Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-16 / 88. szám
Fotó: MTI/AP „Velorexet” gyárt a Volkswagen (MH) Valamivel kevesebb mint egy liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren a Volkswagen új miniautója. A kétüléses járgány legnagyobb sebessége 120 kilométer óránként. A VW egyébként ma „elnökváltó” közgyűlést tart, ahol Ferdinand Piechet Bernd Pischetsrieder fogja felváltani. Nincs válságban a magyar Andersen (MH) A magyarországi Arthur Andersen Audit Kft.-vel szemben nem csökkent a bizalom, összes eddigi partnerével meg tudta újítani szerződését - mondta Szilágyi Judit, a társaság könyvvizsgálója Terták Elemér, pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár kérdésre a Hitelgarancia Rt. közgyűlésén. A társaság globális hátterének biztosításához azonban tárgyalások folynak egy, a „Big Five”-hoz tartozó céggel - tette hozzá. 2002. április 16., kedd Negyedmilliárdos bírságbevétel A PSZÁF kedvezően értékelte a tavalyi évet is. oldal Venezuelai hatalmi harc A szakadék szélén Latin-Amerika egykori reménysége 19. oldal Offenzívára vált az Auchan Három év alatt egy tucat hipermarketet építenének 21. oldal Döntésképtelen lengyelek Nem kerül beljebb az előszobánál a Mól és az OMV 23. oldal Árat csökkent a Mól (MH) Árat csökkent szerda nulla órától a Mól Rt. Az olajtársaság tájékoztatása szerint a motorbenzin és a gázolaj fogyasztói ára egységesen 2 forinttal csökken literenként. A 91-es ólmozatlan benzin ára így 218,5, a 95-ös ólmozatlané 221,5, a 98-as ólmozatlané 230,5, a gázolajé pedig 202 forint lesz literenként. A Mol a motorbenzin és a gázolaj nemzetközi jegyzésárainak csökkenésével indokolta lépését. Törölt Malév-járatok (MTI) A mai olaszországi általános sztrájk miatt a magyar nemzeti légitársaság törölni kényszerült a reggeli Budapest-Róma, Ma 400-as, valamint a Budapest-Milánó, Ma 410-es járatát - jelentette be a Malév Rt. A közlemény szerint a társaság utasainak elszállításáról a ma 17 óra 45 perckor induló Budapest-Milánó, Ma 414-es, valamint a 17 óra 55 perckor induló Budapest-Róma, Ma 402-es járataival gondoskodik. Levágják a nullákat a lejről (MTI) A román kormány már meghozta a politikai döntést az erős lej bevezetéséről, a tervek szerint „a nullák levágása” jövőre történik meg - közölte tegnap Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormány hamarosan kidolgozza majd a döntés végrehajtásához elengedhetetlen konkrét lépéseket is. „Az erős lej bevezetéséről szóló döntés szükséges volt, de a végrehajtás nehéz lesz” - hangsúlyozta Nastase. Romániában már jó ideje százezrekben és milliókban számolnak az emberek: a jelenlegi hivatalos árfolyam szerint egy amerikai dollár valamivel több mint 33 ezer lejt ér. A NAP SZÁMAI A DAX 5223,80 • Állampapírhozam 10 év 6,90% Az MNB 3 hónapos kötvény átlaghozama: 8,35% (-0,14%) * Magyar idő szerint 20 órakor ▼ BUX 8577,27 ▼ 1 USD 274,42 Ft ▼ DJIA* 10150,69 ▲ 1 EUR 241,85 Ft ▲ NASDAQ* 1761,01 • Bubor 3 hó 8,45% ▲ FTSE 5201,40 • Állampapírhozam 1 év 8,33% GAZDASÁG Állami gazdaságok tulajdonváltása a valódi dolgozók megkerülésével Szolnoki „szálak” Törökszentmiklóson Az egykori törzsgárdatagok bizonyosan nem gazdagodtak meg a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. privatizációján. Habár a tulajdonosok között „mutatóban” találunk 233 dolgozót is, az irányítást biztosító részvények nem hozzájuk, hanem a „tűzhöz közeli” egykori katonatisztekhez, jogászokhoz kerültek. Hétfőn indult sorozatunk második részében az egykori Törökszentmiklósi Állami Gazdaságnál történteket vesszük sorra. O. Horváth György A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.-t (TMV Rt.) kivásárló részvénytársaságban, a Törökszentmiklósi Vagyonkezelő Rt.