Magyar Hírlap, 2005. november (38. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-07 / 260. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2005. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Édíki HÁTTÉR / BELFÖLD Ételgyűjtés kapcsolatrendszerek alapján Önkéntesek segítségével gyűjti be a felesleges, de még fogyasztható élelmiszert a nemrég létrejött Budapesti Élelmiszerbank. A termelők, gyártók és forgalmazók felajánlásait karitatív szervezetek segítségével osztják szét a rászorulók között. „Kizárt dolog, hogy ne csináljanak pénzt a jótékonykodásból” - mondja a kőbányai telep biztonsági őre, miközben az élelmiszerbank épületéhez kísér. Érvként előadja ismerősének, bizonyos Józsi bácsinak a történetét, aki összesöpörte a vásárcsarnokban lepotyogott káposztaleveleket, és odaadta azoknak, akiknek ez is jól jött. „Persze Józsi bácsit sem kellett félteni - így az őr -, mindig kapott egy kis pénzt a jótékonykodásért.” „Az alapításon már túl vagyunk, most a raktárhelyiség engedélyeztetése van folyamatban” - mondja Molnár Antal, a nonprofit Budapesti Élelmiszerbank alelnöke. Az irodavezetőn és a raktárvezetőn kívül senki sem kap fizetést, a szervezet önkéntes alapon működik. Az induláshoz szükséges tőkét a tizennégy alapító hozta össze. A bank működése egyszerűnek tűnik: a termelőktől, gyártóktól és forgalmazóktól begyűjtik a felesleges, de még fogyasztható élelmiszert és nyersanyagot, majd karitatív szervezeteken keresztül eljuttatják a rászorulókhoz, hajléktalanokhoz, nagycsaládosokhoz, létminimum alatt élőkhöz. De mi viszi rá a cégeket arra, hogy ingyen megváljanak a még eladható termékektől? Molnár Antal szerint az utóbbi években sokat javult a vállalatok hozzáállása. Bár az is kiderül: a jótékonykodás üzletnek sem rossz. Egyrészt van adókedvezmény, másrészt a gyártóknál mindig akad olyan készlet, amitől jobb megszabadulni így, mint megsemmisíteni. Előfordulhat, hogy a termék nem felel meg a gyártó saját előírásainak, de még fogyasztásra alkalmas, például kevesebb fűszer kerül a burgonyasziromra. Akkor is keletkezhetnek fölösleges készletek, ha megváltozik a csomagolás. Ezeket nem semmisítik meg - pénzbe kerülne -, hanem odaadják az élelmiszerbanknak. „Vegyünk egy gyümölcslevet, amely egy évig őrzi meg a minőségét” - mutat be egy másik utat Molnár. Ha már csak fél évig fogyasztható, akkor a forgalmazó csak jóval alacsonyabb áron veszi át a gyártótól, hiszen kockázatosabb, hogy el tudja-e adni idejében. Ilyenkor a bank által biztosított hírverés, az adókedvezmény és az adományozás imázsjavító hatása vonzó lehet a cégeknek. Adakozás bevásárlókocsiból A felajánlásokat a cégek szállítanák a bank raktárába, majd innen a karitatív szervezetek vinnék tovább. Molnár úgy látja, rengeteg az üresen közlekedő teherautó, így azt is meg lehetne szervezni, hogy egy harmadik szereplő fuvarozza az élelmiszert. Ahogy sok minden más, az ételgyűjtés is a kapcsolatokon múlik. Az élelmiszerbank nagy előnye, hogy sokkal hitelesebben, hatékonyabban tud fellépni a cégeknél, mint a kis szervezetek a sokszor ad hoc jellegű akcióikkal. „Tíz vállalatból nyolc rábólint arra, hogy élelmiszert adjon” - mondja az alelnök. Ennek ellenére az együttműködés még kezdetleges. Több olyan gyártót is megkerestünk, amellyel az élelmiszerbank felvette a kapcsolatot, de a vállalatok többsége nem tudott semmilyen konkrétumról