Magyar Hírlap, 2002. július (35. évfolyam, 151-165. szám)

2002-07-01 / 151. szám

2002. július 1., hétfő KÜLFÖLD Huszonöt perces tengeri csata: egy hajó elsüllyedt, kettő kigyulladt­­ A nagyhatalmak figyelmeztették a feleket Súlyos tengeri ütközet a két Korea között Az utóbbi évek legsúlyosabb konfliktusa tört ki a két Korea határvi­dékén, a Sárga-tengeren, amikor észak- és dél-koreai naszádok tűz­harcba keveredtek egymással. A két ország vezetése egymást vádolja az incidens kirobbantásával, és további lépéseket helyezett kilátásba. MH-összeállítás A szöuli vezérkar állítása szerint szombaton három észak-koreai hajó - két naszád és egy halászha­jó - hatolt be a dél-koreai vizekre, amelyeket a dél-koreai parti őrség térségbe siető egységei hangosbe­szélőkön távozásra szólítottak fel. A behatolók azonban nem törőd­tek a figyelmeztetéssel, sőt várat­lanul rátámadtak a dél-koreai na­szádokra. A tűzharcban, amely huszonöt percig tartott, négy dél­koreai tengerész meghalt, tizenki­lenc megsebesült, egy pedig el­tűnt. A dél-koreai vezérkar egyik tagja azt közölte, hogy legalább harminc észak-koreai tengerész is meghal vagy megsebesült az összetűzésben. Két észak-koreai hajó kigyulladt, de sikerült elhagy­niuk a helyszínt, míg egy déli őrna­szád elsüllyedt. Észak- és Dél-Korea egymást tette felelőssé az incidensért. Dél- Korea diplomáciai jegyzékben követelte az észak-koreai vezetés­től a felelősök megbüntetését, és megelőző intézkedéseket sürge­tett hasonló esetek elkerülésére. Szöul javasolta azt is, hogy az észak-koreai álláspont tisztázása végett tartsanak találkozót a Ko­reai-félszigetet kettészelő demili­­tarizált övezetben fekvő Panmin­­dzsonban. Phenjan nem válaszolt a javaslatra. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség Dél- Korea katonai provokációjának minősítette a történteket. Állítása szerint a dél-koreai naszádok kezdték az összetűzést, amelyben „több száz lövedéket, illetve grá­nátot” lőttek ki az északi hajókra, és azok csupán önvédelemből vi­szonozták a tüzet. Az incidens hátrányosan befolyásolja az eny­hülés szakaszában lévő Korea­­közti kapcsolatokat - hangoztatta a KCNA. Kim De Dzsung dél-ko­reai államfő a történtek ellenére vasárnap Japánba utazott a labda­rúgó-világbajnokság döntőjére, elutazása előtt tett nyilatkozatá­ban azonban a haderő megerősí­tését ígérte. Az Egyesült Államok, amely Dél-Korea szövetségese, Észak- Koreát vádolta provokációval, és Leon LaPorte, a Dél-Koreában állomásozó 37 ezer fős amerikai haderő parancsnoka vasárnap közleményben figyelmeztette Phenjant, hogy az incidens több területen is „súlyos következmé­nyekkel járhat”. Az orosz külügy­minisztérium Észak- és Dél-Ko­­reát egyaránt felszólította: ne en­gedjék meg, hogy a konfliktus ve­szélybe sodorja a Phenjan és Szöul közti békéltető erőfeszítéseket. Legutóbb egyébként három éve történt hasonlóan súlyos inci­dens, amikor egy észak-koreai hajó elsüllyedt, és többtucatnyi északi tengerész vesztette életét. Idén Észak-Korea már tizenket­tedszer sértette meg a déli terüle­ti vizeket. Szolgálatban a déliek parti őrsége. A felek egymást vádolják provokációval­Fotó: Reuters II. János Pál nem mond le a trónról A pápa a sajtóban egy barátja útján cáfolta a pletykákat Rendkívüli újságcikk jelent meg szombaton, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál ünnep­napján. II. János Pál pápa a leg­nagyobb olasz napilap, a Corrie­­re della Sera címoldalán üzent bi­zalmas barátja tollán keresztül. Hiába az egyházon belülről is ér­kező célzások, sürgetések, felszó­lítások, az őt mozgásában gátoló betegsége ellenére sem mond le tisztségéről - a határozott kije­lentéssel Wojtyla