Magyar Hírlap, 2006. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-17 / 114. szám

kultúra Megújul a szegedi Móra Ferenc Múzeum Jövő nyár végére igazi látoga­tóbarát intézménnyé válhat a szegedi Móra Ferenc Múzeum, amelyet a Regionális Fejlesztés Operatív Program támogatásá­val újítanak fel. A látogatókat végre olyan körülmények fogad­ják majd, amelyek a 21. századi múzeumokra jellemzők. A felújí­tás teljes költsége mintegy 224 millió forint, ebből 214 millió a program támogatása, a fennma­radó részt a megyei önkormány­zat biztosítja. (mti) Sztepptáncfesztivál Magyarországon Első alkalommal rendeznek Magyarországon Sztepptánc­­fesztivált, május 27-én délután három órától a Budapest Báb­színházban (VI., Andrássy út 69.) A rendezvényen a sztepptánccso­­portok bemutatói és a meglepetés­produkciók mellett a sztepptánc kialakulásáról szóló archív anya­gokat is láthat a közönség. (mti) Homokmandala Budapesten Homokmandalát készít három ti­beti szerzetes május 27. és június 4. között Budapesten, a Tűzrak­­tér nevű kulturális központban. A mandala jelentése kör, a tibeti buddhizmusban a világegyete­met jelképezi, és fontos meditá­­ciós eszköz. (mti) HÍREK Jövő szerdán búcsúznak Somlyó Györgytől A Farkasréti temetőben kísé­rik utolsó útjára Somlyó György költőt, esszéírót, május 24-én szerdán. A Kossuth- és József Attila-díjas művész május 8-án, életének nyolcvanhatodik évé­ben hunyt el. (mti) Elkészült az örömlány prágai szobra Az örömlány(ok)nak állított szobrot egy cseh művész, aki az éjszakai pillangót munka köz­ben, egy padon üldögélő ügyfél előtt térdelve örökítette meg az utókornak. Eredetileg a művész az alkotást Prága Perlovka nevű vöröslámpás negyedének szán­ta. A terv a környékbeliek el­lenállásába ütközött, a szobrász így Prága egyik külvárosában, a műhelye előtt állította fel az alko­tást. (mti) EGY MONDATBAN Az Aquincumi Múzeum szom­baton és vasárnap Floralia 2006 című programjában feleleveníti a római kor egyik legkedveltebb ünnepét, életmód- és kézmű­ves-bemutatóval, kelta, római és germán hadijelenetekkel, gladiá­torjátékokkal ismerkedhetnek az érdeklődők. (mti) A il. Budapest Cigány Fesztivál­­ nyitó eseménye lesz az ösztöndí­jas roma fiatalok művészeti gálája május 27-én, szombaton 19 óra­kor a Thália Színházban. (mti) ____________________________________MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. MÁJUS 17., SZERDA rovatvezető: F. Tóth Benedek, e-mail: stoth.benedek@magyarhirlap.hu Új korszakot nyit az UMZE Új korszak kezdődik a tíz éve ala­pított, elsősorban kortárszenei profilú UMZE Kamaraegyüttes életében. A jövő szezonra tizen­két koncertből álló, nemzetközi mércével is jelentős programot hirdetnek meg, ennek lesz nyitá­nya az Hommage a Ligeti című hangverseny, amelyet május 27- én rendeznek a Nemzeti Hang­­versenyteremben. A részletekről Rácz Zoltánt, az UMZE művésze­ti vezetőjét kérdeztük. RETKES ATTILA___________________­ ­ Az együttes neve nyilvánvalóan utal a Bartók és Kodály által 1911- ben létrehozott Új Magyar Zene Egyesületre. Követendő példának tekintik a két géniusz 95 évvel ez­előtti kezdeményezését? - Igen. Amikor a harminceszten­dős Bartók Béla és a nála egy évvel fiatalabb Kodály Zoltán létrehozta az Új Magyar Zene Egyesületet, az volt a célkitűzésük, hogy koncert­jeiken a klasszikus kompozíciók mellett hangsúlyosan jelenjenek meg saját és kortársaik művei. Ez a kísérlet akkor korántsem váltott ki olyan érdeklődést, mint amilyet Bartókék reméltek. 1996 nyarán - akkor Darmstadtban tanítottam a Ferienkurse für Neue Musik ven­dégprofesszoraként - fogalmazó­dott meg bennem a gondolat, hogy megpróbálok Magyarországon lét­rehozni egy olyan kamaraegyüttest, amelynek repertoárja elsősorban 20. századi kompozíciókból áll, és képes lesz felvenni a versenyt világ­hírű külföldi társaival,­ a Sinfoniettával vagy a frankfurti Ensemble Modernnel. Hazatérve konzultáltam Tihanyi László zene­szerzővel és Wilheim András zene­­történésszel, és Wilheim javaslatá­ra - Bartók Béla és Kodály Zoltán példáját követve - UMZE Kamara­­együttes néven kezdtük meg műkö­désünket 1996-ban. - Melyek voltak az UMZE elmúlt tíz évének legfontosabb eseményei? - Két szempontból érzem sikeres­nek ezt az évtizedet. Egyrészt sikerült megismertetnünk az UMZE nevét a magyar és az európai zenei életben, másrészt rögtön az elején csatlako­zott hozzánk egy elkötelezett, te­hetséges és felkészült előadógárda, amelynek tagjaira azóta is számítha­tunk. 1996 óta többször játszottunk a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a Budapesti Őszi Fesztiválon, emel­lett koncerteztünk Bécsben. Zág-99­ A Bartók-életmű itthon jó kezekben van. Kocsis Zoltán már nemcsak zongoraművész­ként, hanem zenekarvezető­ként is gondozza az életművet.