Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-20 / 168. szám
2 Magyar Hírlap Schuster állapota erőteljesen javul (MTI) Az innsbrucki klinikán kezelt szlovák államfő állapota erőteljesen javul. Rudolf Schuster, aki kedd óta már a sebészet rendes betegszobájában fekszik, újságot olvas és élénken érdeklődik a hazai történések iránt. Schuster betegségéről, a botrányos hazai és az eredményes innsbrucki kezelés körülményeiről egy szlovák újságíró máris könyvet írt, amely tegnap meg is jelent. Pozsonyi értesülések szerint a parlament Vladimír Meciar vezette ellenzéki ereje, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) Schuster hazatérése után adja át az elnöknek azokat az aláírásokat, amelyekkel az ellenzék népszavazás kiírását szeretné kieszközölni az államfőnél a választások előrehozásáról. Összecsapás a Tienanmen téren (MH) A betiltott Falunkung szekta tagjaival csapott össze tegnap a rendőrség a pekingi Tienanmen téren. A South China Morning Post AP-re hivatkozó jelentése szerint a szekta tagjai tegnap tiltakozó megmozdulást tartottak a téren. A rendőrök azonban rájuk támadtak, transzparenseiket kicsavarták a kezükből, a földre került embereket pedig - köztük gyerekeket és idős asszonyokat - ütötték-verték. A megmozdulás mindössze tíz percig tartott, és a rendőrség több mint száz embert letartóztatott. Tegnap derült ki az is, hogy a szekta újabb két tagja halt meg a börtönben. Egyiküket agyonverték a munkatáborban, ahol büntetését töltötte, a másik pedig megfulladt, miután napokat kellett töltenie egy túlzsúfolt, levegőtlen cellában. Újra robbantott az ETA (Reuters) Vitorlában, Baszkföld fővárosában tegnap pokolgép vetette szét egy népszerű bevásárlóközpont tetejét, károkat okozott egy bankban, de sérülés nem történt. Órákkal később egy autó alá szerelt bombát találtak Malagában: egy ellenzéki szocialista politikus, az 51 éves José Asenjo volt a célpont. Asenjo, a felesége és tizenéves lánya csak azért maradt élve, mert a bomba gyújtószerkezete csütörtököt mondott. Éppen Malagában a múlt szombaton lőtték agyon a kormányzó Néppárt helyi politikusát a családja szeme láttára. Megfigyelők szerint az ETA baszk szeparatista szervezet a terrorral akarja rákényszeríteni José Maria Aznar kormányfőt a független baszk haza megalapításáról folytatandó tárgyalásokra. Ismét bizalmatlansági indítvány a szejmben (Reuters) Tegnap harmadszorra terjesztettek be bizalmatlansági indítványt a szejmben Emil Wasacz kincstárügyi miniszter ellen. Lengyel ellenzéki képviselők, a Lengyel Parasztpárt kezdeményezésére a Baloldali Demokratikus Szövetség és a jobboldali kis frakciók köréből is aláírták az indítványt, amelyben elmarasztalják a miniszter privatizációs ügyleteit. A múlt héten Miroslaw Handke közoktatási miniszter ellen nyújtott be az ellenzék bizalmatlansági indítványt, aki a szavazás előtt, önként távozott posztjáról. A Vatikán segít a törököknek (MH) A Vatikán és Törökország mélyebb együttműködésre törekszik, hogy közös erővel lépjenek fel a szegénység, a kábítószerek és a terrorizmus ellen - írta a Turkish Daily News internetes lapja. A megállapodás a két fél között egy tárgyalássorozat folytatása, június közepén a közoktatás és a diákcsere területén megvalósítandó együttműködésről tárgyalt a Vatikán és Törökország. A Vatikán - az iszlám világa felé közeledve - két évvel ezelőtt már szoros együttműködésre lépett a kairói Al Azhar egyetemmel, amely az iszlám szunnita ágának legtekintélyesebb teológiai-tudományos és oktatási központja. Az operettpuccs „fokozódik” Fidzsin (Reuters) George Speight üzletember Fidzsi szigetén tegnap megakadályozta az új kormány eskütételét. Mahendra Chaudhry indiai származású volt kormányfő - akit Speight emberei május 19-én a parlament épületében