Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-14 / 292. szám
6 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Szolzsenyicin francia kitüntetése (MTI) Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írónak Moszkvában átadták a francia erkölcs- és politikatudományi akadémia nagydíját. A moszkvai francia nagykövetségen tartott ünnepségen vehette át a 82 esztendős, világhírű orosz író - a Gulag-szigetcsoport, a Rákosztály és más remekművek szerzője - a kitüntetést, amelyet 1983 óta ítél oda a francia akadémia a kultúra, a tudomány és a művészet jeles művelőinek. Magyar hangverseny Brüsszelben (MTI) A brüsszeli városháza gótikus nagytermében kamarahangversenyt tartott Jeremiás Margit magyar énekművésznő és tanítványai a szombathelyi Vianna da Motta kamarazenekar kíséretével. Jeremiás Margit, aki a világhírű zongoraművész, Cziffra György unokahúga, 1956- ban Nyugatra menekült, és Belgiumban települt le. A salzburgi Mozart énekverseny győztese, majd a brüsszeli királyi konzervatórium tanára jelenleg három belgiumi akadémián tanít, és alt hangja ma is gyakran hallható a pódiumokon. A brüsszeli hangverseny műsorán a barokk zene gyöngyszemeiből - Pergolesi, Bach, Händel, Purcell, Mozart műveiből adott elő részleteket tanítványaival. Tíz éve hunyt el Friedrich Dürrenmatt (MTI) Friedrich Dürrenmatt sok honfitársa szemében elsősorban nem a világhírű író volt, hanem a „csúnya” ember, aki „saját fészkébe piszkított”. 1990 novemberében, alig néhány héttel halála előtt még alaposan megleckéztette a polgári Svájcot, amikor börtönnek nevezte hazáját, ahol „minden fogoly egyúttal a maga börtönőre is”. Hazájában december 14-én, halálának tizedik évfordulóján egész sor irodalmi rendezvénnyel emlékeznek meg a nagy drámaíróról. A Dürrenmatt-láz Hollywoodot is hatalmába kerítette. A mozik műsorára kerül Sean Penn rendezésében Az ígéret legújabb filmváltozata. Az 1958-ban íródott művészi krimiben Jack Nicholson alakítja a főszerepet. Özvegye, Charlotte Kerr szeptemberben Neuchatelban megnyitotta a férje nevét viselő központot, ahol elsősorban az író festményei és rajzai láthatók. Dürrenmatt néhány héttel 70. születésnapja előtt, december 14-én hunyt el otthonában, Neuchatelban. Halálát szívinfarktus okozta. A Fókusz Könyváruház sikerlistája Magyar szerzők: Kepes András: Krónika - Történetek Esterházy: Harmonia Caelestis Kiszely Gábor: ÁVH - Egy terrorszervezet története Lengyel László: Fortinbras királysága Vámos Miklós: Apák könyve Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos Görög Ibolya: Mindennapi maceráink Vujity Tvrtko: Tizenkét pokoli történet Bolgár György: Beszéljük meg! Nagy Lajos: Képtelen természetrajz Külföldi szerzők: J. K. Rowling: Harry Potter és a tűz serlege Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai Christopher Andrew-Vaszilij Mitrohin: A Mitrohin-archívum Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp Terah K. Collins: Feng Shui - A térrendezés ősi kínai művészete Gabriel García Márquez: Tizenkét vándor novella Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia És várlak téged tudhatod... Francia novellák a szerelemről J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura J. K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája KULTÚRA 2000. december 14., csütörtök Kerényi Miklós Gábor, Meczner János, Novák János, Sas József és Megyeri László kapott bizalmat Ez is operett, az is operett Az igazgatóválasztás kétfordulós „játékában” megszületett az első