Magyar Hírlap, 2000. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
2000. november 2., csütörtök Nincs NATO-felvétel 2002-ig Budapesten tartja közgyűlését az Atlanti Szervezetek Társasága Az elkövetkezendő két évben biztosan nem lesz NATO-bővítés, derült ki az Atlanti Szervezetek Társaságának (ATA) négynapos közgyűlésén. Lord Robertson NATO-főtitkár egynapos látogatása során találkozott a konferenciától távol maradó Orbán Viktorral is. Bilkei-Gorzó Borbála A 2002-es NATO-csúcsig nem lesz tagfelvétel a katonai szervezetbe - jelentette ki Lord Robertson főtitkár. Az ATA budapesti közgyűlésén nem hangzott el konkrétum a következő csatlakozás időpontjáról, és nem tudni azt sem, hogy mely országokkal kezdenek majd felvételi tárgyalásokat. Lord Robertson NATO-főtitkár a keddi közgyűlés ideje alatt találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és megbeszélést folytattak a balkáni kérdések mellett a magyar haderőreformról is. Lord Robertson az eszmecsere utáni sajtótájékoztatón elmondta: rendkívül fontos feladat, hogy a NATO-tagállamok megfelelő kapacitással rendelkező, jól felszerelt, azonnal bevethető hadsereget tartsanak fenn. Orbán Viktor a találkozó után kijelentette, hogy a magyar hadsereg reformja az előre elgondolt lépések szerint halad. A miniszterelnök hangsúlyozta, a kétéves költségvetés biztonságot ad arra nézve is, hogy Magyarország a NATO-val kötött megállapodásaihoz hűen tartani tudja a hadsereg pénzügyi támogatásának növekvő mértékét. Szó esett a személyi változtatásokról is, amelyek a miniszterelnök szerint alapfeltételei voltak a hadsereg reformjának, hozzátette, „a megszületett szükséges személyi döntések megalapozhatják a magyar hadsereg belső reputációját, s ezáltal a NATO- nak is jobb partnerei lehetünk - közölte a miniszterelnök”. A Magyar Hírlap a bezárásra ítélt pápai repülőtér sorsáról érdeklődött, miután a repülőtér korszerűsítésére a NATO forrásokat szabadított fel, ezek egy részét a magyarok már le is hívták, de még nem használták fel. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, ez belpolitikai kérdés: „mi nem Pápáról beszéltünk, hanem egy NATO-bázisról. A NATO-t tájékoztattuk, hogy Pápa helyett Kecskemétet és Taszárt szeretnénk továbbfejleszteni, de ez belpolitikai kérdés, amelyről már döntés született". A NATO főtitkára kedden találkozott a külügyi bizottság elnökével is. Szent-Iványi István az MH-nak nyilatkozva megjegyezte, szóba került a NATO-bővítés módja. Szent- Iványi hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országok köre várhatóan hamarosan Horvátországgal bővül. Mint mondta, ő a kiscsoportos bővítés híve, mivel sok ország egyszerre történő felvétele nehéz helyzetbe hozná a NATO jól működő belső rendszerét. Orbán Viktor ismét találkozott Mugur Isarescuval Szoboravatás és határátkelő-átadás A kormány több tagjának jelenlétében leplezte le Orbán Viktor miniszterelnök kedden Debrecenben gróf Tisza István, egykori miniszterelnök szobrát. A szoboravatás előtt a miniszterelnök a román kormányfővel átadta a nyírábrányi határállomást. MH-Debrecen/Bukarest Kangúr Tibor/Bogdán Tibor Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közösen adta át a Hajdú- Bihar megyei Nyírábrány és a romániai Érmihályfalva közötti nemzetközi határállomást. A két település között korábban csak korlátozott időben és csak a két ország állampolgárai által igénybe vehető átkelő működött. A nemzetközivé nyilvánított és éjjel-nappal működő átkelő felavatása után Orbán Viktor arról szólt, hogy a határállomás révén tovább bővülhet a két ország közötti árucsere, így a gépjármű-kereskedelem, illetve a magyar húsexport. A román miniszterelnök a találkozó után kifejtette, megállapodtak abban, hogy a magyar húsexporttal szembeni román védővámok esetében „megpróbálják megtalálni a középutat”. Ennek érdekében jövő héten megbeszélést folytat a védővámok megszüntetését ellenző Romániai Hústermelők Egyesületének vezetőivel. Mugur Isarescu leszögezte, a két kormány nemcsak „nagy stratégiákkal, hanem a román és a magyar állampolgárok konkrét gondjaival is foglalkozik”. Elmondta azt is, Orbán Viktor ígéretet tett a magyar határnál feltartóztatott 800 romániai Matíz gépkocsi behozatalának megoldására. Orbán Viktor ezután leplezte le gróf Tisza István szobrát a debreceni egyetem területén. Tisza István révén 1912-ben alapítottak egyetemet Debrecenben. Hálából a város 1921-ben az alapítóról nevezte el az egyetemet, majd 1926-ban szobrot is állítottak neki. