Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)
2001-12-06 / 284. szám
6 Magyar Hírlap Népszavazás a szegedi kórházprivatizációról (MTI) A Szegedért Egyesület helyi népszavazást kezdeményezett a város tervezett egészségügyi privatizációjával kapcsolatban - mondta Csapó Balázs, a civil szervezet elnöke. A cél, hogy az önkormányzat az egészségügyi dolgozók és szakmai érdekvédelmi szervezeteik bevonásával határozza meg a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakításának módját. Ha a kezdeményezés megfelel a formai és tartalmi előírásoknak, csaknem 27 ezer hiteles aláírás kell a helyi népszavazás kiírásához. Infopark Debrecenben (MTI) Többfunkciós informatikai szolgáltató-fejlesztő és erre épülő oktatási-kutatási centrum, úgynevezett Infopark közös megvalósításáról írtak alá szándéknyilatkozatot Debrecenben az egyetem, a városi és a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, valamint a térségi kereskedelmi és iparkamara vezetői. A kamara elnöke szerint az informatikai kutatásokat döntően külső forrásokból, például a Széchenyi terv pályázataiból kívánják biztosítani. Toleranciadíj Kaltenbach Jenőnek (MTI) Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kapta az idén első alkalommal kiosztott Fenyő Miksa Tolerancia Díj legmagasabb, ezüst fokozatát. A Nyugat című folyóirat alapítójáról elnevezett díjat Fenyő Jean-Pierre Ady, Fenyő Miksa unokája alapította. Felvételi tájékoztató december közepén (MTI) A hónap közepétől vásárolhatják meg az érdeklődők a jövő évi hivatalos felsőoktatási felvételi tájékoztatót és egyéb kiegészítő kiadványokat. Második alkalommal jelenik meg a Mit kínál a magyar felsőoktatás című kötet, amely bemutatja a képzéseket. Székely valódi „dokumentumokat” remélt A képviselő szerint egy készülő leleplezése miatt vonták ki a forgalomból Nem pénzt, hanem politikusokra vonatkozó valódi terhelő dokumentumokat reméltem Balla Dánieltől - állította a Fővárosi Bíróságon a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán kisgazda-képviselő, akit tavaly 20 millió forint átvételekor ért tetten az ügyészség. Az előzetes letartóztatásban lévő képviselő szerint a megvesztegetési kísérlettel akarták kivonni a forgalomból, miután egy környezetvédelmi csalásról akart információkat szerezni. Joób Sándor A Balla Dániel által kezdeményezett találkozókon a vállalkozó kétféle értelemben használta a dokumentum kifejezést - mondta a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán a Fővárosi Bíróság előtt megkezdődött perében. A kisgazdahonatya állítása szerint ő egy környezetvédelmi csalássorozatról várt bizonyító erejű információkat, Balla azonban „százalékos dokumentumnak” nevezte azt a pénzbeli támogatást is, amelyet csatornázási beruházásából juttatott volna a pártnak. Emlékezetes, hogy a honatyát tavaly október 12-én a Gellért Szálló előtt tartóztatták le, amint autójában 20 millió forintot vett át Balla Dánieltől. Az ügyészség szerint Székely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként tavaly nyáron azt akarta elérni, hogy Szigethalom csatornázási munkálataiba a Csőszer Rt.-t, illetve a Penta Kft.-t vonják be, szemben a pályázaton nyertes Balla-céggel, a Pest Megyei Víz és Csatornaépítő Kft.-vel. A vádirat szerint a politikus előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dánieltől, cserébe azt ígérte: nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a PMVCS számára kedvező döntés született. Balla azért keresett meg tavaly nyáron a Kútvölgyi kórházban, mert a pártot akarta támogatni, és csatlakozni akart a kisgazda vállalkozói tagozathoz - állította Székely a bíróság előtt. A kisgazdahonatya elmondása szerint a szigethalmi beruházás azért szúrt szemet neki, mert a közbeszerzési pályázatban szinte teljesíthetetlen feltételeket állítottak egy amerikai bankgarancia bevezetésével, s a győztes PMVCS csatornázási ajánlata 126 millió forinttal magasabb volt a többinél. A vádlottak padján ülő képviselő többször utalt arra, hogy Balla Dániel összesen háromszor hívta fel telefonon, s szerinte mindvégig érezhető volt az illegálisan rögzített felvételeken az irányítottság és a provokáció. A Gellért téri tettenéréssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Balla az autóban széles, messziről is jól látható mozdulattal nyitotta fel a 20 millió forintot tartalmazó táskát - hogy azt messzebbről le lehessen filmezni - majd a hátsó ülésre helyezte. Székely azonban hangsúlyozta: a táskát nem fogta meg, azon az ujjlenyomatait nem is találták meg. A másik vádpont lényege, hogy az ügyészség szerint Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) Ellenőrző Albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta egy 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát megszerezni, illetve elérni, hogy az általa megjelölt céget vonják be az építésbe. Székely hazugságnak nevezte az emődi polgármester állítását, mint mondta, ezt pénzügyileg lehetetlen lett volna kivitelezni. A vádlott szólt arról, hogy a vélelmezett emődi szabálytalanságok miatt bejelentést tett Pepó Pál akkori környezetvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszternél: vizsgáltassák felül a KAC-ot, mivel az önkormányzat 470 millió forintos jogosulatlan előnyhöz jutott. Székely Zoltán mindkét vádat tagadja. Jobbra Futó Barnabás ügyvéd búcsúzik védencétől Fotó: Pélyi Nóra A Nyilvánosság Klub a huncut közvélemény-kutatásokról A Tárki politikai vitában nem vesz részt A Tárki két egymás után és eltérő eredményt publikáló közvéleménykutatása szakmai berkekben továbbra is téma. A Nyilvánosság Klub(NYK) számos kérdést fogalmaz meg tegnapi közleményében. A Tárki vezérigazgatója közli: politikai vitákban, melyet a szervezet kezdeményez, nem kíván részt venni. Az elmúlt hetekben - immár nem először - éles vitát váltott ki, hogy a különböző közvéleménykutatással foglalkozó intézményeknek a politikai pártok támogatottságát jelző eredményei között jelentős különbség mutatkozott - írja a NYK állásfoglalásában. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a Századvég-Tárki egy héttel az első, november 17-én nyilvánosságra hozott mérési eredményei után, november 24-én egy újabb, a korábban publikálttól lényegesen különböző eredményt jelentetett meg az RTL Klubban és a MH-ban. Az első mérés a két nagy párt azonos arányú támogatottságát jelezte, az egy héttel később publikált adatok viszont a Fidesz 5 százalékos előnyét jelezték a teljes népesség, és 9 százalékos előnyét a biztos szavazó, pártot választók körében. A Tárki vezetője a nyilvánosság különböző fórumain megpróbált magyarázatot adni, válaszai azonban számos kérdőjelet hagytak maguk után. Nyitva maradt például az a kérdés, hogy vajon milyen szempontok alapján választották ki azt az egy felmérést, amelynek eredményeit már egy héttel korábban közzé tették, és hogy miért nem jelezték már akkor, hogy a következő héten újabb kutatási eredményeket publikálnak. Nem tartják megalapozottnak azt az érvelést sem, mely szerint a közvélemény-kutatásoknak „nincs politikát alakító jelentősége”. Szükséges, hogy a Tárki vezetői adjanak választ az itt felvetett kérdésekre. A közvélemény-kutató cégek, a közönség tájékoztatása és szakmai hitelük megőrzése érdekében sürgősen rögzítsék azokat, a publikálására vonatkozó normákat, amelyek garanciát jelenthetnek, hogy a kutatások nem a politikai manipuláció, hanem a közönség hiteles tájékoztatásának célját szolgálják - zárul a NYK állásfoglalásában. A Tárki a saját és a szakma standardjai szerint dolgozik - nyilatkozta lapunknak Tóth István György vezérigazgató. Mint mondotta: egy kiszámítható publikációs rendjük van, és mikor arról volt szó, hogy eltérnek bizonyos intézmények adatai, akkor a Tárki kezdeményezett egy szakmai együttműködést. Tóth István György továbbra is fontosnak tartja ezt az együttműködést, de mint elmondta: politikai vitákba, melyet a Nyilvánosság Klub kezdeményez, nem kívánnak részt venni. MH/OS A hatóságok folyamatosnak vélt „vegzálása” miatt immáron hetedik napja éhségsztrájkol egy városi képviselő Szigetváron. A civil életben vállalkozóként tevékenykedő politikus állítja: végső elkeseredésében nyúlt a tiltakozás ezen eszközéhez, mert úgy látja, hogy augusztus óta összehangolt támadás folyik ellene. Erdei Éva Egy hete már csak folyadékot vesz magához Pöttendi János, Szigetvár munkáspárti képviselője. A rendőrként 1993-ban nyugállományba vonult politikus hat éve üzemelteti vendéglőjét a város főutcáján. Ez idáig nem is volt semmi problémája sem neki, sem a hatóságoknak, ám augusztus óta valami ok miatt fordult a kocka: az elmúlt négy hónap alatt ugyanis csak az ÁNTSZ négy esetben kereste meg, de többször megfordult nála az APEH, a Pénzügyőrség és az Országos Munkavédelmi Felügyelet is. A képviselőnél - állítása szerint - akkor „szakadt el a cérna”, amikor a legutolsó ellenőrzési akciót a rendőrség koordinálta, és úgy viselkedtek vele akár egy bűnözővel. „Nem értem a sűrű ellenőrzések indokát, de nem tartom kizártnak, hogy a támadás politikai hovatartozásomnak szól - állította Pöttendi. Kritizáló véleményemet ugyanis soha nem rejtettem véka alá. Városunkat és annak térségét elképesztő szegénység sújtja, kórházunk - amely főként megyei