Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

2 Magyar Hírlap Schuster állapota erőteljesen javul (MTI) Az innsbrucki klinikán kezelt szlovák államfő állapo­ta erőteljesen javul. Rudolf Schuster, aki kedd óta már a se­bészet rendes betegszobájában fekszik, újságot olvas és élén­ken érdeklődik a hazai történések iránt. Schuster betegségé­ről, a botrányos hazai és az eredményes innsbrucki kezelés körülményeiről egy szlovák újságíró máris könyvet írt, amely tegnap meg is jelent. Pozsonyi értesülések szerint a parlament Vladimír Meciar vezette ellenzéki ereje, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) Schuster hazaté­rése után adja át az elnöknek azokat az aláírásokat, amelyek­kel az ellenzék népszavazás kiírását szeretné kieszközölni az államfőnél a választások előrehozásáról. Összecsapás a Tienanmen téren (MH) A betiltott Falunkung szekta tagjaival csapott össze tegnap a rendőrség a pekingi Tienanmen téren. A South China Morning Post AP-re hivatkozó jelentése szerint a szekta tagjai tegnap tiltakozó megmozdulást tartottak a té­ren. A rendőrök azonban rájuk támadtak, transzparensei­ket kicsavarták a kezükből, a földre került embereket pedig - köztük gyerekeket és idős asszonyokat - ütötték-verték. A megmozdulás mindössze tíz percig tartott, és a rendőrség több mint száz embert letartóztatott. Tegnap derült ki az is, hogy a szekta újabb két tagja halt meg a börtönben. Egyikü­ket agyonverték a munkatáborban, ahol büntetését töltötte, a másik pedig megfulladt, miután napokat kellett töltenie egy túlzsúfolt, levegőtlen cellában. Újra robbantott az ETA (Reuters) Vitorlában, Baszkföld fővárosában tegnap pokolgép vetette szét egy népszerű bevá­sárlóközpont tetejét, ká­rokat okozott egy bank­ban, de sérülés nem tör­tént. Órákkal később egy autó alá szerelt bom­bát találtak Malagában: egy ellenzéki szocialista politikus, az 51 éves José Asenjo volt a célpont. Asenjo, a felesége és ti­zenéves lánya csak azért maradt élve, mert a bomba gyújtószerkezete csütörtököt mondott. Éppen Malagában a múlt szombaton lőtték agyon a kormányzó Néppárt helyi politikusát a családja szeme láttára. Megfigyelők szerint az ETA baszk szeparatista szervezet a terrorral akarja rákény­szeríteni José Maria Aznar kormányfőt a független baszk haza megalapításáról folytatandó tárgyalásokra. Ismét bizalmatlansági indítvány a szejmben (Reuters) Tegnap harmadszorra terjesztettek be bizalmat­lansági indítványt a szejmben Emil Wasacz kincstárügyi mi­niszter ellen. Lengyel ellenzéki képviselők, a Lengyel Pa­rasztpárt kezdeményezésére a Baloldali Demokratikus Szö­vetség és a jobboldali kis frakciók köréből is aláírták az in­dítványt, amelyben elmarasztalják a miniszter privatizációs ügyleteit. A múlt héten Miroslaw Handke közoktatási mi­niszter ellen nyújtott be az ellenzék bizalmatlansági indít­ványt, aki a szavazás előtt, önként távozott posztjáról. A Vatikán segít a törököknek (MH) A Vatikán és Törökország mélyebb együttműködésre törekszik, hogy közös erővel lépjenek fel a szegénység, a ká­bítószerek és a terrorizmus ellen - írta a Turkish Daily News internetes lapja. A megállapodás a két fél között egy tárgya­lássorozat folytatása, június közepén a közoktatás és a diák­csere területén megvalósítandó együttműködésről tárgyalt a Vatikán és Törökország. A Vatikán - az iszlám világa felé kö­zeledve - két évvel ezelőtt már szoros együttműködésre lé­pett a kairói Al Azhar egyetemmel, amely az iszlám szunnita ágának legtekintélyesebb teológiai-tudományos és oktatási központja. Az operettpuccs „fokozódik” Fidzsin (Reuters) George Speight üzletember Fidzsi szigetén teg­nap megakadályozta az új kormány eskütételét. Mahendra Chaudhry indiai származású volt kormányfő - akit Speight emberei május 19-én a parlament épületében tartottak fogva