Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-11 / 60. szám
14 • Magyar Hírlap • 2004. március 11., csütörtök kultúra Fliegauf filmje Argentínában Fliegauf Benedek Dealer című filmjét beválogatták az argentínai Mar del Plata nemzetközi filmfesztiváljának versenyprogramjába, melyben tizenöt alkotás vesz részt. Latin-Amerika legnagyobb filmes eseménye ma kezdődik, idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg, s a fesztivál egyike annak a tíz filmversenynek, melyet a filmalkotók nemzetközi szövetsége, a FLAPF évről évre A kategóriásnak minősít. Fliegauf filmjét februárban a Berlinálén mutatták be először a külföldi közönségnek, ahol elnyerte a Berliner Zeitung olvasói zsűrijének díját. A Mar del Plata-i versenyt követően Leccében, Rómában és Brüszszelben is láthatja a közönség a Dealert. (mh) Művészetek Palotája a Nemzetinél A millenniumi Városközpont kulturális tömbje névadó pályázatán a Művészetek Palotája elnevezést találta a legjobbnak az öttagú zsűri. A kulturális-, PR- és reklámszakemberekből álló testület, valamint a kulturális miniszter 133 pályázó összesen több mint 500 névötletéből választotta ki a legjobban hangzót. A nyertes pályaművet Rédling Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának PhD-jelölt hallgatója nyújtotta be. A nyertes pályázó százezer forintos díjban részesül. A Nemzeti Színház mellett épülő Művészetek Palotája a mostani tervek szerint jövő márciusban nyílik meg. (mh) Nemere István és a pápák Vatikáni krimik címmel jelent meg Nemere István legújabb kötete. A sci-fi regényeiről ismertté vált szerző most történelmi dokumentumkötettel jelentkezett. A mű olyan, a pápákkal kapcsolatos, kevésbé ismert történelmi eseményeket mutat be, amelyek szinte krimibe illőek. A kötetből olyan bűncselekményekre derülhet fény, amelyek a vatikáni egyházfők nevével összefüggenek: szenvedő alanyai vagy elkövetői voltak azoknak. Nemere István azt mondja, a meglehetősen kényes téma ellenére sem fél a hívők vagy az egyház bírálataitól. (mh) •1 mondatban • Pókol Szvetlána festőművész kiállításának megnyitója holnap este hat órakor lesz a RÉT Galériában, melynek címe: Budapest XI., Törökugrató utca 9 (mh) • Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, a XVIII. kerület díszpolgára címmel tünteti ki Komlós Judit, a nemzet színészét. (mti) HIRDETÉS Folklór és műzene, Európa és Ázsia, a Kárpát-medence és a Balkán találkozik lemezeiken A Makám huszadik születésnapja Huszadik születésnapját ünnepli az autentikus népzene és etnozene egyik legkiválóbb magyarországi előadója, a Makám együttes. Két évtized alatt tizenegy lemezük jelent meg a legfrissebb, a háborús tematikájú Anzix alig három hónapja. A jubileumi koncertet március 16-án, kedden este fél nyolctól rendezik a Zeneakadémia nagytermében, három énekesnő - Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Palya Bea - közreműködésével. Retkes Attila Krulik Zoltán, a Makám alapítója és zeneszerzője kérdésünkre elmondta: a zeneakadémiai koncerten semmiképpen sem szeretnék összegezni az elmúlt két évtizedet, inkább az utóbbi négy év vokális repertoárjából válogatnak. „Ez a tematikus korszakunk a SkanZen című, 2000-ben megjelent lemezzel kezdődött, amelyen moldvai csángó és magyar szerelmes énekek hallhatók. Szerelemről, fájdalomról, szomorúságról, el- és visszavágyódásról, a Teremtő felé fordulásról szóltak ezek az archaikus nyelvezetű dalok.” Szindbád és Anzix „A SkanZen című CD-t követte a 2001-ben, Lovász Irén énekesnővel közösen készített 9 colinda, amelyre a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó dallamokat gyűjtöttünk össze Lengyelországból, a Kárpát-medencéből és a Balkánról. A 2002-ben megjelent Szindbád című lemezünk virtuális földrajzi és történelmi vándorlás, amely elsősorban gyerekeknek szól, de talán felnőttek számára is élvezhető. A tavaly év végén, a FolkEurópa kiadó gondozásában megjelent Anzix pedig