Magyar Hírlap, 2003. október (36. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-01 / 229. szám
2 • Magyar Hírlap • 2003. október 1., szerda a nap témája: önkormányzatok költségvetése A Ids számok törvénye A költségvetés tervezetére zúduló össztűzben eddig az önkormányzatok lőnek a legintenzívebben. Tegnap öt szövetségük további ötvenmilliárdot követelt a legfontosabb teendőkre, enélkül csődök tömege fenyeget. A Belügyminisztérium Roosevelt téri épületében és környékén milliárdos öszszegek repkedtek tegnap. Ekkor tartották ugyanis az önkormányzatok napját, amelyre a Belügy az ország minden szegletéből rengeteg polgármestert hívott meg egy tanácskozásra, de éppen tegnapra csúcsosodott ki a kormány és a települések közötti, az önkormányzatok központi támogatásáról folyó ádáz vita. Mikorra Lamperth Mónika belügyminiszter délután meglátogatta a rendezvényt, a hangulat odáig fajult, hogy a politikus azt mondta: nem szabad elrontani ezt az ünnepet költségvetési vitával, nem szeretné, ha ez az ünnep kizárólag pénzügyi kérdésekről szólna. A tárgyalások még folynak ugyan a parlamentben, az azonban már biztos, hogy a tavalyi költségvetéshez képest idén mintegy kilencvenmilliárdnyi többlet jut az önkormányzatoknak. „Fejlesztő költségvetés és takarékos gazdálkodás lesz” - mondta polgármesterek előtt a miniszter. Ünnep ide vagy oda, az előző órák másról sem szóltak, mint a költségvetésről. A minisztérium mögött, a Nosztalgia étteremben öt önkormányzati szövetség vezetője kétoldalas közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben az eredeti költségvetési javaslathoz képest ötvenmilliárd forint többlettámogatást követeltek, mondván, több feladathoz és drágább működéshez több pénz kell. Az ötvenmilliárd új elem volt a néhány napja tartó számháborúban, amivé az önkormányzatok támogatásáról szóló költségvetési vita mostanra leegyszerűsödött. Az önkormányzati szövetségek eredetileg 250 milliárdról indítottak. Képviselőik szeptember 16-án Medgyessy Péter miniszterelnöknél jártak, ekkor nyújtották be a követelést. Lamperth Mónika hétfőn azzal próbált elővágni a várható drámai követeléseknek, hogy bejelentette: újabb tizenötmilliárd forintot találtak a költségvetésben az önkormányzatok számára. Erre válaszul alakult ki tegnap a Nosztalgia étteremben az ötvenmilliárdos követelés. A szöveget együtt fogalmazták meg Demszky Gábortól (SZDSZ), Budapest főpolgármesterétől Gémesi Györgyig (MDF), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökéig a legkülönfélébb pártállású szövetség vezetői, gyakorlatilag minden önkormányzati tömörülés. Demszky Gábor apokaliptikus képet festett arról, mi történne, ha ezt a pénzt nem kapnák meg. Azt mondta, az önkormányzatok többsége felélte tartalékait, részesedésük a GDP-ből egyre csökken. Csőd fenyeget rengeteg helyhatóságot. Bezárandó iskolák, elbocsátandó munkatársak, a BKV csődje realitássá vált. Holott egy évvel ezelőtt még minden polgármestert lelkesített az a kormányígéret, hogy „több pénzt az önkormányzatoknak”. Úgy látszik tehát, hogy Várfalvi István pénzügyi helyettes államtitkár délelőtti szavai, amelyeket az önkormányzati konferencián mondott, délutánra vesztettek lelkesítő lendületükből. Ő még arról beszélt, hogy az önkormányzatok központi költségvetési támogatása 2004-ben nyolc százalékkal emelkedik. Igen - mondják erre a polgármesterek -, de ennél sokkal több pénzt kell kifizetni például a megemelt bérekre vagy megnövekedett áfájú áramra. Ha a kormány és az önkormányzatok nem egyeznének meg, nincs még minden veszve: tavaly a parlament az országgyűlési előirányzathoz képest 29,9 százalékkal, azaz 260,3 milliárd forinttal toldotta meg az önkormányzatok költségvetését. Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzatok napjának konferenciáján. Nem a költségvetési számok csaltak mosolyt a polgármesterek arcára Az oldalt szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Éber Sándor, Locsmándi Andrea, Németh Eva e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/koltsegvetes Elapadó források Az önkormányzatok gazdálkodásának legfőbb gondja, hogy túlságosan függnek a központi költségvetéstől - bevételeik nagyobb része közvetve vagy közvetlenül állami forrásból származik. A másik probléma, hogy ezzel párhuzamosan saját bevételük aránya évről évre csökken. A 2002- es zárszámadás szerint a klasszikusnak számító saját bevétel az összes bevételnek csak valamivel több mint egynegyedét tette ki. Számokra lefordítva: 2316 milliárd forintból 627 milliárdot könyvelhettek el ezen a címen, ami 16,4 százalékkal magasabb az előző évinél. A saját bevételek alapvetően két részre oszthatók: az önkormányzati intézményektől származókra (szolgáltatási díjból, bérleti és lízingdíjakból stb.), valamint a helyi adókra. Idén 3052 önkormányzat vetett ki valamilyen típusú helyi adót - iparűzési, kommunális, ingatlan-, idegenforgalmi adó -, s csak 105-en nem éltek ezzel a lehetőséggel. A legnépszerűbb az iparűzési adó volt, amelyet az önkormányzatok 79 százaléka vezetett be. Az összes helyi adóbevétel 85 százaléka egyébként iparűzési adóból származik. A maximális kétszázalékos mértéket az önkormányzatok 36 