Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-14 / 189. szám
Buktatókkal teli tervezet az orvosokról A most készülő törvény szerint védtelenek lennének a szabadfoglalkozású doktorok Nemcsak alkalmazottként vagy vállalkozóként, de szabadfoglalkozású orvosként is praktizálhatnának 2003-tól a doktorok egy most készülő törvény alapján. Az új jogállás a javaslat készítői szerint számos előnnyel jár, az érintettek viszont egyelőre csak a buktatóit látják. Haiman Éva Az ügyvédekhez, közjegyzőkhöz, könyvvizsgálókhoz hasonlóan az orvosok számára is megteremteni a szellemi szabadfoglalkozású munkavégzés lehetőségét - a kormány számára készített előterjesztés szerint ez az egyik fő célja az orvosok jogállásáról szóló, Egészségügyi Minisztériumban készült törvénytervezetnek. A lapunk birtokában lévő javaslat szerint a szabadfoglalkozású orvos abban különbözne a vállalkozó doktortól, hogy nem neki kell működési engedéllyel rendelkeznie, ily módon a munkavégzés tárgyi feltételeinek biztosítása sem az ő feladata. Vállalkozóként dolgozó kollégáikhoz hasonlóan ugyanakkor a szabadfoglalkozású orvosok is több egészségügyi intézményben is dolgozhatnának, a lényeg, hogy megfelelő szakvizsgával és felelősségbiztosítással rendelkezzenek. Ez utóbbinak akkor van különös jelentősége, ha valamilyen műhibát követnek el, a törvényjavaslat szerint ugyanis bár ilyen esetben a betegnek „elsősorban” az egészségügyi intézménnyel szemben kell majd érvényesítenie kárigényét, ám ha ez eredménytelen, közvetlenül a doktort is beperelheti. Az egyik legnevesebb, műhibaügyekkel foglalkozó fővárosi ügyvédi iroda munkatársa szerint kétséges, hogyan működik majd a törvény a gyakorlatban, hiszen a beteg nem az orvossal, hanem az őt kezelő gyógyintézménnyel kerül jogviszonyba. A doktorok felelősségbiztosítása ráadásul jelenleg legfeljebb 5 millió forintra szól, ma viszont már ennél jóval nagyobb kártérítést is megítélnek a bíróságok - mondta Simon Tamás. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) azonban nem csupán ezért elégedetlen a javaslattal. Mint Gyenes Géza főtitkár az MH-nak elmondta, a törvénytervezet szövege egyáltalán nem tükrözi az indoklásban szereplő előnyöket. Hiába hivatkozik például az ügyvédekre, rájuk jogviszonytól függetlenül azonos törvényi rendelkezések vonatkoznak. Ezzel szemben az alkalmazott doktorok a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak, a szabadfoglalkozásúakat azonban, a vállalkozókhoz hasonlóan semmilyen jogszabály nem védi. A jogszabálytervezet csak annyit köt ki, hogy az orvos jogviszonyát betegállomány, gyermekápolás, terhesség idején, illetve a szülést követő hat hónapban, valamint katonai szolgálat alatt csak rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. A kamara viszont azt szeretné, ha olyan törvény születne, amely az alapjogok és kötelességek tekintetében nem tenne különbséget alkalmazott, vállalkozó és szabadfoglalkozású orvos között. Emellett arra is igényt tartanak, hogy ez utóbbiak díjazására - a közalkalmazottak szakszervezetéhez hasonlóan - ők” alkudhassanak” a munkáltatók képviselőivel. Kevés hallgató kerül kollégiumba Szegeden Albérlet csak fehéreknek Tegnap óta postázzák a felsőoktatási intézmények hallgatóinak a kollégiumi elhelyezésről szóló értesítést. Az igénylők háromnegyede elutasító választ talál a borítékra. Akik számítottak erre, máris megrohanták az albérletközvetítő irodát. A kínálat bőséges, bár