Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ A pápa a békéért (MTI) A nemzetközi békés együttélés érdekében bizalom­mal és kitartással kell haladni a párbeszéd útján - mutatott rá II. János Pál. A pápa az ezredév első Úr angyala imádsá­gában - a római Szent Péter téren, ötvenezer hívő és a Va­tikánba akkreditált diplomáciai testület jelenlétében - hét­fő délelőtt megismételte a 34. alkalommal megrendezendő béke világnapja alkalmából megfogalmazott üzenetének főbb gondolatait. Felhívta a figyelmet e párbeszéd nehézsé­geire egy olyan korban, amikor különböző kultúrák szem­besülnek egymással. Újévi merénylet Isztambulban (AFP) Bomba robbant Isztambul központjában az újév hajnalán: a Takszim téren éjfél után felrobbantott szerke­zet tíz embert megsebesített az újévet ünneplő tömegben. Eres Cakir, a város kormányzója a CNN török adásának nyilatkozva közölte, hogy szerencsére a sebesülések több­sége nem súlyos, az áldozatok megfelelő orvosi ellátásban részesültek. Arról nem nyilatkozott, kit gyanúsítanak a me­rénylettel. Általános sztrájk Nepálban (AP) Általános sztrájk bénította meg hétfőn Nepál életét: a munkabeszüntetést a helyi kommunista pártok szövetsége hirdette meg, hogy így tiltakozzon a múlt heti tüntetések idején tanúsított kemény rendőrségi fellépés ellen, amely összesen négy emberéletet követelt. A kétnaposra tervezett sztrájk hatására zárva maradtak a boltok és az iskolák, s ko­csikat is alig-alig lehetett látni az utakon. Nepálban a múlt héten amiatt robbantak ki sorozatos tüntetések, hogy Hritrik Rosan, a népszerű indiai filmsztár állítólag becsmér­lően szólt az ország lakosairól. A filmsztár ezt kategoriku­san tagadja, és a Kathmandu Post elemzője, Amit Dakal szerint sok nepáli hisz is neki. Folytatódik a közszolgálati tévés botrány (MTI) Továbbra sincs nyugalom a közszolgálati Cseh Tele­vízióban, amelynek alkalmazottai nem hajlandóak elismer­ni Jirí Hodac vezérigazgatóvá való kinevezését, és már más­fél hete megszállva tartják a hírszerkesztőség termeit. Hodac hétfőn délelőtt rendőrséget hívott az épületbe és se­gítségükkel igazoltatta a hírszerkesztőségben tartózkodó mintegy 50 személyt. A hírszerkesztőség termeit az új vezér­­igazgató által megbízott őrző-védő szolgálat már vasárnap este lezárta, és senkit nem enged se ki, se be. A hírszerkesz­tőségben tartózkodó alkalmazottaknak így nincs lehetősé­gük használni az emeleten lévő mosdókat és a vécéket sem. Szilveszter éjjelén ezért a fellázadt alkalmazottakat támoga­tó polgárok az ablakon keresztül száraz vécéket „szállítot­tak” az épületbe, s ugyancsak ezen az úton kerül be az élel­miszer, a tiszta ruha és másfajta szükséges utánpótlás is. Húszévi óévbúcsúztató díszszemléje (Reuters) Nagyszabású díszszemlével és saját kezű díszlövé­sekkel búcsúztatta az óévet Szaddám Huszein iraki elnök. A négyórás vasárnapi díszszemlén mintegy ezer korszerű orosz gyártmányú harckocsi vonult fel modern légvédelmi és föld-föld rakétákkal együtt. Huszein elnök a díszemelvé­nyen egyik kezében egy puskát szorongatott, és időnként - fél kézzel - lőtt is vele, mint képünkön látszik, üdvözölve az egyes katonai egységeket. Huszéin nemrég azt mondta, hogy Iraknak összesen 6 millió 607 ezer 306 önkéntese van, akik közül 2 millió 51 ezer 791 a nők létszáma. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az­­ »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt.. • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grfikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133,mapv 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1150-tól 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt. Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! " LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek esetén 1 hónapra - - 1500 R negyedévre 4000 Ft 4 500 Ft 4 500 R félévre 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft 1 évre 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Erőszakkal kezdődött az új év Izraelben Meggyilkolták Kahane rabbi fiát­­ Jasszer Arafat a tervek szerint ma találkozik Bill Clintonnal Legalább negyven ember megsebesült tegnap Izrael­ben egy terrormerényletben, három palesztin pedig hétfő­re virradó éjszaka vesztette életét az összecsapásokban. Egyiptom szerint semmi re­mény a békeszerződés meg­kötésére Bill Clinton hivatali idejében. MH-összefoglaló Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant hétfő este, a legna­gyobb csúcsforgalomban a Tel-Avivtól északra fekvő Netanjában. A merényletben legalább negyven ember meg­sebesült, egyikük állapota sú­lyos. A Reuters szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a kör­nyéken az összes ablak kitö­rött. A helyi rendőrség egyik illetékese az izraeli katonai rá­diónak elmondta: elképzelhe­tő, hogy a súlyos sebesült az egyik elkövető. Ez arra enged következtetni, hogy öngyilkos merényletről volt szó, melyet egyelőre egyetlen szervezet sem vállalt magára. Mivel a merénylet egybe­esett a Fatah megalapításá­nak 36. évfordulójával, Ef­­raim Szne védelmi minisz­terhelyettes nem zárta ki az Arafat vezette mozgalom fe­lelősségét. - Lehet véletlen egybeesés, de minden lehe­tőséget megvizsgálunk, és hamarosan kiderül az igaz­ság - mondta. Mindenesetre hasonló merényleteket a múltban a Hamasz és az Isz­lám Dzsihád hajtott végre Iz­raelben. A merénylet hírére Barak azonnal összehívta az izraeli biztonsági kabinet ülését. Három palesztin vesztette életét hétfőre virradó éjszaka. A palesztin biztonsági szolgá­lat két tisztjét Ciszjordánia északi részén, Tulkarm köze­lében ölték meg az izraeliek. Palesztin források szerint mindkettejükkel golyó vég­zett, s már holtan találták meg őket, ruha nélkül, eltört ke­zekkel - vagyis valószínűleg megkínozták, majd kivégez­ték őket. A hírt nem erősítet­ték meg az izraeliek, csak annyit közöltek az AFP tudó­sítójával, hogy a körzetben vasárnap este heves tűzpárbaj zajlott a hadsereg egységei és fegyveres palesztinok között. A harmadik áldozat az a 12 éves palesztin fiú, aki vasár­nap Hebron közelében sebe­sült meg. Velük 365-re nőtt a szeptember vége óta tartó fel­kelés halottainak száma, kö­zülük 308 a palesztin. Vasárnapi meggyilkolták a Kah betiltott arabgyűlölő szervezet alapítójának fiát és menyét is. (Meir Kahane rab­bit egy arab férfi 1990-ben New Yorkban megölte.) Fia, a harmincas éveiben járó Benjamin Zeév Kahane gép­kocsijára, amelyben feleségé­vel és öt gyermekével utazott, Ramallah közelében nyitot­tak tüzet automata fegyve­rekből a palesztinok. A szü­lők meghaltak, a gyerekek pedig megsebesültek, az egyik súlyosan - közölték a jeruzsálemi kórházban. Az izraeli hadsereg úttorlaszokat állított fel a környéken - je­lentette az AFP. Kevés reményt ad a meg­békélésre, hogy a Fatah fel­szólította a palesztinokat: két héten át még nagyobb erőbe­dobással vívják az intifádát és 2001-ben kiáltsák ki a füg­getlen palesztin államot. Bár Arafat kijelentette, kész meg­vitatni a béketervet Clinton­nal, s a Fehér Ház késő esti bejelentése szerint a két poli­tikus talán ma találkozik egy­mással. Amr Musza egyipto­mi külügyminiszter szerint azonban semmi jele annak, hogy hamarosan meg lehetne állapodni. Nem bízik a meg­egyezésben Slomo Ben Ami külügyminiszter sem, aki a héten Svédországba és Né­metországba utazik. Azt mondta: készülnek erre az es­hetőségre. Barak hozzátette: ebben az esetben kell felké­szülniük az egyoldalú elzár­kózásra a palesztinoktól. Tegnapra virradóra belehalt a sebesüléseibe egy 12 éves palesztin kisfiú is, akit tegnap temettek el fotó: reuters - wayefhashlamoun Az időjárás meghiúsította a békülési akciót Visszafordult a tajvani hajó