­rábban, Berlinben, Karlsruhéban, Espinhóban, Avignonban és a Huddersfieldi Kortárszenei Feszti­válon. Mindezt állandó támogatás nélkül, kizárólag koncertjeink ho­noráriumát felhasználva értük el, de kilenc év elteltével világossá vált, hogy ez az út járhatatlan.­­ A kulturális miniszter a kö­zelmúltban harmincmillió fo­rint támogatásban részesítette az UMZE-t. Egy ilyen egyszeri segít­ség valóban új korszakot nyithat az életében? Ez a támogatás lehetővé teszi, hogy a 2006/2007-es évadra meg­hirdessünk egy tizenkét koncert­ből álló szezont. De más is történt a közelmúltban: tizenhét muzsikus - köztük Kurtág György, Ligeti György, Szőllősy András, Eötvös Pé­ter, Jeney Zoltán, Vidovszky László - részvételével megalakítottuk az Új Magyar Zene Egyesületét, amely szervezeti formát is ad tevékenysé­günknek. Fontos támogatást kap­tunk Kiss Imrétől, a Művészetek Palotája vezérigazgatójától, akitől május 27-i és december 7-i koncer­tünkre megkaptuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet. Azt szeretnénk elérni, hogy az UMZE, amely egy jelenleg ellátatlan kul­turális terület, a kortárs zene gon­dozására vállalkozik, kiszámítható, stabil költségvetési támogatásban részesüljön, ezt évről évre mind nagyobb arányban szeretnénk kiegészíteni saját bevételekkel, szponzorációval és a civil szféra tá­mogatásával. Elképzelésem szerint tehát a kulturális kormányzatnak egyre kisebb összeggel kellene hoz­zájárulnia fenntartásunkhoz.­­ Május 27-i koncertjük a nyolc­vanhárom éves, világszerte elismert zeneszerző, Ligeti György előtt tisz­teleg. Idén Bartók- és Kurtág-évfor­­duló van, önök miért éppen Ligetit választották? - A Bartók-életmű itthon jó ke­zekben van. Kocsis Zoltán már nem­csak zongoraművészként, hanem zenekarvezetőként is gondozza az életművet, remélem, hamarosan ne­kiláthat az új Bartók-összkiadásnak is. Kurtág Györgyöt nyolcvanadik születésnapján szépen megünnepel­te a Budapest Music Center, Ligeti György életműve viszont kevésbé él a köztudatban, ezért fontos célunk, hogy Ligeti születésnapjának előes­téjén évente koncertet rendezzünk, s ezeken az életmű minél nagyobb részét megszólaltassuk. Az idei és a jövő évi Ligeti-est foglalja keretbe a 2006/2007-es szezonunkat. Nyáron két koncerttel készülünk a kapolcsi Művészetek Völgyébe, októberben szintén két koncertet tervezünk a Budapesti Őszi Fesztiválon, majd december 7-én, a Művészetek Pa­lotájában köszöntjük a hetvenéves Steve Reichet, aki el is jön Buda­pestre. Fellépünk a Budapesti Ta­vaszi Fesztiválon, újraindítjuk Ti­hanyi László és az Intermoduláció együttes korábbi kezdeményezését, a Hangszemlét, 2007. áprilisi kon­certünket pedig Kocsis Zoltán diri­gálja, és a műsort is ő állítja össze. - Hogyan tudja összeegyeztetni az UMZE és az Amadinda Ütőegyüttes vezetését? - A két formáció egymástól tel­jesen függetlenül működik, bár az Amadinda próbahelyiséget és logisztikai támogatást biztosít az UMZE-nak. Semmiképpen sem szeretném, hogy az UMZE Kama­raegyüttes „one man show” legyen, ezért létrehoztunk egy ügyvivői tes­tületet, amely menedzser-igazgató­nak Gőz Lászlót, tiszteletbeli első karmesternek Eötvös Pétert kérte fel, művészeti vezetőnek pedig en­gem választott. ■ RÁCZ ZOLTÁN és együttese követendőnek tekinti Bartók és Kodály példáját fotó: Németh András Péter PÁLYAKÉP |_____________________ Rácz Zoltán ütőhangszeres művész 1960-ban született. 1983-ban diplomázott a Zeneaka­démián, egy évvel később megalapította az Amadinda Ütőegyüttest, amelynek máig mű­vészeti vezetője. Az elmúlt huszonkét évben az Amadinda bejárta az egész világot, számos kor­társ kompozíció bemutatója fűződik nevükhöz. Az ütőegyüttes 1988-ban Liszt-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. Rácz Zoltán emellett a Zeneakadémia tanára, világszerte tart mester­­kurzusokat, 1996-ban megalapította az UMZE Kamaraegyüttest.

Next