Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 91-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

2002.április 19.,péntek----------------------------------------- A NAP TÉMÁJA: KAMPÁNYÍGÉRETEK -------------------------------------------------M,6,,ll,l,ull. 3 biztosan az „ígéretek földje” lett Lakásügy: kedvezmények licitje Az MSZP javasolta, hogy a szocpoltámogatásnál az első gyerek is egymillió forintot ér­jen 200 ezer helyett. Ezt a Fidesz is átvette, így a szocialisták azzal tromfoltak, hogy min­den gyerek után járjon az egymillió, illetve illesse meg ez a támogatás a használt lakást vásárlókat is. Amikor a kormánypárt a bérlakásépítés elindításával dicsekedett, a leg­nagyobb ellenzéki párt lakbértámogatással jött elő. A szakértők javasolták a nonprofit lakásépítést. Az erre szakosodott közhasznú társaságok a profit megtakarításával, illet­ve a közterhek (például az áfa) elengedésével tudnának olcsón építkezni. Kardinális kérdés volt az építési minisztérium létrehozásának ügye is. A Fidesz odáig jutott, hogy a jelenleg hét tárcára szétszabdalt feladatokat összevonja, de érzékeltette, hogy ez a szervezet nem minisztérium lesz. Idáig jutott az MSZP is. Arra az ellenzéki kérdésre, hogy a lakástámogatás költségeivel meddig terhelhető az állam, nem jött értékelhető válasz. A terhek ma még csak becsülhetők. A lakásépítés, illetve -vásárlás állami támogatása 2002-ben (milliárd Ft) Jogcím 2002. évi költségvetés szerint MH-számítás Az állam különböző csatornákon nyújt lakástámogatást. Ha ezekből kiválasztjuk a lakásépítés, il­letve -vásárlás támogatását, akkor a táblázat adatait kapjuk. A lakásépítési (szocpol) kedvezmény csak becsülhető. Mi erre nem vállalkoztunk, viszont 35 ezer új lakásra kalkuláltuk az adó- (áfa-) visszatérítési támogatást. A kamattámogatásnál elfogadtuk az FHB becslését, amely - az egész bankszektor által - erre az évre 150 milliárd forint hitelkihelyezéssel számol, de úgy, hogy ennek a nagyobb részét az év második felében folyósítják. Az átlagos hitel nagysága 4 millió forint. Vé­gül 100 ezer forintos átlagbérre számoltuk ki az átlaghitel szja-kedvezményét, amely 144 ezer fo­rint lett. Ezt megszorozva 37 500 valószínűsített hitelfelvevővel kaptuk az 5,4 milliárd forintot. A kétéves költségvetés elfogadásakor a mai lakástámogatási rendszernek csak az első - szű­kített - változata működött. Ezért abban 49,7 milliárd támogatás került erre az évre. A mi szá­mításunk szerint ez 10 milliárddal több lesz. Ehhez jönne az MSZP által tervezett lakbértámo­gatás. A felsoroltak közül a kamattámogatás nem egyszeri kiadás, hanem a futamidő alatt hal­mozódik, így az idei 6 milliárdhoz hozzáadandó a múlt évi 3,6 milliárd. Jövőre tehát könnyen le­het ezen a rovaton 15 milliárd forint vagy akár több is. Lakásépítési kedvezmény 34,0­­Adó-visszatérrési támogatás 9,0 14,0 Kamat­­ jelzáloglegel támogatás.................6,7..................................6,0 Szja-kedvezmény............................................­...................................5,4........ .MSZP A nyugdíjasok bizalmáért és szavazataiért a kampány végén egyre élesebb küzdelem folyt Fotó: Habik Csaba HASONLÓ CÉLOK A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉBEN A közút- és autópálya-hálózat fejlesz­tésében nagyjából azonos célokat fo­galmaz meg a szocialista párt és a Fi­desz. Az elkövetkező négy évben, bár­melyikük is kerülne hatalomra, a meg­lévő autópályák (M3-as, M5-ös, M7- es) 2006-ra az országhatárokig vezet­nének - legalábbis az ígéretek szerint, utóbbiból persze az elmúlt négy évben sem volt hiány. A 600 kilométer sztrá­da- és gyorsforgalmiút-fejlesztés be­csült költsége 600-800 milliárd forint lehet, bár konkrét összegekről egyik párt programja sem tesz említést. A Fidesz ezenkívül azt is rögzíti, hogy 2006-ig átvennék az M5-ös autó­pálya üzemeltetését. (Az M5-ösről egyébként tévesen azt állítja a Fidesz, hogy a sztráda koncessziós szerződé­sét a szocialisták