a főbérlők sokszor megdöbbentő feltételeket szabnak az egyetemistáknak, főiskolásoknak. A Szegedi Universitas Kht. albérletközvetítéssel foglalkozó irodájában egyetlen óra alatt tíz lakást vagy szobát kínáló főbérlő jelentkezett. Náluk csak azok a diákok voltak többen, akik szállást keresnek szeptembertől. A válogatás első szempontja az ár, de fontos a külön szoba és elengedhetetlen a hűtő is - mondta egy harmadéves egyetemista lány, aki úgy látja, az árak legalább harmadukkal emelkedtek tavaly óta. Az adatbázisban a legolcsóbb ajánlat 6000 forint egy személynek, rezsi nélkül egy bútorozott lakótelepi lakásban. Az átlag azonban fejenként 12-15 ezer forint. Van, aki 80 ezer forintért kínál egy száz négyzetméteres lakást, ahová négy-öt egyetemistát vár. Az adatlapon van, aki feltünteti, hogy az albérleteztetést bevallja az APEH-nek, de volt, aki megkérdezte: ugye a címeket nem adják ki az adóellenőröknek. Sokszor elég furcsa elvárásai vannak a főbérlőnek. Például nem járhat fel férfi a szobába, házibulit nem rendezhetnek a diákbérlők, és kutyát sem tarthatnak a lakásban. A válogatósabbak azt is kikötik, milyen nemzetiségű legyen a bérlő. Akadt olyan lakásajánlat is, amire a főbérlő ráírta: „csak fehéreknek”. A szerencsésebbek bejutnak a tizenhárom szegedi kollégium valamelyikébe, ahol mindössze 3500 forintot kell fizetni havonta alapdíjként. Azok a koleszok, ahol például a szobában internethozzáférhetőségi lehetőséget is biztosítanak, pluszköltséget számolhatnak fel. A szegedi férőhelyekről általánosságban elmondható, hogy kevés. Egyes károknál az átlagnál jobb a helyzet, az Élelmiszer-ipari Főiskolán például szinte minden hallgatót el tudnak helyezni. A JATE viszont minden ötödik jelentkezőt kénytelen elutasítani. A fellebbezési idő augusztus végén zárul le, azután pedig nem marad más, mint a drága albérlet. CSC Több új központtal bővül a Debreceni Egyetem Az Oktatási Minisztérium beruházása a cíviseknél Jövő tavasszal készül el a Debreceni Egyetem új táj- és vidékfejlesztési központja az Oktatási Minisztérium 623 millió forintos beruházásából. A felsőoktatási fejlesztési program keretében 44 milliárd forintnyi fejlesztésre már megkötötték a szerződést, 2002 és 2006 között pedig további 100 milliárd forintot fordítanak felsőoktatási beruházásokra - közölte Pálinkás József oktatási miniszter az alapkőletétel alkalmából. Várhatóan jövő tavasszal adják át a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának táj- és vidékfejlesztési központját, amelynek alapkövét tegnap helyezte el Pálinkás József oktatási miniszter. A kétezeregyszáz négyzetméteres, kétszintes épületben öt előadótermet és négy gyakorlót alakítanak ki, így sikerülhet a mai kor igényeinek megfelelően elhelyezni a hallgatókat - mondta el lapunknak Nagy János rektorhelyettes, a Centrum igazgatója. Hallgatókban pedig - úgy tűnik - nem lesz hiány, az új épületben összesen hat szak diákjai - köztük szakigazgatás-szervezők és vadgazdamérnökök tanulhatnak majd. A rektorhelyettes szerint a növekvő érdeklődést mutatja, hogy az egyetem által idén először meghirdetett vidékfejlesztési agrármérnök szakra tízszeres volt a túljelentkezés. A Debreceni Egyetem mezőgazdasági karát és több intézetét egyesítő Agrártudományi Centrum kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy Kelet-Magyarországon a mezőgazdaság, a környezet és a vidék fejlesztésének központja legyen. Ezt erősítette meg Pálinkás József miniszter is, aki kiemelte: az ország keleti részében stratégiai pontok létesülnek, amelyek az európai uniós csatlakozás után az üzleti-piaci élet kiindulópontjai lehetnek. Az oktatási miniszter szerint ezáltal is vonzóvá válik az ország keleti fele a magyar és a külföldi befektetők számára - tette hozzá. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumáról szólva Pálinkás József hangsúlyozta: az intézmény jelentős szerepet tölt be a megújult agrárképzésben. Ezt szolgálja majd az új táj- és vidékfejlesztési központ, amely az Oktatási Minisztérium 623 millió forintos beruházásából épül. A Debreceni Egyetemen további fejlesztések is várhatók: már megvan a kivitelezője az új társadalom- és egészségtudományi központnak, s a tervek szerint később egy élettudományi intézettel is gazdagodik a cívisváros. A felsőoktatási fejlesztési program negyvennégymilliárd forintnyi fejlesztésre már megkötötték a szerződést, 2002 és 2006 között pedig további százmilliárd forintot fordítanak tantermek, kollégiumok, könyvtárak építésére - közölte Pálinkás József oktatási miniszter. A fejlesztések nagy részére Debrecenen kívül Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Kecskeméten és Kaposvárott kerül sor. JÓL BELFÖLD 2001. augusztus 14., kedd • MAGYAR HÍRLAP • Az IQ állandó, a műveltség megmarad, a képességek romlanak Nem butít a hosszú nyaralás A hosszan tartó pihenés csökkenti az ember IQ szintjét - állítja egy nemrég megjelent német tanulmány. A magyar szakember szerint ez túlzás, az intelligenciahányadosunk ugyanis állandó érték. Néhány heti semmittevés alatt csupán lelassul az ember elméje, de aztán pár nap alatt újra felveszi a megszokott ritmust, illetve sebességet. Biczó Henriett Háromheti semmittevés akár 20 ponttal visszavetheti az ember intelligenciahányadosát - olvasható egy német pszichológus tanulmányában. Tehát, ha valaki, ne adj ég, hat hétre tervezi szabadságát, és ez idő alatt a tenger sós vize nyaldossa talpát, átadja magát a napsütés és a koktélok okozta bódító mámornak, előfordulhat, hogy analfabétán tér haza. Ugyanis, ha a 90-110 pontos átlagértéket vesszük alapul, és abból levonunk negyvenet, akkor az jóval 70 pont alá esik, ami már a debilis, vagyis az enyhe értelmi fogyatékos kategóriájába esik. A német szakember ennek elkerülése érdekében azt javasolja, hogy szabadság alatt is tréningezzük agyunkat, amire hatékony módszer a sakkozás és a bridzselés. A kulturális látnivalót, mint például a múzeumlátogatást már haszontalan dolognak tartja, ugyanis nem számít agytornának, ha bambán merengünk Gauguin tahiti tájképei előtt. Szanyi Mária pszichológus szerint, a hosszú évek kemény munkájával megszerzett tudás elvesztése nem megy ilyen könnyen, ugyanis az IQ szint állandó érték. Az előfordulhat, hogy hosszabb pihenés alatt az ember elméje lelassul, eltunyul, nehezen „áll be”, de pár nap alatt tökéletesen viszszazökken a régi kerékvágásba. Az intelligenciahányadossal egyfajta képességet és lehetőséget mérnek, nem pedig tárgyi tudást. Közismert, hogy Einstein bukdácsolt az iskolában, mégis bírt azzal a képességgel, hogy megalkossa a relativitás elméletét. A pszichológus tapasztalata, hogy sikeresség szempontjából az IQ egyáltalán nem mérvadó. Ma már egyre inkább részképességeket mérnek, az IQ teszt annak kiderítésére alkalmas, hogy ezek közül melyeket érdemes fejlesztenie egy-egy embernek. Szomorú hír, hogy az idő előrehaladtával