végleges pontot tett a távozásáról szóló feltétele­zésekre. Szent Péterhez és Pálhoz ha­sonlóan a mártíromságig köve­tem az Úr akaratát - jelentette ki II. János Pál az egyház kősziklá­jának és kardjának tartott két apostol szombati ünnepén. Mi­közben Róma városa a díszbe öl­töztetett bazilikánál ünnepelt, a pápa a Corriere della Sera olda­lán üzent, és kijelentette: beteg­sége ellenére sem mond le tisztsé­géről. Nem él az egyébként általa bevezetett 332. kánonjogi cikk le­hetőségével, betegsége ellenére sem vonul vissza önként Szent Péter trónusáról. „A pápai hiva­tás gondja nem az enyém, hanem Krisztusé, aki rám bízta, és egye­dül ő veheti el tőlem” - fogalma­zott a pápai cikk, amelyet a bizal­mas barát és II. János Pál élet­rajzírója, Vittorio Messori jegy­zett. Nem ez az első alkalom, hogy a pápa az ő tollára támasz­kodik, Messori pedig hangsúlyoz­ta, hogy nem bizonyos vatikáni körök nyomására engedelmeske­dett, a forrása maga Wojtyla volt. A cikk különbséget tesz a nem­rég 67. életévét betöltött Canter­bury érsek távozása és a miszté­riummal felérő pápai misszió kö­zött. II. János Pál a szolgák szol­gája, és csakis az Úr rendelkezhet felette - ez a Corriere végmonda­ta. A pápa május 16-án már cáfol­ta,­ hogy lemondásra készülne, miután a hozzá közel álló Ratzin­­ger és a pápautódnak tartott Rod­riguez bíboros is megjegyezte, hogy Wojtylának elég bátorsága lesz a lemondáshoz, ha az őt gyöt­rő Parkinson-kór teljesen meg­akadályozza feladata betöltésé­ben. A most megjelent cikkel vég­leg pont került a találgatásokra. „Krisztus sem szállt le a kereszt­ről, hogy véget vessen szenvedé­seinek” - válaszolta már 2000-ben II. János Pál az őt lemondásra sür­gető Lehmann meinzi bíboros­nak. Pápai lemondás először és utoljára V. Celesztínnel történt, 1300-ban. SJ Miért nem védték Biagit, mit tudott Cofferati? Az olasz munkaügyi reform nem csak az egymilliós szakszervezeti sztrájk miatt vált ismertté. Tavaly márciusban a Vörös Bri­gádok terrorszervezet lelőtte Marco Biagi munkajogászt, a Berlusconi-kormány és a gyáriparosok munkareformcsomagjának egyik atyját. A merénylet után négy hó­nappal a La Repubblica baloldali napilap megszerezte Biagi segítségkérő leveleit, amelyekben a szakszervezet támadásai miatt életét féltette. Az ügy mély belpoliti­kai feszültséget robbantott ki éppen most, amikor a CGIL szakszervezet ismét nemet mondott a kormánnyal való megegyezés­re. Az olasz belügyminiszter újabb me­rénylettől tart. Öt válasz nélkül maradt segélykérő le­vél: a római képviselőház elnökéhez, a munkaügyi miniszterhez és államtitkárához, a gyáriparosok szö­vetségéhez, a római prefektushoz. Marco Biagi saját személyi védelmét sürgette. Testőreit azonban telje­sen megvonták tőle, és nem sokkal ezután, elmúlt március 19-én, bolognai otthona előtt a Vörös Brigá­dok végzett a már hónapok óta napirenden szereplő olasz munkajogi reform egyik atyjával. A La Repubblica napilap szerezte meg a Biagi komputeréről kimásolt leveleket, a küldönc kiléte is­meretlen. A leveleket titkos kéz juttatta el először egy olasz antiglobalista folyóiratnak, majd innen a La Repubblicának. Biagi megírta, hogy rette­gésben élt, telefonon fenyegették, minden lépését követték azért - olvasható a leve­lekben -, mert a legnagyobb szakszerve­zet, a CGIL főtitkára, Sergio Cofferati, (aki Biagi halálának másnapján egymilliós tüntetésre szólította híveit a terrorizmus és a munkareform ellen), támadja őt. A terrorizmus vádja Cofferatit már a gyilkosság után elérte, és szerinte Biagi le­velei most sem véletlenül „kerültek elő”. A szakszervezet elhatárolása a cél, miután a CGIL, a másik két nagy tömörüléssel, az UIL-lal és a