feladatokat lát el - hatalmas adósságával magára maradt. Úgy vélem, ha mondjuk az országimázs építésére, illetve a reklámokra fordított számolatlan milliárdok egy része vidékre is eljuthatna, akkor nem éheznének az emberek. Éhségsztrájkomban egyébként a családom mellettem áll, sőt a lányom is elkezdte velem együtt a tiltakozást. A végletekig ki fogok tartani, még akkor is, ha ez az életembe kerül” - közölte minden indulattól mentesen véleményét Pöttendi János. A hatóságok határozottan cáfolják a képviselő vádjait, a szigetvári ÁNTSZ főorvosnője pedig visszautasítja fellépésük feltételezett politikai indíttatását. Sűrű intézkedéseiket a szóban forgó vendéglő nem megfelelő higiénés állapotával indokolta. A megyei rendőrség szóvivője szerint a képviselő által kifogásolt akciók megkülönböztetés nélkül érintik a megye valamennyi városát. Pöttendi Jánost tisztességes embernek ismerik képviselőtársai, aki az igazáért mindig hajlandó kiállni, ezért a politikust ért inzultusoktól a testület elhatárolódik. Az elmúlt három év alatt határozott visszaesés olvasható ki a megyei gazdaság KSH-adataiból. A legfrissebb mutatók szerint az ipari termelés tekintetében a legutolsó, azaz a 19. helyre süllyedt vissza a rendszerváltozáskor még a harmadik helyen álló régió. A munkanélküliség szempontjából éppen Szigetvár és Sellye környéke a kritikus. Romlik az éhségsztrájkoló önkormányzati képviselő állapota A politikus az öngyilkosságtól sem riad vissza BELFÖLD 2001. december 6., csütörtök A médiahatóság „testre szabott” tenderre készül? Új pályázat a Kossuth URH-ra Jogértelmezési és gyakorlati problémák miatt az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) apparátusa újrakezdi a Kossuth rádió nyugati URH-frekvenciájára kiírandó pályázat előkészítését. A médiatörvény több „aknát” is rejt, amelyet még hatástalanítani akarnak. Bak Mihály A vártnál komplikáltabbnak bizonyul a Magyar Rádió (MR) Kossuth adójának korszerű nyugati (CCIR) normájú frekvenciával ellátására kiírandó pályázat. Pedig az (ORTT) szorítja az idő: november 22-ei határozatában előírta felhívástervezet elkészítését hatvan munkanapon belül, a frekvenciatervet december 27-e és január 14-e közötti időben közszemlére tétette, és január 28-ára írta ki a közmeghallgatást. Ezen az érdeklődők a pályázattervezet ismeretében tehetik meg észrevételeiket, amelyeket aztán a végleges kiírásban figyelembe vesznek. E menetrend alapján jövő nyár előtt sem lenne használható nyugati normájú URH-hálózata - ráadásul ez is az országnak csak körülbelül felét lesz képes lefedni -, az időközben felvetődött kérdések miatt azonban kérdéses a pályázat kiírása a tervezett időben. Az ORTT Irodája információnk szerint visszakapta a tervezetet azzal, hogy mindenekelőtt válaszoljon arra a kérdésre: hogyan oldható meg, hogy a kiírás nyertese a közszolgálati rádió legyen, de egyetlen érdeklődő se indíthasson pert „testre szabott” pályázat miatt. Az apparátusnak arra is választ kell adnia, kell-e módosítania a médiatörvényt, „felülről” korlátos-e a jelenleg használt frekvenciák száma, vagy a meglévőkön túl - ha találnak hálózatot - kaphat újakat a MR. (Esetleg értelmezésre szorul a törvény azon passzusa is, amely pályázást tesz lehetővé új műsorszórási lehetőségre, ha a közszolgálati feladatok teljesítése ezt szükségessé teszi. A Kossuth ma a rossz minőségű középhullámon, és a mind kevesebb készüléken fogható keleti, OIRT URH-n hallható. Utóbbi törvényi licence 2006-ban le is jár.) Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy a médiatörvényben körülírt közszolgálati jogosultság a MR esetében 2003-ban lejár (a Magyar Televízióban három évvel később), igaz, ezt többször, változatlan feltételekkel meghosszabbíthatja az ORTT. A testületben lapunknak elmondták: ezzel együtt sem zárható ki, hogy lenne kívülről jelentkező közszolgálati rádiós műsorszolgáltatásra, akár jobb feltételeket kínálva. Egyeztetett az ORTT és a Sláger Rádió Megkezdődött az egyeztetés a Sláger Rádió és az ORTT között a kereskedelmi csatorna 1,3 milliárd forint koncessziósdíj-részletének be nem fizetésével kialakult helyzet megoldására. A Sláger az 1997-ben kötött műsorszolgáltatási szerződés módosítását, az összeg enyhítését szeretné elérni a jelentősen megváltozott piaci körülményekre hivatkozva. Az ORTT viszont a múlt héten nyolc napot adott a fizetésre. Tegnap a rádió amerikai tulajdonosai rövid határidőre ígértek választ. Egy ORTT-tag szerint elképzelhető: ha a Sláger a pénz nagyobbik részét lerója, szóba kerülhet részletfizetés és a három év múlva lejáró koncesszió újabb öt évvel való meghosszabbítása.