Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
2 Magyar Hírlap rt VILÁGHIRADÓ Minszki tüntetés a szabad választásért (MTI) Több ezer ember részvételével ellenzéki tüntetés volt tegnap Minszkben az október 15-ére kiírt parlamenti választások bojkottjáért. A tüntetők szabad és demokratikus szavazás kiírását követelték. Amerikai elnökjelöltek „edzőtáborban” (Reuters) Első nyilvános vitájukra készülnek az amerikai elnökjelöltek. A demokrata Al Gore (aki a Reuters és az MNSNBC felmérése szerint vasárnap két százalékkal vezetett ellenfele előtt a népszerűségi listákon) Floridában, a világ legnagyobb cápakutató intézetének komplexumában, míg a republikánus George W. Bush texasi farmján próbált a lehető legjobb formába kerülni a szerda esti „mérkőzés” előtt. Gore és csapata egyébként meghívott erre a hétvégére 13 olyan személyt is - akad közülük például acélmunkás és tűzoltó is akikkel a jelenlegi alelnök országos kampánykörútján találkozott. Mint magyarázták, arról akarnak beszélni, azzal foglalkoznának, amivel az emberek szoktak, amikor esténként televíziót néznek. Szöul halogatná a Korea-közi uniót (Reuters) Szöul folytatni kívánja négyoldalú egyeztetéseket Phenjannal, Washingtonnal és Pekinggel. A fegyveres erők napján mondott beszédében azonban Kim De Dzsung délkoreai elnök türelemre intette a két ország gyors egyesülésében bízókat. Mint kifejtette, Szöul szeretné ezt elérni, maga a folyamat azonban évtizedeket is igénybe vehet. A korai unió ugyanis - magyarázta - hátrányos gazdasági következményekkel járna, és növelné a kölcsönös bizalmatlanságot. Albán demokráciateszt (Reuters) Helyhatósági választásokat tartottak tegnap Albániában. Az esemény a három esztendővel ezelőtti anarchikus állapotokból talpa állni próbáló ország politikai stabilitásának első komoly próbatétele volt. A napközbeni jelentések visszaélésekről nem számoltak be, sőt Robert Frowick, a balkáni választások megfigyelésével megbízott amerikai tanácsadó kimondottan elégedetten nyilatkozott a Skoderben, az ország második legnagyobb városában tapasztaltakról. Támadás a zágrábi kabinet ellen (MTI) Előrehozott parlamenti választásokat követel a néhai Franjo Tudjman alapította és januárban ellenzékbe kényszerített Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), amely kiáltványban szólította fel a horvátokat, demokratikus módszerekkel fejezzék ki egyet nem értésüket az országot irányító hatpárti balközép koalíció politikájával szemben. A HDZ Stipe Mesic elnököt is támadta, azt vetve a szemére, hogy hét tábornok minapi kényszernyugdíjazásával „lefejezte a hadsereget, és tönkre akarja tenni az ország védelmi képességeit”. Az államfő egyébként eközben újabb halálos fenyegetést kapott. Ezúttal egy eddig ismeretlen horvát szervezet ítélte halálra. FOTÓ: REUTERS - VASILY VEDOSENKO MH-Bukarest Mugur Isarescu román kormányfő ígérete szerint ezen a héten jelenti be hivatalosan, hogy indul az őszi államfőválasztásokon. Ezt Temesváron közölte, az egyetemi tanév megnyitója alkalmából. Megerősítette, független jelöltként indul, de támogatást kaphat pártoktól és a civil társadalomtól egyaránt. Nem tagadta, vannak, akik „különböző okokból” igyekeznek bizonyos politikai színezet irányába elmozdítani, „de nem engedek nekik” - tette hozzá. Populista és erőteljesen nacionalista, 50 pontból álló kormányzási programot ismertetett országos tanácsának szombati ülésén a Nagy- Románia Párt elnöke, aki maga is hivatalosan közölte, több mint 400 ezer támogató aláírás birtokában jelölteti magát az államfőválasztásokra. Corneliu Vadim Tudor kifejtette, „az ország megmentéséért” indul a küzdelembe, mivel a jelenlegi koalíció „a nemzet elszegényedéséig” visszahúzta az országot. Mint mondotta, ha hatalmon lesz, megszünteti a román ipar csődbe