Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-22 / 223. szám
2000. szeptember 22péntek Surján: az aránytalan erő elfogadhatatlan Moszkvai elmozdulás a csecsen kérdésben Az orosz duma különbizottsága Csecsenföldről szóló jelentésében elismerte, hogy az orosz hadsereg kaukázusi beavatkozása során megkülönböztetés nélkül bánt a terroristákkal és a civil lakossággal - mondta lapunknak Moszkvából Surján László, aki az Európa Tanács alelnökeként részt vett az orosz alsóház tegnapi vitanapján. Újvári Miklós Surján László szerint az európai szervezetek közül csak az Európa Tanácsnak volt lelkiereje kritikákat megfogalmazni és konkrét gyakorlati lépéseket is tenni a csecsenföldi orosz jogsérelmek miatt. Tegnap a magyar fideszes képviselő tizenkét fős delegáció élén tárgyalt Moszkvában. Surján úgy véli, áttörés még nem, elmozdulás azonban történt a moszkvai politikában a csecsenföldi események megítéléséről. Fontosnak nevezte, hogy a duma vitanapján a képviselők szabadon nyilváníthattak véleményt a kaukázusi helyzetről, és többen nemcsak a csecsen harcosokat, hanem az orosz hadsereg egyes tagjait is banditáknak nevezték. Surján leszögezte, hogy az Európa Tanács az országok területi integritásának talaján áll, a terrorizmus semmilyen fajtáját nem tartja elfogadhatónak. „Semmi nem indokolja azonban az alapvető emberi jogok figyelmen kívül hagyását, az erő aránytalan alkalmazása pedig elfogadhatatlan” - mondta. Surján szintén előrelépésként értékelte, hogy Putyin orosz elnök különmegbízottat küldött Groznijba, a lerombolt csecsen fővárosba, aki emberi jogi irodát nyitott három Európa Tanácsbeli szakértő segítségével. Az azonban az ET szerint aránytalanság, hogy az ehhez az irodához eddig beérkezett több mint ötezer panasz közül csak tizenhat esetben indult ügyészi vizsgálat az orosz katonák jogsértései ügyében. Az irodavezető hat hete még nem kapott fizetést, és Surján szerint fontos, hogy a panaszok komoly eljárásokat és ítéleteket vonjanak maguk után. Mint mondta, egyelőre például nem tudni, hány ember tűnt el Csecsenföldön, de az irodában egyre többen jelzik, hogy hiányzik családtagjuk. „Nem tudjuk - idézte Surján a parlamenti vitanapon elhangzottakat -, hogy az érintettek izolációs táborokban vannak, meghaltak vagy elmenekültek. De félő, hogy ezrek tűntek el.” A duma említett bizottsága jelentésében úgy vélte, hogy az orosz hadsereg megkülönböztetés nélkül bánt a terroristákkal és a civilekkel. Ez az Európa Tanács szerint is elfogadhatatlan. „Elítéljük az emberrablást, a kábítószer-kereskedelmet, a robbantásokat. De mindezek az Európa Tanács egy tagállamát nem jogosítják fel arra, hogy az érintett térség fővárosát a földdel tegyék egyenlővé.” Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország válaszlépést tervez amiatt, mert az Európa Tanács parlamenti közgyűlése korábban felfüggesztette az orosz képviselők szavazati jogát. Moszkva csak a delegációvezető utazásához járult hozzá a közelgő strasbourgi közgyűlésre. Ez Surján szerint szarvashiba, amely tönkreteheti a tegnapi közös munka eredményét. Csempészettel gyanúsítják a román hírszerzést Bukaresti lapforrások szerint a legfontosabb román hírszerző testület, a Román Hírszerző Szolgálat a Bukarest melletti Otopeni repülőtéren valutával, gyermekekkel, kábítószerrel és műtárgyakkal kereskedik. MH-Bukarest A Ziua a hírszerzés terroristaellenes brigádjának egyik altisztjét, Mirel Musatot idézi, akit szerdán hallgatott meg a parlament hírszerző szolgálatot ellenőrző szakbizottsága. Ezt követően a sajtónak kifejtette: a hírszerzés a csempészakciókat a terroristaellenes alakulatok egyes vezető kádereinek jóváhagyásával bonyolítja le. Nem titkolta, őt és családját halállal fenyegették névtelen telefonálók, s leszögezte, konkrét bizonyítékokkal is alá tudja támasztani állításait, sőt azokat több kollégája is megerősítené, ha mindnyájan védelmet kapnának. Kifejtette, a parlamenti bizottság előtt a hírszerzés három tisztjét is megnevezte, akik benne vannak a csempészésben, konkrétan a terroristaellenes brigád főnökhelyetteséről, Ion