orosz részről több­ször is leszögezték: a hasonló lépések valójában a terroris­ták és szakadárok támogatá­sát jelentik, s nem csak Oroszország tekintetében. Igaz, az orosz diplomácia ve­zetője reményét fejezte ki, hogy a washingtoni politiká­ban nem történt változás, s az Egyesült Államok továbbra is elismeri Oroszország jogát ar­ra, hogy harcba szálljon a ter­roristákkal és szakadárokkal. Ahmadov az 1994-96-os csecsenföldi háborúban Sa­mil Baszajev tisztjeként har­colt, külügyminiszterré a mostani háború kitörése előtt két héttel nevezte ki Aszlan Maszhadov csecsen elnök. Az Itar-TASZSZ orosz hírügy­nökség szerint a Fehér Ház és a külügyminisztérium már korábban bejelentette, hogy hivatalosan kapcsolatba lép Ahmadoval. • Folytatás a 2. oldalon Csecsenek újabb tömegei menekülnek az orosz invázió elől Sáli környékén FOTÓ: REUTERS - YURI PEREPONOV Nem módosítják az eredeti határidőt Június közepéig kötelező az rt.-k és a kft.-k alaptőkéjének megemelése A legutolsó hivatalos kimuta­tások szerint a korlátolt fele­lősségű társaságok legalább kétharmada nem tett még ele­get tőkeemelési kötelezettsé­gének. Erre június 16-áig van módjuk, de nem kizárt, hogy a bíróságokra dömping vár a nyáron. Bár sokan lobbiztak a határidő esetleges meghosz­­szabbításáért, az Igazságügyi Minisztérium nem kívánja megváltoztatni a beadás vég­ső időpontját. Az új gazdasági társaságokról szóló törvény (gt) két évet adott a cégeknek arra, hogy az új törvényes minimumszintre emeljék törzs-, illetve alaptő­kéjüket. (A kft.-knél ez 1 mil­lió forintról 3 millióra, az rt.-k­­nél pedig 10-ről 20 millióra tör­ténő emelést jelent.) Miután a kft.-k többsége még nem nyúj­totta be a cégbíróságokhoz a tőkeemelési kérelmet, így jú­niusra dömping várható. In­formációink szerint a bírósá­gok már kérték az Igazságügyi Minisztériumtól (IM), hogy az említett határidőt - egymon­datos törvénymódosítással - változtassa augusztus végére vagy szeptember közepére. Makai Katalin, az IM főosz­tályvezető-helyettese elmond­ta, hogy nem kívánnak prece­denst teremteni: a két év ele­gendő idő a tőkeemelés vég­hezvitelére, arról nem is be­szélve, hogy egy törvénymó­dosítás technikai lebonyolítása fél évnél is tovább tart. Ami­kor a gt hatálybalépésekor szinte megostromolták a cég­bíróságokat - sokan még a régi szabályok szerint akartak cé­get alapítani -, lehetett kezelni a munkacsúcsot. Bár a cégbí­róságokra a nyári időszakban újra jelentős munkateher vár, ezt mindenképpen mederben kell tartani. Az érdemi bírói intézkedés hiányában ugyanis a tőkeemelés 60 nap elteltével automatikusan bejegyezhető. A tárca éppen ezért - pél­dául felhívás közzétételével a Cégközlönyben - inkább tuda­tosítani kívánja az érintettek­ben azt, hogy ne váljanak az utolsó pillanatig. A jelenlegi adatok szerint ugyanis a kft.-k többsége nem kérte törzstőké­jének felemelését. A Comp- Lex Céghírek kimutatása sze­rint múlt év augusztusában 108 ezer 133 kft.-nek volt kisebb a törzstőkéje 3 millió forintnál. November végén ezek száma 105 ezer 796 volt, tehát a csök­kenés - a törzstőkéjüket fel­emelő cégek száma­­ alig ha­ladta meg a kétezret. A KSH utolsó hivatalos adata erről 1999. szeptember végi állapo­tot tükröz. Ekkor a regisztrált kft.-k száma 159 ezer, a műkö­dőké pedig 133 ezer volt. Ha előbbit tekintjük - s vetjük egybe a novemberi adatokkal -, a kft.-k 67, ha utóbbit, 79 százaléka nem tett eleget a tő­keemelésnek. Az rt.-kkel nincs ilyen prob­léma, mivel egyrészt kevesebb van belőlük, másrészt ezek tő­keerősebbek és a változásokra jobban figyelnek. A kft.-k többsége, amelyek nem tudják felemelni törzstőkéjüket, már elindították a betéti társasággá történő átalakulásukat - is­mertette az adatokból kiolvas­ható tendenciákat a főosztály­vezető-helyettes. •N.G. MH-információ____________ A regisztrált gazdasági szervezetek számának változása Típus 1999. jan. 1. 1999. szept. 30. Jogi személyiségű gazdasági társaság 162 588 164131 Ebből kft. 157990 159486 rt. 4251 4324 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 166833 173370 Ebből bt. 161 857 168242 Tavaly tíz százalékra mérséklődött az infláció Decemberben a fogyasztói árak várakozásokon felüli mértékben, 11,2 százalékkal emelkedtek 1998 utolsó hó­napjához képest. Igaz, a teljes tavalyi év inflációja 10 száza­lék, lényegesen kisebb az 1998. évi 14,3 százaléknál - derül ki a KSH jelentéséből. MH-összefoglaló__________ Az infláció mérséklődik 1995 óta, s a Pénzügyminisztérium továbbra is kitart a 2000. évre vonatkozó, 6-7 százalékos elő­rejelzése mellett. A kutatóin­tézetek jóslata 8-9 százalék. Decemberben jó fél száza­lékkal felülmúlta a drágulás az elemzők várakozásait. A rend­kívüli hatásokat kiszűrve a pénzromlás mérsékeltebb, a KSH szerint 1999 utolsó hó­napjában 10,2 százalékos, s ezt rontotta le 11,2 százalékra - a tavalyi évi csúcsértékre - az üzemanyagok, a feldolgozat­lan élelmiszerek drágulása. Novemberhez képest 0,8 százalékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak, vagyis a havi áremelkedés is felgyorsult az év végére. Ebben egyértel­műen az idényáras zöldségek, gyümölcsök a ludasok. A friss zöldség 24,5, a tojás 19,5 száza­lékkal került többe, mint de­cemberben, az üzemanyagok pedig 5 százalékkal. További részletek a 9. oldalon Fogyasztói árváltozás százalékban

Next