Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-03 / 2. szám
2001. január 3., szerda Václav Klaus nyolc pontja a rendezésre Nincs politikai egyezség a cseh televíziós válságról Csehország politikai vezetői tegnap összeültek, hogy a növekvő feszültség közepette egyetértésre jussanak a televíziós válságban. Václav Klaus házelnök, a kisebbségi Zeman-kabinetet támogató Polgári Demokrata Párt (ODS) vezére nyolcpontos tervvel állt elő a megoldás érdekében. A pártok azonban nem tudtak egyezségre jutni másféle megoldásról sem. A sztrájk tegnap is folytatódott. MH-összefoglaló Václav Klaus terve - bár részleteiben nem ismert - a hírek szerint felszólítja a politikai vezetőket, hogy ne avatkozzanak be a konfliktusba; felkéri az újságírókat, hogy hagyják el az általuk elfoglalt hírközpontot; felszólítja az új vezérigazgatót, hogy ne bocsássa el a „lázadókat”; kiköti, hogy a konfliktusban érintett felek egyike se „interpretálja" álláspontját a műsorokban; felszólítja a cseh televíziós tanácsot, hogy addig ne tegyen helyrehozhatatlan lépéseket, amíg nem terjeszti jelentését a parlament pénteken esedékes ülése elé. A tervet azonban a cseh pártok elutasították. A CNN úgy tudja, hogy Havel elnök, aki a szabadságjogok tekintetében megfellebbezhetetlen tekintéllyel rendelkezik, élő rádióbeszédben óhajt foglalkozni a televíziós válsággal. A televíziósok hétfő óta sztrájkolnak. Márpedig a törvény szerint békés sztrájkólókkal szemben erőszakot alkalmazni nem szabad és elbocsátani sem lehet őket. Egy prágai bíróság szintén nemet mondott a hatósági közbelépést kérő tévéelnök keresetére. Közben a két legnagyobb csehországi szakszervezet szolidaritásáról biztosította a tévéseket. A kabinet nem kíván beavatkozni a televíziós válságba, de minden erejével azon van, hogy olyan megoldás szülessék, amely megakadályozza, hogy a helyzet társadalmi válságba torkolljon - mondta Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter. Milos Zeman miniszterelnök kisebbségben kormányzó szociáldemokrata pártja a jelek szerint habozik cselekedni a politikai válsággá dagadt ügyben. A pártvezetés ugyan az újonnan kinevezett tv-vezérigazgató, Jirí Hodac lemondását sürgette, de Zeman csendben maradt, és távol tartja magát minden ezzel kapcsolatos hivatalos üléstől. Rychetsky igazságügyi miniszter nyilatkozata is azt jelzi, hogy Zeman kormánya nem óhajt összekapni Klausszal, aki úgy véli, Hodacot támogatni kell, az ő kinevezése törvényes volt, s mindenki, aki ezt megkérdőjelezi, törvénytelenül jár el. A televíziós tanácsban Klaus emberei vannak többségben. Hodac kinevezése után gyorsan elterjedt, hogy Klaus és Zeman üzletet kötött: a kisebbségi kormány támogatása fejében Klaus pártja nemcsak tisztségeket, de „televíziós időt” is kap. Az ügynek kihatása lehet a cseh EU-felvételre is, vélik egyesek. S aligha véletlen, hogy a bécsi Der Standard éppen tegnap írt arról a nyomásról, amelynek a sajtó az EU- tagjelölt országokban ki van téve. Hans Rauscher szerint nem kell Oroszországig vagy Ukrajnáig menni, hanem Csehország mellett a többi kelet-európai reformállamban is hátra van még bizonyos útszakasz a valóban demokratikus kultúra eléréséig. A médiát és a közszolgálati televíziót nem csupán Csehországban, hanem befolyásos erők Magyarországon is a kormány alá rendelik - írta a szerző. „Orbán Viktor kormányfő, egykor a kommunizmustól való szabadulás hőse, időközben azonban már nagyon is hatalomtudatos jobboldali populista, és pártja, a Fidesz kemény harcot folytat a magánkézben lévő és közszolgálati médiánál lévő vélt és valós ellenfelek ellen. Ez eljutott egészen a brüsszeli EU-bizottságig, amely mind 1999-es, mind 2000-es országjelentésében rögzítette, hogy Magyarországon a közszolgálati médiát olyan kuratóriumok ellenőrzik, amelyekben csakis a