Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 2., péntek BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Dávid Ibolya elutasítja a kétpárti rendszert (MTI) Dávid Ibolya nem hisz abban, hogy az elkövetkezen­dő időszakban kétpártivá kell válnia a politikai életnek. Ezt az MDF elnöke, igazságügyi miniszter csütörtökön este Nyíregyházán hangoztatta, ahol politikai fórumot tartott. Ezen Pusztai Erzsébettel, a Magyar Demokrata Néppárt országos elnökével együtt mondott véleményt a jobbol­dali konzervatív, keresztény értékrendről és a tisztességes politizálás kritériumairól. Dá­vid Ibolya előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy: hi­hetetlen sok veszéllyel járna a kétpárti rendszer kialakulása. Veszélyes lehetőségként emlí­tette a két nagy párt esetleges kiegyezését is, amire - mondta - mindig mutatkoznak törek­vések. A miniszter-pártelnök leszögezte: mind a jobb-, mind a baloldalon szükség van több­féle irányzat, más-más értéke­ket képviselő erős pártok ki­alakulására. Külön marad a határőrség a rendőrségtől (MH) Ebben a ciklusban sem­miképpen nem vonják össze a rendőrséget és a határőrséget - zárta le az ezzel kapcsolatos ta­lálgatásokat Pintér Sándor, belügyminiszter a Tárcatükör című rendezvényen, ahol a szo­cialista Lamperth Mónikával vitázott. Eurorégiós fórum Szegeden (MTI) A Duna-Körös-Ma­­ros-Tisza Eurorégió (DKMT) a közeljövőben közhasznú társaságot hoz létre, amely az eurorégió ügynökségeként a közös pályázatokkal kapcso­latos ügyeket bonyolítja. Az ülés utáni sajtótájékoztatón a rendezvény házigazdája, Bot­ka László, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke elmond­ta, pályáztatás útján öt-tíz programot választanak, ame­lyeket euroregionális érdekű­nek tekintenek, s közösen fognak lobbizni megvalósítá­sukért a három ország - Ma­gyarország, Románia és Ju­goszlávia kormányainál, s az EU-nál. Tiltakozás a Typográfiánál (MH) A Nyomdaipari Dolgo­zók Szakszervezetének lapja, a Typográfia öt munkatársa nyi­latkozatban tiltakozott az új­ság főszerkesztőjének felmen­tése ellen. Szerintük Tódor Já­nost azért távolította el a lap­tól Bársony András, az újság kiadója, mert a főszerkesztő is aláírta a honoráriumelmara­dás pótlását kérő levelüket. A nyilatkozatot aláíró újság­írók az MSZP-s képviselő Bár­sony András eljárását a sajtó­­szabadság durva megsértésé­nek tartják. Bánk Attila most alulmaradt a párharcban Folytatás az­­ oldalról Ez utóbbi megállapítását Torgyán József szerint az bizonyítja, misze­rint Bánk Attila többször hangoz­tatta, hogy az FKGP ki akarna lépni a koalícióból, holott Tor­gyán József ezt állandóan cáfolta. A házbizottság tegnapi ülésén az FKGP nem képviseltette ma­gát. Bánk Attila frakcióvezető ugyan jelen volt a tanácskozás kezdetén, de még a napirend tár­gyalása előtt jelezte: elfoglaltságai miatt nem,tud a teremben marad­ni. Lapunk úgy tudja, Áder János házelnök „viszontlátásra, frakció­­vezető úr” kijelentéssel búcsúzott a frakció ülésén tegnap délelőtt le­váltott Bánktól. A házbizottság ülése előtt Kék­kői Zoltán, az FKGP frakcióveze­tő-helyettese Szentgyörgyvölgyi Pétertől kapott megbízólevéllel kereste fel Ádert, s több, a képvi­selőcsoport ülésén meghozott döntésről szóló dokumentumot hagyott a házelnök titkárságán. A képviselő újságírók előtt azt mondta: a dokumentumokat meg­vizsgálja a házelnök. Ennek elle­nére Kékkői nem vett részt az ülé­sen. A házszabály értelmében „a házbizottságban csak a képvi­selőcsoport vezetője - akadályoz­tatása esetén megbízottja - ren­delkezik szavazati joggal”. Áder János az ülést követően kijelentette: tegnap faxon értesí­tették arról, hogy leváltották posztjáról Bánkot, és a helyére Szentgyörgyvölgyit nevezték ki. - Tudomásom volt arról is, hogy Bánk szerint nem volt legitim a frakcióülés, mivel azt nem a kép­viselőcsoport vezetője hívta össze - fogalmazott a házelnök, hozzá­téve: ismét arról van szó, hogy két frakcióvezetője van az