CISL-lel ellentétben, tovább­ra sem hajlandó paktumot kötni a kor­mánnyal. Cofferati hangsúlyozta: soha­sem támadta Biagit, a munkajogászt az ő neve felhasználásával szándékosan félemlítették meg. Az ügy mély feszültséget teremtett, és a 70-es évek terrorstratégiáját idézi. A jobboldal szerint a baloldalon belüli hatalmi harcról van szó, így kíván­ják ellehetetleníteni a baloldal vezetésére pályázó Cofferatit. A baloldal szerint a titkosszolgálat vezér­li az ügyet, miközben az igazi kérdés az, miért vonta meg a belügyi tárca Biagi személyi védelmét. A belügyminiszter mindenesetre tegnap felajánlotta lemondását, mert kiderült: Biagiról azt mondta: púp a hátunkon. Berlusconi ezt nem fogadta el. Sárközi Júlia / Róma A szakszervezeti ve­zért, Cofferatit bur­koltan gyilkossággal vádolják Fotó: Reuters Kostunica puccsra készült? Már három főtiszt állítja, hogy Vojislav Kostunica államfő em­berei elrendelték a kormány épü­letébe való puccsszerű behato­lást, amit maga az államfő cáfol. A DOS az érintettek felelősségé­nek megállapítását követeli. MH-Újvidék / 1. Garai Béla A Djindjic-kormányt támogató demokratikus tömb képviselői ma tényfeltáró bizottság felállítását követelik a szövetségi parlament­ben, megállapítandó, hogy a Kos­­tunica-kabinet részt vett-e egy szerb kormány ellen tervezett tör­vényellenes katonai akció előké­szítésében. Erre az elnöki rende­lettel leváltott Nebojsa Pavkovic vezérkari főnök utalt, majd az állí­tást megerősítette a katonai elhá­rítás időközben szintén menesz­tett főnöke, Milan Djakovic, majd egy nyugdíjaztatott tábornok, Mi­lan Simic. Mindhárman azt állítják, hogy Kostunica emberei tavaly június 8-ára virradóra kommandóakciót sürgettek a kormány információs irodája ellen. Az elnök viszont a szerb kormányfőhöz írt levelében cáfolja, hogy elrendelte volna a kormányépületbe való behatolást, annak ellenére, hogy őt onnan „mindenképpen lehallgatták”. Kostunica levelére a hétvégén a szóban forgó kormányiroda vá­laszolt, leszögezve: a tábornokok vallomástétele után semmi kétség, az elnök emberei, Kostunica tud­tával, megkísérelték bevonni a hadsereget egy törvénytelen és ve­szélyes akcióba a kormány ellen. A fellépésnek nem az állítólagos lehallgatás megakadályozása volt a célja, hanem a kormány meg­buktatása, állítják a levél szerzői. Az egyik belgrádi lap tegnap már azt találgatta, hogy leváltható-e az államfő, ha bebizonyosodnak az ellene felhozott vádak? A Danas cikke szerint erre csak akkor len­ne mód, ha az alkotmánybíróság megállapítaná, hogy intézkedései­vel alkotmányt sértett, és ha ezt kétharmados többséggel a parla­ment is megerősítené. Először támadtak vasutat a palesztin fegyveresek Az izraeliek 15 embert öltek meg Hebronban MH-összeállítás Első ízben támadtak meg izraeli vonatot a palesztin terroristák. Három személy könnyebben megsebesült vasárnap reggel Iz­raelben, miután pokolgép robbant egy vasútvonalon. A merénylet a közép-izraeli Lód városától északra történt. A pokolgépet a vasúti pályán helyezték el a me­rénylők, és akkor hozták műkö­désbe, amikor a reggeli csúcsfor­galomban egy személyvonat ha­ladt el a robbanószerkezet felett. Izraelben vasárnap a hét első munkanapja. A légnyomás kitörte az egyik vasúti kocsi ablakait, há­rom személyt pedig könnyebben megsebesített. A palesztin felkelés 21 hónap­pal ezelőtti kezdete óta palesztin szélsőségesek most először haj­tottak végre robbantást vasútvo­nalon. A merénylet előzménye, hogy Hebronban tizenöt palesztin vesz­tette életét, amikor izraeli kato­nák lerombolták a Palesztin Ható­ság helyi közigazgatási központjá­nak épületét. A szombatra virra­dóra végrehajtott izraeli robban­tások