tartottak fogva egészen a múlt hétig - nemcsak követeli volt kormányának újbóli hatalomba helyezését, de ma egy kis faluban összeül a puccsig kormányzó Népi Koalíciójával és nem kizárt, hogy ellenkormányt alakít. Speight elégedetlen Laisenia Qarase kinevezett kormányfővel és minisztereivel. Szóvivője útján megüzente a hatalomnak: „mi készek vagyunk megint valami új drámai akcióra”. Ausztrália és az Egyesült Államok aggódik. Cohen amerikai védelmi miniszter Sydneyben a héten arra célozgatott, hogy a beavatkozás sem lehetetlen, mégpedig Ausztrália vezetésével, amely a térség fő felvigyázója. FOTÓ: REUTERS Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •YÁN MARQUARD MECKEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • Telefon: 470-1124 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon fax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7200 Ft 8400 Ft 8400 Ftévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kulturpress.hu KÜLFÖLD Vlagyimir Putyin ígéretet kapott Kim Dzsong Iltől Phenjan kész leállítani rakétaprogramját Észak-Korea hajlandó felhagyni rakétaprogramjával, jelentette be Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt erről kétórás tárgyalásukon biztosította vendéglátója, Kim Dzsong II. Putyin Kínából érkezett Phenjanba, ahol személyében először járt első számú orosz vezető. MH-összeállítás Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap érkezett Pekingből Phenjanba, ahol kétórás megbeszélést folytatott meghívójával, Kim Dzsong Illek Az Interfax helyszíni jelentése szerint a találkozón az északkoreai vezető biztosította az orosz államfőt: az ország rakétaprogramja mindig „teljes mértékben békés célú” volt, de még ezt is készek feladni, ha hozzájuthatnak más államoktól űrkutatásra szánt hordozóeszközökhöz. Putyin fel is szólította azokat az országokat, amelyek tartanak Phenjan rakétáitól, hogy csatlakozzanak ehhez a programhoz. Név szerint is megemlítette Dél-Koreát, az Egyesült Államokat, Kínát és Japánt, idézte a Reuters. Az orosz elnök kétnapos látogatása során még egyszer tárgyal majd Kimmel, és a CNN információi szerint az észak-koreai rakétaprogram mellett nagy figyelmet fordítanak majd az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszernek (NMD), valamint a gazdasági együttműködés fejlesztésének is, és a tervek szerint aláírják a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének szándékát kinyilvánító közös nyilatkozatot. Moszkvában jó ötletnek tartanák, ha helyreállítanák az Észak- és Dél-Korea közötti vasúti összeköttetést. Ez nem is igényelne nagy befektetést, hiszen mindössze egy 4 kilométeres szakaszt kellene felépíteni, s ezáltal Szöul csatlakozhatna az Európát Ázsiával összekötő transzszibériai vasúthálózathoz. Ebből is nyilvánvaló, hogy az orosz gazdasági érdekek elsősorban Dél-Koreához kötődnek, nem pedig a súlyos válságba zuhant sztálinista Északhoz. Moszkva és Phenjan külkereskedelmi forgalma pillanatnyilag körülbelül százmillió dollár - tíz éve még több mint kétmilliárd volt. Putyin egyébként a későbbiekben is folytatni kívánja a legmagasabb szintű oroszészak-koreai párbeszédet. A Reuters moszkvai keltezésű jelentése szerint ugyanis oroszországi látogatásra hívta meg Kim Dzsong Ilt. Az észak-koreai vezető apja halála és a hatalom átvétele -vagyis 1994 - óta mindössze egyszer járt külföldön, az idén Kínában. Putyin orosz elnök kipihente magát az észak-koreai út előtt fotó: reuters Belgrád nem engedélyezi az export-import kérelmeket Provokációtól tart a KFOR Kosovska Mitrovicában Tovább tart a feszültség Kosovska Mitrovicában, ahol a szerb tüntetések miatt a KFOR lezárta a városba vezető utakat. Belgrád feketelistára helyezte az Európai Unió „fehér listáján” szereplő százkilencven hazai