FKGP- nek. „Engedjék meg, hogy ezt ne kommentáljam a nyilvánosság előtt” - közölte Áder. A házelnök szerint ilyen ügyekben célszerű az összes dokumentumot alaposan megvizsgálni. Áder azt is hangsú­lyozta: neki csak regisztrációs joga van. A házelnök reményét fejezte ki, hogy a hétfői plenáris ülésre ki­derül, ki a frakcióvezető. Áder elmondta: érkezett hozzá olyan kérés, hogy Torgyán József napirend előtt szólalna fel a parla­mentben. A házelnök erről úgy vélekedett: a kisgazdapárt elnöke egyetlen esetben kaphat szót napi­rend előtt, ha a képviselőcsoport vezetőjévé vagy annak helyette­sévé választották. Torgyán József szerint végig kell gondolni, mi legyen Boros Imre megbízott agrárminiszter to­vábbi sorsa. A pártelnök szerint ugyanis számára csak a közelmúlt­ban vált ismertté, hogy Boros Im­re korábban a Nemzeti Bank párt­titkára, valamint munkásőr volt. Emiatt alapvetően alkalmatlan ar­ra, hogy az FKGP-ben vezető tisztséget töltsön be. Torgyán Jó­zsef lapunk kérdésére kijelentette: amennyiben bárkinek tudomása van arról, hogy a párt vezetőségé­ben volt párttitkárok foglalnak helyet, azonnal értesítsék őt. Szentgyörgyvölgyi Péter a párt­elnök diszkrét figyelmeztetése után bejelentette: mivel Torgyán József továbbra is frakcióelnök, automatikusan frakcióvezető-he­lyettesnek tekinthető, tehát a hét­fői napirend előtt felszólalásokon ő szólal majd fel az országos té­mákról. Bánk Attila a parlament házbi­zottsági ülése előtt az MTI-nek el­mondta: a csütörtöki frakciógyű­lésen nem születhetett lényegi döntés, mivel azt nem ő hívta össze, így nem lehetett legitim. Horváth Béla, akit Várhelyi And­rással együtt leváltottak a helyet­tesi posztról, szintén úgy véli, hogy a törvénytelenül összehívott ülé­sen hozott határozatok érvényte­lenek. Torgyán József korábban megerősítette: amennyiben az a frakciótagoknak megfelel, újabb gyűlést tartanak majd a Bánk At­tila által kiválasztott jövő csütör­tökön. Információink szerint Bánk még szerda délután levélben értesítette a képviselőket az ülés időpontjának elhalasztásáról, ám ezt a vidéki képviselők jelentős ré­sze nem kaphatta meg. Az elnökség is ülésezett a Belg­rád rakparti székházban. Egy résztvevő elmondta lapunknak: három lehetséges agrárminiszter­­jelölt személyében állapodtak meg az elnökségi tagok. Legtöb­ben Dán János kinevezését támo­gatnák. Szóba került még Gyi­­móthy Géza ismételt jelölése is, ám ezt később elvetették. Torgyán pártelnök diszkréten rendre utasította Szentgyörgyvölgyi Pétert­Fotó: Habik Csaba Bánk Attila frakcióvezetői megbízását visszavonta a képviselőcsoport Fotó: sárközy György Orbán a keményebb kiképzésért vők részleteit most hozzák összhangba a sorkatonai szolgála­ti idő csökkentésével. A kormány már korábban döntött arról, hogy jövő februártól már csak fél évre vonulnak be a fiatalok, ma tár­gyalnak a részletekről. Fodor La­jos lapunk kérdésére megerősítet­te, hogy Orbán szándéka egy­beesik a Fidesz védelempolitiku­sának, Simicskó Istvánnak egy ko­rábbi javaslatával. Eszerint a Nemzetőrség keretében a fiatalok a középiskola elvégzése után két­­három hónapos kiképzésen ven­nének részt és időnként frissítenék a tudásukat. Simicskó reményei szerint májusban a par­lament elé kerülhet az indítványa, amelyet indokol az is, hogy ma­gyar fiatalok a honvédség helyett az idegenlégióba jelentkeznek. A vezérkari főnök bejelentette azt is, hogy 2002-től, a hadsereg ruházati programjának befejezé­sekor megszűnik az a gyakorlat, hogy a katonák civilben léphetnek ki a laktanyából és újra kötelező­vé teszik a kimenő­ egyenruhát. Folytatás az 1■ oldalról Az SZDSZ 2002-től tartaná kívá­natosnak az önkéntesség beveze­tését, míg a Fidesz programjaiban 2005-2010-re tette ezt az időpon­tot. Ehhez képest - vélekedik Mécs Imre - teljesen új attitűdre utal a miniszterelnök azon kijelen­tése, hogy minden magyar fiatal­nak részt kell vennie a katonai ki­képzésen. A vezérkari főnök üdvözölte a miniszterelnök