egészen a múlt hétig - nemcsak követeli volt kormányának újbóli hatalomba helyezését, de ma egy kis faluban összeül a puccsig kormányzó Népi Koalíciójával és nem kizárt, hogy el­lenkormányt alakít. Speight elégedetlen Laisenia Qarase ki­nevezett kormányfővel és minisztereivel. Szóvivője útján megüzente a hatalomnak: „mi készek vagyunk megint vala­mi új drámai akcióra”. Ausztrália és az Egyesült Államok ag­gódik. Cohen amerikai védelmi miniszter Sydneyben a héten arra célozgatott, hogy a beavatkozás sem lehetetlen, még­pedig Ausztrália vezetésével, amely a térség fő felvigyázója. FOTÓ: REUTERS Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •YÁN MARQUARD MECKEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • Telefon: 470-1124 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon­ fax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4­200 Ft 4200 Ft félévre 7­200 Ft 8400 Ft 8400 Ft­­évre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur­press.hu KÜLFÖLD Vlagyimir Putyin ígéretet kapott Kim Dzsong Iltől Phenjan kész leállítani rakétaprogramját Észak-Korea hajlandó felhagyni rakétaprogramjával, jelen­tette be Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt erről kétórás tár­gyalásukon biztosította vendéglátója, Kim Dzsong II. Putyin Kínából érkezett Phenjanba, ahol személyében először járt első számú orosz vezető. M­­H-összeállítás Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap érkezett Pekingből Phenjanba, ahol kétórás meg­beszélést folytatott meghívó­jával, Kim Dzsong Illek Az Interfax helyszíni jelentése szerint a találkozón az észak­koreai vezető biztosította az orosz államfőt: az ország ra­kétaprogramja mindig „teljes mértékben békés célú” volt, de még ezt is készek feladni, ha hozzájuthatnak más álla­moktól űrkutatásra szánt hordozóeszközökhöz. Putyin fel is szólította azo­kat az országokat, amelyek tartanak Phenjan rakétáitól, hogy csatlakozzanak ehhez a programhoz. Név szerint is megemlítette Dél-Koreát, az Egyesült Államokat, Kínát és Japánt, idézte a Reuters. Az orosz elnök kétnapos látogatása során még egyszer tárgyal majd Kimmel, és a CNN információi szerint az észak-koreai rakétaprogram mellett nagy figyelmet fordí­tanak majd az amerikai nem­zeti rakétavédelmi rendszer­nek (NMD), valamint a gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének is, és a tervek szerint aláírják a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének szándékát kinyilvánító közös nyilatkozatot. Moszkvában jó ötletnek tartanák, ha helyreállítanák az Észak- és Dél-Korea kö­zötti vasúti összeköttetést. Ez nem is igényelne nagy befek­tetést, hiszen mindössze egy 4 kilométeres szakaszt kellene felépíteni, s ezáltal Szöul csatlakozhatna az Európát Ázsiával összekötő transzszi­bériai vasúthálózathoz. Eb­ből is nyilvánvaló, hogy az orosz gazdasági érdekek első­sorban Dél-Koreához kötőd­nek, nem pedig a súlyos válságba zuhant sztálinista Északhoz. Moszkva és Phen­jan külkereskedelmi forgal­ma pillanatnyilag körülbelül százmillió dollár - tíz éve még több mint kétmilliárd volt. Putyin egyébként a későb­biekben is folytatni kívánja a legmagasabb szintű orosz­­észak-koreai párbeszédet. A Reuters moszkvai keltezé­sű jelentése szerint ugyanis oroszországi látogatásra hív­ta meg Kim Dzsong Ilt. Az észak-koreai vezető apja ha­lála és a hatalom átvétele -vagyis 1994 - óta mindössze egyszer járt külföldön, az idén Kínában. Putyin orosz elnök kipihente magát az észak-koreai út előtt fotó: reuters Belgrád nem engedélyezi az export-import kérelmeket Provokációtól tart a KFOR Kosovska Mitrovicában Tovább tart a feszültség Ko­sovska Mitrovicában, ahol a szerb tüntetések miatt a KFOR lezárta a városba ve­zető utakat. Belgrád fekete­listára helyezte az Európai Unió „fehér listáján” szerep­lő százkilencven