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását 1945-ben Valószínűleg baloldali diákok döntötték le. A szobrot ezután szenespincékben rejtegették, majd a rendszerváltás idején merült fel először az újraállítás gondolata. Kósa Lajos polgármester a szobor másodszori avatásán arra emlékeztetett, Tisza István a konzervatív liberális generáció utolsó nagy képviselője volt. Orbán Viktor kiemelte: Tisza István az utolsó pillanatig ellenezte Magyarország hadba lépését az első világháború idején, mégis őt tették felelőssé a háború okozta szenvedésekért. A két kormányfő nemzetközi átkelőhellyé nyilvánította a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást fotó: mitoláh gábor KÜLFÖLD - BELFÖLD Öt év után új szerződést kellene kötni az amerikai kormánnyal Kölcsönadnák az F-16-osokat Az amerikai kormány módosította a használt F-16-os vadászgépek bérbeadására vonatkozó ajánlatát, ingyen kölcsönözne gépeket Lengyelországnak - jelentette be Bronislaw Komorowski lengyel nemzetvédelmi miniszter. Lapunk értesülése szerint ez a konstrukció már eleve szerepel a Magyarországnak kidolgozott hasonló, augusztus végén zárt ajtók mögött ismertetett javaslatban, ám a gépek rendszerbe állításához még így is több tízmilliárd forint szükséges. Lengyel számítások szerint a 16 régebbi típusú, az amerikai hadseregben már nem használt F-16 A/B vadászgép NATO-normákhoz igazítása és üzembe állítása, valamint a pilóták képzése 150 millió dollárba kerülne. Haszán Zoltán Értesüléseink szerint az amerikai kormány öt évre adná kölcsön Magyarországnak a használt F-16-os vadászgépeket, mivel ennyit engedélyeznek az amerikai törvények. Ezek után új szerződést kellene kötni, amely minisztériumi források szerint rejt némi kockázatot magában. Amennyiben nem sikerül megállapodni, a milliárdokért korszerűsített gépeket vissza kellene adni. Az ajánlatot azt követően dolgozták ki a tengerentúlon, hogy a magyar honvédelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá egy német-orosz konzorciummal az egyetlen rendszerben maradt harci repülő, a MiG-29-esek felújításáról. Az amerikai nagykövet élesen bírálta az orosz típus felújítását. Időközben a HM tendert írt ki MiG-29-es szimulátor beszerzésére. A kétfordulós pályázatra öten jelentkeztek, több ajánlattevő szerint a berendezés átalakítható más típusra is. A szimulátor ára szakértők szerint 1,5 milliárd forint, ám a tárca szerint ez még mindig olcsóbb, mint az eddigi gyakorlatot követve Szlovákiába kivinni a pilótákat, és jóval takarékosabb, mint egy ténylegesen repült óra, amely a MiG-29-esnél hárommillió forint. Magyarországon a jövő hónapban várható a nemzetbiztonsági kabinet döntése a légierő fejlesztéséről. Lapunk beszámolt arról, hogy szeptember végén a honvédelmi miniszter levelet küldött a NATO-nagyköveteknek és a repülőgépgyártóknak, amelyben Szabó János 14, illetve 24 gép beszerzésének lehetőségéről kért információkat. A tárca vezetője lapunk kérdésére annyit közölt, hogy már több visszajelzés érkezett. A távirati iroda híre szerint a magyar kollégáikhoz hasonló helyzetben lévő lengyel pilóták körében ellenkezést váltott ki a használt F-16-osok kölcsönzése, ők inkább az FA-18 Hornet és a svéd-brit Gripen vadászgépek mellett vannak. Utóbbi Magyarországon is jelezte részvételi szándékát egy esetleges tenderen. A hírek szerint ugyanakkor az