beszámolni, csak a megkeresés tényét tudták megerősíteni. Kardos Gábor, a Rauch Hungária ügyvezető igazgatója megerősítette: a hibás csomagolású és a szavatossági idő végéhez közelítő gyümölcsleveknél a cégnek megéri, ha az élelmiszerbanknak adja át a készletet. A vállalat azonban olyan árukkal is támogatná a szervezet, amelyeket amúgy el tudnának adni. A beszerzés másik csatornája a magánszemélyek adománya. A bank önkéntesek segítségével karácsony előtt gyűjtést szervez majd a forgalmasabb üzletekben. Az aktivisták felhívják a vásárlók figyelmét az akcióra, és egy listát ad az adományozható ételekről. Az a vevő, aki támogatja a szervezetet - és így a rászorulókat is -, egyszerűen egy csomaggal több tésztát tesz a bevásárlókocsijába, majd miután fizetett a pénztárnál, odaadja az önkéntesnek. A lista azért fontos, mert az élelmiszerbank egyelőre csak olyan ételeket tud tárolni, amelyek nem igényelnek hűtést. Összefogással oldanák meg A Nagycsaládosok Országos Egyesülete már értesítette csoportjait az élelmiszerbank lehetőségéről. Ezek a társulások legalább tíz, de akár száz családot is összefoghatnak, némelyiknek raktára is van. Ifkó Melinda, az egyesület koordinátora azt mondta, a szervezet központi épületébe csak az adomány egy részét szállítanák, ahová harminc-negyven család rendszeresen visszajár, a többi ételt a csoportok baráti összefogással fuvaroznák. Maróthy Márta, a Hajléktalanokért Közalapítvány módszertani osztályának vezetője a tervezhetőséget tartja a legfontosabbnak. Konyha híján ugyanis nem tudják az élelmiszereket feldolgozni, és a raktárak kapacitása is szűkös. A szállítással azonban nem lenne gondjuk, ezt a közalapítvány kisbuszával akár hetente többször is meg tudnák oldani. Az ételadományokkal viszont volt rossz tapasztalata is a szervezetnek, mivel sok céget csak az motivál, hogy megszabaduljon a visszamaradt készletektől. Szilveszter előtt például egy áruházlánctól annyi virslit kaptak, hogy az ellátott emberek nem tudták az egészet megenni, így a maradék eltüntetése is a közalapítványra hárult. Mi folyik a telepen? A szervezetet ideiglenesen felvették az Európai Élelmiszerbankok Szövetségébe. A tagsággal könnyebben juthatnak hozzá az unió intervenciós készleteihez. Bár a Budapesti Élelmiszerbank elsősorban a fővárosra és Pest megyére fókuszál, az alapítók szeretnék, ha kezdeményezésük példa lenne, és regionális szervezetek is alakulnának, így a vidéki gyártókat is könnyebben vonnák be a programba. Az irodát elhagyva a raktárvezető megmutatja a még üresen álló, csaknem négyszáz négyzetméteres tárolóhelyiséget, ahol jövőre nyolcvan-százhúsz raklapnyi árut szeretnének elhelyezni havonta. Kifelé menet a biztonsági őr érdeklődik: „Na, mikor jön az első szállítmány? Az én munkámban nem árt tudni, mi folyik a telepen.” „November közepére tervezik az indulást” - világosítom fel. SUHAJDA ZOLTÁN Még üres a raktár, de a hónap közepétől beindul a munka FOTÓ: HARTYÁNYI NORBERT Tengerentúli kezdet Az első élelmiszerbankot 1966-ban alapították az Egyesült Államokban. Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének égisze alatt jelenleg tizenkét országban 178 élelmiszerbank működik. Ezek tavaly összesen 184 ezer tonna, 407 millió euró értékű, ételt osztottak szét csaknem húszezer karitatív szervezet között, amelyek mintegy hárommillió rászoruló emberhez juttatták el az összegyűjtött élelmiszert.