A kedvezőtlen időjárás meg­hiúsította az első közvetlen tajvani-kínai kapcsolatfel­vételt: az erős hullámzás miatt visszafordult a tajvani üzletembereket Kínába szál­lító hajó. MH-összefoglaló Tajvan öt évtizedes tilalom után tegnaptól lehetővé teszi, hogy a hozzá tartozó két szi­get - Kinmen és Macu vala­mint az anyaország között szabad legyen a közvetlen ke­reskedelem és a hajóközleke­dés. Ez Tajpej legnagyobb megbékélési gesztusa Pe­­kinggel szemben. Az első, történelmi hajóút azonban tegnap kudarccal végződött: a magánjachtot, amely fedélzetén több mint ötven, a turizmusban érde­kelt üzletemberrel, illetve új­ságíróval Kinmenről a kínai Hsziamen kikötőjébe indult, a hatalmas hullámok 15 perc után visszatérésre kényszerí­tették. Erről az utasok ma­guk számoltak be a Reuters­­nek. Li Csi-vi, egy 31 éves kinmeni üzletember, aki 150 amerikai dollárnak megfele­lő összeget fizetett a három­naposra tervezett útért, el­mondta a brit hírügynökség­nek, hogy az utasok biztonsá­ga érdekében döntöttek a visszafordulás mellett. Egy másik utas, Je Csin-hu hozzá­tette: az újságírók partraszál­lását nem engedélyezték vol­na Kínában. A két fél kapcsolatainak jövőjével egyébként mind a pekingi, mind a tajvani veze­tők foglalkoztak újévi kö­szöntőjükben. Csiang Cö­­min kínai elnök a Kína és Tajvan közötti egyesülést a kínai nép egyik elsőbbséget élvező feladataként emelte ki. „A kínai nép elsőbbséget élvező feladatai a harmadik évezredben az ország moder­nizálása, a haza újraegyesíté­sének megvalósítása és a vi­lágbéke megőrzése” - hang­súlyozta a média által közve­tített beszédében a kínai el­nök, aki ismételten erő alkal­mazását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a tajpeji ve­zetés kinyilvánítaná a sziget függetlenségét. Csen Suj-pien tajvani el­nök tartós békére szólította fel a szigetország függetlene­dését ellenző kínai vezetést, és arra kérte Pekinget, hogy hagyjon fel a katonai fenye­getéssel. Csen újévi köszön­tőjében kiemelte: a tajvani nép legfőbb vágya, hogy ren­deződjenek a két ország kö­zötti kapcsolatok, és tartós béke kösse össze a Tajvani­szoros két partján élőket - idézet szavait a Reuters. Az új évezred első hat hónap­ja áttörést hozhat európai uniós felkészülésünkben és a csatlakozási tárgyalásokon egyaránt. Rockenbauer Nóra Tavaly decemberben Nizzá­ban az EU kormány- és ál­lamfői elfogadták azt az ütemtervet, melynek alapján a következő másfél évben fel­­gyorsíthatóak lesznek a csat­lakozási tárgyalások. Egyben kifejezték reményüket, hogy lesznek olyan országok, ame­lyek már részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon. Jó indulást biztosíthat ehhez, hogy mától Svédország, a keleti bővítés legelkötelezettebb támogató­ja veszi át hat hónapra az unió soros elnöki tisztét. A svéd nép az unió legszi­gorúbb kritikusa: egy friss fel­mérés azt mutatja, hogy 56 százalékuk szerint a uniós tagsággal hazájuk többet ve­szített, mint amennyit nyert. Ennek ellenére az új orszá­gok felvételét a svédek 61 százaléka támogatja. A parla­menti pártok túlnyomó több­sége uniópárti, s a környezet­­védelmi, a szociális és fog­lalkoztatási kérdések, vala­mint a szervezett bűnözés el­leni harc a polgárok szerint is európai szinten kezelendőek. Ez tükröződik vissza a svéd elnökségi programban is, melynek legfontosabb fel­adatai: a bővítés, a munka­­nélküliség enyhítése és a kör­nyezetvédelem. A svédek él­ni kívánnak azzal a lehető­séggel, hogy a csatlakozási ütemterv csak iránymutató, s a kellőképpen felkészült or­szágokkal a kijelöltnél gyor­sabban is folytathatóak a tárgyalások. Az ütemterv szerint az év első felében már olyan, való­ban érdemi kérdésekről foly­hat az egyezkedés, mint az EU négy alapjoga - a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a sze­mélyek szabad áramlása -, a szociál- és