kormánypártok képviselői foglalnak helyet” - írta Rauscher. Megemlíti, hogy Kövér László nemrég üdvözölte Schüssel osztrák kancellárnak a német CSU egy rendezvényén elhangzott kijelentését, amely szerint egy demokráciában még mindig a választók döntenek, s nem azok a „baloldaliak”, akik uralják a médiát. „E téren a jelek szerint megvan a konszenzus a közép-európai jobboldali konzervatív erők között” - vélte a szerző. Kommentár a 7. oldalon Havel elnök felesége tegnap rokonszenvéről biztosította a sztrájkolókat foto reuters - petrosek HATTER Tüntetések helyett perek A médiában a jelenlegi kormányzatnak az elmúlt két esztendőben a reméltnél kevésbé sikerült egyensúlyt teremteni - közölte nemrégiben Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke. A tények szerint a kormányváltás óta távozott mind a három magyar közszolgálati médium vezetője és kicserélődtek a hírszerkesztőségek irányítói is. A hírműsorokban a kormánypárti-ellenzéki szereplési arány stabilan 80-20 százalékra állt be. A megüresedett posztokra a tavaly év elején felállt, kizárólag kormánypártiakból álló médiakuratóriumi elnökségek jelöltek. Az MTV-nél és a Duna Tv-nél sikerrel, a kiszemeltek megkapták a civil szervezetek delegáltjaival kiegészült testületek támogatását. A Magyar Televíziónál ezt számos per kísérte, a Legfelsőbb Bíróság végül érdemi elbírálás nélkül, formai okokra hivatkozva elutasította a kereseteket. A Magyar Rádiónál ugyanakkor immár harmadszor próbálnak elnököt választani az augusztusban lejárt mandátumú Hajdú István helyére. Első nekifutásra az elnökség jelöltje, Kondor Katalin nem kapta meg a kellő számú szavazatot a civil kurátoroktól. A nagy érdeklődéssel indult pályázat mára szinte teljes érdektelenségbe fulladt, a kuratórium elnöksége meghosszabbította a pályázat beadási határidejét, mert csak ketten jelentkeztek a posztra. Időközben a két alelnök is távozott a rádiótól. A médiumokban alsóbb szinten is nagy volt a mozgás. Az MTV-nél röviddel a kormányváltás után leváltották a Híradó, A Hét, valamint a reggeli műsor főszerkesztőit, majd az újakat is lecserélték. Feledy Péter személyében új alelnök felügyelte a hírműsorokat, ám tőle is megvonták a bizalmat. A legnagyobb vihar Pikó András, a reggeli műsor vezetőjének távozását kísérte, többen távoztak a stábból. Számosan fontolgatták a búcsút akkor is, amikor a radikálisan jobboldali Csermely Péter lett az MTV hírigazgatója. A pereskedéssel és szócsatákkal fűszerezett politikai viták közepette mindössze egy tüntetést szerveztek a sajtószabadság védelmére, tavaly márciusban gyűltek össze tiltakozók a képviselőház előtt. Több civil szervezet pedig akkor kezdett szervezkedésbe, amikor Juhász Judit rádióalelnök nem kívánta meghosszabbítani Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének megbízatását. Juhász azonban, egyebek között a Lakatos-ügy miatt, lemondott. Haszán Zoltán Bocsánatot kért Budapesttől az Amnesty Folytatás az 1. oldalról Az AI lapunkhoz is eljuttatta a levelet, amelyben hangsúlyozza, a hirdetés szövege azt a hibás látszatot kelti, hogy a szervezet birtokában olyan jelentések vannak, amelyek szerint a magyar rendőrség gyermekekkel szemben elektrosokkot alkalmazott vagy kiverte, illetve kirúgta fogaikat. Az AI-nek azonban - mondták - nincsenek ilyen jelentések a birtokában. A bocsánatkérő levél azonban visszatér arra az esetre, amikor értesülései szerint hat roma fiatalt tartóztattak le Budapesten 1999 szeptemberében. Közülük négy fiatalabb volt 18 évesnél. A rendőrség állítólag kegyetlenül bánt velük, szidalmazták, megverték és halállal fenyegették meg őket. Harry Hummel, a hollandiai AI munkatársa lapunk kérdésére, hogy miként kerülhetett az újságokba ez a hirdetés, elmondta: a belső döntéshozatal során követték el a hibát. A hirdetésen egy hétéves