céget. MH-Újvidék/J. Garai Béla A megosztott koszovói város északi, szerbek lakta részében tegnap is többezres tömeg tüntetett az ENSZ-rendőrség épülete előtt, követelve annak az orvostanhallgatónak a szabadon bocsátását, akit hétfőn vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy társaival félholtra vert egy albánt. A tüntetők - a belgrádi rádió tudósítása szerint - azt kiabálták, hogy a nemzetközi rendőrség háborút folytat a szerbek ellen, és ártatlan embereket tartóztat le. Igor Ivanovic polgármester egy belgrádi lapnak azt nyilatkozta, hogy Mitrovicában írják az újabb kori szerb történelmet, itt dől el a nemzet jövőjéért folyó harc. A nemzetközi rendőrség kedden sokkbombákat és könnyfakasztó gránátokat vetett be a tüntetők ellen, a zavargásokban kilenc civil és egy rendőr megsérült. A KFOR lezárta a Szerbiából Mitrovicába és a szomszédos Zvecanéba vezető utakat, mert attól tart, hogy onnan érkeznek a provokatőrök. Elemzők szerint Belgrád azért szít nyugtalanságot Mitrovicában, hogy bebizonyítsa a koszovói ENSZ-misszió kudarcát, és kikényszerítse nemzeti alapon a kantonizálást. Máris beigazolódott az az aggodalom, hogy a szerb kormány bosszút áll az úgynevezett fehér listára került magáncégeken, amelyek számára Brüsszel - lévén, hogy nem támogatják a rezsimet - engedélyezte az együttműködést a közösségbeli partnerekkel. A külkereskedelmi minisztérium illetékese tegnap a BETA független jugoszláv hírügynökségnek megerősítette, hogy nem veszik át a százkilencven kivételezett cég kiviteli vagy behozatali kérelmeit. Ezzel meglehetősen súlyos helyzetbe hozták a zömében kereskedelmi vállalatokat, mivel eltiltották őket alaptevékenységüktől, az exporttól és az importtól. Az Európai Unió belgrádi képviselete azonban cáfolta, hogy néhány cég kérte volna törlését a brüsszeli fehér listáról. A megosztott Kosovska Mitrovicában a francia KFOR-katonák szigorúan ellenőriznek, még az öregeket, gyerekeket is megnézik, ha át akarnak menni a „határvonalon” fotó: reuters HÁTTÉR Hihetetlen, de Okinava szigetén pénteken este egy közös vacsorával az eredetileg G6-nak indult országcsoport már a 26. éves csúcstalálkozóját tartja. Az ötlet Valéry Giscard D’Estaing volt francia köztársasági elnöktől és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellártól származott, így kerülhetett sor 1975 novemberében a Párizs melletti Rambouillet-ben a fejlett ipari államok első csúcstalálkozójára. Az első körben Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Államok, Olaszország, Nagy- Britannia és Japán vezetői ültek a díszes asztalhoz. A rákövetkező évben csatlakozott hozzájuk Kanada vezetője is. Ez az eredeti „G7-es felállás”, amelyre később - úgymond - ráerőltette magát Oroszország is, gazdasági mutatói nem indokolják a klubtagságot - katonai adatai pedig egyre kevésbé. Inkább a hiányzók szúrnak szemet - például Kína. Az eredeti célkitűzés világos és érthető volt: a nemzetközi együttműködés várható politikai és gazdasági hozadéka minden tekintetben igazolta azt, hogy a „nagyok” legalább évente egyszer tisztázzák problémáikat, mert összegzett hatásuk a világgazdaságra és a külpolitikára akkora, hogy azt a glóbusz minden lakója a bőrén érzi. Az aggályok később keletkeztek: a CNN amerikai hírtelevízió szerint a G8-ak most meg óhajtják oldani azt a válságot, amelyet a tavaly decemberben Seattle-ben tartott ülés kudarca okozott. Ha hinni lehet a híreknek, a „maroknyi nyolcak” majd Okinaván oldják meg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) összes baját. Ha ezen túllesznek, akkor megvitatják majd a gazdasági növekedés problémáit - egészen a valutaárfolyamok különbözőségéig. S ha idejük lesz még, akkor a fejlődő világ gondjaival küszködnek, például megoldják, hogy a szegény