olyan direktor, aki újnak számít a palettán. A fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága tegnap Kerényi Miklós Gábort választotta a Budapesti Operettszínház igazgatójává. A tizenegy érvényes szavazatból Kerényi hetet, az eddigi direktor, Halasi Imre kettőt, Koltay Gábor és Kalmár Péter pedig egy-egy voksot tudhat magáénak. Az Operett Színházra egyébként hét érvényes pályázat született, ezek közül első helyen az átépítést irányító Halasi Imrét javasolta a hattagú szakmai testület. Másodiknak Kerényi Miklós Gábort, harmadiknak pedig Kalmár Pétert helyezték el a képzeletbeli ranglétrán. A kulturális bizottság meglehetősen hosszúra nyúló vita után döntött, ki legyen az Operett igazgatója. A személyeskedéstől sem mentes ügyrendi vita szinte hosszabbra nyúlt, mint az érdemi meghallgatás. Ekkorra már újraválasztották a Budapest Bábszínház eddigi direktorát, Meczner Jánost, a Kolibri Színház eddigi direktorát, Novák Jánost és a Mikroszkóp Színpad igazgatóját, Sas Józsefet. Az előbbi kettő egyhangúlag nyerte el a bizottság tetszését. Sas Józseffel kissé pikírt vita keveredett a politikai kabaré műfajáról. Sas erőteljesen hangsúlyozta, hogy a jó kabaré mindig bánt valakit, a rendszersemleges butaságot és törvényszerűen a hatalmon lévőket. Sas József után került sor az Operett Színház tárgyalására. Élénk szóváltás kerekedett a szakmai zsűri funkciójáról, volt olyan kulturális bizottsági tag, aki azt állította, hogy a szakmai grémium szinte helyettük akar dönteni. A jelöltek meghallgatása szinte drámai volt. Volt olyan, aki láthatóan szorongott, szinte belesápadt a meghallgatásába, más kétségbeesetten két kézzel kapaszkodott az általa tartott mikrofonba, jó néhány vizsgáztató jellegű keresztkérdés is elhangzott. Az egyik bizottsági tag meg is kérdezte az elnöktől, hogy a kulturális bizottság ülésén vagyunk-e, mert néhány felszólalás már ezt is kétségessé tette. Halasi Imréről többen elmondták, ő maga is elmondta, hogy nem teljesíthette az általa vállalt programot, hiszen közbejött az építkezés. Ezért mindenki elismerését fejezte ki Halasinak. De szóba került, hogy a felújítás után is igen rossz lesz a színház színpada. Nem megfelelő ugyanis a mérete, nyolc lakást kellett volna megvásárolni ahhoz, hogy elfogadható alakú és méretű legyen. Schiffer János főpolgármester-helyettes elmondta, hogy megpróbálták kivásárolni a lakásokat, de nem sikerült. És bizonyos építési engedélyre kapták a címzett támogatást, sajnos a törvények értelmében egy szöget sem lehet máshogy beverni, különben elvonnák a pénzt. A pénzhiányra egyébként többen panaszkodtak, és szorgalmazták a Budapest Bábszínház sokáig nem halasztható rekonstrukcióját. Eközben burleszkjelenetek játszódtak le a mikrofonok adogatásával, régóta megoldatlan, hogy minden képviselőnek külön mikrofonja legyen. Sustorgásoktól, összenevetésektől volt zajos a terem. A maratoni ülés végén az eddigiekhez képest röviden hallgatta meg az elcsigázott bizottság a szintén kissé elcsigázott három jelöltet, akik a Thália Színházra aspiráltak. Bálikó Tamás és Görgey Gábor is elmondta, hogy nincs eléggé arculata a teátrumnak, ők szeretnének határozottabb profilt adni neki. A bizottság azonban értékelte Megyeri László direktor eddigi munkáját, és egyhangúan este negyed hétkor őt erősítette meg mandátumában. Bóta Gábor „Volt olyan, aki láthatóan szorongott, szinte belesápadt a meghallgatásába, más kétségbeesetten két kézzel kapaszkodott az általa tartott mikrofonba.” Benedek