forma gyerek látható, a hozzátartozó szöveg címe pedig így szólt: „Átlagosan három évig tart, amíg a holland gyerekek elvesztik tejfogaikat. Egyes magyarországi rendőrkapitányságokon ezt már huszonnégy óra alatt is el tudják intézni”. Hiba volt ezt az asszociációt kelteni, mondta Hummel. Ugyan valóban előfordult kegyetlen bánásmód Magyarországon fiatalkorúakkal szemben, de nem ilyen mértékben. A kormány tájékoztatást hallgatott meg tegnap arról, hogy az AI hollandiai csoportja elnézést kért a Magyarország jó hírét súlyosan rontó hirdetési kampány miatt. KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap . Alku tárgya lehet a médiatörvény Az ellenzék feltételül szabja a kuratóriumok kiegészítését Az ellenzéki pártok a közszolgálati média kuratóriumainak kiegészítéséhez kötik a médiatörvény módosítását. A kormánypártok szerint Magyarország integrációja szempontjából lenne fontos módosítani a jogszabályt, s a kuratóriumi elnökségek kiegészítése az ellenzéken múlik. MH-összeállítás A Fidesz szerint az EU-integráció szempontjából rendkívül fontos a médiatörvénynek a jogszabályokhoz való igazítása, s reméli, az ellenzék is hozzájárul a kétharmados törvény módosításához. Sasvári Szilárd, a kulturális és sajtóbizottság elnöke elmondta: a Fidesz kész arra, hogy az ellenzék által jelölt médiakuratóriumi elnökségi tagokat megszavazza, s kiegészüljön a testületek létszáma. A kormány jogalkotási programjában szerepel a filmtörvény beterjesztése. Balogh László (MDF) közölte: pártja támogatja a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását. A médiakuratóriumi elnökségek ellenzéki tagokkal való kiegészítésére minden olyan javaslatot elfogadnak, amely nem a kormánypárti frakciókra hárítja az ellenzéki konfliktus megoldásának felelősségét - fogalmazott a politikus az MTI-nek. Balogh elmondta: az MDF elfogadná az ellenzéki pártok közötti megegyezést a jelenlegi keretek között, illetve a médiatestületek létszámának növelését, s azt is, hogy mindhárom ellenzéki párt ideiglenesen egy-egy fővel vegyen részt az elnökségek munkájában. A képviselő leszögezte: a filmtörvény elfogadásával tiszta viszonyokat kell teremteni a filmek finanszírozásának és forgalmazásának terén. Az MSZP akkor támogatja a kormány módosítási javaslatát, ha ezzel párhuzamosan kiegészülnek a közmédiumok kuratóriumi elnökségei - jelentette ki Lendvai Ildikó pártalelnök. Ha a kormány tovább halogatja a filmtörvény benyújtását, a szakmával egyeztetve magunk terjesztünk be indítványt - közölte a távirati irodának. Lendvai elmondta: legközelebb februárban alakulhat meg az a vizsgálóbizottság, amelynek felállítását az MTV gazdálkodásának áttekintésére kezdeményezték. A politikus leszögezte: szeretnék, ha az MTI idén megújuló Tulajdonosi Tanácsadó Testülete teljes létszámban állna fel. „Bízunk benne, hogy ezúttal nem kerül sor a rádióhoz és a tévéhez hasonló módon összejátszásra a kormánypártok és a MIÉP között, mivel a politikai egyoldalúság a nemzeti hírügynökség esetében az egész magyar sajtót veszélyeztetné” - fogalmazott. Az SZDSZ legfontosabb médiapolitikai célkitűzése, hogy sikerüljön érvényt szerezni a médiatörvénynek a médiakuratóriumi elnökségi helyek betöltésénél - nyilatkozta Bőhm András ügyvivő lapunknak. Hozzátette: olyan megoldást tartanának elfogadhatónak, amely kizárná, hogy „a koalíciót kívülről támogató MIÉP-pel közösen a kormányoldal minősített többséget szerezhessen a testületekben”. Elítélően szólt arról, hogy Szájer József fideszes és Nagy Sándor szocialista frakcióvezető várhatóan tárgyalni fog a médiatörvényről is. Nem fogadható el, hogy két párt döntsön az ország sorsát meghatározó kétharmados törvényekről - fogalmazott. Lendvai Ildikó Sasvári Szilárd Újravizsgálja az ügyészség a Kaya-cég tartozását Adótitokra hivatkozva