bejelentését, an- Éles biztonságpolitikai választóvonal A hadsereg beszerzéseit biztonságpolitikai megfontolások befolyá­solják - közölte Orbán Viktor, ezzel indokolva egyebek között, hogy miért döntött a nemzetbiztonsági kabinet a MiG-29-esek he­lyett nyugati típusok rendszerbe állítása mellett. A kormányfő sze­rint Oroszországgal jó gazdasági és kulturális együttműködésre tö­rekszünk, de éles választóvonal van katonai és biztonságpolitikai szempontból a két ország között. A korábbi nyilatkozatoktól elté­rően sem a miniszterelnök, sem a honvédelmi miniszter nem emlí­tette konkrétan, hogy F-16-osok mellett tette le voksát a kabinet, csak nyugati típusokról volt szó. Fodor Lajos vezérkari főnök en­nek ellenére már az F-16-osok bérbevételi lehetőségeiről tárgyalt az Egyesült Államokban. Orbán Viktor szerint a modernizáció segít abban, hogy vissza­nyerje tekintélyét a hadsereg. Mint mondta: újra vonzó pályává kell tenni a katonai hivatást, hogy 2-3 éven belül kitüntetett dolog le­gyen a hadseregben szolgálni. Ezért az életpályát biztosító törvényt készítenek és sürgette egy veteránprogram beindítását is. Elismerte a kabinetfőnök a képrongálást Paróczai Csaba, Skultéty Sándor titkárságának a vezetője vállalta a felelősséget a Balatoni Nemzeti Park vendégházában lévő fest­mény megsérüléséért. Az RTL Klub híradójának in­formációi szerint Paróczai Csaba még tavaly októberben, közvetle­nül Skultéty Sándor államtitkár születésnapi vacsorája után elis­mervényt írt, amelyben magára vállalta Somogyi Győző festmé­nyének megrongálásáért a felelős­séget. Ezt követően a titkárságve­zető kifizette a festmény restaurá­lásának 200 ezer forintos költsé­gét. Lapunk megkereste Paróczai Csabát, aki nem cáfolta az elis­mervény létezését, de tagadta, hogy lövések dördültek el főnöké­nek születésnapi vacsoráján. A Fenékpusztán történtek mi­nisztériumi vizsgálata ma fejező­dik be. Kávássy Sándor politikai államtitkár pénteken teszi le je­lentését Turi-Kovács Béla kör­nyezetvédelmi miniszter aszta­lára. Információink szerint a vacsora ügye szorosan kapcsolódik az FKGP belviszályához. Lapunknak többen megerősítették: a botrány kirobbantásának hátterében a párt hévízi szervezetének elnöke, a Torgyán József támogatói közé tartozó Hegedűs Mihály állhat. A polgári platformhoz csatlakozó, majd visszakozó környezetvédel­mi minisztert így próbálták lejá­ratni. Hegedűs érdeklődésünkre cáfolta, hogy ő kezdeményezte a feljelentést. A kép megrongálódá­sáról csak a történtek után hóna­pokkal - igaz, még a rendőrségi vizsgálat előtt - értesült, mondta Hegedűs lapunknak. Hozzátette: jó a személyes kapcsolata Turi- Kováccsal. SZÁJ Augusztusi becsengetést ajánl a minisztérium Egy közvélemény-kutatás alap­ján a következő tanévben augusztus 29-ei iskolakezdést ja­vasol az Oktatási Minisztérium. Mint tegnap megírtuk: az iskolák egy részében már kész tényként kezelték, hogy két iskolakezdési időpont közül választhatnak. A végleges döntés csak később születik meg, ám a tárca tervei szerint a rendelet a szeptember 3-ai becsengetést is megengedné. Egyelőre nem született rendelet a következő tanév beosztásáról, az Oktatási Minisztérium ugyanis előbb szeretné egyeztetni állás­pontját az iskolákkal, a szakszerve­zetekkel és a szülői szervezetekkel. Mint tegnapi számunkban beszá­moltunk róla, két héttel ezelőtti nyilatkozat alapján több iskolában tényként kezelték, hogy maguk dönthetik el, augusztus 29-én vagy szeptember 3-án kezdik meg a 2001/2002-es tanévet. Az Oktatási Minisztérium megbízásából azon­ban csak most készült el a Tárki közvélemény-kutatása. A tárca a felmérés adatai alapján azt javasol­ja: augusztus 29-én csöngessenek be a következő tanévre. A később véglegesített rendeletben azonban arra is lehetőséget adnának, hogy az önkormányzatok a szülőkkel és intézményekkel egyeztetve a szep­tember 3-ai iskolakezdés mellett is dönthessenek. A Tárki-felmérésből kiderül, hogy az iskolaigazgatók közel