juttatását, leállítja a nemzeti pénznem romlását, visszaszerzi Oroszországtól az első világháború idején odamenekített román kincstárat, újratárgyalja a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal aláírt szerződéseket. Bár védeni és szavatolni akarja a magántulajdont, de szükségesnek tartja elkobozni „a csalás útján felhalmozott hatalmas vagyonokat”. Első lépései között lenne az állam tekintélyének helyreállítása Hargita és Kovászna megyében, de bevonná a kormányzásba „a magyar etnikum és más kisebbségek legjobb képviselőit”. Végül bejelentette: a Tiraszpolban a moldovai háború óta bebörtönzött chisinaui Ilie Ilascu a hét végén megkapta a román állampolgárságot, és a Nagy- Románia Párt bacaui szenátorjelöltjeként indul a parlamenti választásokon. Tudor már indult el elnökválasztáson, sok babér azonban nem termet neki. BT Corneliu Vadim Tudor magyarokat ígér a kormányba Isarescu függetlenként indul Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAPJA A MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI 1 Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7200 Ft 8400 Ft 8400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD 2000. október 2., hétfő Az ellenzék megbénítaná Szerbiát Milosevic elutasítja a külföldi közvetítési ajánlatokat Már nyomtatják a második forduló szavazócéduláit Hétfő hajnalban az ellenzék megkísérli megbénítani az ország vérkeringését. Kostunica a választási eredmények tisztázása érdekében elfogadná a külföldi közvetítést, ettől azonban Milosevic mereven elzárkózik. MH-Újvidék/1. Garai Béla A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetői mielőbb döntésre akarják vinni a dolgot a választási csalások miatt kirobbant viszályban: bejelentésük szerint hétfő hajnali öt órakor megkezdődik az egész országra kiterjedő polgári engedetlenségi mozgalom, az általános sztrájk. A terv szerint hétfő hajnalban leáll a munka a gyárakban és a szolgáltató közművekben, délben pedig tüntetők tömege vonul a parlament épülete elé, ahol a szövetségi választási bizottság székel, és magyarázatot kér a manipulációkra. A sztrájkfelhívásnak számos művelődési és oktatási intézmény máris eleget tett: sok városban péntek óta nincs tanítás, bezártak a mozik, megszűntek a színházi előadások. Többfelé leállt a városi közlekedés, a rendelőkben pedig csak a sürgős esetekkel foglalkoznak. Számos üzemben megszakadt a munka. Az ellenzék többek között a posta és a határátjárók működését is meg akarja bénítani, ám nagy kérdés, hogy ez sikerül-e. A sztrájkolókat elbocsátással fenyegették meg. A rendőrség eddig sehol sem avatkozott be a megmozdulásokba. A rezsim egyelőre a meghátrálás legkisebb jelét sem mutatja. A választási bizottság elutasította a DOS követelését, hogy semmisítsék meg a hamisnak vélt 142 ezer koszovói szavazatot, amelyet állítólag „lojális albánok” adtak le Milosevicre. Ehelyett a bizottság elrendelte a szavazócédulák nyomtatását a jövő vasárnapra kiírt második menetre. Milosevic ugyanakkor visszautasította Moszkva ajánlatát, hogy Igor Ivanov külügyminiszter próbáljon közvetíteni a viszályban. Tegnap Belgrádba érkezett Ivanov két megbízottja, Vlagyimir Csizov és Alekszandr Tolkacs. Küldetésükről egyelőre csak annyi szivárgott ki: az orosz külügyminiszter üzenetét hozták Milosevicnek és Kostunicának, sürgetve, hogy a két fél képviselői egyeztessék a vitás választási eredményeket. Előzőleg Kostunica találkozott Jirí Dienstbierrel, az ENSZ emberjogi főbiztosával, majd kijelentette: reméli, a másik fél is elfogadja a külföldi segítséget. A választások utáni első nyilvános fellépésén Milosevic a belgrádi katonai főiskola végzős hallgatói előtt azzal vádolta az ellenzéki vezetőket, hogy készek külföldi erőket is behívni az országba, „azzal az ürüggyel, hogy