Sabareanu alezredesről, Pamfil Valerica alezredesről, a terroristaellenes brigád 4. számú alakulatának főnökéről, valamint Gioni Popescu tábornokról van szó. A sajtónak elmondta, saját kérésére hallgatta meg őt a parlamenti bizottság. Az is kiderült, tavaly május óta tud a csempészakciókról, amelyekre többször is írásos jelentésben hívta fel felettesei figyelmét - minden eredmény nélkül. Értesülései szerint a gyermekkereskelemben elsősorban fogyatékos gyermekeket adnak el. Szavai szerint Sabareanu a vámilletékesekkel és a határrendőrséggel együttműködve több százezer dollár értékben juttat ki csempészárut az országból. Musat határozott, a sajtónak elmondta, ha a parlamenti bizottság sem tesz konkrét lépéseket bejelentése nyomán, akkor az államelnöki hivatalhoz és az ügyészséghez fordul. Végül elmondta, amikor a hírszerző szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut is tájékoztatni szerette volna, akkor becsületbíróság elé állították és tartalékállományba helyezték. Még közölte: hatalmon lévő politikai pártok is megpróbáltak nyomást gyakorolni rá, a kormánypárti politikusok közül név szerint említette a parlamenti bizottság elnökét, a parasztpárti Nicolae Ionescu Galbenit, valamint Verestóy Attila RMDSZ-szenátort. BT Újabb folyószennyezés történt Nagybányán Működhet tovább az Aurul Októberben lesz az ukrajnai négyoldalú tanácskozás a Tiszáról Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy a téli ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul cég ne okozzon több környezeti katasztrófát - mondta lapunknak Gönczy János. A tiszai kormánybiztos már megkapta az Európai Uniónak a balesetről készült jelentését. A Tisza vízgyűjtő területén osztozó államok október elején tárgyalnak a további tennivalókról. Közben újabb környezeti baleset történt Nagybányán - jelentette romániai tudósítónk. Cianidot és nehézfémeket tartalmazó meddőiszap került az ökológiailag már régebben „holtnak nyilvánított” Zazar folyóba. MH-összeállítás Noha Magyarország korábban az Aurul bezárását szorgalmazta, most elfogadja az unió szakértőinek megállapításait - reagált érdeklődésünk nyomán Gönczy János az EU Nagybánya-munkacsoportjának jelentésére. A bizottság felkérésére német, osztrák, magyar és román szakértőkből felálló bizottság augusztus 22-24. között járt Nagybányán, ahol a környezeti katasztrófát okozó szennyezőanyag-tárolók állapotát és az Aurul üzemének megnyitására vonatkozó elképzeléseket vizsgálta. Az általuk összeállított jelentés szerint - amelyet korábban lapunk, tegnap pedig a Krónika című magyar nyelvű erdélyi napilap ismertetett - környezetvédelmi okokból nem lenne szerencsés a tiszai ciánszennyezésért felelős nagybányai Aurul aranyfeldolgozó üzem bezárása. Az EU szakértői úgy vélik: a vállalat technológiája csak ideiglenesen elfogadható, középtávon biztonságosabb megoldásokat kell találni. Várhatóan erről, illetve a potenciális szennyezőforrások felszámolásáról tárgyalnak október elején a Tisza vízgyűjtő területén elhelyezkedő országok - Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna - képviselői. Elképzelhető, hogy az ukrajnai találkozón a felek a Tisza védelmét célzó közös munkatervben állapodnak meg - tudtuk meg. Az Aurulnak szeptember 30-ig kell bemutatnia a román környezetvédelmi hatóságoknak a termelés engedélyezéséhez szükséges dokumentációt. Bár néhány kérdést még tisztázni kell, az uniós szakemberek szerint az Aurul Rt. által bemutatott műszaki megoldások nagy vonalakban megfelelnek a rövid távú követelményeknek. A szakemberek mindenekelőtt olyan védőgát felépítését tartják szükségesnek, amely a legrosszabb esetben is képes a derítőből szabadba jutó mérgező folyadék és iszap megállítására, tárolására. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a ciántartalmú hulladék tárolása nyílt ülepítőkben továbbra is komoly kockázattal jár. A szakemberek abban is egyetértettek: a nagybányaihoz hasonló derítők és a felszínen folytatott bányaipari tevékenység biztonsága érdekében sokkal áttekinthetőbb törvényekre lenne szükség. Bukaresti tudósítónk, Bogdán Tibor arról számolt be, hogy újabb környezeti baleset történt Nagybányán. Ezúttal az Aurul vállalat nagybozintai ülepítőtavát a Flotációs Központ gazdasági egységgel összekötő, cianid tartalmú meddőt és nehézfémekkel szennyezett vizet szállító csatorna szakadt ki. A nagybányai környezetvédő ügynökség közlése szerint legkevesebb 140 köbméter cianidot és nehézfémeket tartalmazó iszap került a Zazar folyóba. Az ügynökség a Román Vízügyi Hatósággal együtt a cianidszennyezés haladéktalan megszüntetésére szólított fel. Környezetvédelmi szakemberek szerint a szennyezés nem okozhatott károkat a Zazarban, mivel az ökológiailag már régebben holt folyónak tekinthető. Most került nyilvánosságra, hogy a múlt hét végén a Fernezely folyót is ismeretlen anyaggal szennyezte a közeli bányakitermelés, aminek következtében jelentősen károsodott a folyó halállománya. Vízmintavétel a Tiszából Nagykörűnél FOTÓ: MH-ARCHÍD - HABIK CSABA Valódi Kaya Ibrahim aláírása? Jogszerűen, ám szokatlan módon a nyomozást folytató BRFK helyett a felügyeletet ellátó Fővárosi Főügyészségre küldték meg az írásszakértői véleményt az úgynevezett Kaya Ibrahim-bűnügyben. A vélemény szerint a Németországban élő Kaya Ibrahimtól vett aláírási minta nagy valószínűséggel megegyezik a Fideszközelinek mondott cégek megvásárlójának aláírásával. Az ügyben teljes a hírzárlat. Jelentős fordulatot vehet a Kaya Ibrahim török állampolgár által megvásárolt úgynevezett Fidesz-közeli cégek ügyében folytatott nyomozásban az az írásszakértői vélemény, amelynek még a meglétéről sem voltak hajlandók nyilatkozni a Fővárosi Főügyészségen. A HVG és a Világgazdaság híre szerint a szakértő úgy foglalt állást, hogy a cégek vásárlójaként hivatalosan feltüntetett Kaya Ibrahim aláírása nagy valószínűséggel megegyezik a vásárlás tényét eddig határozottan tagadó török Kaya Ibrahim aláírásával. A BRFK több mint egy éve nyomoz a százmillió forintos nagyságrendű köztartozást felhalmozó cégek megvásárlása után. Az ügyet ismerő szakemberek meglepőnek tartják, hogy a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség elsőként kérette be magához a szakvéleményt. Valló Erika ügyész a Magyar Hírlap érdeklődésére leszögezte: sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják a tegnap kiszivárgott információt a bekért szakértői vélemény tartalmáról. GZ KÜLFÖLD - BELFÖLD Kifizeti az MTV köztartozásait a költségvetés A kormány növelné a készülékhasználati díjat A tervezett inflációt meghaladó mértékben növelné a televíziókészülékek üzemben tartási díját a következő két évben a kormány. Ezen felül a költségvetési törvény tervezete szerint a büdzsé átvállalná a Magyar Televízió 7,2 milliárd forintos köztartozását. A Duna TV-ben ma szavaznak az új elnökről. Haszán Zoltán Ma szavaz a Duna TV tulajdonosi jogait gyakorló Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma a műholdas csatorna új elnökéről. A négy kormánypárti delegált mellett 23 civil szervezet képviselőjével kiegészített testület egyik tagja, Vetési László a kolozsvári Szabadság című lapban azt nyilatkozta, hogy „a határon túli kurátorok úgy tudják: a Duna TV a koalíciós egyeztetésben a kisgazdáknak jutott, valószínű, hogy az elnök jelölésének joga is a kisgazdáké.” A jelöltet a négytagú, ellenzéki delegáltak nélküli elnökség terjeszti a teljes kuratórium elé. Kisgazda körökben megerősítették korábbi értesülésünket, hogy valóban felmerült, bár csak rövid időre, Koltay Gábor elnökjelölése is. Egy közvetlenül a pártelnök mellett dolgozó parlamenti képviselőtől származó értesülésünk szerint az FKGP vezetőinek többsége változatlanul Bolyáki Attila kinevezését látná szívesen. Kérdésünkre Imrédy Szabolcs, Torgyán József miniszter személyi titkára megerősítette a Bolyáki támogatására vonatkozó információt. A jelölt jelenleg az MTV szerkesztője. Ugyancsak értesülésünk szerint esélyes a Duna TV jelenlegi alelnöke, Pekár István is a posztra. Ülést tartott a Magyar Televízió Rt. kuratóriuma, amelyen a vártnál nagyobb veszteség miatt leszállították az rt. alaptőkéjét, 8 milliárdról 1,2 milliárdra. Szabó László