Magyar Hírlap, 2005. november (38. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-07 / 260. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2005. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Éd­ík­i HÁTTÉR / BELFÖLD Ételgyűjtés kapcsolatrendszerek alapján Önkéntesek segítségével gyűjti be a felesleges, de még fogyaszt­ható élelmiszert a nemrég létre­jött Budapesti Élelmiszerbank. A termelők, gyártók és forgalma­zók felajánlásait karitatív szer­vezetek segítségével osztják szét a rászorulók között. „Kizárt dolog, hogy ne csináljanak pénzt a jótékonykodásból” - mond­ja a kőbányai telep biztonsági őre, miközben az élelmiszerbank épüle­téhez kísér. Érvként előadja isme­rősének, bizonyos Józsi bácsinak a történetét, aki összesöpörte a vá­sárcsarnokban lepotyogott káposz­taleveleket, és odaadta azoknak, akiknek ez is jól jött. „Persze Józsi bácsit sem kellett félteni - így az őr -, mindig kapott egy kis pénzt a jó­tékonykodásért.” „Az alapításon már túl vagyunk, most a raktárhelyiség engedélyez­tetése van folyamatban” - mondja Molnár Antal, a nonprofit Buda­pesti Élelmiszerbank alelnöke. Az irodavezetőn és a raktárvezetőn kívül senki sem kap fizetést, a szer­vezet önkéntes alapon működik. Az induláshoz szükséges tőkét a tizen­négy alapító hozta össze. A bank működése egyszerűnek tűnik: a termelőktől, gyártók­tól és forgalmazóktól begyűjtik a felesleges, de még fogyasztható élelmiszert és nyersanyagot, majd karitatív szervezeteken keresztül eljuttatják a rászorulókhoz, haj­léktalanokhoz, nagycsaládosokhoz, létminimum alatt élőkhöz. De mi viszi rá a cégeket arra, hogy ingyen megváljanak a még eladható ter­mékektől? Molnár Antal szerint az utóbbi években sokat javult a vállalatok hozzáállása. Bár az is kiderül: a jótékonykodás üzletnek sem rossz. Egyrészt van adóked­vezmény, másrészt a gyártóknál mindig akad olyan készlet, amitől jobb megszabadulni így, mint meg­semmisíteni. Előfordulhat, hogy a termék nem felel meg a gyártó saját előírásainak, de még fogyasztásra alkalmas, például kevesebb fűszer kerül a burgonyasziromra. Akkor is keletkezhetnek fölösleges készletek, ha megváltozik a csomagolás. Eze­ket nem semmisítik meg - pénzbe kerülne -, hanem odaadják az élel­miszerbanknak. „Vegyünk egy gyü­mölcslevet, amely egy évig őrzi meg a minőségét” - mutat be egy másik utat Molnár. Ha már csak fél évig fogyasztható, akkor a forgalmazó csak jóval alacsonyabb áron veszi át a gyártótól, hiszen kockázato­sabb, hogy el tudja-e adni idejében. Ilyenkor a bank által biztosított hírverés, az adókedvezmény és az adományozás imázsjavító hatása vonzó lehet a cégeknek. Adakozás bevásárlókocsiból A felajánlásokat a cégek szállíta­nák a bank raktárába, majd innen a karitatív szervezetek vinnék to­vább. Molnár úgy látja, rengeteg az üresen közlekedő teherautó, így azt is meg lehetne szervezni, hogy egy harmadik szereplő fuvarozza az élelmiszert. Ahogy sok minden más, az ételgyűjtés is a kapcsola­tokon múlik. Az élelmiszerbank nagy előnye, hogy sokkal hiteleseb­ben, hatékonyabban tud fellépni a cégeknél, mint a kis szervezetek a sokszor ad hoc jellegű akcióikkal. „Tíz vállalatból nyolc rábólint arra, hogy élelmiszert adjon” - mondja az alelnök. Ennek ellenére az együttműkö­dés még kezdetleges. Több olyan gyártót is megkerestünk, amellyel az élelmiszerbank felvette a kap­csolatot, de a vállalatok többsége nem tudott semmilyen konkrétum­ról