Miklós, Verebes István, Fábri Péter és Sas József - döntésre várva fotó: isza ferenc Igazolni a női nézőpont jogosultságát Könyv a társadalmi nemekről Lévai Katalin: régi beidegződéseket bolygattam meg „Olyan tudást akartam nyilvánosságra hozni, amely jellemző viselkedésformák és értékrendek bemutatásával igazolja a női nézőpont létjogosultságát” - írja Lévai Katalin, A nő szerint a világ című könyvének előszavában. - Mi volt a szándéka a könyvvel? - Azt gondoltam, megírom azokat a nőkkel kapcsolatos mítoszokat, amelyekről nem tudjuk pontosan, hogy mítoszok, de állandóan szembetalálkozunk velük. A jó anya, a jó feleség és hasonlók mítoszát. Aztán rájöttem, ha ezt teszem, arról írok, hogy a társadalom hogyan látja a nőket, és nem azt, hogy egy nő hogyan látja a világot, írok a feminizmusról, és arról, a minket körülvevő világ, a tömegkultúra, a reklámok hogyan szabnak ránk különböző szerepeket, és hogy ezeknek megfelelünk-e vagy sem. Ez a rész szól a férfiasságról, a nőiességről, a szexualitásról. A könyv harmadik része az igazi mikrovilág, interjúk, levélben megírt életek szerepelnek benne. - Ez akkor egy feminista kötet? - Rengeteg fenntartásom volt a feminizmussal szemben, de ahogy elolvastam sok személyes hangú visszaemlékezést, egyre inkább a téma bűvkörébe kerültem. Rájöttem, kevés és torz az ismeretünk a feminizmusról. - Kiknek írta a könyvet? - Harminc évtől felfelé azok a nők fogják leginkább olvasni, akik Valahol már megtapasztalták, hogy hátrány érte őket, csak azért mert nők. Vagyis, akik reflektáltak már saját nem biológiai, hanem társadalmi nemükre. - Olvashatunk a könyvben amolyan női sikersztorikat is? - Azok a „sikersztorik", amelyeket én elolvastam, többnyire inkább drámai élethelyzetek voltak - az a siker bennük, hogy túlélték a nehéz szituációkat. - De ugye, azért nem az derül ki, hogy merő szenvedés nőként élni? Biztos van olyan története, amely a nemek egészséges viszonyát mutatja be. - Találtam azért ilyet is. A leíró módszer ellenére a szellemi életet provokáló szándékkal írtam a könyvet. - Ezek szerint a férfiaknak és a férfiakról is szól, hogy ők, mint a másik nem képviselői, hogyan élik meg a nőkérdést? - Kiderül, hogy a férfiak is tudnak szenvedni attól a kényszertől, meg kell felelniük a győztes ideálnak. Örültem, hogy férfiak, akik olvasták a könyvet, azt mondták, régi beidegződéseiket bolygattam meg. Dusza Erika Érettségi tételanalízis AZ ÍRÁSBELI V. Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében - Lírai műelemző írásbeli érettségi tétel - írta. Kovács András Berzsenyi elégiáiban olyan összetett, összegző élmények jutnak kifejezésre, ahol az illúziókból való kiábrándulás a valóság felismeréséig jut. Az ifjúság elmúlásának fájdalmát a költő az elmúlás egyetemes élményévé teszi. Elégikus versei tele vannak olyan hangulati jelzőkkel, amelyek elvezetnek az érzelmesség felszínétől a vallomások telítettségéig, így a romantikus elvágyódás bánattá és lemondássá érik. A Berzsenyi-féle elégiai táj talán a legszebben az érték- és időszembesítő, illetve létösszegző költeményében, a Közelítő térben ölt testet. A verset dús források táplálják: a költő magánya, az élethez fűződő drága kapcsolatnak megszakadása, kiábrándulása, sorsára való rádöbbenése. A költő életének őszéhez ért az utolsó szerelmi vágyakkal szívében. Maga a cím is hordozza ezt a lopva közeledő elmúlás riadalmát, és ez predesztinálja az egész vers hangvételét. Mégis elsősorban nem a halálfélelem szólal meg