-ben (TV Rt.) tavaly június 22-én 233 dolgozó tudott jegyezni egyegy 10 ezer forintos névértékű részvényt. Mellettük csupán két magánszemély vett részt a cégalapításban: Deák Géza - aki korábban egy környékbeli szövetkezet vezetője volt - 400, Papp József nyugalmazott katonatiszt pedig 3367 részvényt vásárolt a 40 milliós alaptőkéjű társaságban. Kétségtelen, hogy ez a helyzet, a részvényeloszlásban megmutatkozó kirívó aránytalanság megfelelt a kormány és a magánosítást lebonyolító Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) előírásainak. Utóbbiak ugyanis kimondják, hogy a volt állami gazdaságok privatizációjában részt vevő úgynevezett kivásárló társaságok csak úgy alakíthatók meg, ha abban részt vesz az állami gazdaságokban dolgozók legkevesebb 70 százaléka. Ez a kitétel viszont csak látszólag jelenti azt, hogy a dolgozók szerezhetik meg a részvények 70 százalékát, vagyis a dolgozók tulajdonába kerül az állami gazdaság minimum 70 százaléka. A törökszentmiklósi gyakorlatban ugyanis - ahogy mind a 12 MFB által eladott volt állami gazdaságnál - a részvényjegyzések jegyzőkönyvéből is kiderül: a sok dolgozó, csupán parányi részvényhányadhoz juthatott hozzá. Törökszentmiklóson ez azzal járt, hogy Papp József kezébe került a kivásárló cég papírjainak több mint 84 százaléka, Deák Géza 10, míg a 233 dolgozó csupán 5,825 százaléknyi tulajdonrészhez jutott. Színre lép az Agrofalkon Úgy tudni, hogy a kialakult helyzetet az MFB sem nézte jó szemmel, mivel a legfrissebb cégbírósági adatok szerint jócskán változott a tulajdonosi arány: a cég menedzsmentjéből és tisztségviselőiből álló Agrofalkon Rt. 51 százaléknyi részvényhez jutott, ugyanakkor kiderül, hogy Deák Gézának már csupán egyetlen egy részvénye van, Papp József pedig „beéri” 244 részvénnyel. A TM Rt. felügyelőbizottságának tagja, Nádas Mihály eggyel kevesebb részvényt birtokol. Ugyanakkor 19 dolgozó részvényeinek számát egyről szinte egyöntetűen 56-ra, 66-ra, vagy 76-ra bővítette. Hogy ezek az arányok, számok nem változtak az elmúlt hónapokban - legalábbis a múlt hét közepén még a cégbírósági adatok ezt tükrözték - annak az az oka, hogy az MFB nem járult hozzá a TV Rt. alapító okiratának módosításához. Ez ugyanis lehetővé tette volna a részvények korlátlan átruházását. Egy belső utasítás - amely eddig ugyan nem került nyilvánosságra, de a 12 állami gazdaságnál követték az útmutatást - ugyanis kimondja, hogy a dolgozók által jegyzett részvények és a menedzsment-cégtisztségviselők által jegyzett részvénycsomagok egymás között nem cserélődhetnek. (Igaz, lapunk éppen Törökszentmiklóson talált példát arra, miként lehet ezt a szabályt áthágni, amelyet a későbbiekben részletezünk. Felmerülhet a kérdés, kik a magánosítás szereplői Törökszentmiklóson, és kik vesznek részt a cég igazgatóságának, felügyelőbizottságának munkájában? Az állami gazdaságot kivásárló TV Rt.-ben többségi, 51 százaléknyi befolyást szerzett Agrofalkon Rt.-t 2001. november 16-án alapította 11 magánszemély 20 millió forint alaptőkével. Az Agrofalkon Rt. legnagyobb részvényese egy budapesti ügyvéd, Sárhegyi Zoltán, aki 200, egyenként 10 ezer forintos részvény birtokosa (10 százalékos tulajdonrész) és egyben a TM Rt. igazgatóságának elnöke, s a törökszentmiklósi vállalkozások cégbírósági ügyeit is ő, illetve ügyvédi irodája intézi. Őt Papp József követi 300 (15 százalék), majd Deák Géza 280 részvénnyel (14 százalék). Hét magánszemély - általában a volt állami gazdaság felső és középszintű vezetői - 160 részvényt (8 százalék), míg Kelemen Béla, a TM Rt. vezérigazgatója 100 részvényt (5 százalék) jegyzett. Papp József akkor került - 2000. május 31-én - a törökszentmiklósi cég felügyelőbizottságába Deák Géza új igazgatósági taggal együtt, amikor azt az MFB átvette az ÁPV Rt.