Magyar Hírlap, 2004. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-01 / 77. szám
Mától fogadnak ügyfeleket a nép ügyvédjei Folytatás az 1. oldalról A ma életbe lépő törvény azonban egyelőre csak peren kívüli eljárásokban segít a kispénzűeken. Első körben így egyelőre jogi tanácsadást, okirat- és beadványszerkesztést vállalnak „a nép ügyvédjei”, bíróság előtt csak 2006-tól képviselhetik a rászorultakat. A jogi segítők révén jelenleg elérhető „szolgáltatásokkal” például önkormányzattal szembeni igényeik érvényesítésében, közüzemi szolgáltatásokat érintő kérdésekben számíthatnak tanácsra a jelentkezők, de eligazítást kaphatnak családjogi, munkaügyi vagy közigazgatási ügyekben is. Ingyenes segítség csak a nyugdíjminimum alatt élőknek (jelenleg 23 200 forint), a rendszeres szociális segélyben részesülőknek, a közgyógyellátásra jogosultaknak, menekülteknek és hajléktalanoknak jár. Az ennél „módosabb”, de szintén a minimálbérnél kevesebből élőknek az állam megelőlegezi a jogi segítség díját, nekik egy éven belül kell megtéríteniük az ügyvédeknek járó - kirívóan alacsony - apanázst. Míg egy „valamirevaló” ügyvéd ma tudvalévően 15 ezer forintos óradíj alatt a szemöldökét sem vonja össze, „a nép ügyvédjeinek” mindössze kétezer forint plusz 300 forint költségátalány jut a költségvetésben elkülönített keretből. Ez lehet az oka annak, hogy a feladatokra máig épp csak a program elindulását lehetővé tevő, alig több mint száz ügyvéd jelentkezett. A szakma túlkínálati viszonyainak megfelelően a jogi segítők zöme a fővárosiak közül került ki. A jelentkezők között sok a pályakezdő, számukra nyilván nem a kétezer forintos órabér, hanem az ügyfélkör kialakításának lehetősége jelentett vonzerőt. A jogi segítők egyébként az Országos Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Hivatalán, illetve megyei kirendeltségein keresztül érhetők el, az irodák által összeállított névjegyzékből az igénylő maga döntheti el, kit óhajt megkeresni panaszával. Az Igazságügyi Minisztérium várakozásai szerint a lakosság részéről nagy igény lesz a szolgáltatásra, a tárca ezért továbbra is várja a segítőnek álló ügyvédek, közjegyzők és jogvédő szervezetek jelentkezését. Bírósági tárgyalás. A nép ügyvédjei feltehetően nem az alacsony apanázs miatt jelentkeznek majd Zengő: független munkacsoport alakul A miniszterelnök kormánytól független munkacsoportot kér fel arra, hogy a zengői lokátorállomás ügyében a környezetvédelmi és a biztonsági érdekeket egyaránt figyelembe vevő megoldást találjanak. Szilágyi A. János „A kormány nem választani akar a két érdek között, hanem a lehetőségek szerint harmonizálni akarja azokat” - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Hozzátette: a környezetvédelmi érdek és a nemzetbiztonsági érdek egymással is összevethető jelentőségű. A szóvivő szerint a megoldásnak a költségtényezőket is figyelembe kell vennie. A környezetvédelmi és a biztonsági érdek kiegészülhet két teljesítendő kötelezettséggel is, „az elődök által örökül hagyott megállapodások teljesítésének jogállami kötelezettségével, valamint a NATO-szövetségi szerepvállalásból adódó kötelezettséggel” - hangoztatta a szóvivő. A kormány kezdeményezi, hogy a parlament környezetvédelmi bizottsága hallgassa meg azokat a döntéshozókat, akik az előző kormány idején döntéseket és határozatokat hoztak a radar felállítása ügyében. Az Orbán-kormány felelősségét hangsúlyozta múlt pénteken a környezetvédelmi miniszter is, amikor a zöldszervezetek találkozóján aktívabb fellépésre kérték. Persányi Miklós azt mondta, hogy „az ügyben az előző kormány hozott határozatot”. Lapunk szerdai számában ennek alapján arra a téves következtetésre jutottunk, hogy az Orbán-kormány idején született meg a környezetvédelmi engedély. Ezt azonban Turi-Kovács Béla, az előző kabinet környezetvédelmi minisztere cáfolta. Információnk szerint valóban nem kizárólag az Orbán-időszakban kapott zöld utat a beruházás. Mindkét előző kormány közreműködött annak jóváhagyásában. A rendkívül bonyolult engedélyezési eljárást átnézve kiderült, még a Horn-kormány időszakában, 1998 februárjában született meg a környezetvédelmi engedély. Négy évvel később, az Orbán-kabinet adta ki az építési engedélyhez szükséges rendeletet. Ennek „a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekről” szóló, 2002 márciusában megjelent, 40/2002 számú jogszabálynak az alapján zajlott az építésügyi hatósági engedélyezés. A rendeletben egyébként nincs megnevezve egyetlen konkrét objektum sem, a bonyolult eljárási rendet a közreműködő szakhatóságokat pontosítják. Több mint hárommilliárd területfejlesztésre Mától növekszik a szociálpolitikai támogatások összege, és elindul a régóta várt „nép ügyvédje” program is - jelentette be Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő elmondta: a kabinet elfogadta a nemzeti biztonsági stratégiát, amelyben elsődleges fontosságú a terrorizmus megelőzése. Mától nő az szociálpolitikai támogatások összege: az egygyermekes fiatal családoknak 800 ezer, a kétgyermekeseknek kétmillió, a háromgyermekeseknek 3,2, míg a négygyermekeseknek négymillió forint pénzügyi segítség jár. A kormány elfogadta a nemzeti biztonsági stratégiát, amely előírja, milyen lépéseket hogyan kell megtenni az ország biztonságának növelése érdekében. A dokumentum rögzíti, hogy minél hamarabb el kell készíteni a terrorizmus elleni védekezés, illetve megelőzés kérdéseivel foglalkozó stratégiát is. A kabinet határozott arról is, hogy európai uniós csatlakozásunk után külföldi állampolgár hogyan juthat magyar termőföldhöz. Ennek megfelelően bármelyik uniós tagállambeli gazda birtokolhat Magyarországon is termőföldet, ha már három éve itt lakik, és az agráriumból él, és a jövőben mezőgazdasági vállalkozóként kíván letelepedni az országban. A kormány idén 3,2 milliárd forintot fordít az országos jelentőségű területfejlesztési programok finanszírozására. Az előirányzat tartalmazza a Balatonnal kapcsolatos területfejlesztési és -rendezési feladatokat is. A kormányszóvivő elmondta, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek támogatásáról szóló előterjesztés szerint összesen 89 elmaradott térség 10,5 milliárd forint többlettámogatásban részesül az idén. A minisztériumoknál tevékenykedő politikai tanácsadók névsorát még a héten, de legkésőbb a jövő hét elején nyilvánosságra hozzák - mondta a kormányszóvivő, aki közölte: a parlagfűmentesítéshez szükséges hétszázmillió forint rendelkezésre áll a földművelésügyi tárcánál. Mint mondta, a személyi jövedelemadóból befolyt ötszázmillió forint ennek részét képezi. Mint lapunk megírta, a mentesítési programra szánt pénz egy részét a takarékossági csomag miatt vonták el a tárcától, az adófelajánlásokról nem adtak hivatalos információt. szb CdSS NE JE 18 ’53b © Nagyon fontos jogintézmény bontogatja szárnyait nálunk is, szereplői a hangzatos „nép ügyvédje” nevet kapták. Nem az egész nép ügyvédei lesznek persze, csak a legelesettebbeké, azoké, akiknek az öregségi nyugdíj minimumánál (23 200 Ft) is kevesebb jövedelmük van. Ők ingyen vehetik igénybe a nép ügyvédeinek a segítségét. Akik a horribilis minimálbért (53 000 Ft) döngetik alulról, azok is fordulhatnak hozzájuk, de egy éven belül vissza kell fizetniük az államnak a kölcsön kapott segítséget. Igaz, ez az államilag garantált díj az ügyvédek világában igen alacsonynak számít: 2000 Ft/óra. Nincs is nagy tülekedés az ügyvédek körében, eddig úgy százan jelentkeztek, jórészt pályakezdők. Ráadásul egyelőre szó sincs teljes körű jogi segítségnyújtásról, majd talán 2006-ban számíthatnak a rászorulók arra, hogy a jó tanácsokon és a beadványszerkesztésen túl peres ügyeikben is segít nekik a gondoskodó állam által fizetett nép ügyvédje. Ahogy ez az unió tagországaiban régóta működik, ahol a szociális juttatások körébe a jogi segítség is beletartozik. Nálunk tipikus félmegoldás született. Az állam ad is, meg nem is, a rászorultak kapnak is, meg nem is, az ügyvédek vállalják is, nem is, van is az egészre pénz, meg nincs is. Inkább nincs. Az Európai Unió elvárja tőlünk, hogy szociális piacgazdaságot építsünk, s ebbe beletartozik a szegények jogsegélyszolgálata is. De nemcsak az EU várja el, a kampányígéretek között is szerepelt. Két éve voltak a választások, most elsejétől egy morzsányi teljesül ebből az ígéretből. Muszáj volt: egy hónap múlva EU-tagok vagyunk, legalább a jó szándékot demonstrálni kell. Pedig a szegények nem fogják bonyolult örökösödési vagy sokmilliós ingatlanügyekkel bombázni a nép ügyvédjeit. Kicsi bajaik, bánataik, pereik lesznek, az unióba győzni indulók számára talán sokszor nevetségesek, de nekik életbe vágók. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Hivatala megalakult, s ha minden ügyvéd tíz ügyet vállal, akkor hamarosan már ezer rászorult kaphat - a sok százezer közül - jó tanácsot ügyvédjétől. 2004. április 1., csütörtök • Magyar Hírlap • 3 belföld álláspont Nagykorúak Tik. Nincs abban semmi túlzás, hogy a Fidesz szövetségi gyűlése a magyar demokrácia nagykorúvá válásának ünnepe. A világ régebbi demokráciáiban élő választóknak legalábbis hosszú évtizedekre volt szükségük, hogy eljuthassanak a kiábrándultságnak erre a fokára, amit a szervezeti átalakítás sugall. A demokrácia hajnalán egy párt általában azzal próbált nyerni, hogy igyekezett elhitetni a választókkal, jobb és más lesz, ha ő kerül kormányra. A következő szakasz, amikor azzal kampányol, hogy ha nem is lesz jobb, de legalább valamivel kevésbé lesz rossz. Magyarország, villámgyorsan fejlődve, 2002-re végképp eljutott idáig. A szövetségi gyűlés azt mutatja: lehet, hogy 2006-ban széles tömegek már ezek alapján sem tudnak dönteni (ide nem értve természetesen a Fidesz-, illetve a kormánypártok rajongóit, akik szerint választottjuk minden idők legjobbja). Ráadásul úgy, hogy 1998-ban gyakorlatilag mindenféle szervezet nélkül tudott nyerni a Fidesz, s mostani állapotában is fölényesen vezet a közvélemény-kutatásokban. Mindezek nemcsak a magyar demokrácia, hanem a Fidesz nagykorúvá válását is jelzik: a felnőttkorra jellemző bölcsességet, amely képes felismerni saját korlátait, vagyis hogy vonzó politikai alternatívát felmutatni a lehetetlennel határos. (Pedig a kormányon lévőkön ezúttal sem múlik semmi: megint csak minél alacsonyabbra próbálják tenni a lécet.) Mit tehet ilyenkor egy párt? Fizethet tanácsadókat, és megpróbálhat a kommunikáció mindenhatóságában bízni (ezt csinálja a kormány, illetve az MSZP, éppen a Fidesztől tanulva), vagy átalakítja a szervezetét, hátha az is elég lesz (ez a Fidesz jelenlegi útja), esetleg aláírást gyűjt (ezt Thürmertől Orbánon át Medgyessyig mindenki imádja). Ha további eltéréseket keresünk a két párt egymást keresztező történetének elmúlt éveiben, láthatjuk még, hogy az MSZP (vagy ahogy Szűrös Mátyás nevezi: az utódpárt) előbb lett tömegpárt és utána médiapárt, miközben a Fidesznél ez, a jelek szerint, éppen fordítva van. Ebből a szempontból egyébként az MSZP járja be a hagyományos európai útvonalat, hiszen a jól beágyazódott nyugat-európai pártok taglétszáma folyamatosan csökken. Akárhogy is, ezekből a különbségekből legfeljebb az Európai Néppárt elnöke képes a szabadságért folytatott küzdelemre asszociálni, és azt kívánni, hogy a Fidesz szellemisége (mármint a szabadság) „Európára is átterjedjen, és úgy vigye tovább ezt a kontinenst, mint egy hátszéllel utazó vitorláshajót”, továbbá hogy „Európában majd ez a friss keleti szellő” fiíjdogáljon. Wilfried Martens ugyanezt a vonalat folytatva arról is beszélt, hogy „nem tisztességes, hogy a régi nómenklatúra szürkéi még mindig a hatalom folyosóin csellengjenek”. (Remélhetőleg a szervezőknek gyorsan sikerült berángatniuk a folyosóról Szűröst és Schmitt Pált, utóbbinak amúgy sem volt jó napja, mert a közelgő óraátállítás hatvan értékes perc elvesztését jelentette. Márpedig ahogy az alelnök mondta: ,A tíz hónap alatt egyszer sem fordult elő, hogy a hat órára beállított vekkerem ébresszen engem. Feleségemmel, Katicával már hat óra előtt fenn vagyunk, ébren várjuk, hogy induljon a nap, tehessünk valamit újonnan vállalt társadalmi szép kötelezettségünkért”) Az egypártrendszer alakjainak háttérbe vonulását szorgalmazó Martensnek egyébként igaza van, bár furcsa, hogy ezt olyan valaki igényli, aki 1987-ben Kádár Jánost dicsőítette. S ha azt mondja, hogy álláspontját annak idején a körülmények és a reálpolitika igénye diktálta, akkor lehet, hogy ez igaz, de ugyanezzel védekezik például Medgyessy Péter vagy Kovács László is. A szabadság friss szellőjéről tehát szó sincs, legfeljebb kiábrándultságról, korrupcióról, demokratikus hiányosságokról, ezt visszük az Európai Unióba. S ha ez így van, akkor lehet, hogy inkább az áporodott Nyugat-Európa dohszagát kellene Magyarországra beengedni. SztankóCZy András munkatárs (sztankóczy@mhirlap.hu)