százaléka vetette ki. Érdekes az ingatlanadó - építmény- és telekadó - alkalmazása, mértéke igen tág határok között mozgott: 20 és 900 forint között négyzetméterenként. Az országban csak négy önkormányzat vállalta, hogy a korrigált forgalmi érték, és nem az alapterület alapján adóztat: Érd, Nyíregyháza, Nemeskér és Paks. Ezen túl az önkormányzatok részesülnek az illetékbevételekből is, ez 2002-ben csaknem negyvenmilliárd forint volt. A központi költségvetésből származó „legnagyobb falat”, az állami hozzájárulások és támogatások, ezek 2002-ben 620,5 milliárd forintra rúgtak. A támogatások legnagyobb csoportját a normatívák teszik ki, amelyeket az önkormányzatok különböző feladataik ellátásra kapnak - településigazgatásra, oktatásra, kultúrára, szociális és egészségügyi intézményeik működtetésére, sportra. Jelenleg 29-féle normatíva létezik, de települése válogatja, hogy melyeket kapják meg. Egy kistelepülésnek például nem adnak pénzt hajléktalanellátásra vagy megyei közgyűjtemény fenntartására. Vannak olyan állami támogatások is, amelyeknek a célját pontosan megjelölik - például a működésképtelenné vált, tartósan fizetésképtelen vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatása, színházak támogatása, tűzoltók illetményének vagy a szociális ágazatban dolgozók munkahelyi pótlékának emelése. Ezen a címen 2002-ben összesen 76 milliárdot utaltak át. Szintén a központi költségvetéstől, átengedett bevétel címén, 350 milliárdot kaptak az önkormányzatok. Ide tartozik a gépjárműadó egy része és az szja 40 százaléka. (Az szja tíz százalékával helyben szabadon rendelkezhetnek.) Állami forrás a fejlesztésre fordítható címzett és céltámogatás is, amely - a korábbi évek maradványaival együtt - csaknem 65 milliárdot tett ki. Önkormányzati faültetés a XII. kerületben. Kiszárítják a településeket? E co Ero i—*o (0)0 O 'bo Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 Dióssy négy pontja Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Veszprém polgármestere négy pontban foglalta össze, miért kell a tavalyinál több támogatás az önkormányzatoknak. 1. A költségvetés tervében csökkennek bizonyos normatívák és fejkvóták. 2. A növekedő közalkalmazotti béreket már 2003-ban is azon az áron fizették ki a települések, hogy nem fejlesztettek, és spóroltak működési költségeiken. Ezt tovább nem bírják. 3. Hatvan település, közöttük Budapest nem tudja tovább működtetni a tömegközlekedését normatív támogatás nélkül. 4. Megnövekedtek a dologi költségek, például a villanyáram áfája, és ezt a költségvetés nem kompenzálja. Egy kis falu vegetál „A település csak vegetálna, ha az idei költségvetési összegnek megfelelő pénzből kellene gazdálkodnunk jövőre - mondta lapunknak Bognár Józsefné, Domony jegyzője. - Mindössze az intézményeket tudnánk éppen hogy fenntartani, fejlesztésekre már semmilyen lehetőség nem lenne. Az idei 187 milliós költségvetés hetven százalékát eleve elviszi az önkormányzati intézmények fenntartása. Hiába emelkedett a normatíva, az iskola kihasználtsága csak 61 százalékos, többek között a jelentős elvándorlás és a születések alacsony száma miatt." A bérek kifizetésére a Pest megyei település önkormányzata hitelre pályázott, de nem kapta meg. A költségvetésbe betervezett 9,7 millió forint így elúszott, bár a hiány úgy is 5,6 millió forint lett volna. Az önkormányzat a költségvetés módosítására kényszerült, mértéke minden területen nyolc százalék volt. Négymillió forintot kalkuláltak a rendezési tervre, elkészítése folyamatban van. Villanyra, vízre gázra is mintegy 9-10 millió forintot költenek évente. „Mintegy 20 millió forintot terveztünk 2003-ban fejlesztésre, de az összeget csökkentenünk kellett - mondta Pauló Pál, Domony polgármestere. - Jövőre legalább 20-30 millió forinttal több pénzre lenne szükségünk, hogy érdemi fejlesztéseket tervezhessünk. Domonyban nagyon rossz a főút állapota, kevés az aszfaltozott utca. Sok gondot okoz a környező dombokról érkező vizek elvezetése is. Az önkormányzatunknak is egyre több feladatot kellene ellátnia, amihez személyi és technikai háttérre lenne szüksége.” Gémesi százmilliárdot akar Sürgős átdolgozásra szorul a jövő évi költségvetés önkormányzati fejezete - véli Gémesi György, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának MDF-es tagja, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az ellenzéki politikus szerint az ár- és áfaemelések okozta többletkiadások miatt jövőre az idei juttatásnál legkevesebb kétszázmilliárd forinttal többre lenne szükségük az önkormányzatoknak, ám ebből mindössze százmilliárd forint jelenik meg a költségvetésben. A központi normatívák csökkenése az önkormányzatok végnapjait jelenti Gémesi szerint olyannyira, hogy a helyhatóságok törvényben előírt kötelezettségeiknek, a közoktatás, illetve a szociális és egészségügyi ellátást érintő feladatainak sem tudnak majd eleget tenni. Gémesi György kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a hiányzó források fedezetét honnan lehetne előteremteni, a jelenlegi tervezet jóváhagyása azonban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számának drámai megugrását, illetve a helyhatóságok csődjét okozhatja.