elzárkózott a nyilatkozattételtől Burillák Attila, az APEH szóvivője, amikor lapunk azt firtatta, miképpen lehet, hogy az egyik Fidesz közeli cég legfőbb ügyész által nyilvánosságra hozott tb-adóssága törtrésze annak az öszszegnek, mint ami a lapunk birtokába került iratokban áll. A Legfőbb Ügyészségen már vizsgálják saját nyilvántartásukat. Ferenczi Krisztina Burillák Attila, az APEH szóvivője adótitokra való hivatkozással nem hajlandó válaszolni a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy a legfőbb ügyész a Századvég Kft. néven alapított, majd Centum Kft. névre keresztelt Fidesz közeli cég járuléktartozását harmincszor kisebb összegben jelölte meg, mint ahogy az a lapunk birtokában lévő dokumentumban szerepel. A legfőbb ügyész távollétében Belovics Ervin, a büntetőügyekért felelős legfőbb ügyész helyettese ellenőrizteti jelenleg az ügyészség birtokában lévő adatokat - tájékoztatta lapunkat Horányi Miklós. A szóvivő elmondta: ma vagy legkésőbb holnap választ kapunk kérdésünkre. Mint azt lapunk tegnapi számában megírtuk, az 1999 elején az APEH épületébe átszállított tébéiratok között szerepelt a Centum Kft. köztartozását dokumentáló irat is. Eszerint 1993. október 31-én a bevallás szerinti járuléktartozása 26 millió 9 ezer 836 forint volt, amelynek ki nem egyenlített késedelmi pótléka 1996. január 31-éig 27 millió 232 ezer 282 forintra rúgott. Polt Péter legfőbb ügyész viszont csak a cég 1 millió 636 ezer forintos tartozásáról értesíti levelében Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselőt. Simicska Lajos jogtanácsosa volt az 1990-ben már 2 millió forint tébétartozással rendelkező társaságnak. (Az alapító Orbán Viktor, Kövér László és Gyekiczky András 1990. november 12-én adta el tulajdonrészét az akkor még Századvég néven ismert vállalkozásban). Majtényi László adatvédelmi biztos szerint valójában nem adatvédelmi probléma az, ami előállt azzal a helyzettel, hogy a legfőbb ügyész közölte a cégek köztartozásait. A több mint harmincszoros különbségre tehát továbbra sincs magyarázat, csak kérdés: megtévesztette az adóhatóság az átadott adatokkal a legfőbb ügyészt, vagy a legfőbb ügyész a Fidesz közeli cégek kamatok nélküli tőketartozását sorolta fel Dornbach Alajos képviselő írásbeli kérdésére. Matolcsy: 15 éven belül elérjük az EU átlagát Nagy biztonsággal megállapítható, hogy Magyarország gazdasága 2001-ben is jó eredményeknek örvendhet, s továbbra is megmarad annak a lehetősége, hogy hazánk fejlettsége tizenöt éven belül elérje az Európai Unió átlagát - fejtette ki Matolcsy György gazdasági miniszter. A kormány tegnapi, új évi első üléséről a korábbiakkal ellentétben nem tartott tájékoztatót. A kiadott közlemény szerint a kabinet áttekintette a világgazdaság ez évi tendenciáit, s azok magyarországi hatásait, különös tekintettel az Egyesült Államok gazdaságának várhatóan lassuló növekedésére. A miniszter az ülésen azt is elmondta: a pontos előrejelzéshez alapos elemzésre van szükség. A lendületet nemcsak az olajár csökkenése és az euró erősödése tarthatja fenn, de a kormány Széchenyi terv elnevezésű, ebben a hónapban induló gazdaságfejlesztési programja is. Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar export ebben az évben haladhatja meg először a 30 milliárd dollárt. NSZ Mikola István profikkal akar dolgozni Belső átszervezéssel kezd az új egészségügyi miniszter Jelentős személycserék és szervezeti változtatások várhatók az elkövetkező napokban az Egészségügyi Minisztériumban. Maga a miniszterváltás nem járt felmentési hullámmal, Gógl Árpádon kívül eddig ketten távoztak, míg az egészségbiztosítónál - amelyet szintén új ember vezet majd - még kivárnak. MH-információ:Haiman Éva Új szervezeti strktúrát alakít ki tárcájánál az elkövetkező napokban a tegnap hivatalba lépett egészségügyi