költeményében, sokkal inkább a lélek kiégettsége, elsivárosodása, az ifjúság elmúltával az öröm és a szépség nélküli élet kifosztottsága, egyhangú monotóniája és az egyre elviselhetetlenebbé váló elmagányosodás. Életéből lassan eltűnnek a magasra röpítő szenvedélyek, érzelmek, köztük a szerelem is. A vers témájából fakadóan Berzsenyi a múlt és jelen értékeit vizsgálja, így a nosztalgikus életérzések feltárása, illetve a költő által vágyott eszmények és a tapasztalati valóság feloldhatatlan ellentéte adja a mélyen elégikus hangnemet. A mű felépítése könnyen követhető, a költő gondolatmenete logikus: az első szerkezeti egységben az őszi természetet festi le, majd egy általánosító rész következik, zárásként pedig saját életére alkalmazza a tanulságot. (Érdemes megfigyelni, hogy Babits Mihály az ősz és tavasz közönben a Közelítő tél több motívumát is átvette, így a szerkezeti felépítést is.) Az első három strófában a költő nemcsak az őszt festi le, hanem a nyár és a tavasz hiányát is, így átminősül a cím ígérte leírás, s ez kettős hatást vált ki: nemcsak a jelen sivárságára döbbent rá, hanem a múlt értékeinek visszahozhatatlan elvesztésére is. Annál is inkább, mert a múltat idillé próbálja varázsolni a visszafelé néző emlékezet, a megszépítő időbeli távolság. Ezt nyomatékosítják a múlthoz kötődő pozitív értékű, antik hangulatú szavak, utalások: a kertet „ligetté”, „rózsás labirinth”-tá eszményíti Berzsenyi, melyben „Zephyr” lengedezett és „symphonia szólt”. Az első három versszakban összesen hét tagadószó fordul elő és ezt fokozzák a negatív tartalmú szavak: „hervad”, „hullnak”, „homály”, „borong”, „szomorú”, „kihalt”, melyek egy ellenidillt vázolnak fel. A pompa tagadása teszi még élesebbé, fájdalmasabbá a verszene sugallta melankóliát. A képi ellentétek konkrétságukon túl az öröm és a gyász, az élet és a halál komor szembenállását képviselik. Fontos megjegyezni, hogy a természet - mint a Levéltöredékben - lelki tájat is jelent, s e kettő harmóniája jelenti a költő számára az idilli nyugalmat. Ezért érdekes, hogy az elmúlás egységes drámája játszódik le előttünk a természetben, az egyetemes létben és az egyén életében egyszerre. A tartalom és a forma ilyen művészi egysége a világirodalomban is ritka, talán csak Goethe tudta megvalósítani: „Immár minden bércet / Csend ül, / Halk lomb, alig érzed, / Lendül, / Sóhajt az éj. / Már búvik a berki madárka, / Te is nemsokára / Nyugszol, ne félj...” (Vándor éji dala)., Berzsenyi az első három szakaszban a természet leírásával érzékelteti az idő kérlelhetetlen múlását, majd a táj korlátait romantikus merészséggel töri át, és a „szárnyas” idővel a végtelenségbe ér, ahonnan nézve minden csak átmeneti jelenség: „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, / S minden mivé tűnő szárnya körül lebeg! / Minden csak jelenés; minden az ég alatt, / Mint a kis nefelejcs, enyész.” Míg Kemény Zsigmond mindent úgy élt át, hogy észrevette a bennük rejlő tragikumot, Berzsenyi minden dolognak - így a törékeny kis nefelejcsnek is - a múlandóságát érezte rögtön: „Még eddig a múlandóságnak magvát sem éreztem ereimben, de most érzem egész semmiségemet és csüggedek” - írja a harminchárom éves, fiatal költő. Az erő mint formateremtő energia jelenik meg, s nála alakult át a statikus világkép dinamikussá (minden erő egyfelé rohan, az elmúlás felé). A vers zárlatában szomorú lemondással veszi tudomásul, hogy észrevétlenül, kihasználatlanul örökre elmúlt fiatalsága. Most már a költő