beszámolni, csak a megkeresés tényét tudták megerősíteni. Kardos Gábor, a Rauch Hungária ügyveze­tő igazgatója megerősítette: a hibás csomagolású és a szavatossági idő végéhez közelítő gyümölcslevek­­nél a cégnek megéri, ha az élelmi­szerbanknak adja át a készletet. A vállalat azonban olyan árukkal is támogatná a szervezet, amelyeket amúgy el tudnának adni. A beszerzés másik csatornája a magánszemélyek adománya. A bank önkéntesek segítségével ka­rácsony előtt gyűjtést szervez majd a forgalmasabb üzletekben. Az ak­tivisták felhívják a vásárlók figyel­mét az akcióra, és egy listát ad az adományozható ételekről. Az a ve­vő, aki támogatja a szervezetet - és így a rászorulókat is -, egyszerűen egy csomaggal több tésztát tesz a bevásárlókocsijába, majd miután fizetett a pénztárnál, odaadja az önkéntesnek. A lista azért fontos, mert az élelmiszerbank egyelő­re csak olyan ételeket tud tárolni, amelyek nem igényelnek hűtést. Összefogással oldanák meg A Nagycsaládosok Országos Egye­sülete már értesítette csoportjait az élelmiszerbank lehetőségéről. Ezek a társulások legalább tíz, de akár száz családot is összefoghat­nak, némelyiknek raktára is van. Ifkó Melinda, az egyesület koordi­nátora azt mondta, a szervezet köz­ponti épületébe csak az adomány egy részét szállítanák, ahová har­minc-negyven család rendszeresen visszajár, a többi ételt a csoportok baráti összefogással fuvaroznák. Maróthy Márta, a Hajléktala­nokért Közalapítvány módszertani osztályának vezetője a tervezhe­tőséget tartja a legfontosabbnak. Konyha híján ugyanis nem tudják az élelmiszereket feldolgozni, és a raktárak kapacitása is­ szűkös. A szállítással azonban nem lenne gondjuk, ezt a közalapítvány kisbu­szával akár hetente többször is meg tudnák oldani. Az ételadományok­kal viszont volt rossz tapasztalata is a szervezetnek, mivel sok céget csak az motivál, hogy megszabaduljon a visszamaradt készletektől. Szilvesz­ter előtt például egy áruházlánctól annyi virslit kaptak, hogy az ellá­tott emberek nem tudták az egészet megenni, így a maradék eltüntetése is a közalapítványra hárult. Mi folyik a telepen? A szervezetet ideiglenesen felvették az Európai Élelmiszerbankok Szö­vetségébe. A tagsággal könnyebben juthatnak hozzá az unió interven­ciós készleteihez. Bár a Budapesti Élelmiszerbank elsősorban a fővá­rosra és Pest megyére fókuszál, az alapítók szeretnék, ha kezdemé­nyezésük példa lenne, és regioná­lis szervezetek is alakulnának, így a vidéki gyártókat is könnyebben vonnák be a programba. Az irodát elhagyva a raktárveze­tő megmutatja a még üresen álló, csaknem négyszáz négyzetméteres tárolóhelyiséget, ahol jövőre nyolc­­van-százhúsz raklapnyi árut szeret­nének elhelyezni havonta. Kifelé menet a biztonsági őr ér­deklődik: „Na, mikor jön az első szállítmány? Az én munkámban nem árt tudni, mi folyik a telepen.” „November közepére tervezik az in­dulást” - világosítom fel. SUHAJDA ZOLTÁN Még üres a raktár, de a hónap közepétől beindul a munka FOTÓ: HARTYÁNYI NORBERT Tengerentúli kezdet Az első élelmiszerbankot 1966-ban ala­pították az Egyesült Államokban. Az Eu­rópai Élelmiszerbankok Szövetségének égisze alatt jelenleg tizenkét országban 178 élelmiszerbank működik. Ezek ta­valy összesen 184 ezer tonna, 407 millió euró értékű, ételt osztottak szét csak­nem húszezer karitatív szervezet között, amelyek mintegy hárommillió rászoruló emberhez juttatták el az összegyűjtött élelmiszert.

Next