kötötték, pedig azt Schamschula György, az Antall- Boross-kormány közlekedési minisz­tere írta alá 1994. május elején.) Azt ugyanakkor nem részletezik, hogy az adófizetőknek mennyibe kerülne a visszavétel. (Az M1-es Győr és Hegyes­halom közötti szakasza azt követően kerülhetett állami kezelésbe, hogy az üzemeltető társaság tönkrement. Arról ugyanakkor egyáltalán nem beszél a je­lenlegi kormány, hogy az átvétel 120- 130 milliárd forintjába kerül az adó­fizetőknek tíz év alatt, ami szintén Schamschula György szerződéskötési kötelezettségének köszönhető.) A szocialisták az elkövetkező négy évben a 4-es, a 6-os, és a 8-as számú főutakat gyorsforgalmi úttá fejleszte­nék, hasonlóan a Fideszhez, igaz utób­biaknál a Pécsre vezető 6-os nem sze­repel a programban. Mindkét párt újabb Duna-hidak megépítését is kilá­tásba helyezi. A szocialisták program­jukban alapvető fontosságúnak neve­zik a tömegközlekedés fejlesztését, Budapesttel kapcsolatban pedig rögzí­tik, hogy eleget tesznek a metróépítés­ben vállalt állami kötelezettségnek. A fiatalok rosszul nem járnak: ingyen tankönyv, ingyen nyelvvizsga, ingyen menza is lehet a jövőben Fotó: Szigetváry Zsolt Ha a pártok álmai teljesülnek, hazánk hamisítatlan adóparadicsom lesz Mindkét párt rácáfol a mondásra: sze­gény ember az, aki még ígérni sem tud. Adó- és járulékkedvezmények ígéreté­ben mindkét oldal gazdag. Abban is egyeznek, hogy egyik sem mellékelt hatásvizsgálatot, költségkimutatást, így nem lehet tudni, milyen nagyságú bevé­telkieséssel járnának a kedvezmények, azt pedig teljes homály fedi, milyen for­rásból finanszíroznák az elmaradt adót. Az biztos, hogy bármelyik párt is nyer a választásokon, és betartja ígéreteit, pártállástól függetlenül a választók többsége jól jár. A Fidesz is kedvez a tőkének - de mást mond. Az MSZP tőkepárti. A Fi­desz is. A jelenlegi miniszterelnök ijesz­tőnek tartja ugyan a nagy- és a pénztőke összefonódását, ám csak a választás első fordulója után. Hivatali ideje alatt éven­te százötvenmilliárd forint körüli adó­mentességet kaptak a legnagyobb társa­ságok. Hozzá kell tenni, adókedvez­ményt minden kormány adott, hiszen az ország tőkevonzó képességének köszön­hető, hogy a politikai rendszerváltást a gazdasági követte. A nagy cégek jelentős szerepet játsza­nak a gazdasági növekedésben, munkát adnak a kicsiknek és az alkalmazottak­nak - erről sem kell elfeledkezni; melles­leg a következő kormány sem a saját jó­szántából, hanem uniós kényszer hatá­sára antiprotekcionista. A Fidesz nagyobbat mond a gyerekek utáni adókedvezményben (egy gyerek - egymillió forint). Az kapjon adókedvez­ményt, aki adót termel. Az elvvel egyet lehet érteni. Csak épp a háromgyerekes családok többségére nem az a jellemző, hogy a szülők hárommillió forintot ke­resnének évente. Az MSZP kontráz, a kisebb jövedel­műeket kompenzálja. Hogy miként, azt nem lehet tudni. Egy minimálbéren élő háromgyermekes család például az adó­­mentesség mellé kapna az államtól több százezer forintot is? Keveredik tehát a jelenlegi információk alapján az adó- és a szociálpolitika. Az adminisztrációba már-már bele­fulladó több százezer vállalkozó évtize­des vágya teljesül, ha MSZP-s győzelem esetén megvalósul az ÉVA, az egyszerű­sített vállalkozói adó. Kevés papírmun­ka, 15 százalék adó, és kész. Ám, mivel a bruttó árbevétel az alapja, azt azért ér­demes lesz alaposan mérlegelni, hogy milyen nagyságú nyereségtől éri meg al­kalmazni ezt az adózási módot. A Fidesz sem maradt le vállalkozóba­rát ígéretével. Már tavaly adott - tízmil­lió forint beruházásig - teljes társasági­adó-mentességet. Csak épp olyanok a feltételek, hogy - a legfrissebb adatok szerint - csupán 12 ezer egyéni vállalko­zó tudta igénybe venni (a ma működő csaknem félmillióból). Az általános forgalmi adóról, a jöve­déki adóról egyikük sem szólt - uniós kötelezettségeink okán automatizmu­sok működnek, s többnyire adóteher­növekedés várható. * 12 DEMOKRÁCIA, NEMZETI EGYSÉG - in ÉS