Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-27 / 227. szám
2000. szeptember 27., szerda Tőkés László elhatárolódott az MVSZ „lázadóitól” Tőkés László levélben utasította vissza részvételét azon a keddi régiótalálkozón, amelyre Szíjártó István anyaországi régióelnök, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökségének munkáját bojkottáló 12 elnökségi tag nevében hívta meg. Az MVSZ tiszteletbeli elnöke közölte, hogy Pálfy G. István környezetében nincs mit keresnie. Szíjártó István elmondása szerint a tegnapra tervezett találkozóra „a kormányhivatalok képviselői, egyházi vezetők, vezető magyar értelmiségiek” voltak hivatalosak. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tagjai közül a saját szervezete által törölt Pálfy G. István környezetében nincs mit keresnem - tudatta Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke levelében, amelynek tartalmáról az MVSZ sajtószolgálata tájékoztatta lapunkat. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke levelében leszögezte: „a Magyarok Világszövetsége, bár több úton-módon megkérdőjelezett, de törvényes vezetőségének irányítását, intézkedéseit és határozatait fogadom el - magamra nézve is - érvényesnek.” A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) hat tisztségviselőjének megszűnt a szervezettel való kapcsolata amiatt, hogy nem hajtották végre a májusi közgyűlés átvilágítási határozatát, további hét tisztségviselő helyzete pedig még vitatható - közölte a minap Patrubány Miklós. Az érintettek mindegyike anyaországi tisztségviselőként, Pozsgay Imre, Pálfy G. István, Szakály Sándor az elnökség, Bors József, Demény Antal a stratégiai-, Szalay Endréné pedig a szabályzatfelügyelő bizottság tagjaként tevékenykedett a világszövetségben. Mint ismert az MVSZ májusi küldöttgyűlésén határozatot fogadott el, amely arra kötelezte a világszövetség választott tisztségviselőit és hivatalának vezető alkalmazottait, hogy 30 napon belül kérjék átvilágításukat, és ennek megtörténtét hitelt érdemlően bizonyítsák a szövetség elnökségének. Aki ezt elutasítja, illetve eredménye elmarasztaló, az nem végezhet munkát az MVSZ-ben, és automatikusan megszűnik bárminemű kapcsolata a szövetséggel. A határozat 53 újonnan megválasztott tisztségviselőt és 5 hivatali alkalmazottat, összesen 58 embert érintett. Ebből 45-en eleget tettek kötelezettségüknek, 13-an azonban nem tartották magukra nézve kötelezőnek a közgyűlési határozatot. A hét tisztségviselő esetében a héten dönt a szervezet szabályzatfelügyelő bizottsága. LA Tőkés László A honvédelmi tárca egyelőre értékeli a különböző ajánlatokat A MiG-29-esekért lobbiztak Kecskeméten A vadászrepülőgépek körüli lobbizás ismételt felerősödésének kezdetét jelzi, hogy tegnap Kecskeméten landolt a német légierő két, felújított MiG-29-ese. A korszerűsített gépeket még ezen a héten bemutatják a politikai és a szakmai vezetőknek. Haszán Zoltán Egyelőre nem jutott nyugvópontra a magyar légierő korszerűsítésének ügye. A megrendelés igen komoly üzletet jelent. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy a nyugati harci gépek vagy a már jól ismert oroszok lesznek-e a befutók, ám tegnap Kecskeméten megjelentek a német légierő MiG-29-esei, mintegy jelezve, mire is számíthatnak a magyar pilóták, miután a NATO-elvárásoknak megfelelően átalakítják azokat. Az orosz típust modernizáló német céggel korábban már egy szándéknyilatkozatot is aláírt Szabó János honvédelmi miniszter, ennek ellenére a nemzetbiztonsági kabinet legutóbb ülésén úgy döntött: a tárcának október végéig egy tanulmányban rangsorolnia kell szakmaipénzügyi szempontból a nyugati típusokra vonatkozó ajánlatokat is. Ismert, hogy az amerikai kormány augusztus végén tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Honvédség milyen feltételekkel vásárolhat vagy bérelhet használt F-16-osokat. Ennek értékelése még tart, ráadásul Homoki János politikai államtitkár nemrégiben lapunk kérdésére közölte, hogy valamennyi érdeklődő cégtől