kétharmada az augusztus 29-ei is­kolakezdést támogatja, a szülők több mint fele viszont a szeptem­ber 3-ai becsengetést tartaná sze­rencsésebbnek. Az augusztusi tanévkezdést az igazgatók 0,4 százaléka és a szülők 2 százaléka látta súlyos, megoldhatatlan problémának. JÓS Kétszázmilliót költenek a közelgő nemzeti ünnepre Az Országimázs Központ (OIK) mintegy százmillió forintot fordít a március 15-ei megemlékezések­re, amelyeket a Happy End Kft. szervez. Két szocialista képviselő tegnap írásbeli kérdéssel fordult a kancellária vezetőjéhez és az igaz­ságügy-miniszterhez, a Happy End Kft. és az Országimázs Köz­pont között létrejött megbízások ügyében. Dzindzisz Magdalena Varga Gergely A március 15-ei ünnepségsorozat költsége mintegy százmillió forint, ebből 38 millióba kerülnek a mű­vészeti költségek, jelmezek, tiszte­letdíjak, 35,7 millióba a személyi, biztonságtechnikai és szervezési költségek, s 22,2 milliót fordítanak hirdetésekre, reklámokra, meghí­vókra. A rendezvények szervezé­sét és előkészítését az Ország­imázs Központ az 1999-es közbe­szerzési eljárást megnyert cégre, a Happy End Kft.-re bízta. A március 15-ei ünnepségek­ben részt vevő négy vidéki várost (Szolnok, Pápa, Vác, Hódmező­vásárhely) az 1849-es tavaszi had­járat állomásai közül válogatták - mondta lapunknak Tóth István Zoltán, az OIK vezetője. A hely­színeken az állami ünnepség abból áll, hogy bemutatják A szalmabá­buk lázadása című filmet, a vetítés költségét az Országimázs Köz­pont a városokkal közösen állja. A filmet Páskándi Géza regényé­ből Palásthy György rendezte. Páskándi Anikó, az író özvegye szerint a film úttörő jellegű a ma­gyar filmtörténetben, mert ötvözi egymással a játékfilmet a számító­­gépes technikával. Az Ország­imázs Központ közleményéből az derül ki, hogy „a magyar filmgyár­tásban eddig egyedülálló módon a szalmabábuk komputeranimációs technikával kelnek életre”. Az In­dex filmes szakemberekre hivat­kozva azt írja, hogy már készültek filmek hazánkban is ilyen techni­kával. A film a kultuszminiszté­rium támogatásával készült, a tár­ca 100 millió forintot adott a mil­lenniumi filmkeretből. A buda­pesti központi ünnepségeket Le­gyünk nagyok, amint illik mihoz­­zánk! mottóval a Kossuth téren kezdik, ahol első ízben mutatko­zik be a Nemzeti Lovas Díszegy­ség. A Múzeumkertben az előadá­sok után több színpad várja a csa­ládokat, lesz huszárbemutató és pónilovaglás is. Este az Operaház­ban Orbán Viktor adja át az idei év Kiváló, Érdemes és Babérko­­szorúús Művész díjait, a rendez­vénysorozatot díszelőadás zárja. Keller László és Veres János szocialista képviselők tegnap írás­beli kérdést intéztek Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszterhez és Dávid Ibolya igazságügy-minisz­terhez a Happy End Kft. és az Or­szágimázs Központ között létre­jött megbízások ügyében. A kép­viselők azt tudakolják Stumpftól, hogy „Elfogadhatónak tartja-e a Miniszterelnöki Hivatal törvény­megkerülő magatartását a közbe­szerzési törvény alkalmazása kap­csán?". Dávid Ibolyához ez a kér­dés úgy szól, hogy „törvényesen használhat-e jogi kiskapukat az OIK a közbeszerzési törvény ér­telmezésekor?”. Tegnap megkezdődött a Fővá­rosi Bíróságon a két MSZP-s kép­viselőnek az OIK ellen indított polgári pere. Keller lapunknak el­mondta: a bíróság kötelezte a MEH-et, hogy a tavaly megkötött 213 megbízási, vállalkozási szerző­dés tárgyát adja meg a felperesek­nek, akiknek viszont bizonyíta­niuk kell, hogy a szerződések köz­érdekű adatokat tartalmaznak. Keller szerint a kancellária nem veszi komolyan a honatyák mun­káját, mivel „rendkívül felkészü­letlenül érkezett képviselője a tár­gyalásra”, s a bírósági felszólítás ellenére sem adta be védekezését írásban. Tóth István Zoltán lapunknak kijelentette: nem tartaná ildomos­nak egy jelenleg is folyó per kom­mentálását. Az Országimázs Köz­pont vezetője elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalás zavartalanul foly­tatódjon.

Next