megakadályozzák a vérontást”, ám szerinte éppen az ilyen intervenció követelne áldozatokat. Megjelenése eloszlatta azokat a híreszteléseket, hogy családjával együtt távozott az országból. Ugyanakkor Belgrádban makacsul tartják magukat a hírek, hogy felesége és két gyermeke már külföldre utazott, állítólag Moszkvába. Albright amerikai külügyminiszter Párizsba érkezett, ahol több európai partnerével, illetve az EU tisztségviselőivel egyeztet a jugoszláviai helyzetről. Közben Vlagyimir Putyin amerikai, német és olasz partnerével egyeztetett. Robbanással fenyegető helyzet Izraelben Folytatás az 1. oldalról A jelentések szerint az összes arab sebesült száma az ezret is meghaladhatja. A palesztinok állítják például, hogy zsidó telepesek is csatlakoztak a katonákhoz, akik szerintük tankelhárító lövedékekkel is lőtték az arabok ellenőrzése alatt lévő területeket. Az izraeli hadseregben a helyzet súlyosbodásától tartanak, s reményüket fejezték ki, hogy a palesztin hatóság a kedélyek megnyugtatására utasítja majd rendőrségét. Ugyanezt kérte a hétvégén Ehud Barak izraeli kormányfő is Jasszer Arafat palesztin vezetőtől, hozzátéve: nem fogják megengedni, hogy az erőszak eszközzé váljon a béketárgyalásokon. Arafat viszont azt követelte, vonják vissza az izraeli katonákat a palesztin városok bejárataitól. Ellenkező esetben, tette hozzá, más eszközökhöz folyamodik, akár a Biztonsági Tanács összehívását is kezdeményezni fogja. Arafat ugyanakkor a szaúdi Okaz napilapnak nyilatkozva az MTI szerint elmondta: szükség esetén bármely úton hajlandó elindulni, akár a háború útján is. A felvetésre, mely szerint folytatódhatnak-e ilyen körülmények között a béketárgyalások, a palesztin vezető úgy vélte, „az eddigi megbeszéléseket sem lehet béketárgyalásoknak nevezni, csupán kapcsolattartásnak”. Arafat szavait a palesztinok akár buzdításként is értékelhetik, főként az után, hogy harca hívták őket a szélsőséges fegyveres csoportok is. A Hezbollah és az egyiptomi Dzsamáa Iszlámija vezetői (utóbbit vádolják például a Luxorban elkövetett, 58 külföldi turista és négy egyiptomi életét követelő mészárlás elkövetésével) egyszerre kérték szent helyeik megvédését a nemzetközi közösségtől, s szólították fel harcra és bosszúra az arabokat. Az egyiptomi szélsőségesek első embere egyenesen disznóknak nevezte az izraelieket, akiket szerinte elítélő nyilatkozatokkal nem, legfeljebb gyilkossággal lehet visszarettenteni. Visszafogottabb hangnemben bírálták Izraelt az Arab Liga nagyköveteinek tegnapi rendkívüli ülésén. A kairói tanácskozáson a vérengzésért felelős személyek felelősségre vonását szorgalmazták, s az izraeli erők visszavonulását követelték. Egyben úgy vélték, leginkább Ariel Saron tehet a történtekről, aki „nem csupán a palesztinokat háborította fel, hanem az egész muzulmán világot”. Igor Ivanov orosz külügyminiszter mindkét félnek üzenetet küldött, amelyben elítélte a két tábor „szélsőségeseit”, akik zátonyra akarják futtatni a békefolyamatot. Tegnap estére - lapzártánk idejére - végül körvonalazódni látszott a tűzszünet is. Az izraeliek jelezték, hogy beszüntetik a tüzet, Arafat pedig feltételesen bár, de elfogadta az ajánlatot. Gázai és ciszjordániai szemtanúk a Reutersnek azt mondták: visszatérőben van a nyugalom. Libanoni szélsőséges palesztin harcra buzdít az izraeliek ellen fotó reuters - au hashiso HÁTTÉR Varsói várakozások Egy héttel a lengyel elnökválasztás előtt aligha történhet olyasmi, ami elütné a győzelemtől a jelenlegi államfőt, Aleksander Kwasniewskit. Hiszen az első közvélemény-kutatások eredményének közzététele óta nyilvánvaló volt, őt támogatja a döntő többség. Legfeljebb az hozott némi színt ezekbe a felmérésekbe, hogy 60 vagy 67 százalékos-e az előnye. Volt persze izgalom akkor, amikor az átvilágítás