hazai céget. MH-Újvidék/J. Garai Béla A megosztott koszovói város északi, szerbek lakta részé­ben tegnap is többezres tö­meg tüntetett az ENSZ-rend­­őrség épülete előtt, követelve annak az orvostanhallgató­nak a szabadon bocsátását, akit hétfőn vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy társai­val félholtra vert egy albánt. A tüntetők - a belgrádi rádió tudósítása szerint - azt kia­bálták, hogy a nemzetközi rendőrség háborút folytat a szerbek ellen, és ártatlan em­bereket tartóztat le. Igor Iva­­novic polgármester egy belg­rádi lapnak azt nyilatkozta, hogy Mitrovicában írják az újabb kori szerb történelmet, itt dől el a nemzet jövőjéért folyó harc. A nemzetközi rendőrség kedden sokkbombákat és könnyfakasztó gránátokat ve­tett be a tüntetők ellen, a za­vargásokban kilenc civil és egy rendőr megsérült. A KFOR lezárta a Szerbiából Mitrovicába és a szomszédos Zvecanéba vezető utakat, mert attól tart, hogy onnan érkeznek a provokatőrök. Elemzők szerint Belgrád azért szít nyugtalanságot Mit­rovicában, hogy bebizonyítsa a koszovói ENSZ-misszió ku­darcát, és kikényszerítse nem­zeti alapon a kantonizálást. Máris beigazolódott az az aggodalom, hogy a szerb kor­mány bosszút áll az úgyneve­zett fehér listára került ma­gáncégeken, amelyek számá­ra Brüsszel - lévén, hogy nem támogatják a rezsimet - enge­délyezte az együttműködést a közösségbeli partnerekkel. A külkereskedelmi mi­nisztérium illetékese tegnap a BETA független jugoszláv hírügynökségnek megerősí­tette, hogy nem veszik át a százkilencven kivételezett cég kiviteli vagy behozatali kérelmeit. Ezzel meglehetősen súlyos helyzetbe hozták a zömében kereskedelmi vállalatokat, mivel eltiltották őket alapte­vékenységüktől, az exporttól és az importtól. Az Európai Unió belgrádi képviselete azonban cáfolta, hogy néhány cég kérte vol­na törlését a brüsszeli fehér listáról. A megosztott Kosovska Mitrovicában a francia KFOR-katonák szigorúan ellenőriznek, még az öre­geket, gyerekeket is megnézik, ha át akarnak menni a „határvonalon” fotó: reuters HÁTTÉR ­ Hihetetlen, de Okinava szi­getén pénteken este egy kö­zös vacsorával az eredetileg G6-nak indult országcsoport már a 26. éves csúcstalálko­zóját tartja. Az ötlet Valéry Giscard D’Estaing volt fran­cia köztársasági elnöktől és Helmut Schmidt nyugatné­met kancellártól származott, így kerülhetett sor 1975 no­vemberében a Párizs mellet­ti Rambouillet-ben a fejlett ipari államok első csúcstalál­kozójára. Az első körben Francia­­ország, a Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Ál­lamok, Olaszország, Nagy- Britannia és Japán vezetői ültek a díszes asztalhoz. A rákövetkező évben csatla­kozott hozzájuk Kanada vezetője is. Ez az eredeti „G7-es felállás”, amelyre később - úgymond - ráeről­tette magát Oroszország is, gazdasági mutatói nem in­dokolják a klubtagságot - katonai adatai pedig egyre kevésbé. Inkább a hiány­zók szúrnak szemet - pél­dául Kína. Az eredeti célkitűzés vi­lágos és érthető volt: a nem­zetközi együttműködés vár­ható politikai és gazdasági hozadéka minden tekintet­ben igazolta azt, hogy a „na­gyok” legalább évente egy­szer tisztázzák problémái­kat, mert összegzett hatásuk a világgazdaságra és a kül­politikára akkora, hogy azt a glóbusz minden lakója a bő­rén érzi. Az aggályok később ke­letkeztek: a CNN amerikai hírtelevízió szerint a G8-ak most meg óhajtják oldani azt a válságot, amelyet a tavaly decemberben Seattle-ben tartott ülés kudarca okozott. Ha hinni lehet a híreknek, a „maroknyi nyolcak” majd Okinaván oldják meg a Vi­lágkereskedelmi Szervezet (WTO) összes baját. Ha ezen túllesznek, akkor megvitatják majd a gazda­sági növekedés problémáit - egészen a valutaárfolyamok különbözőségéig. S ha ide­jük lesz még, akkor a fejlő­dő világ gondjaival küsz­ködnek, például megoldják, hogy a