OH Fricz Tamás politológus. A Fidesz négy év alatt egy mar­káns kormányzati struktúrát épített ki, összehangolta a minisztériumokat, amiket a Miniszterelnöki Hivatalon keresztül működtetett. A modell nem ismeretlen: a né­met kancellária típust követi. Ehhez egy erős miniszter­­elnöki kormányzás kellett, erős miniszterelnökkel. De­mokráciafelfogásuk messze a legitim határokon belül mozog. Vezetési stílusuk határozottsága abból adódott, hogy meg kellett küzdeniük, egy, az MSZP-től örökölt hatalmi struktúrával. Az MSZP az elvek szintjén na­gyobb konszenzust hirdet meg, ám ezt még nem lehet a gyakorlatban ellenőrizni. Vezetési stílusuk, a Horn-kor­­mány alapján erőteljes, az ellenzéket jelentéktelennek beállító időszak volt. Az, hogy az ország politikai érté­kek mentén megosztott, teljesen normális, hiszen annyit jelent, hogy van választásunk. Az országot nem kell egy­ségbe forrasztani, a tagoltság csak jót tesz. Sükösd Miklós politológus: A Fidesz a parlamenti ülé­sek ritkábbá tételével, a vizsgálóbizottságok felállításá­nak megakadályozásával, illetve a kormányzati rend­szer centralizálásával a demokráciát sértette meg. A Miniszterelnöki Hivatallal mint szuperminisztérium­mal a magyar politikai rendszert központosították. Pártpolitikai indokokból nem újították meg az ombuds­­manok tisztségét. Vezetési stílusukat a központosítás jellemezte. Elképzelésük a nemzeti összefogásról popu­lista. Híveik folyamatos felvonulását kérik. Aki másho­gyan gondolja, azt viszont ellenségként kezelik. A Magyar Szocialista Párt a liberális demokrácia el­kötelezettje, a politikai ellenzék jogait tiszteletben tart­ja, s a vizsgálóbizottságok létrehozását is ígérik. Veze­tési stílusuk ideológiamentes, középpontjában a szakér­telem áll. A klientúraépítést ügyesebben csinálják, az őket támogató cégek decentralizáltabbak. Bárki kerül hatalomra, elsődlegesen a társadalmi kiegyezést kell majd szolgálnia. KI MIT AD AZ OKTATÁSBAN TANÁRNAK, DIÁKNAK? A két nagy párt programja e téren in­kább az időzítésben és a kedvezmé­nyek mértékében nyilvánul meg. Az MSZP elképzelése szerint a közalkal­mazotti bértábla módosításával már idén szeptembertől a kezdő, főiskolát végzett tanárok fizetése bruttó 85 ezer forintra, az egyetemet végzetteké 104 ezer forintra emelkedik. Ehhez számítá­saik szerint mintegy 20 milliárd forintra lenne szükség. Az MSZP „beelőzésére’’ válaszul a Fi­desz bejelentette: 10-12 milliárd forint­ból szeptembertől jelentősen - 5-20 ezer forintra - emelik a tanárok intéz­ményvezetői és osztályfőnöki pótlékát. 2003-tól mindkét párt jelentős fizetés­­emelést irányoz elő a tanároknak: a Fi­desz pedagóguséletpálya-modellje sze­rint a pedagógus átlagkeresetek a mai 115 ezerről 190 ezer forintra nőnek. Eh­hez 220-250 milliárd forintra lenne szükség. Az MSZP ugyan nem „számo­­sította” elképzeléseit, de ezt megköze­lítő mértékről beszél. Míg az MSZP csak az általános isko­lában, a Fidesz a középiskolákban is in­gyenessé tenné a tankönyveket. A kor­mányzópárt számításai szerint ehhez 12 milliárd forint kellene a költségve­tésből. A szocialista párt térítésmen­tessé tenné az étkezést a bölcsődék­ben és az óvodákban. A Fidesz itt első­sorban a hátrányos helyzetűekre kon­centrál, nekik nemcsak a bölcsődében és az óvodában, hanem az általános és középiskolában is biztosítana ingyenes étkezést. Az MSZP szerint a középiskolában ingyen lehetne megszerezni a jogosít­ványt és a tanúsítványt a számítógépes jártasságról (ECDL), és egy idegen nyelvből állami nyelvvizsgát. A Fidesz ez utóbbit a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésével garantálná. Mindkét párt 10 ezer új kollégiumi férőhely létrehozá­sát ígéri az elkövetkező négy évben. Az oldalakat szerkesztette: Szarka Klára, Szombati­­ Pál Közreműködött: Biczó Henriett, Dreissiger Ágnes, Dóra Melinda Tünde, Haiman Éva, Joób Sándor, Máthé T. Gyula, Nagy Ildikó, Németh Géza, D. Horváth György, Papp Zsolt e-mail: naptemaja@mhirlap.hu

Next