teljesen romba döntötték a Palesztin Hatóság közigazgatási épületét. Izrael tegnap közölte: ötven kilométer hosszan villanykerítést épít Jeruzsálem köré három irányból, hogy a várost megvédje a palesztin támadásoktól. Magyar Hírlap . Összetűzés Észak-Írországban David Trimble északír kormány­fő vasárnap felszólította brit kol­légáját, hogy használja ki az utol­só lehetőséget a félkatonai szer­vezetek lefegyverzése körüli problémák megoldására. Az előzmény: szombaton újabb összecsapás volt Belfastban a he­lyi katolikusok és protestánsok között. „Végrehajtói szinten nincs válság, a problémát a félka­tonai szervezetek jelentik. Ha nem sikerül előrelépést elérnünk e téren, akkor a politikai jövő igencsak lehangoló lehet” - mondta az északír miniszterel­nök. Hozzátette: az északír kor­mány elfogadhatatlannak tartja a folyamatos agressziót. A Nagy- Britanniához hű protestáns több­ség azzal vádolja a katolikus Ír Köztársasági Hadsereget (IRA), amely részese a tűzszüneti megál­lapodásnak, hogy ismét felfegy­verezze tagjait. Mint az AFP em­lékeztetett rá, szombaton újabb összecsapás volt Belfastban a he­lyi katolikusok és protestánsok között. Az összetűzésben hat rendőr megsebesült. (MTI) Pokolgép robbant Pireuszban Pokolgép robbant szombaton Görögország legnagyobb turista­forgalmú kikötőjében, Pireusz­ban, az egyik jegypénztár mellett. A detonációban egy ember sérült meg, akit a hatóságok azzal gya­núsítanak, hogy ő maga volt a merénylő. Szemtanúk arról szá­moltak be, hogy a robbanás után egy a karján és a hátán megse­besült embert láttak elrohanni a helyszínről. A rendőrség lezárta és átvizsgálta a környéket, ennek során még egy robbanószerkeze­tet, valamint egy pisztolyt és egy kézigránátot is találtak. A pireu­szi rendőrség közleménye szerint az elkövető valószínűleg a „váro­si gerilláknak” nevezett baloldali terrorcsoportok közé tartozik, de azt nem közölték, hogy pontosan melyikhez. (Reuters) Cheney két órára átvette az elnökséget Több mint két órára átadta szombaton Dick Cheney ame­rikai alelnöknek a hatalmat George Bush elnök, mert aznap egy rutinvizsgálat idejére elaltat­ták; az orvosok semmilyen elvál­tozást nem találtak az elnök szer­vezetében. „Az elnök jól érzi magát, és a Camp David-i elnöki nyaralóban délutántól ismét el­látja államfői teendőit” - közölte Ari Fleischer fehér házi szóvivő. Az 55 éves amerikai elnök vas­tagbéltükrözésen esett át. (MTI) Keményvonalas miniszterelnök­helyettes - India miniszterelnöke. Atal Bihari Vadzspaji az indiai politikai körökben keményvona­las hinduként számon tartott Lal Krishna Advani belügyminisztert nevezte ki új helyettesévé. Adva­ni a hindu-nacionalista Baharitija Janata Párt tagja, amely elutasítja a párbeszédet a muzulmán ki­sebbséggel, és az egyik fő ideoló­gusa az országban időről időre véres zavargásokba és merényle­tekbe torkolló hindu-muzulmán ellentéteknek. (Reuters) Spanyolországban volt a merény­lő - Az El País spanyol napilap szerint a tavaly szeptember 11-ei, a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett terrortá­madás egyik végrehajtója, Moha­med Atta júliusban a spanyolor­szági Tarragona üdülővárosában találkozott a merénylet szervezői­vel. A lap a spanyol rendőrségnek az FBI számára készített jelenté­sére hivatkozik, mely szerint el­képzelhető, hogy egy másik terro­rista, Marwan al Sehhi is ott volt a találkozón. (Reuters) Busztámadás Algériában - Ti­zenhárman életüket vesztették és kilencen megsebesültek abban a támadásban, amit Algírban kö­vettek el egy busz ellen szélsősé­ges iszlám terroristák. A fegyve­resek feltartóztatták, majd tíz percen át folyamatosan lőtték fegyvereikkel a buszt. (Reuters)

Next