szegény országok ne maradjanak ki az informá­ciós-technológiai forrada­lomból­­ és adósságaik se terheljék őket. A napirenden egyéb ügyek is szerepelnek: Oki­naván döntő lépés születhet a gazdagokat és a szegénye­ket elválasztó szakadék át­hidalásáról, különösen az oktatás terén; várható, hogy a vacsorán megtárgyalják az AIDS sújtotta országok ke­serű helyzetét és azt a szá­raz tényt, hogy az AIDS miatt a következő évtized­ben 44 millió gyerek marad­hat árván. A G8-ak vezetőinek vál­lait egyéb terhek is nyomják. Mi legyen például a Közel- Kelettel vagy éppen az ame­rikai nemzeti rakétavédelmi programmal. Kanada, Nagy- Britannia nyilván az Egye­sült Államokat támogatja majd, az Európai Unió kép­viseletében a franciák és az olaszok kételyeiket hangoz­tatják, a németek pedig szá­molnak. Japán pedig kínos magya­rázkodásra kényszerülhet amiatt, hogy Okinaván, a második világháború után több mint fél évszázaddal, még mindig amerikai katonai bázis van, s ez ellen több ezer okinavai tüntetett a minap. A CNN szerint bizonyára szóba kerül Csecsenföld is,­­ de a vendég (Putyin) iránti tiszteletből ezt nem fogják erőltetni. Mindezen túljutva a G8 asztalánál szó kerül majd arról, miként lehetsé­ges, hogy Japán és Németor­szág még mindig nem tagja az ENSZ Biztonsági Taná­csának. De minek is, ha egyszer a G8-nak tagjai? Fodor György O­kinaván a világ szeme 2000. július 20., csütörtök Elakadtak Jeruzsálemnél Folytatódik a csúcs Camp Davidben, bár Barak hazautazással fenyegetőzött Folytatódott tegnap az izrae­­li-palesztin-amerikai csúcs­találkozó, bár a megbeszélé­sek előtt kiszivárgott, hogy Ehud Barak „órákon belül” elhagyja Camp Dávidot. MH-összefoglaló A megbeszélés folytatódik, a Fehér Házzal senki sem kö­zölt olyasmit, hogy távozni akarna - jelentette be tegnap Joe Lockhart elnöki szóvivő. Ezt a tényt azért kellett külön kiemelnie, mert a tegnapi for­duló előtt izraeli források ki­szivárogtatták: Ehud Barak kormányfő „órákon belül el­hagyja a Camp David-i elnöki nyaralót, mert a palesztinok nem bizonyultak igaz béke­partnereknek”. A Jerusalem Post internetes kiadásának ezt a hírt megerősítette a koalí­ciós szóvivő is. A válságos pil­lanat röviddel azután követ­kezett be, hogy a vendéglátó Bill Clinton amerikai elnök a megbeszélések kedvéért egy nappal elhalasztotta indulását a hét fejlett ipari államot és Oroszországot tömörítő nyol­cak csoportjának (G8) okina­­vai csúcsértekezletére. Lockhart viszont arról szá­molt be, hogy Clinton szerda reggel előbb tanácsadóival találkozott, majd Jasszer Arafat palesztin elnökkel. Clintonnak változatlanul fel­tett szándéka, hogy - helyi idő szerint - legkésőbb csü­törtök hajnalban elindul Oki­­navára, idézte a Reuters a Fe­hér Ház szóvivőjét. Barak egyébként a tárgya­lásokhoz közel álló, magas rangú izraeli források szerint azért akart hazautazni, mert világossá vált számára, hogy a palesztinok hajthatatlanok. Utóbbiak szerint viszont a tárgyalások azért feneklettek meg, mert Barak közölte: Iz­rael nem fogja elismerni szep­tember 13-án kikiáltandó ön­álló államukat, ha nem fo­gadják el a Jeruzsálem fölötti „osztatlan izraeli szuvereni­tást”. Hannan Asravi, a pa­lesztinok szóvivője minden­esetre a Reutersnek Barakot okolta a kudarcért. Szerinte az izraeli kormányfő fenyege­tőzése a hazautazással annak a jele, hogy nem akarja meg­tenni a végső békeszerződés megkötése érdekében nélkü­lözhetetlen lépéseket. A kiszivárogtatások sze­rint a tárgyalás az egyik leg­kényesebb és az érzelmileg talán a leghevesebb indulato­kat felkavaró kérdésen, Jeru­zsálem jövőjén akadt fenn. Iz­raeli források korábban még úgy vélekedtek, hogy sikerült közelebb jutniuk egyfajta közös állásponthoz, amely­nek értelmében izraeli fenn­hatóság alatt Jeruzsálemhez csatolnának néhány, a város szomszédságában létesült