körüli hercehurca zajlott, nevezetesen hogy a jelenlegi elnök vagy a volt államfő, Lech Walesa - aki szintén indul most - ügynök volt-e vagy sem. A végkifejlet ismert, mindkettőjükről kiderült, hogy valakik hamis papírokkal manipuláltak. Ezek után amikor a verseny végképp eldőlni látszik, már mindenki azt találgatja, milyen következményei lesznek az elnökválasztásnak a résztvevőkre és a pártokra nézve. Kwasniewski sikere egyértelműen a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) helyzetét erősíti, ami nem elhanyagolható a közelgő parlamenti választások előtt. Viszont ez öt évre elodázza a problémát, hogy Kwasniewski visszatérhet a pártjába, és dönteni kell arról, ki is irányítja majd az SLD-t. A kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) jelöltjének, Marian Krzaklewskinek valószínűsíthető veresége az AWS soron következő válságát hordozza magában. Hogy ez a krízis mekkora lesz, attól függ, mennyire lesz katasztrofális a veresége. Ám megjósolható, hogy lesznek jelöltek és önjelöltek vezetőváltás esetére. A függetlenként induló Andrzej Olechowski hiába áll a közvélemény-kutatások szerint hol a második, hol a harmadik helyen, veresége számára azt jelenti, egy újabb esélye úszott el arra, hogy visszakerüljön a politikai élet meghatározó alakjai közé. A vidék támogatására számító Jaroslaw Kalinowskinak, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltjének meglehetősen alacsony a szavazóbázisa - úgy hat százalék lehet -, de még mindig több, mint a Samoobrona (Önvédelem) elnevezésű földműves-érdekvédelmi szervezet vezetőjének, Andrzej Leppernek, aki három százalék körül áll. Számára ez elodázhatatlanná teszi a beismerést: nem képes alternatívát állítani a PSL-lel szemben. Walesával nagyon kevesen számolnak, inkább az érdekes, ki nem szavazna rá. A legutóbbi felmérések például azt mutatták, hogy a választók 54 százaléka semmiképpen sem tenné ezt. Esetében tehát inkább az kérdés: mi késztet egy embert arra, hogy kitegye magát ilyen megalázó vereségnek? A válasz pedig csak az lehet, hogy a politikusok hiúsága és kóros önértékelése határtalan. Forró Evelyn Tovább romló kínai-vatikáni viszony MH-összeállítás Az eddiginél is feszültebbé vált a viszony a Vatikán és Peking között, miután II. János Pál pápa tegnap szentté avatott 120 kínai katolikus mártírt. Olyanokat emeltek a szentek közé, akiket 1649 és 1930 között a katolikus hit terjesztéséért gyilkoltak meg a távolkeleti országban - derült ki a Reuters által idézett vatikáni magyarázatból. Peking szerint azonban olyanokról van szó, akik a „külföldi gyarmatosítók” szolgálatában „rettenetes bűntetteket” követtek el. Kiváltképpen támadásnak értékelték, hogy a vatikáni ceremónia éppen Kína nemzeti ünnepén történt. „Az időpont kiválasztása az állítólagos szentek kanonizálásához nyílt sértés és gyalázat a kínai katolikus híveknek” - jelentette ki a Reuters szerint a pekingi vezetéshez hű katolikus egyház egyik püspöke. Az utóbbi időben már körvonalazódni látszottak a Vatikán és Kína párbeszédének keretei, most azonban ez a lehetőség távolabbinak tűnik - írta az MTI. Pekingben tegnap a betiltott Falunkung szekta több százezer hívét tartóztatták le a Tienanmen téren. A mozgalom ugyanis tüntetést szervezett a nemzeti ünnepre. Napfény és boldogság Két órás repülőúttal egy másik világba érkezel: ez Tunézia, a napfényes tengerpart és a kényelem országa. Vánnak a vízisportok és a római kor emlékei. A konyhaművészet friss ízei után ismerkedj meg a közeli oázisokkal, indult felfedezőútra a Szahara homokdűnéi között. Rád mosolyog és magával ragad egy egzotikus világ. Tunézia - a kaland csupán két órára van. TUNÉZIAI NEMZETI IDEGENFORGALMI HIVATAL 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. II.em./212. Tel.: 267-53-51