bizonyos képességek romlanak, szakemberek szerint már 40 éves kor körül szembesülni kell ezzel a ténnyel. Jó hír viszont, hogy az általános műveltség az idők végezetéig megőrizhető. Mindenesetre nem árt, ha szabadság alatt is tornáztatjuk az agyunkat Fotó: MH-archív Habik Csaba MAGYAR HÍRADÓ Hárommilliárd tankönyvtámogatásra (MTI) Az idei tanévkezdésre az iskolák 14,1 millió darab könyvet rendeltek 7,3 milliárd forint értékben - tájékoztatta tegnap az Oktatási Minisztérium az MTI-t. A szaktárca tudatta: az állam a központi költségvetésből az idén 3,3 milliárd forintot fordít tankönyvtámogatásra. A pénz közvetlenül a szülőkhöz kerül, diákonként átlagosan 2390 forinttal enyhítve a szeptemberi tankönyvvásárlással járó kiadásokat. Az egy-egy intézményre jutó összeget az iskolák differenciáltan oszthatják el, az egyes tanulók rászorultságát figyelembe véve. Egy tankönyv ára ebben az évben átlagosan 690 forint. A tankönyvcsomagok az általános iskola alsó tagozatain 2000-4000 forintba, a felső tagozatokon 5000-6000 forintba, a középiskolákban pedig 8000-10 000 forintba kerülnek. Toborzás a honvédségnél (MTI) A Magyar Honvédség vezetése bízik abban, hogy egyre vonzóbbá tudják tenni a katonai pályát. Éppen ezért a jövő év végéig mintegy háromezer szerződéses katona felvételét tervezik - nyilatkozott a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek. Erdélyi Lajos elmondta, hogy ősszel tárgyalja a parlament és várhatóan január elsején lép életbe a hadsereg hivatásos és szerződéses állományának jogviszonyáról szóló törvény. Az új jogszabály átlagosan 40 százalékos illetménynövekedést jelent majd a honvédségnél dolgozók számára. Jelentősen emelkedni fog a szerződéses legénységi illetmény. A jelenlegi, kevesebb mint bruttó 50 ezer forintos alapfizetés helyett csaknem bruttó 80 ezer forintot vihetnek majd haza a katonák, a különböző pótlékok pedig tovább növelhetik bérüket. Menedékkérők Magyarországon (MTI) Magyarországon az idei év első felében összesen 3842 embert kért menekültstátust; a legtöbben Afganisztánból, Bangladesből és Irakból érkeztek - derül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Magyarországi Képviseletének az MTI-hez eljuttatott jelentéséből. Az UNHCR féléves jelentése szerint száz fölött volt a jugoszláviai, a kínai, az indiai és a Sierra Leonéból érkező menedékkérők száma is Magyarországon. Magyar állampolgárok 2001 első hat hónapjában a vizsgált 27 ország közül 10-ben nyújtottak be menedékjogi kérelmet. A legtöbben Kanadában kértek menekültstátust. A negyven legtöbb menedékkérőt adó ország listáján Magyarország az első negyedévben a 30. helyet foglalta el, az év második három hónapjában pedig a 36. helyre került. Női hajléktalanszálló Egerszegen (MH) Zalaegerszegen augusztus 24-étől új épületben várják a hajléktalanokat, a férfiak és az anyák mellett az egyedülálló nőket is. A Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja nagy sikernek tartja, hogy a többféle szolgáltatást nyújtó létesítményt sikerült a hideg idő beköszönte előtt létrehozni. A szállót a Hock János 98. szám alatt, a Zalagabona Rt. régi irodaházában adják át - tájékoztatta lapunkat Németh András intézményvezető. Németh reményei szerint valamennyi fedél nélküli szállást találhat magának Zalaegerszegen. Az ingatlant az elmúlt fél évben 20 millió forintos költséggel, a város és a szociális tárca támogatásával újította fel az üzemeltető Vöröskereszt.