miniszter. Mikola István az MH-nak elmondta: osztályokat és főosztályokat vonnak össze annak érdekében, hogy az eddigi párhuzamosságoktól mentes, rugalmas, a kihívásokra gyorsan reagáló hivatali rendben működhessen a jövőben a minisztérium. A szerkezeti átalakítás létszámcsökkentéssel és jelentős személycserékkel is jár majd, ezek a hónap közepéig lezajlanak - közölte. Mint fogalmazott, profi csapattal akar dolgozni, a különböző posztok várományosaival azonban még egyeztet, ezért nem kívánt konkrét személyi változásokról nyilatkozni. Csak annyit mondott, hogy az új közigazgatási államtitkár, a sokéves közigazgatási gyakorlattal rendelkező Pulay Gyula mellett Páva Hannát is visszahívta a tárcához, ő jogi és nemzetközi helyettes államtitkári rangban a minisztérium jogalkotási és EU-harmonizációs munkáját irányítja majd. A két miniszteri biztost, Kilényi Gézát és Fodor Miklóst viszont felmenti Mikola István, őket más feladatra szeretné felkérni. A miniszterváltás egyébként nem járt felmentési hullámmal a tárcánál. Gógl Árpádon kívül a korábbi miniszter kabinetfőnöke és a sajtóközpont vezetője távozott, ők maguk kérték felmentésüket, így végkielégítést sem vettek fel - közölte a tárca sajtóirodája. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) egyelőre még mindenki a helyén van, jóllehet várhatóan itt is lesznek személycserék. Lapzártánkor ugyan még Lampé Zsolt vezette az OEP-et, ám miután az Egészségbiztosítási Alap és vele a pénztár is az Egészségügyi Minisztériumhoz került, Mikola István kérte Lampé felmentését. Az új miniszter Oberfrank Ferencet, a tárca korábbi közigazgatási államtitkárát javasolta az OEP élére Orbán Viktornak. Az Egészségbiztosítási Alapot korábban a PM-nél felügyelő politikai államtitkár, Frajna Imre egyébként a Miniszterelnöki Hivatalnál dolgozik tovább a társadalompolitikai referatúra irányítójaként. Mikola István Februártól mezőgazdasági vagyontárgyakat foglalhatnak le a bankok Állami segítség nélkül a szövetkezetek Csaknem kétszer akkora összeget - 20 helyett 35-40 milliárd forintot - kell kifizetniük a szövetkezeteknek a külsőüzletrész-tulajdonok megváltásakor, szemben azzal, amit a múlt héten Torgyán József agrárminiszter állított - legalábbis a szövetkezetek érdekképviselete szerint. Február elejétől a bankok megkezdhetik a szövetkezeti vagyontárgyak foglalását. A szövetkezeti érdekeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) adatai szerint 35-40 milliárd forintot kell kifizetniük a szövetkezőknek a következő két évben 450 ezer külsőüzletrész-tulajdonos számára. Máhr András titkár úgy véli, a szakminiszter vagy nem tudta pontosan, miről beszél, vagy akarattal számolt be a tényektől eltérő számokról. Torgyán József földművelésügyi miniszter ugyanis a múlt héten arról számolt be, hogy a külső üzletrészeseknek 20 milliárd forintot a szövetkezeteknek két részletben kell kifizetniük. Ez az összeg a szövetkezetek éves 350 milliárd forintos bruttó árbevételéhez viszonyítva alig több mint 3 százalékot jelent. Nem kerülnek veszélybe a szövetkezetek - állítja Torgyán -, mert az FVM egy kibontakozási hitelkonstrukcióval siet a szövetkezetek segítségére. Az FVM viszont három év alatt kifizet a szövetkezetek adósságából 46,7 milliárd forintot. A MOSZ szerint bizonyítható a miniszter tévedése. Egyrészt a „külsősöknek” kifizetendő összeg közel duplája - 35-40 milliárd forint - a Torgyán József által említetteknek. Téves az is, miszerint az FVM a kibontakozási program során a szövetkezeteknek adna három évre 46,7 milliárd forintot. A valóságban ez a pénzösszeg az egész agrártársadalmat illeti. A tavalyi költségvetésben 65 milliárd forint összértékű állami garanciavállalást építettek be, amelyből az agrárhitelek kezelését valósítják meg. Ebből az öszszegből csupán 25 milliárd