túlnyomórészt balkáni eredetű dalokban mutatja be a háború borzalmait, a hadba induló kedvesüket búcsúztató, sirató nők szemszögéből” - ad áttekintést az elmúlt évek fontos eseményeiről Krulik Zoltán. A zeneakadémiai koncert vendégeként három énekesnő - a Makám állandó tagjának számító Bognár Szilvia mellett a napokban eMeRTon-díjjal kitüntetett Herczku Ágnes és a mostanában már szólistaként is figyelmet keltő Palya Bea lép színpadra. A Makám két évtizedes történetét tradíció és modernség, folklór és műzene ötvözete, európai és egzotikus hangszerek alkalmazása jellemzi. Maga a szó a klasszikus arab zene egy jellegzetes hangsorát jelenti. A Makámprodukciók különböző korszakaiban olyan instrumentumok jelentek meg, mint az indiai gatham, sarangi és tabla, a balkáni gadulka és kaval, a török derbuka vagy a klasszikus zenéből ismert oboa, hegedű, nagybőgő és zongora. „A történet zenészpályám kezdetéig, első kvintettemig, a C. S. C. (Creatív Stúdió Öt) korszakáig nyúlik vissza, amikor az emberek újra felfedezték a népzenét. Mindenki muzsikált, a városi mozgalom és a folklór egybefolyt, nem polarizálódtak annyira a különböző megközelítési módok. Mindez engem is megérintett, másképp hallhattam a népzenét, mint az iskolában és az addigi hagyományos feldolgozásokban” - meséli Krulik Zoltán. A Creativ Stúdió után a rövid életű Unicum zenekar következett, majd a Makám és a Kolinda együttes közös korszaka, amit három lemez (két hollandiai és egy magyar kiadású album) fémjelez. Úton a dzsessz felé 1984-es, „hivatalos” megalakulása után, a nyolcvanas évek második felében a Makám hosszabb kitérőt tett a kortárs „minimálzene” az amerikai Steve Reich nevével fémjelzett repetitív iskola felé; e korszak emblematikus lemeze az 1988-ban, a Hungarotonnál megjelent Közelítések. A kilencvenes évek elején viszont - Grencsó István szaxofonos belépésével - egyre inkább a dzsessz felé fordultak, mint ezt Divertimento (1994) vagy Café Bábel (1997) című lemezük tanúsítja. „Mindazok a hívószavak, amelyek korábban körülhatárolták a Makám zenéjét, érvényesek most is, ám aki feltétlenül ezeket a fákat akarja megmászni, szem elől veszítheti az erdőt. Pedig ez az erdő szokatlan kalandot ígér: hátborzongatóbbak a mélységei, magasabb a csúcsa” - írta a Café Bábelről Marton László Távolodó a Magyar Narancsban. A repetitív periódus és a „dzsesszkorszak” után kezdődött a korábban szinte kizárólag hangszeres zenét játszó Makám vokális időszaka, az énekesekkel való termékeny együttműködés. Most, a huszadik születésnapon még nem tudhatjuk biztosan, hogy az eredeti ötleteiről, kreativitásáról ismert Krulik Zoltán és csapata merre indul tovább. A születésnapos Makám, balról jobbra Krulik Zoltán (gitár), Krulik Eszter (hegedű), Thurnay Balázs (kaval), Szokolay Dongó Balázs (szaxofon, furulya), Bognár Szilvia (ének) és Kovács Zoltán (nagybőgő), elöl Orczy Géza (derbuka, japan) • • Ünnepi könyvmustra a bazilika előtt Az idei, június 3-án kezdődő ünnepi könyvhét központi eseményeit a Vörösmarty téri irodaház bontása miatt a Szent István-bazilika előtti területre helyezi át a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Ugyanezen a napon osztják ki a Szép magyar könyv pályázat díjait is. Nem járt rosszul a hazai könyvszakma azzal, hogy idén a hagyományokkal szakítva új helyszínen rendezi meg legrangosabb eseményét, az ünnepi könyvhetet. A bazilika előtti téren ugyanis a korábbinál több pavilont, az eddigi 108-cal szemben 131 sátrat állíthatnak fel az újdonságaikkal bemutatkozó hazai és határon túli magyar könyvkiadók. Belváros- Lipótváros önkormányzata ugyanúgy ingyen bocsátotta rendelkezésre a helyet, mint ahogyan azt a főváros tette az elmúlt években a Vörösmarty tér esetében. Bár a határidő már lejárt, még mindig érkeznek jelentkezések a körülbelül 400 művet bemutató katalógusba való bekerülés érdekében. Az MKKE tájékoztatása szerint a standokat a kiállítók áprilisban