-től. Sebességkorlátozó tábla a törökszentmiklósi gazdaságban. Az új tulajdonosok a fék helyett a gázra léptek Fotó: sárközy György Az MFB újabb milliárdokkal segíti az átmenetet Tizenhétmilliárd forint értékben kedvezményes hitelt folyósított a Magyar Fejlesztési Bank a közelmúltban privatizált 12 állami gazdaság vevőinek - erősítette meg a Népszabadság értesüléseit Horváth József, a pénzintézet szóvivője. A húszéves futamidejű és nagyon kedvező - évi 7 százalékos - kamatozású hitelekre 20 milliárdos keretet hagytak jóvá még tavaly decemberben - ebből az egyes cégek által igényelt kölcsönök folyósítása már folyamatban van. Az érintett cégek lehetőséget kaptak arra is, hogy korábban felvett - jóval kedvezőtlenebb - hiteleiket a mostani kondíciókkal ellátott kölcsönökre válthassák. Az eredeti szándék szerint dolgozói tulajdonba adott agrárcégek az MFB-től már eddig is kaptak - majd 13 milliárdos - privatizációs hitelt, melynek kamata közel áll a nullához. A hitelek visszafizetésére ráadásul halasztott fizetési lehetőséghez is jutottak az érintettek. SzaP Magyar Hírlap 17 A kazah kapcsolat Tavaly lapunk azon kérdésére, hogy milyen személycserékre került sor a privatizáció és az MFB színre lépése előtt, 2001 szeptemberében a fejlesztési bank azt válaszolta, hogy 2001 januárját követő kilenc hónapban 47 helyen változott a 12 agrárcég vezetősége, igazgatósága, felügyelőbizottsága. Ebből csupán 17 olyan személy került pozícióba, akik jogot szereztek a privatizációban való részvételre. Az MFB saját delegáltjainak ez tilos volt. Folytatás a 21. oldalon Alkotmányellenes a bíróságok banktitokkezelése Nem válnak teljesen „üvegkönyvelésűvé” a cégek a jogi eljárásokban - A felügyeletet 24-én perük Folytatás az I. oldalról Az Alkotmánybíróság megalapozottnak tartotta a bírói kezdeményezést, s az említett jogszabályt év végi határidővel megsemmisítette. Egyben kizárta, hogy ezt a paragrafust alkalmazzák a konkrét perben, mert ott a felperesnek különösen fontos érdeke fűződik az adatok megismeréséhez. Sérülne a „fegyverek” egyenlőségének elve, ha a bírósági eljárásokban érvényben maradna a jelenlegi szabályozás - olvasható másutt az indoklásban. Az alkotmánybírósági döntés azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl egy pernél bárki hozzáférhet más pénzügyi adataihoz - válaszolták kérdésünkre a Fővárosi Bíróságon. Csiba Tibor tanácselnök úgy látta, hogy minden egyes per esetében külön mérlegeli majd a bíró, hogy a felperes milyen mélységben és milyen iratokat kaphat meg. A Fővárosi Bíróság sajtóreferensétől, Albert Viktortól az ügyszám alapján megtudtuk, hogy az a per, amely elindította az alkotmánybírósági lavinát, Pintér Gábor és a felügyelet között folyik. A felperes nevéből ki lehetett következtetni, hogy az Algyői Takarékszövetkezet volt vezetőjéről van szó, akit a felügyelet a Globexüggyel kapcsolatos vizsgálatok nyomán pénzbírságra ítélt, valamint eltiltott attól, hogy vezetői posztot tölthessen be bármely hitelintézetnél. A sértett a határozat felülvizsgálatát kívánja elérni. A PSZÁF-tól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a felügyeletet nem érinti az alkotmánybírósági döntés. Tudomásunk szerint az intézmény mégis kapott feladatot, hiszen el kell készítenie az új szabályozási javaslatot arról, miképpen lehet felhasználni a banktitkot egy bírósági eljárásban. Az új szabályozásig a bíróknak 24 folyó ügyben kell majd dönteni a banktitoknak minősített adatok kezeléséről. Ennyi per van ugyanis folyamatban, amelyet többek között gazdasági társaságok, takarékpénztárak, magánszemélyek, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak indítottak a felügyelet ellen. HIRDETÉS Politikai hirdetés | ^ | ■ / | III A nyugalom erejével. Újra MSZP. a Április 21-én ismét szavazzon a jóléti rendszerváltásra! Velünk az ország! Győzelmünk mindannyiunkon múlik!