ciszjordániai zsidó telepet, cserébe viszont a palesztinok ellenőrzési jogot kapnának Kelet-Jeruzsálem arabok lak­ta részei fölött. Azt nem tud­ni, hogy az izraeli fél csupán közigazgatási vagy pedig szu­verenitási jogkörét ajánlott-e fel. A palesztinok azonban nem tudják elfogadni a Jeru­zsálem fölötti „osztatlan iz­raeli szuverenitást”. Ragasz­kodnak ahhoz, hogy az 1967- es háborúban Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálem legyen a független palesztin állam fővárosa. Abba ellen­ben állítólag hajlandóak be­leegyezni, hogy az óváros zsi­dó negyede és a város kör­nyéki zsidó telepek izraeli fennhatóság alá kerüljenek. Jeruzsálemmel kapcsolat­ban Lockhart csak annyit tu­dott mondani az őt faggató új­ságíróknak, hogy Barak szó­vivője biztosította az ameri­kaiakat: reggel még nem volt sem írásos, sem szóbeli köz­lemény. Kofi Annan ENSZ-főtit­­kár is a szükséges és kölcsö­nös kompromisszumok meg­hozatalára sürgette a feleket a rendezési megállapodás ér­dekében. Zárolták Guszinszkij vagyonát MH-összeállítás Az állami duma - az orosz tör­vényhozás alsóháza - tegnap két olyan törvényt fogadott el, amely Vlagyimir Putyin elnök óhajának megfelelően erősíti a központi hatalmat Oroszor­szágban. A Reuters szerint az orosz elnökhöz lojális alsóház többsége, több mint 300 kép­viselő, támogatta a központi hatalom megerősítését szolgá­ló intézkedéseket - bár a fel­sőház, a szövetségi tanács még kellemetlenkedhet. Az orosz nyomozók teg­nap zárolták Guszinszkij Moszkva környéki házát és a hozzá tartozó földet. A sajtó­mágnás Media-Moszt biro­dalma és maga Guszinszkij ellen egyebek között nagy összegű sikkasztás vádja miatt folyik a nyomozás. Gu­szinszkij sajtóbirodalma kiló­gott a sorból: folyamatosan bírálta a Kremlt és Putyint. Az ügy alighanem újabb hul­lámokat kavar az orosz bel­politikai életben. A közvéle­mény attól tart, hogy Putyin emberei megint be akarják tömni a kritikus emberek szá­ját. S minthogy más „oligar­chák” ellen is indultak vizsgá­latok, a közvélemény másik fele Putyint támogatja a „le a gazdagokkal” jelszó alatt. A Fülöp-szigetek kormánya tehetetlen Macska-egér játék „Hiszem, ha látom” - mond­ta tegnap Malajzia fülöp-szi­­geteki nagykövete azt a hírt kommentálva, hogy a Jolo­­sziget urai, a muzulmán Abu Szajjaf csoport elengedte malajziai túszait. A túszügy április 23-a óta tart, a malaj­ziai foglyok még nem szaba­dok - és a valósághoz tarto­zik, hogy a lázadók foglyai­nak száma még gyarapodott is - 38 emberrel üzletelnek. MH-összeállítás Roberto Aventajado, a Fü­löp-szigetek elnökének ta­nácsadója, a fő „közvetítő” a túszválságban, a Reuters sze­rint elmondta: elsietettek azok a hírek, amelyek szerint a túszejtők elengedték volna hét malajziai foglyukat. Ki­tartott azonban amellett, hogy „az üzlet megszületett” - de hogy mennyiért, azt nem árulta el. Magas rangú rend­őrök korábban azt mondták, hogy a túszejtők 3 millió dol­lárért egyeztek bele a malaj­ziai foglyok szabadon bocsá­tásába. Aventajado, a köz­vetítő viszont erről semmit nem akar tudni. Manila és a fogva tartott emberek kor­mányai a nyilvánosság előtt kijelentették, hogy ellenez­nek bármiféle váltságdíjat. A túszejtés óta a muzulmá­nok elengedtek két malajziait és egy beteg német nőt - de még mindig fogva tartanak hét malajziait, két németet, két finnt, két franciát, két filippínót, két dél-afrikait és egy libanonit. Közben azon­ban elfogtak egy német ripor­tert és három francia televí­ziós újságírót - és fogságuk­ban van az a 13 filippínó evangélista, aki a környékre merészkedett, hogy imádkoz­zon a túszokért. A muzulmánok független államot akarnak alapítani a zömmel katolikus Fülöp-szi­­geteken. A túszügy nyomán újra erőre kapott a nagyobbik muzulmán szervezet, a min­­danaói Iszlám Felszabadítási Front (MILF) is.

Next