foglalják le, és ugyanekkor áll majd össze a hét részletes programja is. Hagyományosan a könyvhét első napján osztják ki a Szép magyar könyv pályázat díjait is, amelynek nyolc kategóriájában hatvanegy kiadó összesen 124 művet nevezett be. A legtöbb, szám szerint 33 kiadványt a művészeti könyvek és albumok kategóriájában ítéltek érdemesnek a díjra kiadóik, ezt követi a szépirodalmi és ifjúsági könyvek köre 25 kötettel, 23 ismeretterjesztő munka, tudományos mű, illetve szakkönyv, valamint 15 gyermekkönyv, amelyek közül a zsűri természetesen csak egyet-egyet tüntet ki a tavalyi év legesztétikusabb kiadványainak járó díjjal. tt Lapunk jövőre is megjelenik - KIVÁLT HA ÖN SEGÍT NEKÜNK. Jövedelemadója egy százalékáról rendelkezzen a mi javunkra! Élet és Irodalom Alapítvány Adószám: 18001776-1-42 ÉLET ÉS 9 irodalom! Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Pályázat ifjú meseíróknak „Az úgy volt...” címmel Janikovszky Éváról elnevezett meseíró-pályázatot indít a százéves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK). A tegnap meghirdetett verseny budapesti iskolás korú gyerekeknek szól. A jelentkezők bármilyen szabadon választott témát földolgozhatnak, és terjedelmi megkötés sincs, egyetlen követelményként a nyomtatott formát kérik a szervezők. A 6-10 és 11-16 évesek pályaműveit a szervezőkből álló bizottság, a továbbjutott meséket pedig neves szakmai zsűri bírálja el. A pályaműveket április 30-áig kell postán eljuttatni a könyvtár címére. Minden pályázó emléklapot kap, az első díjasok jutalma könyv, névre szóló díszdobozos toll és egy grafika. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója elmondta, ha megfelelő színvonalú pályamunkák érkeznek, akkor könyvben is tervezik kiadni a díjazott meséket. A főigazgató arról is tájékoztatott, hogy nem egyszeri programról van szó: szeretnék a jövőben akár évente megrendezni a versenyt, sőt országos méretűvé fejleszteni. A pályázat plakátjai megtalálhatók lesznek az iskolákban és a könyvtár internetes oldalán is. Az eredményhirdetés május 28-án lesz. (mh) Szerethető kavicsok Három kavics formájú fűthető utcabútor költözött a budapesti Móricz Zsigmond körtérre. Maga az ötlet is újdonságnak számít, hiszen állítólag ilyesfajta köztéri kellékeket még nemigen láthatunk, sem nálunk, sem más európai országban. A körteret amúgy is felújítják, hamarosan talán a hely jelképének számító, műemléki védettségű Gomba is újjászülethet. A kinagyított kavicsokból három is van. A kőből készült, barátságos alkotások teljes szabadságot adnak nekünk, járókelőknek. Ha akarunk, a kisebbre rámászhatunk, a nagyobbakat átölelhetjük vagy megsimogathatjuk. Kedvünkre szerethetjük őket. Megtapasztaltam, hideg téli éjjelen az igencsak ritkán járó buszra várva különösen életmentő egy ilyen kavics. Átfázva nekisimulhat az ember, a fűthető kő finoman átmelegít. A jópofa és egyben esztétikus alkotásokat két fiatal formatervező, Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt találta ki, akik a kezdeményezéssel egy francia cég pályázatán is sikert arattak. Végül a művek szerencsére mégis magyar köztéren valósultak meg szponzori segítséggel, és elképzelhető, hogy a mostaniakat újabbak követik, először a körtéren, majd másutt. Az alkotók azt kérték a graffitisektől, kíméljék a kavicsokat, és ha mégis olthatatlan vágyat éreznek, hogy telerajzolják, akkor találjanak ki valami egyedit, és azzal díszítsék a tárgyakat. Bár megjegyezték, tisztán is szabad hagyni őket. Egyelőre üresen maradtak a művek, sőt a hajléktalanok sem foglalták még el, kitartottak a szemközti élelmiszeráruház lépcsőjénél. Ezektől a kavicsoktól, amellett, hogy megállásra és elgondolkodtatásra késztetnek, egy picit vidámabb lesz az ember. Változó, bizonytalan világunkban állandóságot és kapaszkodót jelenthetnek, és nem mellékesen - főként ha tovább szaporodnak - megtörhetik tereink egyhangú szürke monotóniáját. Balogh Gyula