jut a nagyobb agrárüzemekre, s a szövetkezetek maximum 18-20 milliárd forintos kerethez juthatnak hozzá. Az üzletrésztörvény tervezete sem készült még el, amikor a program tavaly év elején elindult. A kibontakozási hitelprogram tehát nem új kötelezettségekhez kapcsolódik, például nem a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény okozta váratlan kiadásokra szolgál, hanem arra, hogy az eddig felhalmozott 250 milliárd forintnyi agrárhiteleket kezelni lehessen. Ebből az összegből 100-110 milliárd forint hitelt a szövetkezetek vettek fel. A parlament üzletrésztörvényről szóló döntése azonban ezt a terhet egy újabb 35-40 milliárd forintos fizetési kötelezettséggel tetézte meg, amelyet a következő másfél év alatt kell teljesíteni, méghozzá készpénzben. A MOSZ szerint a kormány ötlete, miszerint az állami gazdaságok egy részének eladásából származó bevétel 20 milliárd forintos részét egyéves futamidejű kölcsönként a szövetkezetek felvehetik üzletrész-kifizetésre, balfogás. A szövetkezeti vezetők többsége nem szándékozik ugyanis igénybe venni ezt a kölcsönt, mert fél a börtöntől. Az a cégvezető ugyanis, aki tudva fizetésképtelenségéről, újabb hitelt vesz fel, csak szankciókra számíthat. Másrészt a MOSZ számításai szerint ahhoz, hogy egy év alatt a 20 milliárdnyi kölcsönt vissza lehessen fizetni, a szövetkezeteknek 20-30 százalékos tőkearányos nyereséget kellene elérniük, amire nincs esély. Máhr András úgy véli, hogy tavaly a mezőgazdaság csupán 1-2 százalékos árbevétel-arányos eredményt érhetett el, márpedig Torgyán József 3,4 százalékról beszél, mikor azt érzékelteti, hogy lesz pénz kifizetni a külsősöket. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a szövetkezetek értékesítik vagyontárgyaikat, s készpénzre tesznek szert. Ezt viszont a bankok február elejétől megakadályozhatják. Értesüléseink szerint ekkortól válhat általánossá a szövetkezeti vagyon foglalása: a bankok mentik a menthetőt, s kinnlévőségeik védelmében vagyontárgyakat terhelnek meg, foglalnak le. OGY NATO-partner Párizsból Delegáció élén egynapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett tegnap este Alain Richard francia védelmi miniszter - tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium sajtó- és tájékoztatás irodája. A francia védelmi minisztert Szabó János, a honvédelmi tárca vezetője hívta meg A magyarországi tárgyalásokon a felek áttekintik a francia-magyar katonai kapcsolatokat, azok továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamin a balkáni térség aktuális biztonságpolitikai helyzetét. A küldöttségek véleménycserét folytatnak a köz- európai biztonsági és védelmpolitika aktuális kérdései. Ezek között kiemelt figyelmet fordítanak a közös képességek kialakítására és a intézményi fejlesztések helyzetére. A megbeszélésen kitérne az Európai Unió és a NATO közötti kapcsolatra is. A francia védelmi miniszter találkozik Martonyi János küügyminiszterrel is. M7 Változtatnak Gógl kht.-tervén A Nemzeti Egészség Kht.-ről szóló elképzelés jó, annak szerkezetét azonban puccsszerűen alakították ki - közölte az m1 Ma reggel című műsorában az új egészségügyi miniszter. Mikola István lapunknak elmondta: a Gógl Árpád nevéhez kötődő közhasznú társaság minisztériumi feladatokat vállalna át, tevékenységébe azonban gyakorlatilag mégse lenne beleszólása a tárca vezetésének. A kht.-t alapító három - a volt miniszterhez közel álló - magánszemélynek és az Egészségügyi Minisztériumnak ugyanis, mint korábban megírtuk, minden kérdésben szavazategyenlősége lenne. Mikola István közölte: bár a kht. már bejegyzés alatt áll, még van mód változtatni az alapító okiraton. Arról, hogy ez milyen módon történik majd, nem kívánt nyilatkozni, ám mint mondta: a Gógl Árpáddal folytatott tegnapi egyeztetésen megtalálták ennek a módját.