F-18-asokat gyártó Boeing egy másik típussal, az F-15-ösökkel venne részt a versengésben. Ezt informálisan a cég már jelezte a honvédelmi tárcának. Szakértők szerint az F-15-ösök ára jóval magasabb a konkurens gépeknél. Mégsem rabosították a miskolci rádiósokat Rágalmazás és becsületsértés miatt jelentette fel Miskolc polgármestere és közgyűlése a városi rádió ügyvezetőjét és főszerkesztőjét. A törvény ellenére azonban a rendőrkapitány nem vette bűnügyi nyilvántartásba őket. Balázsi Tibor, a miskolci rádió ügyvezetője lapunknak elmondta: riportot készítettek arról, hogy a város vezetői 273 millió forintot költöttek a diósgyőri focicsapatra, amely utóbb megszűnt. Az önkormányzat ezen híradás miatt perelt. A rádió főszerkesztőjének és ügyvezetőjének kedden délután fél egyre küldtek idézést a Miskolci Rendőrkapitányságtól, hogy bűnügyi nyilvántartásba vegyék őket a magánvádas eljárás miatt. Néhány órával ezt megelőzően Pásztor Albert rendőrkapitány azonban telefonon értesítette az újságírókat, hogy mégsem „rabosítja” őket - mondta Balázsi Tibor. Ennek ellenére mégis elmentek az idézésben szereplő időpontban, ám a megadott szoba zárva volt. Sikerült bejutniuk a rendőrkapitányhoz, aki megerősítette, hogy bár tisztában van döntése precedensértékével, nem veszi bűnügyi nyilvántartásba a főszerkesztőt és az ügyvezetőt, s részéről az ügy befejeződött - fejtette ki Balázsi Tibor. Hozzátette: egyelőre várják a további tájékoztatást a felperestől vagy a bíróságtól. Korábban nagy vitát váltott ki, amikor a budapesti III. kerületi rendőrkapitányságon Varga Attilát, a Népszabadság újságíróját rabosították. Őt Balogh Gyula, a kisgazdák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke rágalmazás miatt jelentette fel. NSZ Több mint ötezer sorkatona szerelt le A sorkatonai szolgálat teljesítése után ötezer-ötszázhúsz fiatal szerelt le kedden. A most távozó sorkatonák idén februárban kezdték meg szolgálatukat. A bevonulás után hatszázötvenen szereltek le idő előtt különböző okok miatt. A Magyar Honvédség alakulataitól távozó fiatalok leszerelési segélyben részesülhetnek, ami a honvéd-alapilletmény - háromezer-kilencszáz forint - másfélszeresétől az ötszöröséig terjedő összeg lehet. Magyar Hírlap . Egyelőre nem működhet a Nemzeti Földalap A kormány az Antenna Hungária Rt. (AH) 100 százalékát privatizálja - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő, a keddi Budapest-Debrecen közötti vonatúton tartott kormányülést követő tájékoztatóján. Januárban nem kezdheti meg működését a Nemzeti Földalap, mivel a szükséges törvények elfogadására idén már nincs lehetőség. A miniszterek a termelőszövetkezetek kisebbségi üzletrész-tulajdonosainak „kártalanításáról” sem tudtak dönteni. Az Antenna Hungária Rt. 100 százalékát privatizálni kívánja a kormány, ha sikerül olyan jogi megoldást találni, amely tulajdonrész nélkül is lehetővé teszi az állami érdek érvényesítését. A műsorszolgáltató cég 49 százalékos tulajdonrészét a privatizációs szervezet az év végéig felkínálja eladásra. A kormány korábbi döntése szerint a tartós állami tulajdonrész nem süllyedhetett volna 25 százalék plusz egy szavazat alá. A privatizációs tervek változása miatt a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, illetve a privatizációs törvényt is módosítani kell, ezért az első két jogszabálytervezet módosítását a jelenlegi formában nem fogadta el a kabinet. Nem jutottak dűlőre a miniszterek a keddi kormányülésen a mezőgazdasági szövetkezetek kisebbségi tulajdonosainak kivásárlásáról - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő. Az érintettek köréről eltérő vélekedések alakultak ki: a szaktárca szerint 150 ezer, az ellenzéki képviselők szerint viszont 450 ezer ember rendelkezik kisebbségi tulajdonrésszel a termelőszövetkezetekben, akik nem tudják gyakorolni tulajdonosi jogaikat. Borókai elmondta, hogy az üzletrészekre jelenleg nincs fedezet a kétéves