egész eddigi fiatalsága szétfoszlottságában lepleződik le, egyszerre sugalmazva önnön teltségét, s e teltség mögött tünékeny pillanatnyiságát: „Még alig ízleli nektárját ajakam, még alig illetem egy-két zsenge virágait.” A közeledő téllel megszakad a természet és az emberi lét párhuzama, harmóniája: a lírai én számára nincs több kikelet, ugyanakkor lelkében egyaránt igenli magát az élet és a halál. Ezt az érzést erősíti valamelyest az „Itt hágy” kétszeri ismétlése, mondatpárhuzama. (A már említett Babits műben mindez így hangzik: „Csak az én telem nem ily múlandó. /Csak az én halálom nem halandó. /... Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki... / Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!”) Berzsenyi számára az élet immár a vágyat fájdalommá, a gyönyört bánattá érleli. A halálsejtelem a pillanatot az érzelem és értelem teljességével tölti meg s egyszerre kell átélnie az elmúlást mint természeti jelenséget, egyéni élményt és egyetemes törvényszerűséget: „Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom. / Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!” Az illatok, színek, fények és kedves hangok az idő egyetlen szárnycsapására elhalványulnak, s a „mégeket” és a „majdot” véglegesen érvényteleníti a „soha” szigorúsága. Ez az ősz, az élet és a halál, a születés és az elmúlás, a gyönyör és a fájdalom egysége. A költő nem a kezdetet és a véget, hanem a lét teljességét ismeri fel a lírai hős életelemeként. A vers talán legmeghatóbb része, mikor a fájdalom és szerelem, gyönyör és halál még egyszer egyesülnek a múlandóság hangulatában, s ezt a költő érett bölcsességgel, rezignációval éli át: „Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti / Lollim barna szemöldöke!” - „A szerelmes szembenézésébe húzza össze az élet szemhatárát, e legmélyebb, legvalóbb pillanat mögé állítva a halál bizonyosságát” (Barta János). Valóban egyszerre: éli, szemléli, szenvedi meg és megméri sorsát, s Berzsenyi e nosztalgikus fájdalmát talán a legszebben Alphonse de Lamartine A tó című műve fejezi ki: „Állj meg, szárnyas idő órák, gyönyörű percek, / ne óh ne fussatok!”, „Öröklét, pusztulás, múlt, sötét szakadékok, / mi lesz a lét, amit elnyel örvényetek?” Felhasznált irodalom: Takáts Gyula: Az igazi poézis keresése Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. Magyar irodalomtörténet Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az immár harmadik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát napvilágot: 32 héten át, hétfőtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalízis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 A" és 32 „ET tételt gyűjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgyűjtemények és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pedig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: magyar nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem ,A’ tételek, szerdánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli mintatételek, péntekenként: történelem „B" tételek és segédanyagok. A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy sikerű Repeta felvételi könyv szerzője; Száray Miklós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető magyartanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így: a magyar nyelv és irodalom sorozaté Kovács András, a történelemé Batka Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit. Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: DFT-BUDAPEST EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE Jó munkát, sikeres felkészülést!Magyar Hírlap Ez a lap jár Önnek! Magyar nyelv és irodalom Országos rádió a Juventus? A Juventus Rádió, mely Magyarország első számú regionális rádiójaként működött, 2001-től országos szinten is vezető szerepre pályázik. A médiatörvény és az ORTT által kínált hálózatba kapcsolódási lehetőséggel élve, hat város kapott engedélyt, hogy csatlakozzon az FM 89,5 hullámsávon sugárzó Juventus Rádióhoz, így jövőre Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Eger és Debrecen lakói is bekapcsolódhatnak a rádió programjaiba. Míg eddig a lakosság 31 százalékát érték el, az új évben előreláthatóan ez a duplájára nő. A Juventus eddig engedélyezett hálózatát is tovább szeretné bővíteni: az ORTT által kiírt pályázaton ugyanis két újabb helyi adót is megjelölt: Keszthelyt és Szombathelyt. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb, nemzetközi rádióhálózatokat üzemeltető társasága, a Metromedia International Inc. 1994 óta működteti a Juventus Rádiót, melynek hallgatottsága az elmúlt hat év alatt megtízszereződött. DK XXI. század - game over Mediawave boszorkányok nélkül Hagyományteremtő Luca-napi sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Mediawave szervezői a Tütü Tangó kávéházban. A Mediawave Alapítvány elnöke, Durst György Luca székére állva jelentette be, jövőre április 27-e és május 5-e között, immár tizenegyedik alkalommal rendezik meg Győrött a fényírók fesztiválját. A népszokásokhoz hű ceremónia keretében kard is került Durst György kezébe, amely a boszorkányokat és rontó szellemeket távol tartotta az eseménytől. Tölgyesi Gábor A magyar fesztiválok létét bizonytalanná tette a kulturális programok támogatásában bevezetett utófinanszírozás rendszere, s még az is valószínűnek látszott, az idei Mediawave lesz az utolsó. A független filmekre fókuszáló összművészeti fesztivál segítségére sietett azonban a Magyar Televízió, amely a Mediawave fő médiatámogatója lesz, de az Országos Rádió és Televízió Testület, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a kultusztárca is segíti az eseményt. Durst György beszámolójából kiderült, biztató jelek mutatnak arra, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány, az Ifjúsági és Sportminisztérium is hivatalos támogatója, az Est Csoport pedig médiatámogatója lesz a fesztiválnak. A tizenegyedik Mediawave nevezési időszaka január 20-ával zárul, a versenyre eddig mintegy harminc film érkezett. Alkotások érkeztek már Oroszországból, Izraelből, Görögországból és Amerikából is, de az idei fesztiválgyőztes film, a Tuvalu, az álomsziget stúdiója, a német Bavaria is újabb alkotásokkal képviselteti magát Győrött. (A Bavaria a fiatal német „újhullámos” rendezők gyűjtőhelye.) Újdonság, hogy a nemzetközi filmverseny kisebbségi, porlepte dobozok és ifjúsági kategóriáinak köre videó és televízió kategóriával bővült. A zenei kínálat jövőre is meglepetéseket tartogat. Fellép James Blood Ulmer afroamerikai gitáros, a jazz no wave és a free funk jeles képviselője. Dél-Afrikából és Egyiptomból egy-egy hagyományos népi zenét játszó együttes érkezik. A fesztivál ideje alatt lesz megtekinthető Somogyi Győző grafikusművész mintegy kétezer darabból álló huszársorozata. A Mediawave jövőre a játék jegyében zajlik. Lesz virsli és vurstli, Boka Gábor vásári komédiásai mellett valószínűleg egy kanadai szürreális cirkusz is tiszteletét teszi az eseményen. Az idei konferencia témája is a