bekérnek ajánlatokat. A miniszterek szűkebb testülete a kabinet legutóbbi ülésén arról is határozott, hogy a MiG-29-esek tervezett felújítását olcsóbban kell megoldani. A jelenleg, már így is takarékosabb elképzelés szerint a 27 MiG-ből 14-et korszerűsítenének, mintegy húszmilliárd forintért. Szakértők szerint a költségek további kurtítása azt jelenti, hogy átmenetileg felújítják az orosz típust, amíg nyugati gépeket be nem szereznek. Ez a megállapodástól számított legkevesebb két év. Újabb fegyelmit ejtett a HM Megszüntette a fegyelmi eljárást a Honvédelmi Minisztérium Sipos Géza ezredes ellen, aki két másik társával az elhíresült listaperben a tárca álláspontját megcáfoló vallomást tett. Sipos ellen a közigazgatási államtitkár indított eljárást titoksértés és engedély nélkül tett sajtónyilatkozatokat miatt. (A másik két ezredes munkáltatója a vezérkari főnök. Egyikük ellen már ejtették a fegyelmit, Sásik Lászlóra feddést szabtak ki, ami ellen panaszt emelt az ezredes.) Sipos lapunknak elmondta: a megszüntető határozatot nem juttatták el neki, azért úgy kellett utánajárni. A minisztérium jelenlegi állapotát ismerve nem csodálkozik azon, hogy az eljárás miatt senki nem kért tőle bocsánatot. Ezt a közigazgatási államtitkár akkor sem tette meg, amikor a vizsgálat idejére „szobafogságra” ítélte, arra utasítva, hogy munkaidőben nem hagyhatja el lakását. Szentmise az egy százalékért A katolikus egyház költségeinek harmincadát fedezik a felajánlások A katolikus egyház éves költségeinek mintegy harmincad részét fedezi a személyi jövedelemadók egy százalékának felajánlása - bár messze ezt az egyházat nevezik meg legtöbben kedvezményezettként. A katolikus egyház a Szent Istvánbazilikában szentmisén köszöni meg, és intézményei fejlesztésére fordítja az idén felajánlott 995 millió forintot. MH-összeállítás Mintegy 7,7 százalékkal, 24 ezer fővel többen ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát a katolikus egyháznak, mint tavaly - közölte lapunkkal Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Ez mintegy 161 millió forinttal jelent több adományt, mint tavaly, így idén csaknem eléri az egymilliárd forintot a hívek felajánlása. A Pénzügyminisztérium Püspöki Karának küldött értesítőjéből az is kiderül, hogy az összes felajánló 63,7 százaléka a Magyar Katolikus Egyházat jelölte meg kedvezményezettként. A pénzt idén intézményei fejlesztésére fordítja az egyház, míg tavaly főként idős papok nyugdíját egészítették ki belőle. Az egyház tevékenységének anyagi fedezete több forrásból származik: a hívek adományaiból, a személyi jövedelemadó egy százalékából, illetve állami támogatásokból. Az elmúlt évben az egyház bevételei meghaladták a harmincmilliárd forintot - tájékoztatott Veres András. Az említett összegből több mint nyolcmilliárd forint volt normatív, csaknem 11 milliárd 700 millió pedig nem normatív állami hozzájárulás. Az előbbi kategóriába az intézményekben ellátottak után kapott normatíva összege és a felsőoktatás állami támogatása tartozik. Az utóbbi a közoktatási és a szociális kiegészítő támogatásokat, emellett a hitoktatásra, az ingatlanfelújításokra, közgyűjteményekre adott költségvetési összegeket, továbbá az egyháznak kifizetett járadékot és a személyi jövedelemadó-bevételt foglalja magában. A felsoroltak mellett az egyház úgynevezett saját bevétele elérte a 9,5 milliárd forintot, az önkormányzatok hozzájárulása pedig a 431 millió forintot. Az egyház összes kiadása valamivel több mint 29 milliárd forint volt 1999- ben, hozzávetőlegesen 9,9 milliárd forintot a hitéletre, 16,5 milliárdot oktatásra, 2 milliárdot a szociális ellátásra, 404 milliót kultúrára, 215 millió forintot pedig az egészségügyre fordítottak. A kiadásokon, belül az egyház megközelítőleg 7 milliárd forintot szánt ingatlan-beruházásokra és -felújításokra - adta hírül az MTI. A Magyar Katolikus Egyház szentmisén köszöni meg a jövedelemadóból felajánlott összeget. Perújrafelvétel Hóman Bálint ügyében Lapunk értesülése