költségvetési tervben, elképzelhető, hogy a kivásárlásokhoz a szövetkezetek vesznek fel hitelt, állami garanciával. Az viszont már eldőlt - erősítette meg a kormányszóvivő, - hogy január elsejétől nem kezdheti meg működését a a Nemzeti Földalap, ugyanis az ehhez szükséges törvényt idén már nem tudja megtárgyalni a parlament. PZS Három kártérítési pert indít a magyar állam az Aurul ellen? Hónapok elteltével választották ki az ügyvédi irodát Több hónapig tartó egyeztetés után kiválasztották azt az ügyvédi irodát, amely a magyar államot képviseli a februári ciánszennyezést okozó romániai Aurul elleni kártérítési perben - értesült a Magyar Hírlap. Kulcsár Anna A tiszai kormánybiztos hivatalában megerősítették lapunk értesülését, amely szerint kiválasztották azt az ügyvédi irodát, amely a magyar államnak az aranykinyeréssel foglalkozó Aurul elleni kártérítési perét intézi majd. Úgy tudjuk, hosszú egyeztetés és válogatás után a választás Szecskay András ügyvédi irodájára esett. Montskó Éva, a kormánybiztosi iroda szóvivője ezt az értesülésünket nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az ügyvéd pedig - titoktartásra hivatkozva - nem nyilatkozott. A budapesti jogászt szakmai berkekben a kártérítési jog specialistájaként ismerik. Hírek szerint a ciánszennyeződés kapcsán nem csupán Budapesten indítana eljárást a magyar állam. Meg nem erősített értesülésünk szerint kezdeményezni fog egy államigazgatási eljárást is, mégpedig a bányaüzem székhelyén, Nagybányán. Ebben kéri a jelenleg ideiglenes engedéllyel működő Aurul tevékenységének felfüggesztését. Szó van egy romániai per megindításáról is. Ennek célja az, hogy az bánya küszöbölje ki technológiájából a veszélyforrásokat. A két utóbbi eljárásban értesülésünk szerint egy kolozsvári ügyvéd képviselné az államot. A ciánszennyezés miatt Magyarország két fő követelést fogalmazott meg: térítsék meg az ország bizonyítékokkal alátámasztott 29,3 milliárd forintos kárigényét, és garantálják, hogy a nagybányai üzem a továbbiakban nem jelent veszélyt. A peren kívüli egyezkedés biztatóan indult, ám nemrégiben megrekedt. A csődöt jelentő ausztrál Esmeralda cég elzárkózott attól, hogy a magyar állam minden követelését teljesítse. Ráadásul az illetékes román környezetvédelmi hatóságok néhány napon belül döntenek arról, megadják-e a végleges működési engedélyt az Aurainak. JKA Előzetes letartóztatásban a „Papa” A Budapesti Központi Kerületi Bíróság egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a „Papa” néven ismert Sándor István nyugalmazott alezredest. Az MSZP-s Tóth Károly lapunkkal közölte: ma határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, és kezdeményezi, hogy az olajbizottságnak a hónap végéig ne kelljen befejeznie munkáját. MH-összefoglaló nyomozóról korábban a Világgazdaság című lap azt írta, hogy az olajmaffia egyes képviselői szerint keresztapaként irányította az alvilágot. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt operatív tisztjének ezért kellett volna megjelennie a parlamenti testület előtt, ám ez elmaradt, mivel az ügyészség szerint veszélyeztette volna a nyomozást. Az olajbizottságban emiatt parázs vita robbant ki. Arról mindenesetre döntöttek, hogy ha a Parlament épületében erre nincs mód, akkor kihelyezett ülésen, akár az ügyészségen is meghallgatják Sándor Istvánt, akiről volt főnöke a KBI-t egykor irányító Kiss Ernő dandártábornok is azt mondta, hogy nem vezetett nyomozást olajügyekben. Hozzá hasonlóan Tonhauser László nyugalmazott rendőr ezredes is elismerte, hogy a szervezett alvilág valóban kereste a kapcsolatot a politikával, sőt be is épült abba. Tóth Károly szocialista bizottsági tag lapunknak elmondta: ma benyújtja határozati javaslatát, miszerint töröljék el az olajbizottság működésének november 30-ai határidejét. Tóth úgy látja ugyanis, hogy az igazságszolgáltatást felgyorsította a testület léte, és ennek vétek lenne véget vetni.