játék lesz, amelyhez a XXI. század game over tanulmánykötet megjelentetését tervezik. A fesztivál filmes és zenei programjait a hagyományos győri, romándi és dunaszerdahelyi helyszínek mellett ezúttal Nickelsdorfban is bemutatják. A hetvenhatodik történet Napra pontosan 66 évvel ezelőtt a Forum (ma Puskin) moziban egy váratlan siker indult országhódító útjára. A különösebb eredetiséggel nem vádolható Meseautót elsősorban idillikus meséje - a szegény gépírólány és a gazdag igazgató minden akadályt legyőző szerelme, s persze a kitűnő színészi alakítások (elsősorban is a Kabos Gyula-Gombaszögi Ella páros, s az akkor frissen felfedezett Perczel Zita) tették élvezetessé. Az elkövetkező néhány évben - ahogy Nemeskürty István írja A magyar film történetében - 75 hasonló meseszövésű, szereposztású, a Mesautó receptjét utánzó film született. Kabay Barna és Petényi Katalin gondoltak most egy „merészet”, s visszatértek a forráshoz, az alapműhöz. Bár ami az eredményt illeti, ezt akár a 76. feldolgozásnak is tekinthetjük. A remake nehéz, többesélyes vállalkozás. Elvileg összemérhetőnek kell lennie az eredetivel, annak hangulatával, világával, a színészi alakításokkal, de meg kell állnia a saját lábán, önálló, öntörvényű műként is. A Vadnay László írta, Gaál Béla rendezte jó öreg Meseautó kifejezetten gyengécske mozi. Ezt a színvonalat, középszert nem nehéz űberolni. Az új Meseautónak mégsem sikerült. A forgatókönyvet jegyző Nógrádi Gá- FILM NEVÉI Meseautó MAGYAR FILM Rendezte: Kabay Barna, Petényi Katalin Operatőr Máthé Tibor Szereplők: Bajor Imre, Kern András, Stohl András, Ónodi Eszter, Molnár Piroska, Pogány Judit, Bezerédi Zoltán bár kicsit leporolta, mai környezetbe helyezte a mesét, s igazított is rajta valamicskét. A korszerűség jegyében Szűcs János nem egy vállalatot, hanem egy bevásárlóközpontot igazgat, Kovács Vera gépírókisasszonyból görkorcsolyás kézbesítő lett, az igazgató nagybácsikájából pedig barát, s egy autószalon tulajdonosa. A többi szereplő, a cselekmény iránya, s persze az erkölcsi tanulság - a szerelem minden akadályt legyőz, a pénz nem boldogít - változatlan maradt. És, bár kétségtelen, hogy a nézők vágya az idill, a társadalmi igazságtalanságokat giccsben feloldó mesék után örök, nem lehet úgy filmet készíteni, mintha 66 év nyomtalanul múlt volna el. A magyar társadalom szerkezete, a gazdasági, társadalmi, kulturális közeg is más, s ennek megfelelően mások a hőstípusok s a konfliktusok is. (Ma például egy luxuskocsinak más a helyi értéke, nem jelent olyan szenzációt, mint 1934-ben.) Az alkotók arról is elfeledkeztek, hogy egy mai giccsnek tetszetősebb a csomagolása, hihetőbb a meséje, üzemképesebben működik a dramaturgiai gépezete, a pszichológiai, dramaturgiai logikátlanságoktól hemzsegő forgatókönyvből poros, nyögvenyelős mulatságot rendeztek. (A vígjátékhoz való affinitásuk hiányát előző filmjük, a Hippolyt is bizonyította.) A színészek szinte mindegyike más-más stílusban játszik: van, aki komédiát, van, aki szalonvígjátékot, esetleg kabarét, s akad, aki ripacskodik. Talán a visszafogottan komédiázó Molnár Piroska az egyetlen, aki érzi, hogy miféle ironikus stílusra lenne itt szükség. Bajor Imre (Halmos Aladár) nehezen tud megküzdeni nagy elődje emlékével, folyamatosan Kabost utánozza. Még leginkább kettejük párosán, s Halmos bemondásain lehet el-elmosolyodni. Szomorú, hogy az alkotók energiájából, tehetségéből csak ennyire, szórakoztatás ürügyén csak ilyen fiaskóra futotta. Gervai András