szerint immár hivatalosan is perújrafelvételt kezdeményez Hóman Bálint ügyében 81 éves fia, aki a kanadai Ottawában él. A jeles történészt, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, aki a Horthy-korszak több kormányában is kultuszminiszter volt, a Népbíróságok Országos Tanácsa 1946. augusztus 17-én háborús bűntett miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az Akadémia pedig kizárta soraiból. Hóman Bálint büntetését a Váci Országos Börtönben töltötte, ahol 1951. június 2-án, az adatok szerint szívbénulás következtében hunyt el. Halálát 1954-ben, utólagosan anyakönyvezték, ám semmiféle utalás sem maradt eltemetése helyére. Földi maradványait a váci rabtemető tavaszi feltárásakor az egyik jeltelen sírban lelték meg, s a csontok igazságügyi orvosszakértői azonosítását követően Tasson, a családi sírboltban szándékozzák a maradványokat végső nyugalomra helyezni. A családot idehaza képviselő rokon, Harmath Kálmán gépészmérnök arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a jogi teendők ellátásával Bánáti Jánost, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét bízzák meg, aki a Kanadából érkező meghatalmazás kézhezvétele után foghat a bírósági iratok tanulmányozásához, a védelmi stratégia kidolgozásához. Ehhez csupán alapot szolgáltathat az ifjabb Hóman Bálint által fogalmazott s 1996-ban beterjesztett terjedelmes, inkább történelmi okfejtésekre, mint jogi ismérvekre alapozó rehabilitációs kérelem. A perújrafelvételt a Fővárosi Bíróság tárgyalja majd. KUB BELFÖLD Sokba kerülnek a kórházaknak az orvosságok A gyártók behajtják a profitot A patikai forgalomban kapható, támogatott orvosságoknál kétszer jobban, csaknem 60 százalékkal drágultak a kizárólag kórházakban használatos gyógyszerek az elmúlt három évben. Ez évente mintegy kétmilliárdos többletkiadást jelentett az intézményeknek. A tervek szerint a további árnövekedés kivédése érdekében a kórházi gyógyszerek áráról is a biztosítóval kellene megállapodniuk a gyártóknak. MH-információ/Haiman Éva A társadalombiztosítási támogatással megvásárolható orvosságok 28, a kizárólag kórházakban használatos gyógyszerek ugyanakkor 59 százalékkal drágultak az elmúlt három esztendőben. Legalábbis ezt mutatja az a 49 kórházra kiterjedő vizsgálat, amit az Egészségfejlesztési Kutatóintézettel közösen végzett a Magyar Kórházszövetség. A szövetség elnöke, Ajkay Zoltán megítélése szerint a felmérés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a gyógyszergyárak a kórházi gyógyszerek árán igyekeznek behozni a patikai orvosságoknál kényszerűen elvesztett profitot. Ezért drágultak több mint kétszer annyival az egészségügyi intézményekben használt gyógyszerek, mint a patikákban kaphatóak. Míg ugyanis ez utóbbiakról, legalábbis azokról, amelyekhez támogatást ad a biztosító, áralkut kell folytatniuk az egészségbiztosítóval, a kórházi készítmények árát szabadon, ők maguk határozhatják meg. Márpedig ez igen komoly tételt jelent, hiszen jelenleg a patikai forgalomban nem kapható szerek az egészségügyi intézmények gyógyszerfelhasználásának csaknem felét, 48 százalékát teszik ki. A kórházak ugyanakkor a többi orvosságot is tb-támogatás nélkül, teljes áron szerzik be, mégis a kizárólag kórházi körben használatos készítmények áremelkedése miatt kényszerültek becslések szerint összességében évi 2 milliárdos többletkiadásra az elmúlt három esztendőben - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ajkay Zoltán elmondta, hogy a további árnövekedés kivédése érdekében a Kórházszövetség és a tb-alapokért felelős politikai államtitkár tervei szerint a jövőben a kórházi gyógyszereket is bevonják az áralkuba. Ezt követően pedig ezeket a készítményeket is központilag, a biztosító szerezné be. Ajkay Zoltán szerint ezzel a módszerrel csupán néhány kórház járna a jelenleginél rosszabbul, ő ugyanis úgy tudja, hogy a gyógyszergyárak által jelenleg nyújtott árkedvezményekkel csak az intézmények egy kis hányada tud élni. Ajkay Zoltán MAGYAR HÍRLAP .