országok ne maradjanak ki az információs-technológiai forradalomból és adósságaik se terheljék őket. A napirenden egyéb ügyek is szerepelnek: Okinaván döntő lépés születhet a gazdagokat és a szegényeket elválasztó szakadék áthidalásáról, különösen az oktatás terén; várható, hogy a vacsorán megtárgyalják az AIDS sújtotta országok keserű helyzetét és azt a száraz tényt, hogy az AIDS miatt a következő évtizedben 44 millió gyerek maradhat árván. A G8-ak vezetőinek vállait egyéb terhek is nyomják. Mi legyen például a Közel- Kelettel vagy éppen az amerikai nemzeti rakétavédelmi programmal. Kanada, Nagy- Britannia nyilván az Egyesült Államokat támogatja majd, az Európai Unió képviseletében a franciák és az olaszok kételyeiket hangoztatják, a németek pedig számolnak. Japán pedig kínos magyarázkodásra kényszerülhet amiatt, hogy Okinaván, a második világháború után több mint fél évszázaddal, még mindig amerikai katonai bázis van, s ez ellen több ezer okinavai tüntetett a minap. A CNN szerint bizonyára szóba kerül Csecsenföld is, de a vendég (Putyin) iránti tiszteletből ezt nem fogják erőltetni. Mindezen túljutva a G8 asztalánál szó kerül majd arról, miként lehetséges, hogy Japán és Németország még mindig nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának. De minek is, ha egyszer a G8-nak tagjai? Fodor György Okinaván a világ szeme 2000. július 20., csütörtök Elakadtak Jeruzsálemnél Folytatódik a csúcs Camp Davidben, bár Barak hazautazással fenyegetőzött Folytatódott tegnap az izraeli-palesztin-amerikai csúcstalálkozó, bár a megbeszélések előtt kiszivárgott, hogy Ehud Barak „órákon belül” elhagyja Camp Dávidot. MH-összefoglaló A megbeszélés folytatódik, a Fehér Házzal senki sem közölt olyasmit, hogy távozni akarna - jelentette be tegnap Joe Lockhart elnöki szóvivő. Ezt a tényt azért kellett külön kiemelnie, mert a tegnapi forduló előtt izraeli források kiszivárogtatták: Ehud Barak kormányfő „órákon belül elhagyja a Camp David-i elnöki nyaralót, mert a palesztinok nem bizonyultak igaz békepartnereknek”. A Jerusalem Post internetes kiadásának ezt a hírt megerősítette a koalíciós szóvivő is. A válságos pillanat röviddel azután következett be, hogy a vendéglátó Bill Clinton amerikai elnök a megbeszélések kedvéért egy nappal elhalasztotta indulását a hét fejlett ipari államot és Oroszországot tömörítő nyolcak csoportjának (G8) okinavai csúcsértekezletére. Lockhart viszont arról számolt be, hogy Clinton szerda reggel előbb tanácsadóival találkozott, majd Jasszer Arafat palesztin elnökkel. Clintonnak változatlanul feltett szándéka, hogy - helyi idő szerint - legkésőbb csütörtök hajnalban elindul Okinavára, idézte a Reuters a Fehér Ház szóvivőjét. Barak egyébként a tárgyalásokhoz közel álló, magas rangú izraeli források szerint azért akart hazautazni, mert világossá vált számára, hogy a palesztinok hajthatatlanok. Utóbbiak szerint viszont a tárgyalások azért feneklettek meg, mert Barak közölte: Izrael nem fogja elismerni szeptember 13-án kikiáltandó önálló államukat, ha nem fogadják el a Jeruzsálem fölötti „osztatlan izraeli szuverenitást”. Hannan Asravi, a palesztinok szóvivője mindenesetre a Reutersnek Barakot okolta a kudarcért. Szerinte az izraeli kormányfő fenyegetőzése a hazautazással annak a jele, hogy nem akarja megtenni a végső békeszerződés megkötése érdekében nélkülözhetetlen lépéseket. A kiszivárogtatások szerint a tárgyalás az egyik legkényesebb és az érzelmileg talán a leghevesebb indulatokat felkavaró kérdésen, Jeruzsálem jövőjén akadt fenn. Izraeli források korábban még úgy vélekedtek, hogy sikerült közelebb jutniuk egyfajta közös állásponthoz, amelynek értelmében izraeli fennhatóság alatt Jeruzsálemhez csatolnának néhány, a város szomszédságában létesült ciszjordániai zsidó telepet, cserébe viszont a palesztinok ellenőrzési jogot kapnának Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részei fölött. Azt nem tudni, hogy az izraeli fél csupán közigazgatási vagy pedig szuverenitási jogkörét ajánlott-e fel. A palesztinok azonban nem tudják elfogadni a Jeruzsálem fölötti „osztatlan izraeli szuverenitást”. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az 1967- es háborúban Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálem legyen a független palesztin állam fővárosa. Abba ellenben állítólag hajlandóak beleegyezni, hogy az óváros zsidó negyede és a város környéki zsidó telepek izraeli fennhatóság alá kerüljenek. Jeruzsálemmel kapcsolatban Lockhart csak annyit tudott mondani az őt faggató újságíróknak, hogy Barak szóvivője biztosította az amerikaiakat: reggel még nem volt sem írásos, sem szóbeli közlemény. Kofi Annan ENSZ-főtitkár is a szükséges és kölcsönös kompromisszumok meghozatalára sürgette a feleket a rendezési megállapodás érdekében. Zárolták Guszinszkij vagyonát MH-összeállítás Az állami duma - az orosz törvényhozás alsóháza - tegnap két olyan törvényt fogadott el, amely Vlagyimir Putyin elnök óhajának megfelelően erősíti a központi hatalmat Oroszországban. A Reuters szerint az orosz elnökhöz lojális alsóház többsége, több mint 300 képviselő, támogatta a központi hatalom megerősítését szolgáló intézkedéseket - bár a felsőház, a szövetségi tanács még kellemetlenkedhet. Az orosz nyomozók tegnap zárolták Guszinszkij Moszkva környéki házát és a hozzá tartozó földet. A sajtómágnás Media-Moszt birodalma és maga Guszinszkij ellen egyebek között nagy összegű sikkasztás vádja miatt folyik a nyomozás. Guszinszkij sajtóbirodalma kilógott a sorból: folyamatosan bírálta a Kremlt és Putyint. Az ügy alighanem újabb hullámokat kavar az orosz belpolitikai életben. A közvélemény attól tart, hogy Putyin emberei megint be akarják tömni a kritikus emberek száját. S minthogy más „oligarchák” ellen is indultak vizsgálatok, a közvélemény másik fele Putyint támogatja a „le a gazdagokkal” jelszó alatt. A Fülöp-szigetek kormánya tehetetlen Macska-egér játék „Hiszem, ha látom” - mondta tegnap Malajzia fülöp-szigeteki nagykövete azt a hírt kommentálva, hogy a Jolosziget urai, a muzulmán Abu Szajjaf csoport elengedte malajziai túszait. A túszügy április 23-a óta tart, a malajziai foglyok még nem szabadok - és a valósághoz tartozik, hogy a lázadók foglyainak száma még gyarapodott is - 38 emberrel üzletelnek. MH-összeállítás Roberto Aventajado, a Fülöp-szigetek elnökének tanácsadója, a fő „közvetítő” a túszválságban, a Reuters szerint elmondta: elsietettek azok a hírek, amelyek szerint a túszejtők elengedték volna hét malajziai foglyukat. Kitartott azonban amellett, hogy „az üzlet megszületett” - de hogy mennyiért, azt nem árulta el. Magas rangú rendőrök korábban azt mondták, hogy a túszejtők 3 millió dollárért egyeztek bele a malajziai foglyok szabadon bocsátásába. Aventajado, a közvetítő viszont erről semmit nem akar tudni. Manila és a fogva tartott emberek kormányai a nyilvánosság előtt kijelentették, hogy elleneznek bármiféle váltságdíjat. A túszejtés óta a muzulmánok elengedtek két malajziait és egy beteg német nőt - de még mindig fogva tartanak hét malajziait, két németet, két finnt, két franciát, két filippínót, két dél-afrikait és egy libanonit. Közben azonban elfogtak egy német riportert és három francia televíziós újságírót - és fogságukban van az a 13 filippínó evangélista, aki a környékre merészkedett, hogy imádkozzon a túszokért. A muzulmánok független államot akarnak alapítani a zömmel katolikus Fülöp-szigeteken. A túszügy nyomán újra erőre kapott a nagyobbik muzulmán szervezet, a mindanaói Iszlám Felszabadítási Front (MILF) is.