Zsolt tévéelnök és Bakó Lajos, a kuratórium elnöke a veszteség pontos összegét nem árulták el, de nem cáfolták, hogy az meghaladja a 12 milliárd forintot. Ebből a kétéves költségvetés-tervezet szerint 7,2 milliárd a köztartozás, amelyet a tévé helyett a büdzsé fizet majd ki. Szintén a költségvetés tervezetéből derül ki, hogy a tervezett inflációt jóval meghaladó mértékben, a jelenlegi 640- ről jövőre 690 forintra, két év múlva 740-re emelnék a készülékhasználati díjat. Szabó László Zsolt tévéelnök Magyar Hírlap . Két lépcsőben emelnének jövő évi nyugdíjtervek - Költségvetési megfontolásokkal indokolják Valószínűleg 2001-ben is kétszer emelik a nyugdíjakat - tudta meg a Magyar Hírlap. Januárban 7,3 százalékkal, s ugyanekkora mértékben emelik ekkor a jelenleg 16600 forintos nyugdíjminimumot is. A Fidesz-frakció által szorgalmazott plusz 3 százalékos emelésre később kerül sor, ám az visszamenőleges hatályú lesz - nyilatkozta Meszleny László, a Szociális és Családügyi Minisztérium szóvivője. Költségvetési megfontolásokból valószínű, hogy két nyugdíjemelés lesz jövőre. A törvény szerint járó 7,3 százalékos emelést - amelyet a 6 százalékos tervezett inflációból és 8,6 százalékos nettó átlagkereset-emelkedésből számoltak ki - januárban kifizetik a nyugdíjasoknak. A törvény előírja: a nyugdíjemeléssel egy időben s azonos mértékben kell valorizálni a jelenleg 16 600 forintos minimális ellátmányt is. Mivel a legkisebb nyugdíjhoz kötődik számos szociális juttatás mértéke, ezért a nyugdíjminimum további emelése jelentős költségvetési kiadásnövekedéssel járna. Ezért a törvényen felüli háromszázalékos emelésre később kerülne sor, de ez januárig visszamenőleges hatályú lesz, így éves szinten a nyugdíjellátások 10,3 százalékkal, a nyugdíjminimum viszont csak 7,3 százalékkal nő. A részleteken még dolgoznak a minisztériumban, így más forgatókönyv is elképzelhető - mondta Meszleny László, a Szociális és Családügyi Minisztérium szóvivője. Az idén novemberben esedékes 2,6 százalékos, januárig visszamenőleges nyugdíjemelésnél az októberi nyugdíjakat tekinti alapnak a tárca, nem a múlt decemberieket, ahogy azt a törvény előírná, így a nyugdíjasok jobban járnak - felelte kérdésünkre a szóvivő. Az első tizenegy hónapra 3 százalékot fizet a tárca, ugyanis a 2,6 százalékon felül 0,4 százaléknyi „késedelmi kamatot” is postára adnak. A decemberi nyugdíj viszont 2,6 százalékkal lesz magasabb a októberinél, így novemberben a 33 200 forintos átlagnyugdíj 863 forinttal emelkedik, s egy összegben 10 956 forintnyi elmaradt járadékot kap kézhez az átlagnyugdíjas. A visszamenőleges emelés 32,6 milliárd forinttal növeli a tb-alapok kiadásait. PZS Demonstrálni fog az autóspárt A Magyar Autósok Pártja (MAP) mindenképpen demonstrálni fog a magas üzemanyagárak miatt. A szegedi központú politikai tömörülés az egész országot lefedő forgalomlassító akciót tervez. Szilágyi Béla Információink szerint hétfőn folytatódnak a tárgyalások a kormány és a hat közúti fuvarozó érdekképviseleti szervezet között. Ezen a napon forgalomlassító demonstrációt szervez a Magyar Autósok Pártja, mert már nem nagyon érdekli őket, sikerül-e egyezségre jutni a tárgyaló feleknek vagy sem - nyilatkozta lapunknak Krnács Zsolt szóvivő. A szóvivő közölte: attól, hogy a kabinet netán enged majd és visszatéríti a fuvarozók által a büdzsébe befizetett jövedéki adó 25 százalékát, nem lesz jobb az autósoknak illetve a társadalomnak. Továbbra is iszonyúan magas árakon lehet majd vásárolni a benzint, a gázolajat. A kormány akkor kerülhetné el a megmozdulásokat, ha leviszi az árakat, vagy úgy, hogy rábírja a Molt erre a lépésre, vagy úgy, hogy csökkenti az üzemanyag adótartalmát - mondta Konács. A párt mintegy ötezer tagot számlál, de szimpatizánsaik száma több tízezerre tehető - állította a szóvivő. Akciójukat szerinte a helyi taxiskamarák is támogatják. Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete társelnöke elhatárolódott az autóspárt által tervezett megmozdulásoktól. Elmondta: a tárgyalások befejeztéig felelőtlenség lenne bármilyen demonstráció.