foglalkoztatáspoli­tika, vagy a magyarok részé­ről az egyik legtöbb erőfeszí­tést igénylő környezetvéde­lem. A svéd külügyminiszter az MH-nak korábban el­mondta: ha az előbbiekben haladást érünk el, akkor a környezetvédelem élharcosá­nak számító Svédország elfo­gadja, hogy csak a csatlakozás után néhány évvel kelljen megfelelnünk minden uniós előírásnak. Gondot okozhat még, hogy hazánk 10 évig nem akarja megengedni, hogy külföldiek termőföldet vehessenek. Ez az egyik alapjog, a tőke sza­bad áramlásának akadályozá­sa. Ezért cserébe az EU egy másik alapjog, a munkaerő szabad áramlásának átmeneti korlátozását kérheti. Gerhard Schröder német kancellár ta­valy év végén már javaslatot is tett egy hétéves időszakra, mely egyes országok esetében csökkenthető. Az unió várha­tóan még e hónapban kiala­kítja közös álláspontját. Az év második felére, a bel­ga elnökség idejére tervezett fejezetek közül Magyarország már lezárta az energiapoliti­kai, a halászati és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozókat. Maradnak még a verseny-, a közlekedés-, az adó- és vám­uniós politikák, valamint a igazság- és belügyek. Né­hányat ezek közül már az első félévben lezárhatunk, a své­dek azonban szigorúan el­lenőrizni fogják, hogy teljesít­jük-e a már lezárt fejezetek­ben vállaltakat, s amennyiben elégedetlenek, újra megnyit­hatják e fejezeteket. Az első félév eredményei­nek függvényében a 2002 ele­ji spanyol elnökség idejére tervezett­­ legkényesebb té­mák, mint a regionális politi­ka és a strukturális támogatá­sok, a költségvetési, pénzügyi és intézményi kérdések, vala­mint a korábban félretett megoldatlan ügyek némelyi­ke is még idén lezárható lesz. Magyarország erre a mi­niszterelnök szerint képes lesz. Orbán Viktor úgy véli: a kétéves költségvetés elfoga­dása rengeteg időt takarít meg idén az Országgyűlés számára. A kormány az első félévben ezért két, a másodikban pedig egy jogharmonizációs csomag elfogadtatását tervezi. A kormány legkésőbb 2002 első felében szeretné aláírni a csatlakozási megálla­podást, hogy az unió, illetve a tagállamok parlamentjeinek maradjon idejük a ratifikálás­ra, s hazánk 2004-ben valóban részt vehessen az európai par­lamenti választásokon. Az idei lehet az áttörés esztendeje Az Európai Unió soros elnöki tisztét tegnaptól betöltő svédek elsősorban a bővítésre koncentrálnak A SVÉD ELNÖKSÉG MUNKAPROGRAMJA Bulgária Ciprus Cseho. Észto. Magyaro. Letto. Litvánia Málta Lengyelt­. Románia Szlovénia Szlovákia Áruk szabad áramlása__________________0 lezárva lezárva lezárva X 0______0 0 X­­_______X______0 Személyek szabad áramlása_____________­______X X_____X X 0______0______0 X______0_______X______0 Szolgáltatások szabad áramlása_________0______X X______X XX______X______0 lezárva______­ lezárva_______X Tőke szabad áramlása__________________X______X X lezárva X X______X______X X______0_______X______X Vállalati törvény_______________________X lezárva X lezárva X X______X lezárva X______0 lezárva______0 Verseny______________________________0 X X* X* X* X X* X« X« X* X* X* Mezőgazdaság________________________ XXXXO 0­ X - X 0 Halászat_____________________________0 lezárva lezárva lezárva lezárva 0 X* X* X*______0 lezárva lezárva Közlekedés___________________________0 X X* X* X* X* X* X* X» 0 X X* Adózás______________________________0 XXXXO OOX- X 0 Monetáris unió________________________- lezárva lezárva lezárva lezárva­­ lezárva lezárva lezárva______- lezárva______0 Statisztika_______________________lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva Szociálpolitika_________________________- lezárva X* lezárva lezárva X*______0 X* X*______- lezárva______0 Energetika ______________­­______XXX lezárva 0______COX______­_______X_______0 ipar___________ - lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva______­ lezárva lezárva Kis- és középvállalkozások__________lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva Tudomány és kutatás______________lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva Oktatás és képzés________________lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva Távközlés___________________________X* lezárva lezárva lezárva lezárva X*______0 lezárva lezárva X* lezárva_____X^_ Kultúra és audiovizuális____________lezárva lezárva X lezárva X X______X lezárva lezárva______X_______X lezárva Regionális politika_____________________ XXXX O OOX­­ X 0 Környezetvédelem____________________­_______XX XXX*______OOX*______­_______X_______0 Fogyasztó- és egészségvédelem lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva 0 lezárva lezárva lezárva 0 lezárva lezárva Vámunió_____________________________0 lezárva lezárva X X 0 OOX 0_______X X* Közös védelem- és biztonságpolitika lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva Külső kapcsolatok________________lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva lezárva______X* lezárva Pénzügyi kontroll______________________0 lezárva X X lezárva 0______0 0 lezárva______- lezárva______­Pénzügyi és költségvetési feltételek______ X* X* X* X*______0______0______0 X*______-______X*_______0 Intézmények_________________________-______- ______- - -______-______ - -_______-_______­Megnyitásra váró fejezetek____________________­ ______­­ 13 13 11______­______________­______12 0 - nyitásra váró fejezet X - tovább tárgyalandó fejezetek X* - további tárgyalás az előremenetel függvényében KÜLFÖLD 2001. január 2., kedd Igen a nemzetközi büntető törvényszékre Az Egyesült Államok és Izrael vasárnap aláírta a nemzetközi büntető törvényszék felállítá­sáról rendelkező római egyez­ményt. Bill Clinton amerikai elnök szabadságát töltve hozta meg erről meglepő döntését, amelyet élesen elleneznek a konzervatív republikánusok. MH-összefoglaló Bill Clinton kevéssel a szerző­désben foglalt határidő letelte előtt, vasárnap jelentette be döntését, amellyel meglepe­tést keltett. Néhány órával ké­sőbb a szerződés előkészítésé­ben részt vevő David Scheffer nagykövet át is ugrott Wa­shingtonból New Yorkba és aláírta a dokumentumot, tette hozzá a Reuters. Példáját kö­vette Jehuda Lankri izraeli ENSZ-nagykövet is. A CNN hírtelevízió jelenté­se szerint az amerikai elnök hangsúlyozta: Washington ez­zel a lépéssel megerősítette, hogy erőteljesen támogatja a háborús bűnök, népirtások és az emberiség elleni bűnök nemzetközi számonkérését és e bűnök elkövetőinek az igaz­ságszolgáltatás elé állítását. A római egyezmény 1998-ban született, 139 ország írta alá, de eddig még csak 27 ratifikálta. Életbe léptetéséhez viszont 60 aláíró államban kell elfogad­nia a törvényhozásnak. A római egyezményt tehát az amerikai szenátusnak is jó­vá kell hagynia, ami koránt­sem bizonyos. A csatlakozást ugyanis ellenzik a Pentagon (a védelmi minisztérium) mel­lett a konzervatív republiká­nusok, élükön Jesse Helms észak-karolinai szenátorral, a külügyi bizottság nagy hatal­mú elnökével - éppen emiatt volt az Egyesült Államok azon maroknyi ország között, amelyek annak idején nem­mel szavaztak Rómában, ma­gyarázta a Reuters. Helms és néhány társa elő is készített egy törvénytervezetet, amely megtiltaná az Egyesült Álla­moknak, hogy bármi köze le­gyen a nemzetközi büntető törvényszékhez, mi több, bün­tetőintézkedéseket helyez ki­látásba mindazon országok el­len, amelyek ratifikálják a ró­mai egyezményt. Azok az országok egyéb­ként, amelyek a határidő le­jártáig nem csatlakoztak az egyezményhez, a jövőben már csak hivatalos parlamenti rati­fikálás után válhatnak az igaz­ságszolgáltatás e fórumának részeseivé. A ratifikálási fo­lyamat hosszú évekig is eltart­hat egy-egy ország nemzeti parlamentjében.

Next